Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-23 / 19. szám

XXXVIII. évfolyam, 19. siám m 1982. január 23., szombat TISZTELET, ELISMERÉS Negyedszázad történelmi időszak. Pártunk hívó szavá­ra, szociális ta vívmányaink, belső rendünk védelmére 1957 tavaszán alakult meg a munkásőrség. Még emlékszünk arra, ami­kor a munkásőrök először vonultak íöl Kaposvár, a já­rási székhelyek utcáin, hitet, bizakodást öntve a szocia­lizmust féltő, a nyugodt, bé­kés cpítőmunkát áhítozó em­berekbe. Munkások, parasztok, értel­miségiek, különböző beosztá­sú emberek, kommunisták és pártonkívüliek szorították a fegyvert és szorítják ma is. A munkásőrség szocialista társadalmunk szülötte. Ez határozta meg az első pilla­nattól a testület célját, fel­adatát, s azok elhatározását, akik alapítóként elsőnek tet­tek esküt, s ez ösztönzi, kö­telezi ma az utódokat. Negyedszázad fegyverben! Munkásóreinfc e történelmi időszak alatt kivívták, kiér­demelték pártunk bizalmát, dolgozó népünk tiszteletét és elismerését. Nem csupán az­zal, hogy a kezdeti iuoszau.- ban szinte éjt nappallá téve állandóan szolgálatban vol­tak, biztosították a rendet, a nyugalmat, a békés építő- munka zavartalan föltételeit. Nemcsak azzal, hogy az el­telt 25 esztendő alatt szolgá­latban, gyakorlatokon, a tes­tületi élet különféle terüle­tein hűen tejesiteitck eskü­jüket. Azzal is, hogy a munkás­őröket olt lehetett látni — a nehéz szolgálat ellenére — a gazdasági es a közélei te­vékenység élvonalában. A brigádmozgalomban, a szo­cialista munkaversenyben éppúgy példát mutattak, mint a közösséget gazdagító tár­sadalmi feladatok Vallatásá­ban, végzésében. Köszontjük munkásórein- ket! Azokat, akik negyedszá­zada hittek bizalommal fog­tak fegyvert szocialista ren- ' tűink védelmére. Ak.k tud­ták, érezték, hogy igaz ügyért kötelezik el magukat, s aki­ket az eltelt negyed század igazolt. Az alapítók közül sokan már nem élnek, vagy tarta­lékban, nyugállományban vannak. Számosán ősz haj­jal, kicsit megfáradva, de éppen olyan töretlen hittel szolgálnak, mint 25 eszten­dővel ezelőtt. A megtett útra emlékez­nek ma Kaposváron a me­gyei törzs és közvetlen al­egységei, valamint a városi- járási Latinca zászlóalj kö­zös ünnepségén. Ezután sor­ra következnek a siófoki, a nagyatádi, a marcali és a barcsi egységek jubileumi, ünnepi egységgyülései. Most is, mint az évente szokásos egységgyűléseken, kitüntetik a legjobbakat, el­búcsúztatják a leszerelöket, tartalékba vonulókat. Fogad­ják a helyükbe lépő, esküt tevő munkásűröket. Mégis más ez; gazdagabb, tartal­masabb, hiszen negyedszáza­dos útra, huszonöt esztendős helytállásra emlékezünk. Köszöntjük a munkásőrség seregét! őszinte tisztelettel, elisme­réssel köszöntjük szocialista hazánk, pártunk és népünk érdekében végzett munkáju­kat, áldozatot nem ismerő helytállásukat. Kívánunk az elköszönők- nek megérdemelt, jó pihe­nést, a helyükbe lépőknek felelősségteljes szolgálatuk­hoz ükért, erőt, egészséget! Két erőpróba között Megyei tsz-küldöttközgyűlés Kaposváron Egy éve a inegye ' tsz-ei- nek küldöttközgyűlésén nem alaptalanul hangzottak el borúlátó vélemények. . Az emlékezetesen nehéz 1980-as ősz és a S81 elején megjelent minden megelőzőnél szigo­rúbb szabályzók nem biz­tattak jó esélyekkel. A tsz- ek tegnapi megyei fórumán a múlt évi munkát összeg­ző jelentés mégis a fejlődés fölgyorsulásáról és tisztes eredményekről adott számot. Nem lebecsülendő eredmény, hogy a somogyi tsz-ek nye­resége a szigorúbb gazdál­kodási körülmények között is elérte az 1980-as szintet, s hogy a veszteséges szövet­kezetek, száma tízre csök­kent. s' bár a tsz-ek negye­dében ma sem adottak a bő­vített újratermelés pénz­ügyi föltételei, önmagában is nagy lépés, hogy azelőtt közmondásosan gyönge gaz­daságok sorának sikerült ki­szakadnia a „veszteségérzé­keny” körből. Az idei év újabb kihívások sorát hozza, A gazdálkodás jövedelmét a puszta .szinten tartáshoz is jelentősen nö­velni kell. A tavaly elért eredmény a legnyomósabb érv a mostani aggályokkal szemben. ' Az elrhu.lt ' őszi munkák a korábbinál jobb terméskilátásokkal biztat­nak. A tavaly újabb 21 fez­ben beindított ipari mellék- tevékenység, vagy a közel­múltban lezajlott rekonst­rukciók eredményjavító ha­tása is várhatóan érezhető lesz, A január 1-én módosí­tott szabályozórendszer 'a megyében 62 millióval nö­veli a támogatott tsz-ek jö­vedelmét, ugyanakkor 87 milliót von el a nem támo­gatott gazdaságoktól. Az utóbbi változás elsősorban azokat a közepes adottságú tsz-eket érinti súlyosan, amelyeknek o támogatáshoz tál sok az „aranykoroná­juk”, a termelés fejleszté­séhez viszont túl kevés a pénzük. összességében elérhetőnek látszanak az idei terv főbb céljai. A vita hozzászólásai­ból azonban az is érzékelhe­tő volt, hogy a látszólag szerény célkitűzések — pél­dául a termelés 4—4,5 szá­zalékos növelése — minden eddiginél nagyobb erőfeszí­téseket követel, s nem csu­pán a gazdaságokon belül. Kovács Ferenc tatod tsz- elnök nyíltan szólt arról, hogy a sokat emlegetett tar­talékok korántsem olyan nagyok már, mint néhány éve voltak. Az elmúlt évek eredményei jórészt épp e tartalékok föltárásának voltak köszönhetők. A to­vábbi lehetőségek kihasz­nálásához egyre több külső föltételnek is teljesülnie kell. Ilyen például a mező- gazdaság minőségi alkat­rész- és anyagellátása, amelyről több szó esik, mint amennyi változás van e té­ren. A mezőgazdaság ered­ményeinek túlértékelése he­lyenként e gondok lebecsü­léséhez vezet. Ugyancsak a tabi elnök mondta el, hogy a bérszín­vonal jelenlegi szabályozása nem ad módot a munkami­nősége szerinti kellő diffe­renciálásra. Javasolta, hogy megyei szinten gyűjtsenek „érveket”, aihelyek talán hozzájárulnák a bérszabályo­zás jövőbeni módosításá­hoz. ... . Sebők József igali tsz-el- nök többek között a mun­kaidőn túli foglalkoztatás, valamint a kisvállalkozások lehetőségeivel kapcsolatos jogi szabályozás hiányait említette. Horváth István nagyatádi tsz-elnök szerint a gyönge adottságú gazdaságok támo­gatásának idő előtti meg­szüntetése az újabb egyen­súlyvesztés veszélyével jár­hat. Tihanyi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank megyei igaz­gatója arra biztatta a tsz- eket, hogy éljenek bátrab­ban az energiafölhasználás ésszerűsítését vagy a mel­léktermék-hasznosítást se­gítő hí telekkel. Bogó László, a megyei fez- szövetség titkára a még meglévő tartalékokra átadó, elgondolkodtató tényékét említett. Búzánál 3,6, kuko­ricánál 5,1, napraforgónál '2,4 tonna a legjobb és a leg­gyöngébb somogyi átlagter­més között a különbség. Ez akkor is sok, ha számba vesszük az adottságok és le­hetőségek eltéréseit is. Mikié Vilmos, a megyei tanács oszitályvezető-helyet- tese a gazdasági kiskörzetek és tsz-társulások munkájá­nak növekvő jelentőségéről beszélt. A vitát követően a me­gyei küldöttközgyűlés elfo­gadta szövetség idei mun­katervét és költségvetését. Új üzem Böhönyén egészséges körülmények között dolgoznak az embe­rek, és megnőtt a termelé­si 'kapacitásunk is. A felületkezelő üzemet a Magyarországon ma ismert legkorszerűbb technológiával szerelték föl. A zárt rend­szerű, konvejorpólyás, több műveletet elvégző berende­zésből nem jutnak ki az ártalmas nitro-gőaök. A fa­elemeket „beadagoló” és a belakkozott es leszárított bútoralkatrészeket leszedő munkásokat fúvókáktoól ér­kező légfüggöny választja el az alagút belső terétől, ahol a gőzök keletkeznek. Így á lakkozó üzemben „al­pesi levegőben” dolgozhat­nak a munkások. Tíz hónap alatt ké­szült • el az üzem. Ez volt a szövetkezet éle­tében eddig a legnagyobb beruházás. 2,5 millió forin­tot emésztett föl. Azért volt így is olcsó, mért fölépíté­sét nem kellett egy másik cégre bízni, az építési, a gé­pészeti és a villamossági szerelési munkákat a szö­vetkezet szocialista brigád­jai vállalták. ■ Az idei te*'vek be már be­kalkulálták, hogy az új üzem is működni fog. Így exportra is több bútort tud­nak gyártani, mint tavaly. Összecsukható karosszékei­ket tavaly Hollandiába, Francia országba és az, N.SZK-ba szállították.. Öt- ézer-nyolcszáz elegáns kerti Tegnap átadták a nagy­bajom! Somogy Ipari Szö­vetkezet böhönyei telepén az új felületkezelő üzemet. A zárt rendszerű lakkozó felépítésével a szövetkezet faiparosainak régi gondja oldódott meg. Fonyódi Béla elnök el­mondta : — A munkavédelemmel foglalkozó szakemberek és a köjál ellenőrei korábban többször „foglalkoztak” ve­lünk a korszerűtlen körűl- ménj'ek között végzett fes­tes és lakkozás miatt. Iga­zuk volt, az egészségre árr talmas anyagokkal dolgozó embereink sorsa miatt mi is aggódtunk. Amíg nem volt pénzünk az új üzemre, ad­dig is igyekeztünk csökken­teni a káros hatásokat, de végső megoldást csak ez a korszerű létesítmény hozha­tott. És ezzel két legyet ütöttünk egy csapásra: MÜ3ny3Qa'j@ScSol^OZO> a kiskörei Vörös Hajnal Mg. Tsz és a Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalat 1981- ben közös kivitelezésben, múailj »'-feldolgozó részleget léte­sített Kiskörén. Kezdetben csupán Trabant karosszériaele­meket készítettek, de az igényeknek megfelelően 1982-re már jelentősen bővítették termékeik körét. Jelenleg csóna­kokat, kenukat, hullámtörőket, hullámlemezeket és orvosi műszerdobozokat is készítenek Senke Valéria Békés megyében Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának el-, nöke pénteken Békés megyé­be látogatott. A vendéget Békéscsabán a megyei párt- bizottságon Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei bi­zottságainak első titikára és Gyulavári Pál, Békés megye Tanácsának elnöke fogadta. Ezt kővetően Benke Valéria resztvett és felszólalt a me­gyei pártbizottság és a me­gyei tanács együttes ülésén, amelyen megtárgyalták az MSZMP KB és a, Miniszter- tanács irányelveit a lakás­építés-,. -fenntartás, -gazdál­kodás és -elosztás fejleszté­sére. Állattenyésztés, 1982 fi hozamsk fokozása a cél Kiegyensúlyozott tenyész­tési-tartási munkát irányzott elő 1982-re a mezőgazdaság állattenyésztési terve.. 2—2,5 százalékos fejlődéssel szá­molnak, ami — ismerve a magyar állattenyésztés nem­zetközi mércével méj*ve is rangos eredményeit — nem kis feladat. A szarvasmar­ha- és a tehénállomány nö­vekedését tervezik, meg azt, hogy az évek óta jó színvo­nalon gazdálkodó sertéste­„fotel” készült él 1981-ben Bajomban és Böhönyén. Az idén megkétszerezik a ter­melést, és a székekhez tar­tozó összecsukható asztalo­kat is gyártani fogják. A Hungarocoop Külkereske­delmi Vállalaton keresztül. 1982-bep. is az említett or­szágokba jutnak el a Somogy Ipari Szövetkezet gyártmá­nyai, és komoly érdeklődést váltott lti az Egyesült Álla­mokba tavaly elküldött húsz mintadarab is. Nagyobb mennyiség tengerentúlra való szállításáról tárgyalnak most. A faipari részleg éwente gazdagodik. Tavaly az év elején adták át a szárítót, amely háromhetente 25 köbméter szárított fát „ad”. Így már nem rigófüttyös ter­mékeket készítenek. (Azért nevezték korábban így a gyártmányokat, mert sok­szor olyan fát használtak föl, aminek lombjai közit rö­vid idővel a földolgozás előtt még madarak fütyö- résztek.) A szárító és a fe­lületkezelő üzem így jelen­tősen javítja a cég termé­keinek minőségét. Nemcsak az exportlehetőségek növek­szenek ezzel, hanem azok a bútorgyárak is örülnek a szövetkezet fejlődésének, amelyéknek régóta szállíta­nak bútoralkatrészeket Nagybajomból. A szövetkezet másik két részlege: a fémipari és a konfekcióüzem szintén jó piaci kilátásokkal rendelke­zik 1982-ben, így ez az esz­tendő Nagybajomban és Bö­hönyén derűsnek ígérkezik­nyésztők, -tartók az idén sem adják alább, sót, némi­leg fokozzák is a termelést. A vágóbaromfiból a várható • igényekhez . igazították *a nagyüzemi és kistermelői programokat. Az állattenyésztés „nagy­üzemében” a tejtermelésben es a marhahízlalásban min­denekelőtt a hozamok foko­zása a cél. A terv az idén is számol azzal, hogy a kis­termelők tehénállománya — összefüggésben a nehéz fizi- I kai munkával — némileg mérséklődik, ám ez nem érinti majd az összes tej mennyiségét. Lévén, hogy a nagyüzemek, amelyek ke­resztezéssel és a tartási munka javításával fokozzák a hozamokat, 1982-ben vár­hatóan növelik majd a teját­adást. Ennék megfelelően, a tejipar — a tejtermeléshez hasonlóan — az idén mint­egy 2 százalékkal több alap­anyagot vesz majd át. Ebből mindenekelőtt a hazai ellá­tást javítják, főként azokon, a területeken, ahová eddig csak szűkebb választék ju­tott. A vágómarha-termelés fokozását a január 1-töl megváltozott szabályozó rendszer segíti, egyebek kö­zött különféle árkiegészíté­sekkel. így arra lehet szá­mítani, hogy az állattenyész­tésnek ebben az ágazatában is a korábbinál erőteljesebb ütemű fejlődés következik be. A sertéstartásban a tava­lyi eredmények megismétlé­sét tartalmazza a terv, de a rendelkezésre álló takar­mány és az állatok egyre javuló genetikai képességei az elmúlt évi felvásárlás túlteljesítését is lehetővé te­szik. Jelenleg a nagyüzemek­ben tartott állomány mint­egy fele már hibrid sertés, másik része pedig részben fajtiszta, részben pedig kü­lönböző irányított kereszte­zésekből származik. A kis­gazdaságokban is eljött az ideje a fajták jobb megvá­lasztásának. A vágóbaromfi- és a tojás- felvásárlás több mint 4 szá­zalékos novelese a cél: t

Next

/
Thumbnails
Contents