Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-22 / 18. szám

At emberi tényező

Fél óra pihenő a marcali mentőállomáson

Nem egészen négy éve, 1978-ban adták át Marcaliban az új mentőállomást. A régi, egy helyiségből álló épület helyett egy egész kis egészségügyi komplexumot hoztak létre. Az autók fűtött garázsból indulnak a riasztáskor — rövidebb idő alatt érnek a beteghez —, van öltöző, társalgó, ebédlő. Huszonhármán dolgoznak az állomáson, s öt kocsi indul a hívó jelre. Igen nagy terület tartozik hozzájua: Böhönyétól egészen a Balaton partjáig. Itt a mentős nem sokat pihen. Már csak azért sem, mert az állomáson nincs orvos, ezért aztán erleni kell mindenhez.

Fél óra is beletellik, mire összejönnek néhányan egy kis beszélgetésre. Csuha Jenő tizenötödik évét tölti a szolgaialban. Pozsgai Károly lassan második évtizede fuvarozza a betegeket, sérülteket. Klaris József négy éve dolgozik itt gépkocsivezetőként. Szalai Zotlán mentő- ápoló annak idején csőszerelőként dolgozott, a honvédségnél mint egészségügyi katona szolgait, s leszerelése után mentős lett. Németh Janos menlőszakápoló hat éve van az állomáson. Kis közösség — nagy tapasztalatokkal.

— Sok munkát ad nekünk is a tél, a hideg, no és a csúszós utak. Elsősorban az idősebbek szenvednek kéz-, láb- és combnyaktörést. Mire a helyszínre érkezünk, rendszerint a körzeti orvos már ellátta a sérültet, a kórházba szállítás, s az eközben fellépő panaszok enyhítése már a mi dolgunk.

— A marcali kórházban nincs szemészet, ideggyógyászat, urológia. Ezért aztán a betegeket gyakran visz- szük Nagyatáüra, Kaposvárra. Ütközően sok mindenkiderül az emberek állapotáról, sőt spkszor arról is, hogy milyen gyógyszerre, terápiára van szükségük. Az eszméletlen, akár csak egy pillanatra is, de magához térhet, s ez elég ahhoz, hogy elmondja a történteket. A kórházi kezelőorvost máris konkrét dolgokról tudjuk tájékoztatni.

— A mentős mindent el tud végezni az elsősegélynyújtás területén, sőt ha kell, szülést is levezet. A szakápoló adhat gyógyszert, folytathatja az infúziós kezelést. Ha a beteget orvos nem látta, a mentősnek magának kfell eldöntenie, hogy hová, melyik kórházba vagy szakrendelésre szállítsa, az út során milyen kezelést alkalmazzon. Ez pedig nagy felelősség. Nem banális, elkoptatott dolog, hogy a mentősnek lelkiismeretesnek, becsületesnek, rátermettnek kell lennie. Ha nem ilyen, alkalmatlan a pályára. Kegyetlen dolog naponta végignézni az emberi szenvedést, de az a feladatunk, hogy segítsünk. A mentősök felvételénél elsődleges szempont az emberi tényező.

— A szakmai felkészítés

is sokat jelent. Az első lépés a kétéves általános ápolói tanfolyam elvégzése. Ezt követi az egyéves szakápolói képzés. Ezenkívül minden hónapban két alkalommal továbbképzésen veszünk

részt, s minden évben vizsgázunk az egészségügy szakterületeiből. Nem is annyira a tanultak ismétlése ez. hanem az ismeretek szinten tartása, amit a gyakorlatban hasznosítunk.

Lassan haladnak a mentőautók a marcali úton. Talán a beteg állapota, talán a havas út miatt. Ahogy elmondták, ityen időben megkétszereződik az az- idő, miig a hívás helyszínére ériek. Nincs könnyű dolguk.

Ambrus Ágnes

Az új művészet mestere

150 éve született £. Manet

„Szeme keskeny, mélyen ülő, eleven, fiatalos tűzű, szája jellegzetes, vékony, mozgékony, szájszögletében kissé gúnyos vonás. Az egész finom, szabálytalan, értelmet sugárzó arc, rugalmasságot és merészséget árul el; az ostobaság és a köznapiság megvetését. Az arcáról a személyére áttérve, Edouard Manet-ban nagyon szeretet- re méltó, nagyon udvarias, választékos, modern, rokonszenves férfira lelünk” — írta Zola, aki kritikusként Manet művészetének első pro- pagátoca volt.

Manet nagypolgári származású festő, aki anélkül, hogy akarta volna, a művészeti forradalom legnagyobb hatású alakja lett. Pályafutását hangos botrányok és gyűlölködések kísérték, s akit fiatal kollégái — az impresszionizmus megteremtői , — vezérüknek kiáltottak ki.

Tanulóéveiben összeütközésbe ikerült akadémikus mesterével, ezért a festőiskola helyett a Louvre termeit járta — fölismerve, hogy többet tanulhat a régi mesterektől és a természettől. Tí- zianót, Tintorettót, Veláz-' quezt tartotta példaképeinek, s a hollandiai, német- országi és itáliai utazásai során megismert Frans Hals és a velencei reneszánsz mesterek iránti rajongás alakította művészetét. Később spanyolországi utazásán megerősödött Velázquez iránti csodálata, és Goya hatott rá a fölfedezés erejével.

Amikor 1863-ban a Visszautasítottak Szalonjában kiállította Reggeli a szabadban című képét, az akadémiz- muson nevelkedett közönség és a kritika heves támadást indított Manet ellen. Noha a kép témája is „illetlen” volt —1* egy meztelen nő ült a fűben két, korabeli divat szerint öltözött fiatalember között —, inkább, a festési- mód, a friss, eleven színek alkalmazása, a széles ecsetkezelés döbbentette meg a közönséget. Az Olympiát — a modern festészet egyik legszebb alkotását — ugyancsak botrányos fogadtatásban részesítették.

A fiatal festők, akik hamarosan az impresszionizmus megteremtői lettek, vezérüknek ismerték el Ma- net-t. ,A mester is új ihletet, ösztönzést merített festő társainak a ragyogó, világos színek iránti rajongásából. Bár nem vett részt az impresszionisták 1874-től kezdődő kiállításain, osztozott törekvéseikben, hogy töretlen frissességgel adják vissza a közvetlen benyomásokat, de a színek módszeres fölbontásában nem pient el olyan messzire, mint ők.

Bár mindvégig kívül maradt az impresszionisták mozgalmán, „Manet valóban kiérdemelte az impresszionizmus vezéregyéniségének helyét — írja Raymond Cogniat —, amelyet általában neki tulajdonítanak, és éveken keresztül az egyetlen, aki harcot hirdetett egy olyan új műveszet megteremtéséért, amely a hétköznapi élet jeleneteinek és a természetnek közvetlen megfigyelésében keresi a művészi inspiráció és technika megújulásának útjait”.

K. M.

SZAPUDI

ANDRÁS

>, y, i,, i,,»■.y, y iy,yyy , y,yy/y,y,y,y,y/yy,y,y,y/yy/y/y,y,,<l",,l-/,l-;,l',l>l-,l',l,<-,11'

4.

— Nos. Gergely, jössz vagy maradsz? — kérdezte a pap.

Az öreg tanító az udvaron fölhalmozott poros, eső verte kacatra nézett.

Segítek Teréznek kicipelni a bútorokat — mondta. — Festőket várunk.

— Kipingáltatod az iskoládat?

— Könyvtárat csinálunk, afféle klubkönyvtárat — felelte Dávid Gergely. — Kapunk új polco at, s meglevő köteteinkhez vagy kétezer újat. A hímzőasszonyok eddig is eljöttek hetente kétszer; ha egy kicsit barátságosabb lesz a terem, talán mások is eljönnek.

* * *

A pap magára terítette fekete palástját, és elindultunk a temetésre. Mellettünk Szili János, a gyülekezet egyik főembere ballagott, aki a falu első (és utolsó) tsz-el- nöke volt. Mióta a vadosi hatszázholdas közös gazdaság a szomszéd nagyközség szövetkezetével egyesült, Szili János „egyszerű” növény- termesztő. Egy év múltán nyugdíjas lesz. Combig érő fekete kabátot, magas szárú csizmát visel, vaskos ujjai kopottas zsoltároskönyvre tapadnak. A temető felé vezető szekérúton arról beszél, milyen nagyszerű dolog egyszerű növénytermesztőnek lenni.

— Higgye el urrm — dúnnyögi ritkás bajusza

alatt —, egy életre elegem volt a dicsőségből. Még álmodni se szeretek azokról az évekről... Lehet, hogy máshol az ilyen hozzám hasonló ötvenkilences, kényszerűségből lett elnökök nem- esak kudarcokra, keserűségekre emlékeznek, ha megkérdezi őket, de hát az embergyereke csak arról beszélhet igazán tiszta lélekkel, amit maga élt át. Talán engem is lehet hibáztatni. Rosszul mondom: az az igazság, uram, hogy hibás voltam én is. Kezdettől tudtam, mi a hibám, mégse változtattam rajta. Pedig istenbizony nem egyszer megfogadtam, még meg is esküdtem dühömben, hogy más ember leszek. Holnaptól más ember. Olyan, akit úgy emlegetnek faluszerte, hogy nem érdemes vele k,ukoricázni, mert nem ismeri a tréfát. Olyan, akinek gyűlölettel mondják ki a nevét, de csak ott, ahol senki sem hallja, mert félnek tőle. Mert tudják, mert nap nap .után érzik a bőrükön, hogy-- nem sajnálja tőlük az ostort. Ilyen elnök kellett volna ezeknek. Csakhogy én hiába íogadkoztam, hiába esküdöz- tem, hogy megmutatom, tű- tők én másfajta hangon is oeszciim, elvégre nem vagyok ,% cselédjük, a fene essen a fajtájukba! Nem sikerült, uram .. . Nem tudtam kibújni a bőrömből. Lehi'ggadtam, s maradtam, aki voltam. Kinek hiányzott

az elnökség? A rossebnek,

uram. Rámtukmálták: „Fogadd csak el, János, teneked ebben a faluban sosem volt haragosod.” Tudták, mit akarnak, mindig volt magukhoz való eszük. Én meg nyelhettem a mérget. Ahelyett, hogy mindennap háromszor leszedtem volna róluk a keresztvizet, csak emésztettem magam. Bezzeg amikor a „fekete” rendőr járta a házakat a végrehajtóval ! Akkor kussoltak. Nyikkanni sem mertek, amikor a disznajukat vitték, s a gabonájukat az utolsó szemig! Uram, én teljes szívemből gyűlöltem ajpkat a padlássöprőket, a kezem még máma is ökölbe szorul, ha eszembe jutnak, mégis azt mondom: ezeknek a Rá- kosiék kellettek... A „fekete” rendőr, aki úgy nézett a parasztra, mintha az megölte volna az apját, meg a végrehajtó, aki az utolsó klottgatyát is lehúzta volna a gyerekeinkről. Gondolhatja, mennyi bajom volt ezzel a néppel elnök koromban, ha néhanapján még a Ráko- siékat is visszakívántam... Az az igazság, uram, hogy ötvenkilencre úgy elfelejtették azokat a keserves időket, mintha ebben a faluban sosem lett volna kuláklista. Mintha 1950, 51, 52 sosem lett volna. Ezek, uram, semmit sem tanultak; úgy pöf- feszkedtek megint, mintha a harmincas évek jöttek volna vissza.. Csak egyetlen esetet

Gondolnak az általános iskolásokra a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központban; szombatonként változatos programmal várják a gyerekeket — erről tudósította rovatunkat két gyakorlaton lévő főiskolás, Román Ildikó és Horváth Zsolt. Lesz diszkó és filmvetítés is! Levelükből értesültünk arról, hogy szombaton kulturális műsort rendeznek a csurgónagymar- toni könyvtárban a Csokonai Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola színjátszói és a szentai citerazene- kar felléptével.

Barcson, a Vízügyi Szak- középiskolában ma este 20 órakor Haffner Lászió Az ifjúság helye és szerepe társadalmunkban címmel tart előadást. A művelődési központ vasárnap a szokásos diszkóra várja a fiatalokat. Egy előrejelzés; hétfőn a barcsi zeneiskola kamaratermében Dévai Tibor és Dévényi Lajos ad kétzongo- rás hangversenyt. A koncert 19 órakor kezdődik. Technikai okok miatt viszont elmarad a szombatra hirdetett fúvószenekari hangverseny.

Tibol László és Sörös József képzőművészek kiállítását hirdette meg szombattól műsorfüzetében a nagyatádi Gábor Andor művelődési

központ. Nagybajomban ma az ifjúsági klub tagjai gyűlnek össze 19 órára, míg vasárnap 18 órától Bank György diszkója szórakoztatja a fiatalokat a Pálóczi Horváth Ádám művelődési házban. Csonka Béla, Gyer- tyás László és Tóth Béla fotókiállítása a siófoki Dél- balatoni Kulturális Központban látható. A megye múzeumai közül ezúttal — képünkkel is — az újvárfalvi Noszlopy Emlékmúzeumra hívjuk föl a figyelmet.

A kaposvári programok közül kiemelkednek a Killian György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ rendezvényei. Íme a „nonstop” program: ma 18 órakor a fiatal utazók gyűlnek össze klubjukban, ahol dr. Pálföldi László Angliáról tart előadást. Holnap 9-től a művelődésügy területén dolgozó fiatal szakemberek ágazati szintű megyei ifjúsági parlamentjét rendezik meg itt, 15 órától viszont a Mikka—Mákká gyermek- színjátszó csoport mutatkozik be Barátunk a színház címmel. Lesz játszóház is, gyűszűbábokat, modelleket készítenek, szőnek, agya- goznak stb. a gyerekek. Vasárnap 15 órakor a Zselic SE közgyűlésének ad helyet a művelődési központ, ahol egyébként még látható a

(Folytatjuk.)

hadd mondjak el. A tsz megalakulása után az állatokat gazdáknál helyeztük el, így tettek más községekben is, ahol nem volt urasági major. Máshol tehették. De itt?! A vadosi gazdákkal? Ezek nem mentek ám át a más portájára etetni.. Semmi pénzért, uram. Tőlük akár éhen dögölhetett volna a jószág a szomszédban. Azt vágták a képembe, hogy ők nem szolgák. M;t tehetett a vezetőség? Arra bízta az állatok gondozását, aki helyet is tudott adni nekik meg a vesződséget is vállalta. Csakhogy ezután lehetetlen volt megállapítani, ki menynyi takarmányt etetett föl a saját jószágával a közöséből. Csak azt láttuk, hogy az isten takarmánya sém elég. Nem válogathattunk, szavunk se lehetett. Aztán az a sok gyanúsítgatás, följelentés, pletyka, sutyorgás a hátam mögött! Tudja, az én apámnak csak tíz holdja volt, régen a nagygazdák ránk se bagóztak. Bizony, sokszor eszembe jutott, amikor nap nap után beállítottak hozzám, s összevissza beszéltek, cigánykod tak, áskálódták egymás ellen, hogy milyen becsületesnek, bölcsnek, karakánnak tartották ezek magukat valamikor. Az a néhány fiatal, aki a szemem előtt .nőtt, hamar elment. A legtöbben tanultaik. Az én két fiam is, hálistennek. Az egyik mezőgazdasági technikumot végzett, a másik főiskolát. Csak menjetek, mondtam nekik. Menjetek akárhová. csak itt ne marad - jatok!

Pécsi Grafikai Műhely kiállítása. Megtekinthető naponta 10 és 18, vasárnap 14 és 18 óra között.

A Latinca Művelődési Központ nyugdíjas pedagógus klubjában ma 16 óra 30 perces kezdettel dr. Csorba Lajos főorvos az idősebb kor tüdővel kapcsolatos problémáiról tart előadást.

A kaposvári Csiky Gergely Színházban ma este — kezdés 19 órakor — PeteTr Weiss Marat halála című zenés drámája kerül színre Ács János rendezésében. Marat-t Lukáts Andor, De Sade-ot Jordán Tamás Já- szai-díjas, Charlotte Cor- day-t Pogány Judit Já- szai-díjas, Simonne Evrard-t Lázár Kati alakítja. Szombaton 19 órakor, vasárnap pedig 13 óra 30 perces kezdettel ugyancsak a Marat halálát játssza a társulat.

A mozik közül a Vörös Csillag A birodalom visszavág című színes, szinkronizált amerikai fantasztikus filmet ajánlja. Erről csak ennyit: a Csillagok háborújának folytatása... A vasárnap délelőtti matiné, a Kipling-regényből készült Á dzsungel könyve. A Szabad Ifjúság mától A koncert című színes magyar filmet játssza. Közreműködik az Illés-zenekar. A Latinca moziban a Ballagás című színes magyar alkotás szerepel műsoron. A Mozimúzeumban ma a Néptanítók című Sára Sándor-dokumentumfilmet játsszák, szombat—vasárnap pedig előjátszásban Fábry— Örkény Requiem című alkotását.