Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-21 / 17. szám

Hol szorít a cipó? Társadalmi ellenőrök a boltokban November elején vásárolt lábbelim kéthónapi viselés után fölmondta a szolgála­tot. Fesleni kezdtek a varrá­sai, talpa elvált a felsőrész­től — pedig még csak azt sem lehetett állítani, hogy nem rendeltetésének megfe­lelően használtam. Utcai vi­seletre készült, hát többnyi­re utcán hordtam, s mivel a talpára ragasztott cédula szerint mérsékelten vízálló, hát latyakos időben kalucs- nit húztam föléje. Ez az óv­intézkedés sem mentette meg azonban a kezdődő enyészet­től. Amikor visszavittem a boltba, az eladó fásultan tu­domásul vette, hogy újabb reklamáció érkezett. Szó nélkül átvette a lábbelit, pedig fölkészültem a vitára, netán a veszekedésre. Elő­zőleg alaposan tájékozódtam vásárlói jogaimról. Nem volt rá szükség. Dr. Nagy Gyula, a Somogy megyei Iparcikk-kiskeres­kedelmi Vállalat kereskedel­mi igazgatóhelyettese hirte- lenében meg sem tudja mondani hány reklamáció érkezik a vállalat központjá­hoz havonta. „Annyi bizo­nyos — mondja —, hogy egész nagy halmokban áll­nak előttem a garanciális jegyzőkönyvek, amikor be­hozzák aláíratni”. Viszonyítási alapnak csu­pán egyetlen adat: a Somogy Aruház cipőosztályán négy hét leforgása alatt 153 pár lábbeli javítását végeztették cl, 187 párat cseréltek ki új­ra, mivel lehetetlen volt megjavítani vagy a hiba jel­lege, vagy pedig alapanyag, illőivé valamilyen apró kel­lék hiánya miatt. A garanciális javítást ta­valy januárban vezették be, épp az indokolatlanul nagy számban előforduló cipőcse­rék miatt. A kereskedők a megmondhatói: voltak olyan vásárlók, akik egy kis ügyes­kedéssel megoldották egész évi cipőgondjukat — egysze­ri befektetéssel... napig bármilyen reklamáció­ja van, nyolc napon belül javíttassa meg. ha pedig olyan mértékű a hiba. hogy ez lehetetlen, akkor kötele­sek kicserélni a boltban. Kaposváron, Siófokon, Nagyatádon sikerült a vál­lalatnak szerződést kötnie a helyi szolgáltató szövetkeze­tek ' cipőjavító részlegével. Barcson viszont nem. Gondol okoz, hogy kevés a javító- szakember, ley a nyolcnapos határidőt csak megfeszített munkával tudják tartani. A legtöbb reklamáció a talp- és sarokl^válások, a varrások fölszakadása és a bélés fölíeslése pjiatt adódik. Ezek a hibák egyaránt elő­fordulnak férfi-, női- és gyermekcipőnél. Ami szem­beötlő: évszakoktól függet­lenül — tehát még azt sem lehet mondani, hogy a téli latyak miatt — mennek tönkre a lábbelik idő előtt. Nincs kiemelkedően sok pa­nasz egyetlen gyár termékei­re sem. Viszont vannak rossz szériák, amelyekből szinte minden második pár­ra panasz érkezik ... Mi a megoldás? Természe­tesen a jó minőségű cipő. Most folyamatosan beveze­tik a cipőiparban az újfaj­ta méretrendszert. Ez — re­mélhetőleg — szintén csök­kenti majd a reklamációk számát. Lényege az, hogy egy méreten belül háromfé­le változatban készülnek a cipők. Figyelembe veszik a lábfej szélességét és magas­ságát. Akit a természet szé­les lábbal áldott meg, annak sem kell belekényszerí lenle a lábát a keskeny fazonú cipőbe. L. J. A múlt évben a somogyi szakszervezetek társadalmi ellenőrei hatvankét csoport­ban 3251 kiskereskedelmi vizsgálatot tartottak/ több­nyire önállóan, de több mint hétszáz ellenőrzést kö­zösen is végeztek állami szervekkel és tanácsi válla­latokkal. Munkájuk majd­nem egyenlő arájiyoan osz­lott meg a városi és a köz­ségi kereskedelmi egységek között; élelmiszereket, iparcikkeket árusiló boltok­ban é.s vendéglátóhelyeken né...ék meg, milyen a- ellá­tás, meglarlják-e az értéke­sítésre, árukezelésre vonat­kozó clóírasoicat. A tapaszta­latokat nemrég összegezte a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának közgaz­dasági és szociálpolitikai osz­tálya — a főbb megalapí­tásokról kaptunk tájékozta­tást Gaúl Tamástól, az osz­tály munkatársától: — A több mint négyszáz társadalmi ellenőr tavalyi vizsgálata 58ó esetben tárt föl. valamilyen hiányosságot. Ez több az 198!). évinél, s a szám még akkor is figyel­meztetően nagy, ha figye­lembe vesszük, hogy a múlt évben az ellenőrzés is több volt, mint azt megelőzően. Az 1980. évi 90 ezer 700 fo­rinthoz képest most 105 ezer SOO forint bírságot szablak ki följelentésük alapján a szabálysértési hatóságok a vétkes (kereskedelmi dolgo­zók ellen. Ennél is több — 200 ezer forint — a rendőr­séggel, a kereskedelmi fel­ügyelőséggel és más szervek­kel közösen végzett vizsgála­tok alapján kirótt bírság (ez 40 ezer forinttal haladja meg az előző évit), A kisebb hiá­nyosságok kapcsán huszon­hat fegyelmi eljárásra került sor — ez a szám viszont jó­val alatta marad az 1980, évineií. Kiemelkedően jónak ítéljük meg a gyékényes! MÁV üzemíónökség, a mar­cali vasútállomás, a Tanép, a Sáév, a siófoki szakmakö­zi bizottság és a Pamutfonó­ipari Vállalat Kaposvári Gyára társadalmi ellenőri csoportjának munkáját. A múlt év utolsó negyedé­ben a különböző csoportok által fölvett jegyzőkönyvek nyomán például több mint 30 ezer forint bírságot szab­tak ki tizennégy somogyi kereskedelmi egys .(ben. Megvizsgálták azt is. ho­gyan milyen az üvegvissza­váltás az üzletekben. A kér­désre negyvenöt helyen ke­reslek választ, s megállapí­tották : a kiskereskedelmi hálózatban a betétdíjas üvegek visszaváltása javult, ugyanez vonatkozik az Ipa­ri visszaváltásra is. Ugyan­akkor kevésbé megnyugtató a társadalmi tulajdon védel­me szempontjából az az ál­talános kép, mely szerint a vásárlóktól átvett üres üve­geket a boltok az üzleten kí­vül — utcán, udvaron, sza­bad téren — tárolják, míg az ipari üzemek el nem szállítják. Tizennyolc bolt­ban nézték meg az ellen­őrök, milyen az ellátás « kiskertmüvcléshez szükséges árukból, milyenek a forgal­mazás körülményei. Itt a tapasztalatok cikkenként, és a boltok szakositottságától függően eltérőek. / Javult a kenyér minősége Rosszak a tárolási lelíéíeick, romlik a sör Itt a tv-újság! Elkészítették a Vldeoton-g.vár fejlesztési osztályán a tr-új- ság vételére is alkalmas színes tévékészülékek prototípusait. A teletext-adásokkal egy időben megkezdik az új távirá­nyítású színes készülékek sorozatgyártását is. Felső képün­kön az úgynevezett (elctext-dekúderrcl ellátott Super Infra Color nevű készülék. Alul: a prototípus szerelése (MTl-fotó — Tóth Gyula felv.) A reklamációk száma azonban a garanciális cipő- javítás bevezetése óta sem csökkent, nyilvánvaló tehát, hogy nem bennünk, vásár­lókban van a hiba, hiszen szándékosan senki sem ron­gálja saját holmiját. A kis­kereskedelmi vállalatot uta­sították, hogy ahol csak le­het. kössön szerződést, cipő- javításra, s ha a vevőnek a vásárlástól számított hat hó­A múlt. évi vizsgálatok eredményeinek összegezését,, értékelését végzik ezekben a napokban a Somogy megyei Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetnél. Az adatok ínijen majd tovább­jutnak, . hiszen az intézet egyik fő feladata, hogy az ágazati vezetés számára sta­tisztikusan feldolgozható in­formációkat adjon. A má­sik viszont egészen más jel­legű. SZAPUDI ANDRÁS 3. . Sétára invitál, bár ón ok eső esik. Kevés hó, sok sár borítja a járdát. A terje­delmes. de rozoga parókia szomszédságában az egytan- termes iskolához ragasztott kántorlakás udvarán áll Dá­vid Gergely nyugalmazott tanító, és a takarítóasszony munkáját figyeli. Az asz- szony egy sereg iskolai hol­mit, számológépet, térképe­ket, poros szemléltető esz­közöket hord ki az udvarra. Dávid Gergely gyászos arccal nézi a régi kedves kellékeket, az elrongyolódott Magyarország-térképet, II. l^ajos temetését a mohácsi mezőn, az Egri nőket és a Mátyás király által legyő­zött Holubárt, akinek lova­gi páncélján most eső kopog. — Itt a tanító úr — ör­vendezik a tiszteletes. — Köszöntelek Gergelyem! Dávid Gergely bánatos léptekkel jön ki az utcára. — Hogy van Boriska? — kérdi a pap, és kedvesen rázogatja a borús férfiú ke­zét. — Sajnos, nem a legjob­ban. Az ilyen változékony idő mindig megviseli. Dávid Gergely felesége húsz éve érzékeny az idő­járásra, s az elmúlt húsz évben — ez a tanító arcá­ról leolvasható — elég gyakran volt szeszélyes az időjárás. — Szomorú vagy, kedves Gergelyem. Nem szeretem, ha szomorú vagy — ingatja fejét a pap. — Ritkán süt ki a nap minálunk — néz vissza Ho- lubárra Dávid Gergely, mi­re a lelkész, mintha hang­erővel akarná elűzni öreg barátja rossz kedvét, szinte kiáltja: — Rá se ránts pajtás! Igyál egy kupica pálinkát vagy gyere velünk sétálni! Pedig tudja, hogy David Gergelyt lehetetlen fölvidí­tani. Több mint negyven éve ismeri, de még nem látta nevetni. Mosolyogni is igen-igen ritkán és csakis a tanteremben szokott, vi­szont a mosolya mindig nagy hatást keltett. A tanít­ványai nem felejtették el. Es álalában semmit sem felej­tettek el, amit tőle tanul­tak, mert Dávid Gergely ta­nításait nem lehet ellelcjte- ni. Én kisiskolás koromban tőle hallottam először, hogy a haza édes. Később Balassi Bálinttól, József Attilától ugyanezt tanultam. Százöt­ven, százr.atvan tanítványa volt harminc év alatt (kö­rülbelül ennyi ma a falu lé­lekszámú), s közülük har­mincán egyetemi, főiskolai diplomát szereztek. Kilenc mérnök került ki az' iskolá­jából — köztük a lelkész fia —, gépészek, építészek, ve­gyészek; pedagógus is van vagy hét, köztük Dávid Ger- Gely fia és leánya. Ismerem a történetét. Az apja ,ács volt a szomszéd faluban, nyolc gyereke kö­zül ő volt a legkisebb. Ács­mesterséget tanult, felszaba­dult segéd volt már, ami­kor beiratkozott a polgári­ba. Tanító és kántor akart lenni mindenáron. Kisfiú korában az egyik bátyjával fölmászott az uraság leg­magasabb szalmakazlára, s onnét mutatott a vadosi evangélikus templom tor­nyára. „Ott leszek én kán­tor” jövendölte. A bá'.., ja csaknem leesett a kazalról, annyira nevetett. A négy polgárit két év alatt végez­te el jeles eredménnyel. A tanítóképzőben ingyenes diák volt, s négy-öt évvel idő­sebb az évfolyamtársainál. Miután megszerezte az ok­levelet, ide pályázott. Meg­választották. Beiktatásán a körjegyző így kezdte a szó­noklatot: „Ne feledje, ked­ves tanító úr, hogy pusztu­ló falu földjére tette a lá­bát.” Dávid Gergely nem felejtette. Vallásos buzgalommal kánlorizáit. egy ideig még az államosítás után is, majd hirtelen elmaradt az isten­tiszteletekről. Ettől kezdve barátjával, a lelkésszel nap- szállta után jártak egymás­hoz látogatóba, világosban csak a kertjeiket elválasztó élősövény mentén váltottak szót. Az ötvenes években párttörténetet tanult, Sztá­lin munkáiból vizsgázott, agitált a hitoktatás ellen, de mindegyik tehetséges X-es tanulóját fölvetette közép­iskolába, kollégiumba, köz­tük a lelkész gyermekeit is. ötvenhat után bemutató ta­nításokra kérte lel a mű­velődési osztály, mert a já­rásban ő tudta a legjobban alkalmazni a Melnyikov- módszert, amely az osztat­lan iskolák tanítóit a per­cekért való küzdelemre sar­kallta, Dávid Gergely először hat. később négy összevont osztályt tanított, egész éle­tében a Melnyikov-módszert alkalmazta, bár sejtelme sem volt arról, hogy amit csinál, az a Melnyikov-módszer. A járási székhelyen dialekti­kus és történelmi materia­lizmusból vizsgáztatta egy villogó szemüvegű fiatal kolléga, s elismerő fejbólin- tás kíséretében írta be a jelest. Dávid Gergely erre hatalmasat sóhajtott, és megmaradt hívőnek. Nyug­díjazása előtt hét évvel még 23 tanítványa volt. A kö­vetkező évben 19-re csök­kent a létszám, azután 13- ra, 10-re, 9-re, végül hét­re. Pedagóguspályájának utolsó esztendejében egy ötgyermekes cigány család költözött a faluba, ennek köszönhette, hogy csak a következő évben szüntették meg az iskoláját. (Folytatjuk.) — Ez utóbbi tevékenysé­günk a vásárlók közvetlen érdekvédelmét szolgálja — mondja dr. Sarudi Imre, az intézet igazgatója. — Ezt különösen hangsú­lyozni kell, hiszen mun­kánknak ez a része a köz­véleményt foglalkoztatja. Nem vagyunk szankcionáló joggal felruházott hatóság, de a szabálysértési hatósá­gok kellő súllyal veszik fi­gyelembe javaslatainkat. Olyan kérdésekről beszél­getünk, melyek tavaly gyak­ran szóba kerültek. Az el­ső, ami szinte naponta be­szédtéma: a sütőipari ter­mékek minősége. Vizsgálataink alapján azt mondhatjuk, hogy a kenyér minősége megyénkben meg­felelő. Jelentős javulás ta-_ pasztaiható a péksütemé­nyeknél is. Friss, megfelelő minőségű az áru. Ez első­sorban szervezési, technoló­giai változások eredménye. A liszt minősége ugyanis tavaly sem volt jobb, mint korábban. Köztudott, hogy megyénkben bőven terem kenyérgabona, ennek egy részét a somogyi malmuK. dolgozzák fel. Így aztán van választási lehetőség, dunán­túli viszonylatban ezek őr­lik a legjobb gabonát. Ter­mészetesen a liszt minősége változó, a sütőiparnak vi­szont egyforma minőségre van szüksége, mert állandó technológiával dolgoznak. Ehhez azonban a keverőka­pacitást kell növelni, ami egyelőre csak óhaj. — Sok gond volt viszont a múlt nyáron a nem pasz­tőrözött sör minőségével. Sajnos, már bevett szokás, hogy a vásárlók kénytelenek hosszasan vizsgálgatni min­den üveg Balatonit, mielőtt a kosárba teszik. A minő­ségmegőrzési idő nyolc nap, ám a szabvány azt is elő­írja, hogy ez nyolc foknál nem magasabb tárolási hő­mérsékleten értendő. Jól tudjuk, hogy ilyen körülmé­nyeket csak néhány vendég­látó egység tud teremteni. Szobahöméi'sékleten gyor­san romlik a sör. Végeztünk tárolási vizsgálatokat, szoba­hőn. hűtőszekrényben tar­tottuk az italt, és állandóan ellenőriztük a minőségét. Kiderült, hogy ha nem az előírt hőmérsékleten tárol­ják, csak 72 órát „bír ki” a sör. Ügy érzem, hogy eb­ben az esetben sürgősen szab vány módosításra lenne szükség, hiszen még a pa­lackozóban sem tudják hű­tőkamrában tárolni kiszállí­tásig az italt, nem hogy a boltokban. — A nyáron többször volt probléma a tejjel, a tejter­mékekkel . ■. — Ez elsősorban a ka- csótai tsz termékeire vonat­kozott. Az utolsó negyedév­ben azonban már nem ta­pasztaltunk ilyet. Azóta is rendszeresen vizsgáljuk ezeket a termékeket, ugyan­úgy, mint a húsipari készít­ményeket. Ez utóbbiakról is jó tapasztalatokat szerez­tünk. A Kaposvári Húskom­binát az első félévben — tu­domásom szerint — az or­szágos átlagnál jobb minő­ségű termékeket állított elő. Az utóbbi időben azonban kismértékű romlás tapasztalj ható a készítményeknél. Ez azt jelenti, hogy előfordul­nak összetételi vagy érzék­szervi hibák: esetenként ki­csit magasabb a zsírtarta­lom, esetleg vizesebb a ter­mék a megengedettnél. Ami viszont okvetlenül említést érdemel, az a virsli. Ez. hi­vatalosan nem is, valójában mégis egyféle kímélő étel, a hiányos nyersanyag-előké­szítés miatt azonban erősen zsírzsákos: a burkolat és a húspép között összefüggő zsírréteg található. Sajnos, ez az utóbbi időben jellem­ző hiba lett. A MÉVI a zöldség- és gyümölcsellátást is figyelem­mel kíséri. Tapasztalataik szerint ennek színvonala a mennyiséget és a minőséget tekintve egyaránt megfelelő volt, és hasonló a helyzet a cukrászsüteményeknél, a fagylaltnál is. Különös fi­gyelemmel vizsgálják a Ka­posváron készült cukor mi­nőségét: az ellenőrzések so­rán csak kifogástalan cuk­rot találtak. Az egyetlen gond, hogy a dobozos koc­kacukor szóródik, ám ez nem gyártási, hanem csó­rna go lás technikai kérdés. d. r.

Next

/
Thumbnails
Contents