Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-17 / 14. szám
I Mongólia erdeiben Családtervezés „A családtervezés eszköz az éhség és betegségek ellen; a boldogság egyik kulcsa” — hirdeti rendszeresein a vietnami sajtó, A probléma évek óta foglalkoztatja a demográfusokat és gazdasági szakembereket. Az elmúlt 30 év ailatt ugyanis a hallatlanul súlyos háborús veszteségek ellenére megkétszereződött az ország lakossága. S ha a népesség továbbra is így szaporodnék, úgy a jelenlegi 53 millióról az ezredfordulóra százmillióra növekednék. Ez pedig — az ismeretek jelenlegi állása szerint — lehetetlenné tenné a lakosság kielégítő táplálását. A kitartó felvilágosító munka és egészségügyi intézkedések eredményeként az -utóbbi négy évben sikerült évi 3,2 százalékról 2,2 százalékra csökkenteni a születések arányát. Bár az eredmény tekintélyes, még ez a szám is túl nagy, hiszen azt jelenti, hogy évente 1,2 millió új állampolgárt kell ellátni élelemmel. Egyidejűleg óvodai és iskolai helyek, új és új munkahelyek száz- meg százezreiről is gondoskodni kell. Kitartó felvilágosító munkával igyekeznek meggyőzni a lakosságot, hogy a régi hagyomány, mely szerint a sok gyermek biztosítja a gondtalan öregséget, a társadalmi viszonyok változása következtében ma már neír érvényes. A nőszövetseg e» az egészségügyi szervek fel- világosító munkája arra irányul, hogy a varos: csaláPatyolat akció” 1982, január 20-tól február 20-ig 20% árengedmény a lakosság reszere. Női és férfi télikabát, férfiöltöny, kosztüm, vászonkosztüm, vászonöltöny, pléd, pokróc, takaró, bútorvédő huzat, sötétítőfüggöny, autóvédő huzat tisztítása. Somogy megyei Patyolat Vállalat, (204258) I. P. Kulibin 1735 április ln-én született — jómódú kereskedő fiaként — Nydzs- nyij Novgorodban. Már fiatal kora ban kitűnt rendkívüli technikai érzékével, hiszen például 16 évesen tojás alakú zenélő órákat készített. Az óraszerkezetek iránti feltűnő érdeklődését jelzi, hogy húsz évesen Moszkvába utazott, s az ottani híres toronyórákat tanulmányozta. Apja halála után csak a mechanikával foglalkozott 1764—1769 között olyan óra- szerkezeteket állított elő, amelyekből parányi figurák ugrottak elő, s — az érdeklődők nem kis csodálatára — kantátákat játszottak. 1767-ben, amikor II. Katalin (1762—1796) cámő, országjáró körútja során Nyizsmij-Novgocodba látogatott, megtekintette Kuliban csodálatos találmányait, leszkóp); ezekről elismerően nyilatkozott, rnajd Péter vária hívta az ügyes kezű mestert. Így Kulibin 1769- ben Koszromin . nevű barátjával együtt — aki a feltaláló vállalkozásait anyagilag támogatta — a fővárosba költözött, s ott az akadémia kísérleti műhelyében vállalt állást. Munkája során sokat konzultált a kor legkiválóbb orosz és külföldi tudósaival, akiknek kísérleti eszközöket készített. Kulibin számos — addig ismeretlen — elektrosztatikai műszert, gépeket, szerszámokat készített, ezekről n moszkvai egyetem és a páter vári akadémia prof es z- saorai egyaránt elismerően vélekedtek. Kulibin korabeli szaktekintélyét jelzi, hogy az 1768—1774. évi akadémia tudományos expedícióhoz — amelynek célja Szibéria és a Távol-Kelet földrajzi, földtani és etnográfiai leírása volt — szükséges kísérleti eszközök előállításával ugyancsak őt bízták meg. Az 1770-es években Kulibin kísérleti műhelyében szemet gyönyörködtető fényeffektusokat és káprázatos tűzijátékokat produkált. ezeket a pétervári udvar és az arisztokrácia jeles személyiségeinek is bemutatta. Maga II. Katalin is nagyra becsülte a feltaláló érdemeit, ezért 1778- ban tiszteletére külön érmét veretett. 1787 után jelentek meg Kulibin világhírű találmányai : így a tengerjáró hajókon alkalmazható nagy teljesítményű reflektor. az úgynevezett Kulibin-lámpa, valamint az egyívű Néva- híd terve, amelyen 1769-től dolgozott, s a kipróbálásra 1776-ban került sor. Ekkor 28 napig a hidat 3500 púd Cl púd = 16,38 kg) terhelés alatt tartották, és semmiféle károsodás nem érte. 1782. november 8-án jelent meg a Néva folyón Kuliból híres alkotása; a 4000 púd teherrel megrakott „önjáró hajó” — ez a nézők ámulatára a víz sodrásával szemben is képes volt haladni. A zseniális orosz tudós 1794—1795-ben optikai távírót szerkesztett. Az 1790-es években létrehozott legjelentősebb találmányai: a zsebkronométer, az ún. pávás óra, a hajó-vízrebocsátás új módjának kidolgozása. A Napóleon elleni háború befejezése után művégtagok előállításával is foglalkozott, fölhasználva ehhez nyugdíja teljes összegét, évi 3000 rubelt. 1813-ban mindkét háza leégett s odaveszett minden vagyona. Ezt követően előbb A. Pjatye- rikov tanítványánál. majd leányánál élt egy faluban. 1818. június 30-án halt meg. Sírhelyét ma szerény fa emlékmű jelzi a petro- pavlovszki temetőben. V. Molnár í,ászló műszereit (rrakroszkop, teFafaragók múzeuma Moszkvától nem messze, Isztra faluban 40 hektárnyi területet foglal el a XVI—XVII. századi fafaragók művészi munkáját bemutató szabadtéri múzeum. Itt látható egy 300 éves templom, egy parasztház, egy gazdaház, egy szélmalom, és egy óratorony is. A szabadtéri múzeum festői szépségű tája méltó keretet képez a művészeti alkotásoknak. Leonyid Kosztyiein saját maga díszítette házát csipkeszerű faragásokkal. (Fotó: TASZfeZ—APN—KS, V. Szarancev felv.) Az emberek nálunk Mongóliát a sztyeppék országának vélik. Ez abból fakad, hogy a tényleges, mintegy félmillió négyzetkilométernyi legelőterületen hagyományos állattenyésztést folytatnak. Pedig Mongóliát a XII. században úgy is emlegették mint az erdők országát. És ez ma sincs másképp. Az ország északi, nyugati hegy- és dombvidékeit hatalmas fenyőerdők borítják. Az erdők összterülete több mint 15 millió hektár, az ország területének mintegy tíz százaléka. A fakitermelés és -feldolgozás 1979-ben az ipari termelés 14 százalékát tette ki. A mongol párt 1981. májusi kongresszusa népgazdaság 1981—1385. évi fejlesztési tervében jelentős szerepet szánt az erdőgazdálkodás kiterjesztésének. A fa- és feldolgozóiparnak ezalatt- 16 százalékról 19 százalékra, illetve 20—22 százalékra kell növelnie részesedési arányát az ipari termelésből. Szükségessé teszi ezt mindenekelőtt a nagy arányú lakásépítkezés. A fővárosban, Ulánbátorban és Toszont- szongolben (Dzavhan kerület) 1983-ig hatalmas fafeldolgozó- és bútorkombinát épül. a különben az anya- és gyermekvédelemhez. Az orvosi kutatások ugyanis bebizonyították, hogy a gyakori szülés túlságosain igénybe veszi a nő szervezetét, emiatt különösen a szív-, a tüdő- és a vesebetegségek száma növekedett. A közvetlen cél, hogy a születési arányt a következő években két százalék alá szorítsák. Különösen az ország elmaradottabb déli és hegyvidéki tartományaiban kívánják fokozná a lakosság felvilágosítását. Kapcsolatok 61 országgal Változatos programok A Csehszlovák Televízió tevékenyen részt vesz a nemzetközi kulturális cserében : 92 ország televíziójával tart kapcsolatot, ezen belül 31 államéval együttműködési szerződés keretében. A külföldi programok a Csehszlovák Televízió adási dejének 30 százalékát töltik ki, de a cseh és a szlovák tévéprogramokat is jól ismerik külföldön (1980- ban 46 ország 1103 órában közvetítette a Csehszlovák Televízió különböző műsorai t). A televízió sokszínű ■ műket, valamint gyógynövényeket juttat a fogyasztók asztalára. S ne feledkezzünk meg a vadászatról sem: a prémek jelentik a Mongol Népköztársaság egyik legfontosabb bevételi forrását.. A sokarcú Mongóliában északon, a hegyi erdők váltakoznak a sztyeppékkel. A leggyakoribb itt a szibériai vörösfenyő és a cédrus, különböző más fenyőkkel keverve, de lombos fák is találhatók. (A képen.) során évente körülbelül 850 játékfilm — közülük 520 bemutató — és és mintegy ezer rövidfilm szerepel. A külföldi filmek és programok harminc százaléka a Szovjetunióból, ugyancsak harminc százaléka a többi szocialista országból, negyven százaléka a tőkés államokból és a fejlődő országokból érkezik. A Csehszlovák Televízió jelenleg az Intervízió legnagyobb szállítója : filmsorozatai igen népszerűek külföldön. A „Kórház a városszélen”, a „Zeman őrnagy 30 bűnügyi esete”, a „Nő a pult mögött" című sorozatok úgyszólvan valamennyi szocialista ország televízióműsorán szerepelnek. A Kórház a városszélem című sorozat filmjeit az NSZK is megvásárolta s olyan nagy sikert aratott ott, hogy már megrendelték a folytatást is. A 80-as évek művelődéspolitikája Az irodalom, a zene. a film. a színház és más művészetek megszépítik a mindennapokat, ezért az NDK- ban igen sokat áldoznak a kultúrára. Az elmúlt öt évben például a könyvesboltok forgalma egyharmadával nőtt. 1980-ban a 17 milliós ország minden lakosa átlag 40 márkát költött könyvvásárlásra, s ez azt jelenti, hogy személyenként minimálisan nyolc könyvvel gazdagították a családi könyvespolcokat. Ezen túl az ország 150 színházának évi 26 ezer előadását több mint tízmillióan tekintik meg, a múzeumokat, emlékhelyeket évente 31 millióan keresik föl. Az alap, amelyről a 80-as években tovább akarnak lépni az NDK-ban, szilárd és jó; az intézkedések, a kezdeményezések egyre inkább csökkentik a város és a falu. az egyes néprétegek műveltségi színvonala közti különbségeket. Az állam évente milliárdokat költ a kultúrára. A pedagógusok és a hivatásos művészek mellett sokat tesznek, a műveltség terjesztéséért a Kulturális Szövetség aktivistái, a városi és falusi művelődési otthonok vezetői és munkatársai. A kulturális intézményekben milliók tölthetik hasznosan szabad idejüket. Jelenleg több. mint másfél millió tagja van a különböző öntevékeny művészeti egyesületeknek. A kórusokban, tánc- és színjátszó csoportokban mintegy hatszázezren tevékenykednék. Tudósok aroképosarnoka I. P. KULIB szuhebátori üzemet pedig bővítik. Hasonló kombinát működik még a réz- és molib- dénbányászatáról híres Erde- netben. A kombinátokat a hegyvidékek közelébe telepítették, mert a mintegy egy és negyed milliárd köbméterre becsült faállomány túlnyomó többsége itt található. Az erdőgazdálkodás fejlesztése érdekében nagy arányú erdősítéseket terveznek a/, ország különböző területein. A talajvédelem folytán védö- erdősávokat telepítenek a sztyeppén, félsivatagos vidékekre. Az erdősítés más haszonnal is jár. Lehetővé teszi új üdülőterületek létesítését, gombát és esdei gyümölcsödokban két, a falusiakban maximálisan három gyermek legyen. Az asszonyoknak azt tanácsolják: lehetőleg 20. és 35. életévük között szüljenek, s az egyes szülések között tartsanak legalább öt év szünetet. A felvilágosító munkát összekapcsolják a védekezés módszereinek megismertetésével és a szükséges eszközök rendelkezésre bocsátásával. A sajtó azt hangoztatja, hogy a családtervezés' jelentősen hozzájárulhat az élet- színvonal növeléséhez, nemSOMOGYI NÉPLAP
