Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-16 / 13. szám

^^jnHgiazin Ä fabábu diadalútja „Itt küldöm önnek ezt a kis csacskasagot” — írta Carlo Lorenzini, amikor egy évszázaddal ezelőtt, 1881-ben egy római gyermekújság, a „Giornale per i Bambini” szerkesztőjének postázta a rakoncátlan fabáburól szóló meséjét. E szerény kezdethez képest tavaly igen széles kö­rű ünnepségekkel emlékeztek mag a közkedvelt mesehős­ről. A mesehőshöz kapcsolódó kiállítást idén Tokiótól és a párizsi Pompidou kultúrköz- ponttól az Egyesült Államo­kig ió néhány helyen bemu- tatjáic. A „kis csacskaság” — amelyet az akkor 54 éves olasz író a rossz nyelvek sze­rint csak azért írt. hogy a honoráriumból kifizethesse szorongató kártyaadossaga- it — azóta a gyermekiroda­lom talán legismertebb alak­jává vált. .A számok leg­alábbis ezt bizonyítják: a Pinocchiót csak Olaszország­ban 256-szor, angol nyelven pedig 111 -szer adták ki. Év­tizedek óta működik egy Pi­nocchio Társaság is Collodi- ban, Lorenzini szülőfalujá­ban. amelynek nevét az író művésznévként használta. A Collodi-alapítvány elnökének — talán kissé túlzó — büsz- kélkedése szerint a Pi­nocchio fordítósainak számát (majdnem kilencvenet) csak a Bióhajé múlja felül. Tény, hogy Pinocchio rögtön megfogta a kis olva­sókat. A mese közkedveltsé­ge hamar megmutatkozott: amikor a szerző megunta a fahábu történetéi, egyszerű­en lezárta a cselekményt Pinocchio felakasztásával. A fiatal és felnőtt rajongók tiltakozó leveleinek hatásá­ra azonban (akárcsak Conan Doyle szuperdetefcttv.iét. Sherlock HoLmest) kénytelen volt hősét — egy bájo6 tün­dér segítségével — „fel­éleszteni” és az eredetileg 15 része* mesesorozatot to­vábbi 21 részben folytatni. Tegyük hozzá: jócskán megemelt honoráriumért, hiszen a kiadónak már nem lehetett kétsége, hogy Réz­orr mester, Dzse- pett.ó. Szóló Tü­csök, a Tűznyelő mester, Róka, Kandúr és a töb­biek meséje bom­baüzlet. Mi magyarázza ezt a nem várt si­kert? A szakértők, irodalmárok sze- int elsősorban az, hogy Pinocchio nem a megszokott sablonos mesehős, ■ a „jó kisfiú”, ha- ; nem ellenkezőleg; I valódi gyereket | mintáz: önző. de s nagylelkű, tele jó ötletekkel és hi­bákkal, aki nem képes ellen­állni a kísértéseknek, és ját­szani, barátkozni is jobban szeret, mint iskolába járni. Az egész történetet meleg irónia hatja át, egyszerre szól fiatal lurkókhoz es meg­lett nagypapákhoz. A cse­lekmény bonyolítása, a befe­jezése (a bábu végűi igazi kisfiúvá változik) a szülők, tanárok erkölcsi érzékét is kielégíthette, és a gyerekek önállóságát, kalandvágyát is méltányolta. Érthető hát. hogy a Pi­nocchio más művészi ágaikat is meghódított. Számtalan, egymástól gyökeresen eltérő stílusú illusztrátor jelenítet­te. meg, több száz televíziós változata készjült. és nyolc ízben vitték filmvászonra. Legismertebb — hazánkban is — Walt Disney 1940-ben készült rajzfilmje, bár a centenáriumi kiállítás több szervezője sajnálta ezt, mondván, hogy Disney dun- di. pirospozsgás, tiroljruhás kisfiúja gyökeresen eltér az eredetileg megálmodott nyurga, gunyoros olasz fi­gurától. Collodiban 1951 óta mű­ködik a Pinocchio-park (amolyan vidám park Pi- nocchio-szobrokkal, játé­kokkal, bemutatókkal, báb­színházzal), amelyet évente több tízezer kiváncsi keres fel. Alapítója szerint ez a létesítmény ösztönözte at? amerikai Disneyland létrehozását, is. A vidám gyereklátogatók kis -kártyá­kat kapnak, amely feljogo­sítja őket, hogy hetente egy­szer fúlentsenek és felírhas­sák a falra: „Le a matek­kal”! De hogy a százeszten­dős fabábu nem csupán a* olvasóközönség kedvence, arra friss és szemléletes pél­da, hogy az olasz labdarúgó- szövetség Pinocchiót válasz­totta a spanyolországi fut- baM-világbaj-noikságra készü­lő csapata jelvényéül. Mad­ridban tehát majd kiderül: mennyire segíti a vásott fa­bábu az azzuri csapatot, hogy ne falábúaknak, hanem , ..arany Iá búakna-k" bizo­nyulhassanak . . . SZ.G. Egy elfelejtett Jókai-balett Jókai művei komi sokat vitték színpadra, de közülük csak egy zenemű, a Ci­gánybáró, amely az Opera színpadán ma is gyakran színre kerüL Pedig a nagy mesemondó nevéhez másik zenés mű is kapcsolódik, a Budai Népszínházban. 1869. április 1-én bemutatott Hornyolnék Vendel és Hanzli diák. Ezt a balettszerű mü­vet az író együk fiatalkori elbeszéléséből, A sörjözöbol Molnár György utazgató ké­szítette. Arról szól, hogy egy morva sörfőzolxS kar­dos felesége miképp newel jó magyar embert. Molnár igazgató nagyon kedvelte a különféle látvá­nyosságokat, görögtíizes, táncos darabokat. Nagy si­kereit főleg ezekkel aratta. A Homyacsek Vendelnek is ez volt a fő vonzereje. Egyik pazar kiállítású jelenetében például zöld békák, denevé­rek és lidércek lejtettek tán­cot a színpadon, a lidérc- balerinák fején láng lobo­gott... A zeneszerző. Kocrér Fe­renc neve majdnem teljesen feledésbe merült. 18ű0-as zenes lecdkonunk meg sem említi. Pesten született, szü­letési évét nem ismerjük. Egész pályafutása a színhá­zakhoz kapcsolódott. A har­mincas években Pest-Budán. 1848-tól 1858-ig majd 1867 —68-ban Győrött volt szín­padi táncmester. közben más városokban is megfor­dult. 1868 és 1870 között á Budai Népszínházba szer­ződtették karmesternek, utána Miskolcra költözött, s ott halt meg 1871-ben. Fő­leg balettekhez komponált zenét. (A természet növen­déke, A rosszul őrzött le­ány, Harlequin kalandjai Sül.) A Jókai-balett nem aratott sikert, mindössze nyolcszor játszották, aktkor is félig üres nézőtér előtt. Élteké­ről, meséjéről, csak annyit tudunk, amit a korabeli kri­tikák írtaik róla. ▼. M. Besózzák a kisbabákat A kmrmztapa háromszor a padlóra köp „Kisbeba korában jói be­sózták” — így él Cipruson a nép ajkán a mondás, ha egy felnövekvő gyermek fi­gyelemre méltó szellemi és testi tulajdonságokat mu tat. A szólás eredete a földközi- tengeri szigetállam lakossá­gának hagyományos. még ma is nem ritkán alkalma­zóéi ama procedúrájából származik, hogy az újszü­lötteiket közvetlenül a szüle­tés »tán sóval mindenütt alaposain bedörzsölik. Ez az eljárás — mondja a hagyo­mány — elősegíti az ész, az erő és a szépség fejlődését Mint mindenütt a világon, a ciprusi anyák és apák is magzataiknak minden jót „a bölcsőbe akarnak tenni ”, Így az újszülött első pelen­káját az egyik legjobban tisztelt és' legsikeresebb csa­ládtag ingéből szabják ki, hogy ily módon ennek ki­váló tulajdonságait az utód örökölje. Hogy bjcszéde ékes- szóüó és szépen hangzó le­gyen, az 'első korty folyadé­kot egy fecsketojásból nyújtják neki. Hét darab, az első fürdővízbe tett és az­után elültetett és fává cse­peredett mandulaszem szol­gál a későbbi Jólét szimbó­lumaként. Ezt kiegészítik még meg­előző mtézikedéseklkeL, ame­lyek hivatva vannak a ked­vezőtlen jellembeli tulajdon­ságok kialakulásától és a szerencsétlenségtől megóvni őt. A körmök első levágása alkalmából például először arra az ujjra, amelynek körmét levágják, egy arany­gyűrűt húznak — másként a föld fiatal polgárából tol­vaj válhatnék. Mindenféle baj távoltartása végett el­sősorban a keresztapa fele­lős. A névadás alatt az ör­dög nyomatékos elátikozásán kívül háromszor kell a pad­lóra köpnie, ami által a go­nosz szellemek részéről min­den megkísérlés hatástalan marad. Egy gyermek születése egyúttal lehetővé tesz bizo­nyos előrejelzést a kővet­kezőről. Ennek neme ugyan­is a hagyomány szerint at­tól függ, hogy az anya a szülés után a házat elhagy­va először egy férfi vagy egy női személlyel találkozott-e. Ha az ily módon meghatá­rozott prognózis találó, ak­kor a szabály bevált —, ha nem, akikor az egyike volt azon ismert kivételeiknek, amelyek erősítik a szabályt! Pályázatot hirdetünk főkönyvelői munkakör betöltésére Feltételek: számviteli felsőfokú képesítés és legalább ötéves szakmai gyakorlat. Pályázatokat az eddigi működés leírásával kérjük. „Űj alapokról indulunk” jeligére a lapkiadó Vállalathoz. («5851) Madárhang­gyűjtemény Harminc éve veszi fel Mihail Dobik, a Belorusz Tudományos .Akadémia zoo­lógiái intézetének profesz- szora a madárhangokat. Rit­ka gyűjteménye mintegy öt­ezer állathangot tartalmaz. Ügy vélték, hogy a da- lolós legnagyobb művésze a csalogány. De a kakukk le­mezre felvett hangja arról győz meg. hogy a világ elis­mert szólistájának komoly vetélytársa akad. A kis éne­kes kakukk ritka hangskálá­val rendelkezik, minden egyes alkalommal külön dal- 'taraot költ, A „legfecsegőbö; madár pedig nem a szarka, mint sokan gondolják, ha­nem a cinke, az erdei pinty és « sármány. Mesterművek. Rafael Muragyan jereváni iparművész alpakkahuzalból készíti eredeti müveit. Az újeziisl néven is ismert réz-nikkel ötvözelből az örmény mester filigrán tár­gyakat készít. Muragyan minden alkotása megismételhetet­len, egyedi műtárgy. Az alpakka e kiváló művésze eredeti ör­mény motívumokat használ fel, s készítményeit a legkülön­bözőbb árnyalati! féldrágakövekkel ékesíti. Bunds vagy ártatlan? Perújrafelvétel Negyvenöt éve, 1936-ban az Egyesült Államokban ha­lálra ítéltélc és kivégezték a Lindbergh-bébi álitolago6 el­rablóját és gyilkosát, a né­met származású Bruno Ha­uptmannt. A vádlott a tár­gyalás alatt tagadta, hogy része lett volna az ügyben. Még anyjához írt búcsúleve­lében is azt irta. hogy ártat­lan — ezt azonban az igaz­ságügyi hatóságok a „zava­rok elkerülésére” jogellene­sein visszatartották. A vita azóta is tart: bűnös volt Ha­uptmann, vagy jogi tévedés áldozatává vált-e? özvegye most a bizonyítékok elégte­lensége címén perújrafelvé­telt kért. Charles Lindbergh, aki az Atlanti-óceán nyugatról ke­letre, leszállás nélkül első­ként átrepülte, az amerikai­ak „nemzeti hőse” volt. Gyermekét 1932 márciusá­ban rabolták el. Két és fél hónappal később egy teher- autósöfőr a Lindbergh-ház- tól kilenc iki lométerre egy oszlásban lévő gyermek holt­test re bukkant, amelyben a szülők elrabolt gyermeküket vélték felismerni. A nyomo­zás nagy apparátussal meg­indult, de két és fél év alatt nem sikerült nyomra buk­kanni. A gyermekrabló ál­tal követelt váltságdíjat, az 30 ezer dollárt Lindbergh egy közvetítőnek adta át, aki a pénzt egy bizonyos „John” nevű személynek továbbította. Am a titokzatos „John” azután eltűnt. A vált­ságdíj kétharmadát a szülők úgynevezett sárga dollárban fizetek ki. Ezeket a bank­jegyeket 1933-ban kivonlak a forgalombcü. 1934 szeptemberében New York egyik külvárosi ben- zinkútjánál sárga dollárral fizetett valaki. A kútkezelő felírta rendszámát: így lelt a rendőrség Bruno Haupt- mannra, akinél a házkutatás során 13 760 sarga dollárt ta­lált. Ez kétségkívül a vált­ságdíjból származott, Ha- uptmannt ettől kezdve tet­tesként kezelték. Terhelő bizonyítékként vettek, hogy „John” német akcentussal beszélt, hogy ugyancsak Bronx ban lakott. Ráadásul Hauptmann korábban Né­metországban büntetve volt es illegálisan vándorolt be az Egyesült Államokba. Ar­ról, hogy a váltságdíj ho­gyan került hozzá, nem tu­dott kielégítő felvilákosítás- sal szolgálni. Szerinte egy bizonyos Isidor Fisch, (aki­vel spekulációs ügyieteket bonyolítottak) hagyott nála Kenneth Kér win banee*- lat»: é ifi- Lindbergh! World-Famous Aviator Ilyen hirdetések jelentek meg az egykori amerikai újsá­gokban, amelyekben az eltűnt Lindbergh-bébit keresték. egy dobozt, amikor 1934-ben visszatért Németországba. Fisch halálhírére Haput- manm felbontotta a dobozt, és az abban talált pénzt ma­sához vette, mert Fisch tar­tozott neki. Sejtelme sem volt arról — hangoztatta —. hogy a dollárok a Lind- bergh-féle váltságdíjból származnak. A hatóságok és a sajtó egyaránt gyermekgyilkos­nak titulálta Hauptmannt. Igaz, a tanúik a tárgyaláson nem egyszer ellentmondások­ba keveredtek, s a bírósági szakértők is kétségüket fe­jezték ki néhány kérdésben Utóbb az is kiderült, hogy sok bizonyítékot eltüntettek, s nem vizsgáltak ki olyan körülményeket, amelyek a vádlott javára szolgálhattak volna. Mindehhez .járult még, hogy Hauptmaamak nem volt megfelelő ügyvéd­je: védője megrögzött alko- hoi»fc» »alt. így kenőit Ha­uptmann villamosszéikbe, anélkül. hogy bűnössége kétségkívül bizoijyitott lett volna. S még egy késői utója ték. Két amerikai Kenneth Ker­üli» Bidderford-ból és Ha­rold Olson Westport-bői] mostanában jelentkezett az­zal, hogy azonosak az állí­tólag meggyilkolt Lindbergh- bébivel. Az azonosítás köny- nyű lenne, ha rejtélyes mó­don nem tűnt volna el » gyermek ujjlenyomata a több mint 35 ezer oldalt ki­tevő periratokkal együtt. Bár az utólagos vizsgálat a négy és fél évtizede ki­végzett Hauotmannt már nem támaszthatja fel, a köz­vélemény érdeklődéssel fi­gyeli a peri).iratéi vétel fej­leményeit, G. I, SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents