Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-16 / 13. szám
Megküiizfeist! támogatás a nagycsaládosoknak Uj szállodát építenek. A Danubius szállodalánc részére új épületei tervezett Bodrosi Attila építész. A 231 szobás, 4«2 ágyas gyógyszállót Hévizén építik föl. A tájba illő Hotel Zala makettjét Pajor Tamás modellező készítette. (MTl-fotÓ — Ma túsz Károly felv.) Dohány, feketén Az orvos fizetett, s meggyógyult o beteg A Kaposvári Mezőgazdasá- 0 Főiskolai Tangazdaság jelentős összeget., fordít évről évre a rászonijók támogatására. Több csatornán jut el ez a pénz a dolgozókhoz, de ügyelnek rá. hogy mindig olyan helyre kerüljön, ahol indokolt a segítség. Sokait költenek például üdültetésre. s ezen belül a gyerekek zavarta! rn pihenésére: évente tíz gyerek tölthet a vakációból két hetet Ba- latonaligán, igencsak kedvezményesen. hiszen az 130(1 forint költségből csak 300 forint terheli a szülőt. Ezenkívül vannak, akik jutalomból ingven üdülhetnek, sót Csehszlovákiában is nyaralhatnak. esereüdültetés keretében. A gazdaság szakszervezete bizottsága a jóléti, szociális és kulturális alap fölött rendelkezik: — ez az üzem pénze —. ezenkívül a szakszervezeti tagdíjból hátramaradó 45 százalékkal gazdálkodik: ezeknek az összeseknek bizonyos hányadát a rászorulók támogatására fordítja. Az alap terhere segélyeket csak szociális célokra adnak, a tagd íjmarad - vanyból pedig temetkezési, szülési segélyt fizetnek. A múlt évben az alapból 90 A* Állami Biztosító Somogy megyei Igazgatósága 1981-ben 92 millió 8ö6 ezer formt kártérítést fizetett a lakosságnak. Hatalmas összeg ez. Olyan pénz. amelyhez!valamilyen kellemetlenség után jut az ember. Ez a rossz a dologban — de ha kitörik az ablak, ha a kocsi karambolozik. az ember azt mondja: nem baj. majd fizet a biztosító; ez viszont jó. És ekkor jut fontos szerephez a kárszakértő. Tőle függ, hogy mekkora térítést kap a károsult Mekkora kárt állapít meg? M.iiként vélekedik a történtekről ? Elegendő-e a megállapított összeg a helyreállításhoz? Megyénkben tíz mezőgazdasági, hat műszaki es — Kaposváron — három gépjármű-kárszakértő dolgozik. Rigó László és Baksai István a szakma két „öreg rókája": három évtizede tevékenykednek e munkakor- ben. így sok tapasztalat és ekmenyanyag van a tarsolyukban. — Amikor a biztosítóhoz kerültünk, ag. volt a cél, hogy a kárszakértők univerzális emberek legyenek — mondja Rigó László. — Tizenöt eve jött létre a szakosodás, mmdenkjnek megvan a maga területe. Munkában nincs hiány, de a károk száma sokban függ a természeti csapásoktól is. A tíz évvel ezelőtti nagyatádi tornádó után például egyszerre öt—hatszáz bejelentés érkezett. Ilyen eseteknél segítenek a kollégák a szomszédos megyékből, mint ahogy minket is hívnak. — A 5) elmúlt évékben mi is jártunk árvíz és földrengés sújtotta területeken Békés megyében — veszi át a szót Baksai István. — A kisegítést egyébként központilag is irányítják. A kárszakértő helyszíni szemlét tart a károsultnál; jegyzőkönyvet vesz fel, melynek alapján megállapítja a keletkezsett kárt. Ez rendszerint a kisipari egységár alapján történik. Előfordul, hogy az összeg nem fedezi a javítás teljes költségét. ilyenkor számlát kell kérni «, javítótól, s erre a b*ztosíto a különbözeiét utóié« megtéríti. —■ Nagyon jó a kapcsol a- t*jnk a rendőrség, a tűzoltóezer, a tagdíjpüjradványból •tő ezer forintot fizettek ki segélyekre — erről tájékoztatott József Mária, a gazdaság szb-titkára. — Ezt részben igénylésre, részben, pedig a bizalmiak jelzésére adtuk dolgozóinknak. Attól függően, hogy hol mennyire volt indokolt, 500— 1500 forint, segélyt fizettünk. Dolgozóink szociális helyzetét fölmértük: kérdőívet adtunk ki, s a válaszok mindenről tájékoztattak bennünket. Persze időközben módosulhat a helyzet egv-egy családnál — például valaki hosszabb ideig betegállományban van —. erről azonban a dolgozó bejelentése vagy a bizalmi tájékoztatása alapján idejében értesülünk. és nem marad el a segítség: társadalombiztosítási tanácsunk meghozza a döntést a segély kifizetéséről. összege személyenként 500—1000 forint között változik. Minden év augusztusában számba veszik a nagycsaládosokat a gazdaság különböző kerületeiben, hogy a gyermekek beiskolázásával kapcsolatban segítsék őket. Ez a munka tervszerű, nem várják meg. hogv az érintettek maguk jelentkezzenek. Ha a köság szakértőivel — folytatja Rigó László. — Tűz- és vízkárnál. betörésnél a keletkezési ok felderítése az ó dolguk. A megsemmisült értékek tételes összeszámolásával már mi foglalkozunk. — Mostanában legtöbbször a csőrepedés és a nyitva hagyott vízcsap adja a kárszakértőnek a legtöbb munkát. — A kárszakértő naponta olyan emberekkel találkozik, akiket kellemetlenség ért. A vigasztalásnál többet ér, ha a károsulttól megérdéklödjük anyagi helyzetét, s ha az nem megfelelő az adott pillanatban. akkor a kártérítési ösz- szeg felét előlegként kifizetjük, a többit a jegyzőkönyv elkészülte után térítjük. Nagv segítség ez. különösen, h* jelentékeny a kár. A somogyudvarhelyi falugyűlésen legutóbb fölállt egy idős parasztasszony, s azt javasolta a berzancei közös tanács vezetőinek, vonják szigorúan felelősségre, bírságolják meg az olyan embereket, akik a közös vagyonát nem becsülik. rongálják. Például azt, aki beletaposott a frissen elkészített betonjárdába és tönkretette mások keaemunkáját... Szigor és következetesség Lapozgatok az év során lefolytatott szabálysértési ügyek irataiban. A berzen- cei tanács helyesen él a lehetőséggel : úgy bírságol, hogy hatása is legyen. — Szigor és következetesség: évek óta ez az alapél - vünk — mondta Kakrik János, a végrehajtó bizottság titkára. — A szabálysértési bizottság arra törekszik, hogy a bírsága1,ás helyes alkalmazásával visszatartsa az embereket a szabálysértésektől.1 A szigort a visszaesőik ügyeinek elbírálásánál alkalmazzuk. Számítunk arra. hogy Berzencén a határátkelőhely megnyitása után jelentős idegenforgalom alakul ki. ezért is törekszünk olyan közszemlélet kialakítására, amely elősegíti az állampolgári fegyelem betartását. Törekvésünket, igazolja, hogy tavaly negyvenegy. «, idén riUmények olyanok, a kétgyermekes családokat is ide soroljak. ,s ők is megkapják a megkülönböztetett támogatást. Évente átlag ötven család. élvezi ezt a kedvezményt. — A nagycsaládosokat, szükség szerint év közben is segélyezzük — tájékoztatott a szakszervezeti bizottság titkára. — Általában gondot fordítunk arra. hogy könnyít- sün.k az anyagi helyzeten azoknál a dolgozóknál, akiknek iskoláskoiú gyermekük van: tanévkezdés előtt minden gyerek 30—50 forintos tainsaercsorriagot kap. Ha figyelembe vesszük. hogy évente 250—280 gyermekről van szó — feltételként ugyanis nem szabtuk meg. hogy mindkét szülő nálunk dolgozzon — bizony, ez az összeg is jóval túl van a tízezer forinton ... S hogy ez a pénz meg a különböző címeken kifizetett segélyek milyen .jótékonyan hatnak egy-egy háztartás „költségvetési mérlegére", annak csak az érintett családok a megmondhatói. Mindenesetre nyugodtan állhatnak munkába, végezhetik a rájuk bízott feladatokat azon a munkahelyen, ahol szükség esetén számíthatnak ilyen és hasonló támogatásra. h p Rigó László és Baksai István munkájúkról beszéltek, De kikből lesznek kárszakértőik? Mint kiderült, nincs baj az utánpótlással, szívesen jönnek a fiatal építészek, mezőgazdászok. Aztán akár hónapokig is elkísérik útjaikra az idősebb kollégát, amíg maguk is értékelni tudnak néhány kisebb, majd bonyolultabb káresetet. A kárszakértő tehát felhasználja a technikumban, főiskolán, egyetemen tanultakat, de munkája végzésének alapja a gjaalkorlat,. Érdemes lenne kiszámoLni: a két szakértő az elmúlt harminc év alatt hány millió forint kar-, térítés kifizetését javasolta a bajba jutottak részére . . . Ambrus Ágnes pedig csaik harminc szabálysértési ügyben kellett eljárnunk . .. Drága virágcsokor Nagyon sokat áldoz a .tanács arra, hogy Berzencén az utcán, terek, parkok kora tavasztól késő őszig virágosak legyenek. Évente nagy értékű társadalmi munkát végeznek itt is, Somogyudvar- helyen is a lakóhelyüket szerető emberek. Api akadnak olyanok, akik mit sem törődnek ezzel. Egy asszony például a Szabadság park rózsáiból akarta összeállítani a hallagási ajándék csokrot. Letépett tíz szál rózsát; a mezőőr észrevette, s figyelmeztette. Erre ő a virágokat a földre dobta. Sokba került neki ez a csokor: ezer forintra bírságoltak ... Egy másik asszony az Átad Áruházból szeretett volna fizetés nélkül elvinni egy 235 forint értékű holmit. Tetten érték. A 2500 fount06 bírság a .jövőben bizonyára visszatartja a hasonló „bevásárlástár. A személyi igazolványt mindenki köteles magával hordani, különösen fontos ez a határhoz közeli községei: - ben élőknek, vagy az oda utazóknak. Egy 25 éves ber- zencei férfi ügy gondolhatta, hogy m nem vonatkozik. A dohányt lassan elfelejtik. A gazdaság is már csupán azért termeszti, hogy munkát adhasson télen pár asszonynak. Mert a dohány- nyál télen is van munka: az illatos, barna leveleket simítani, csomózni kell. No, és persze ilyenkor lehet csak igazán jól beszélgetni. Ilyenkor a férfiak is be-betérnek a simítóba, egy kicsit melegedni. Pozsega István is gyakran megfordul ott! Akkor is állandó vendége volt a similónak. amikor Mikében még a dohány jelenített mindent. — Apám dohánykerbész volt — meséli .—, és felesben termesztettük a dohányt, öt holdon. Az egész család ott volt a földeken, mert hát ezt a növényt gondozni kell. Nem elég elültetni vagy ka- pálgatni. Vigyázni kell a levelekre; aztán fattyazni, tetejezni ... Egyszóval van vele munka bőven. Én a harmincas évek második felétől foglalkoztam Vele. Itt egyébként majd’ 'mindenki dohányt termelt, akkor a szuloki fajtát. Ebből most már csaf< mutatóban akad egy kevés. A dohány innen indult útnak. Az asszonyok nyár végén elővették a füzótűt — ilyet, bármelyik kovács csinált — . zsinóréira került Amikor gépkocsiját megállították, s kérték az okmányait, személyi igazolványát nem tudta fölmutatni. És még neki állt följebb! A kocsi kürtjével zavarta az esetet telefonon jelentő határőrt, sértegette és megfenyegette, mondván: „Ne találkozzunk, mert szétverem a fejed” . .. Másfélezer forintra bírságolták. Vásárlókat károsított meg Még a nyáron jártak a népi ellenőrök a fogyasztási szövetkezeteik berzenced eszpresszójában. Vásároltak két nagy adag fagylaltot. Hét dekával volt kevesebb az előírtnál. Nemcsak ezt tapasztalták, hanem azt is, hogy nem a hiteles mércét használták, ártábla és árlap sem volt az eevségben. Még súlyosabb, hogy olyan cukrászipart termékeket is találtak a hűtővitrinben, amelyeknek már hat nappal korábban lejárt a szavatossági idejük. A szolgálatban levő dolgozó épp aznap tért vissza hosszabb szabadságáról, ezért — a népi ellenőrök följelentése alap.ian — nemcsak őt, hanem az egység vezetőiét is felelősségre vonta a szabálysértési bizottság. Mindketten 2500—2500 forint bírságot, fizettek. Sz. U a level, aztán szárította # levegő. Persze kint, a földeken is vigyázni kellett rá. — Megesett, hogy már onnan ellopták. A dohánycsempészés ugyanis jó üzletnek számított. A helybeliek nem loptak egymástól, nem is foglalkoztak csempészéssel; a környékről jöttek az emberek, Zalából például. Innen elvitték a dohányt, aztán esetleg Jugoszláviában került pipába. Ay. eladás sem volt legális; a fináncok ott voltak az ember nyakán, s akit elkaptak, az megnézhette magát. Otthon senki nem tarthatott egy levélnyit sem. Gyakran bezörgettek a törvény emberei, és felforgatták a házat. A dohányvásó volt a legékesebb bizonyíték.. Az akkor olyannak számított, mint most egy házi pálinkafőző készülék. Már nem külsőre, hanem a büntetést nézve. Dohány mégis minden háznál akadt. Pipába vagy cigarettapapírba való. A gazdák a legszebb, sárga leveleket válogatták ki maguknak. Hol lapultak ezek a levelek? Minden családnak volt rejtekhelye. A legbiztosabb a mezőn összekupa- colt kukoricaszár vagy a közös szérűn a szalmakazlak — így tartották a mikei ek. Mert még ha megtalálták is ott a fináncok a dohányt, ugyan ki mondta meg, hogy kié? Csak a level veszett kárba . .. — Időnként nagy razziákat tartottak a faluban. Minden úton fegyveres emberek álltak, és sorra vették a házakat; de mindenki tudta, hogy ilyenkor mit kell csinálni. A legritkább esetben füleltek le valakit. Azt is megtették a pénzügyőrök, hogy civi lbe • öltözve járták a falut, és dohányért házalták; azt mondták: venni szeretnének. Senki nem adott el nekik. Mindenkinek megvolt a biztos vásárlója, s idegen előtt még azt is letagadták, hogy cigaretta- papírt láttak ... No, de a dohányt el kellett hozni a közös pajtákból. Az ügyesebbek egy részét be sem vitték, mert ott mérlegelés folyt, megszámol- ták a zsinórokat. — Később még a leveleket is. A gazdák ugyanis „fejték" a zsinórt. Ez azt jelenti, hogy amikor a pajtában lógott a fűzér, minden második levelet leszedték róla. Persze közben a tolvajok is dolgoztak. Hiába állt fegyveres őr a paj ta előtt, minden évben alaposan megdézsmálták a termést. Legtöbbször este vitték az árut. Egyszerűen a vállukra dobták, úgy cipelték. öten-ha fan összeálltak, aztán ha egv-két finánccal találkoztak, azok még szólni se nagyon mertek. — Eladni kivittük a földekre az árut. Oda jött a vevő. Ott nehezebben kaptak ei az embert. Lova® kocsival szállították ki, Alulra dohány, fölé egy kis szalmás trágya. Ugyan ki nézte meg? Vagy azt csinálták, hogy a kocsiderékba, a levelek fölé dunyhákat pakoltak, árra ráfeküdt valaki, nyögött, jajgatott, aztán ha finánccal találkoztak, meg sem álltaik, csak odakiáltották, hogy orvoshoz sietnek. Az „orvos" persze az erdő szélén várt, átvette az árut, kifizette a pénzt, és a „beteg” máris gyógyultan jött haza. A termés egy részét megmenteni és feketén eladni sokkal jobb üzlet volt, mint elvinni a beváltába. — Egy mázsa első osztályú levélért az atádi beváltó hetven pengőt fizetett:. A csempészék az alja dohány mázsájáért is megadták * százat. így aztán ez volt az igazi üzlet, még ha kockázatos volt is. Száz pengőért akkoriban egy jó hízót adtak ... A virágkornak a harmincas-negyvenes évek számítanak, de még a háború után is naigv üzlet, volt * barna levél. Akkoriban ez i® pénz, fizetőeszköz volt. — Bútort, sót, petróleumot, sőt még tehenet es lovakat is hoztak, és mi ezekkel a levelekkel fizettünk. Aztán később a beváltóban cigarettát is adtak a pénz mellé, prémiumként. Először minden mázsa után ezer száj Kukást, aztán jött a Kossuth. És ettől kezdve valahogy eltűntek a csempészek, nem jöttek a vásárlók. Már nem volt nagy üzlet feketén eladni. És lassan fogyott a földekről a dohány. Ma már egyénileg senki nem termeszti errefelé, csak amolyan megtűrt növényinek számít A termelőszövetkezet mindössze öt hektárnyit ültet az idén. Alig ' többet, mint amennyit a harmincas években egy-egy mikéi dohánykertész. A régi pajták lassan ösz- szedólnek, újakat építeni nem érdemes. De azokról az időkről emlékezni jó, bent a kályha mellett, az illatos barna levelek zizegését hallgatva. Dán Tibor Romogyszobi női és férfi bérbe vagy átalányelszámolásos rendszerbe kiadjuk KAPOSVÁRI SZOLGÁLT ATÖ1 PARI SZÖVETKEZET Kaposvár, Latinca S. u. 8 (858561 KÁRSZAKÉRTŐK A gyakorlat az iskolájuk Á szabálysértések megelőzéséért
