Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-11 / 290. szám
KANYAR JÓZSEF: Nemzeti tudatunk környezetvédelme „Hass, alkoss, gyarapíts.. Egy másik szempontból is tehetünk megjegyzést a kérdéskörrel összefüggésben. A magyar történelemtanításnak tulajdonképpen mindig kiegészítője volt és segítője a történeti magyar irodalom. A századokat álló magyar irodalmi alkotások Csokonaitól Berzsenyiig, Adyn ke- resztül József Attiláig mondanivalójukban mindig a nemzet történelmi tudatát alapozták meg, tették erősebbé és emelték magasabb szintre. És milyen szép és felemelő volt, hogy ezekből a fényes irodalmi alkotásokból idézeteket is tudtak a generációk mondani. Mostanában: milyen szegényes a beszédünk, alig tudunk valamit is idézni, főképp olyanokat keveset, amelyek a történeti generációkat tartották egybe. Az iskolai történelemoktatásnál, de a magyar irodalom oktatásánál sem terhelés — hanem az agynak felfrissítése és pallérozása is, s egybéh nemzeti tudatunk, beszédkészségünk és műveltségünk fokmérője —, hogy remek veretű, századokat megélt történelmi igazságokat és szentenciákat megtanulhattunk költőink szájából, s kívülről idézhettük ' azokat nemcsak az iskolában, hanem az életben is. Legyen példának itt egy-kettő: „Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvaló- ak” Zrínyi! A török áfi- um . . .), ;,Hass, alkoss gyarapíts: s a haza fényre derül!" (Kölcsey: Huszt), „Nem sokaság, hanem lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat’’ (Berzsenyi: A magyarokhoz), „Fölszállott a páva a vármegye-házra, sok szegény legénynek szabadulására’’ (Ady Endre: Fölszállott a páva), „S mégis, magyarnak számkivetve, lelkem sikoltva megriad — édes Hazám, fogadj szívedbe, hadd legyek hűséges fiad!’’ (József Attila: Hazám) vagy a földosztásról Illyés Gyula vallomása: „Fogy az ugar, nő a szántás telve-terjed. Magyarország, így írják a történelmed.’’ (Megy az eke). Azt hiszem, analógiaként hiányolhatjuk nemzeti énekeinknek nép- és mozgalmi dalainknak vészes hiányzását iskolai életünkből. Miért nem jut, csak egyetlen óra is szakmunkásképző intézeteinkben a tanulók énekléséhez? Miért nevelünk érzelemszegény tanulókat iskoláinkban? t A nemzeti öntudatot megalapozó hagyományok és történelmi példaképek tanítása nem hiányozhat a politikai nevelésből, a fegyveres fiatalság soraiból sem. Ezeket a nevelési eszméket nem szabad soha leszűkíteni és egyes évfordulókra korlátozni. Nem szabad az ilyesfajta kiadványoknak jelentéktelen és szürke szövegrészekkel megíródniuk. Ha azt akarjuk, hogy tartósan vegyék kézbe az ilyesfajta kiadványokat, akkor élmény- és fantáziadúsan, 'színesen és érzelemgazdagon kell azokat megírni, hogy a bennük leírtak, a nemzet bármely tagjából a hazához való tartozás érzetét, jogos büszkeségét és ragaszkodását váltsák ki. Tudván azt, hogy a nemzeti hagyomány a szocialista hazafiság eleven tényezője és integráns része. Nincs szocialista hazaszeretet a nemzet értékeinek a megbecsülése nélkül. A tegnap hagyománya, a ma éltető és lelkesítő energiatelepe a jövőépítés történelmi generátora. A hazaszeretet nem, a szavak szőlamhazafi- sága, hanem a tetteké, a cselekvésé. Azé a cselekvésé, amely mássá, szebbé, embeFilmjegyzet Színház az e Shakespeare mondatja ezt az Ahogy tetszik-ben: „Színház az egész világ”. Jancsó Miklós új filmjében, a Zsarnok szíve (avagy Boccaccio Magyarországon) címűben — a cím értelmét hiába igyekszünk megfejteni! — színjáték az egész történelem. Egyetlen, véres színjáték — ezt még el is fogadnánk. Csakhogy itt a vérről néha az, derül ki: paradicsomlé. Aztán már akkor sem vesz- szük komolyan, amikor „igazi”. Színházat rendezett filmre a mostanában színháza rendezőként is ismert filmrendező. Egyetlen, nagy hodályban játszódik a cselekmény. Ha ugyan cselekménynek kell felfogni... Csak egyetlen fiimiét nem szerettem, az Égi bárányt. Zavarossá tette azzal, hogy a nálunk nyaraló kitűnő lengyel színész, Daniel Olb- rychskit „menet közben” felkérte játékra, az egész allegorikus történés logikáját borítva föl az öncélú szerepeltetéssel. Most, hogy a Zsarnok szívét láttam, két Jancsó-filmet nem szeretek. Érzékelem, hogy a magyar történelem egy-egy eseményét, egy-egy figuráját idézi föl (nem mindig a legjellemzőbbeket!), de nem világos, milyen céllal. Mazochista szokásunk mellünket verve gyónni, milyen zavaros viszonyokba keveredtünk történelmünk során. Különösebb bűnbánatra nincs szükség ; legalábbis kompenzálhatja bűntudatunkat, hogy a Befejeződött a képaukció Befejeződött a Bizományi Áruház Vállalat. 56. művészeti képaukciója és második ékszerárverése. A 289 festményből 240 talált gazdára. A legnagyobb érdeklődés Deák Ébner Lajos, Egri József, Lotz Károly, Med- nyámszky László, Mészöly Géza, Molnár József, Paál László, Rippl-Rónai József, K. Spányi Béla és Vaszary János festménvei iránt volt. A festmények kikiáltási ára 4 millió 500 ezer forintról indult, a végeredmény 5 millió 600 ezer forint lett. Az ékszerek kikiáltási ára 500 ezer forint volt. végül is 900 ezer forint értékben keltek el. hasonló balfogások minden európai nemzet történelmében nagy gyakoriságot mutatnak. Hunyadi Mátyás, Bakócz Tamás, Szilágyi Mihály, Báthory Erzsébet figuráját idézik föl itt, inkább csak utalásképpen. Az egész massza beleágyazódik a hamleti szituációba: a nagy- báty készül nőül venni elhunyt — de lehet, hogy el sem hunyt — fivérének feleségét. Egy ponton kiderül: akit eddig láttunk, mindenki színész. Igenám, de a színész játszik! Jancsónál viszont a színész élő klisé — mindegy, hogy Madaras Józsefnek, Hegedűs D. Gézának,, Cserhalmi Györgynek, Gálffy Lászlónak hívják; játszania nem kell. Monotóniát okozó síkmozgással úsznak végig a vásznon, s a néző szinte várja, mikor bukkan elő a sín, amelyen húzzák őket.. . Pedig hatásos kompozíciók ezek, a háttérben , — vagy premier plánban — szép női testekkel. Fellini, Antonioni, Pasolini legelvontabb munkáiban is üzenetet éreztünk Mának szólót! Jancsó filmjében épp ezt nem sikerült megfejtenünk. Ha csak az az öndi1 csérő, közönséget lesajnáló kitétel nem az, mely szerint úgysem értené meg az „olasz trupp” játékát a magyar közönség. Minek is játszani neki ...!? Olvastam a film külföldi kritikáinak egy részét. A külföldi kritikusok sem értették az új Jancsó-alkotás szimbolizmusát, nem vették üzenetét. Legközelebb talán majd ők kapnak fricskát. De akkor kiknek készül majd az a film? L. L. Arkagyii és Borisz Sztrugackii Már megjárta a világmindenség valamennyi poklát, s ezért gyilkolhatta a gyilkosokat, kínozhatta a kínzókat és elárulhatta az árulókat... — Olykor úgy vélem — mondta Arata —, mi valamennyien erőtlenek vagyunk. Én a lázadók örökös fővezére vagyok, és tudom, hogy erőmet csak rendkívüli szívósságomnak köszönhetem. Ez az erő azonban nem segít az erőtlenségemen. Győzelmeim megfoghatatlan módon vereségekké változnak. — Hogyan került Arka- narba? — kérdezte Rumata. — Hajón érkeztem a szerzetesekkel. — Megőrült? Hiszen igen könnyen felismerhetik... — , De nem a szerzetesek tömegében, A Rend tisztjeinek fele ' félkegyelmű és rokkant, akárcsak jómagam. A nyomorékok kedvesek isten előtt. — És mit szándékozik tenni ? — kérdezte Rumata szemlesütve. — Mint rendesen. Én tudom, miféle a Szent Rend. Egy év sem telik belé, és az arkanari köznép fejszével bújik elő odúiból, hogy az utcán verekedjék. És én az élükre állok, hogy azokat verjék, akiket kell. — Szükség^ lesz pénzre? — kérdezte Rumata. — Igen, mint rendesen. És fegyverre... — Arata kis ideig hallgatott, azután behízelgő hangon folytatta: — Don Rumata, emlékszik, mennyire elkeseredtem, amikor megtudtam, hogy ön kicsoda? A szegény lázadónak azonban mindenből hasznot kell húznia. A papok azt mondják, az istenek parancsolnak a villámoknak ... Don Rumata, nekem nagy szükségem van villámokra, hogy szétzúzzam a várfalakat! 31. Rumata nagyot sóhajtott. Azóta, hogy helikopteren csodálatosan megmentették. Arata magyarázatot követelt. Rumata megpróbált önmagáról mesélni, sőt, meg is mutatta az éjszakai égfen a Napot, az alig látható, parányi csillagocskát. A lábadó azonban csupán azt értette meg, hogy a mennybolton túl valóban istenek élnek. Ff ribbé, otthonosabbá akarja tenni a hazát, mint volt annak előtte. Jövőt építeni csak az ifjúságon keresztül lehet, azokkal az emberi értékekkel, ahogy Kodály Zoltán mondta Bartókról: .,Másképp hagyták maguk után a világot, mint ahogy találták.” Hazánkhoz és a szülőföldhöz való kötődésünkre nagyon sok vonzó példát találunk irodalmunkban, képzőművészeti alkotásainkban, tudományos és köz- gyűjteményi intézményeinkben, amelyeket soha egy pillanatra sem szabad figyelmen kívül hagynunk. Dokumentum tárházainkat be kell kapcsolni a szocialista hazaszeretet növelésébe, a cselekvő hazaszeretet megalapozás á ba. Az utóbbi időben mintha divat lett volna többet beszélni a nemzeti tudatról és a hazaszeretetről — ám ez mégsem elég. Kétségtelenül igaz, hogy beteg nemzettudati társadalom lettünk az utóbbi esztendőkben, mégsem kezelhetjük e kérdést panaszfal előtti sirámként, vagy lelkiző szócséplésként vagy odamondogatós próféciaként. Tennünk kell érte nagyon sokat. Tanítsuk és növeljük nemzetünk történelmét, hazánk szeretetét másképp! Ne menjen be egyetlen történelemszakos tanár se — a nemzeti öntudat és a hazaszeretet tanítása és példázása tárgyában — készületlenül az órára! Ugyanezt tegyék a többi tárgyak tanárai is! De ne jöjjön ki egyetlen tanuló sem a történelemóráról, aki hazaszeretetében nem vált emberibbé, öntu- datosabbá és cselekvőbbé. Ám ezek az igények felnőtt társadalmunk életében is — mielőbb — váljanak valósággá. És nemcsak alkalmasabb tankönyveket írunk a számukra, hanem adjunk a kezükbe jó történelmi müveket és irodalmi alkotásokat! A hazaszeretetnek és a cselekvő szülőföldszeretetnek mint szellemi tőkeberuházásnak a lehetőségei határtalanok hazánkban. Kimerit- hetetlenek ezek az energiatelepek: egy nemzet történeti tudatának az erősítése tekintetében. •Sokkal többet kell velük élnünk, mivel általuk nagymértékben tudjuk gyarapítani nemzetünk becsületét. akik jóságosak és minden- hatóak. És jizóta valahányszor RumatávaL beszélgetett, ugyanazt hajtogatta: isten, ha létezel, add nekem az erődet, mert ez a legjobb, amit cselekedhetsz. És Rumata mindannyiszor hallgatásba burkolózott vagy másra terelte a szót. — Don Rumata — kérdezte a lázadó —, miért nem akar segíteni nekünk? — Egy pillanat — felelte Rumata. — Tudni szeretném, hogyan jutott be a házba. — Ez nem fontos. Rajtam kívül senki sem ismeri ezt az utat. Ne térjen ki a válasz elől, dón Rumata! Miért nem akarja nekünk adni az erejét? — Ne beszéljünk erről! — De beszéljünk erről! Én nem hívtam önt. Én soha, senkihez nem imádkoztam. Ön jött el hozzám. Vagy csupán úgy gondolta, hogy szórakozik egy kicsit? Nehéz istennek lenni, gondolta Rumata. Türelmesen válaszolt: — Nem értene meg. Tucatszor próbáltam megmagyarázni, hogy nem vagyok isten, de nem hitte el. Azt sem értené meg, miért nem tudok én fegyverrel segíteni ... — Vannak villámai? — Nem adhatok villámokat. — Ezt már sokszor hallottam — válaszolt Arata. — Most azt akarom tudni, miért nem. A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központban ma 18 órától diavetítéssel szemléltetett előadást tart pedagógusoknak, szülőknek Kovács Géza, a TIT nagyatádi szervezetének titkára. Téma az atádi szobrásztelep, illetve a művészeti és nyelvi gyermek- tábor. Ki tud többet Csurgóról? címmel ugyancsak ma, de 19 óra 30 perckor kezdődik vetélkedő a csurgói ipari- és szakmunkás- képző intézet Szivárvány A kaposvári Killian György Ifjúsági és Úttörőművelődési Központban — mint már hírt adtunk róla — ma 9-kor nemzetközi galamb- és díszbaromfi-kjállí- tást rendez a Móricz Zsig- mond Művelődési Ház ga- lambász-szakosztálya. (Vasárnap 17 óráig lesz nyitva.) Ma 18 órától a VBKM kaposvári gyárának klubhelyiségében közös estet rendez az ifjúsági klub és a Fiatal Utazók Klubja. ifjúsági klubjában. Vendégként részt vesz a rendezvényen a művelődési központ ifjúsági klubja is. A Korái együttest vasárnap 19 órára várják a művelődési intézménybe; a népszerű zenekar koncertet ad a fiataloknak. Barcson a Móricz Zsig- mond Művelődési és Ifjúsági Központban szombaton 10 órakor kezdődik a gyermekklub foglalkozása a II. számú Általános Iskola ’zenei tagozatának közreműködésével. Este 19 órától a VII. számú Óvoda szülői munkaközössége rendez családi estet az intézményben, míg vasárnap 19 órától a hagyományos diszkóműsorra kerül sor. Csokonyavisontán a helyi KISZ-szervezet rendez összejövetelt szombaton a szigetvári Origó együttes fölléptével. Játszóházat szerveznek a gyerekeknek Siófokon, . a Dél-balatoni Kulturális Központban szombaton 10 órától. Tizenhét órától a fiatal alkotók találkoznak felnőttekkel. Nagybajomból, Hujber László művelődési- ház-igazgatótól kaptuk a hírt, hogy ma 19 órakor az intézmény ifjúsági klubjában Nagy Ferenc, az ismert popzenész találkozik a rockmuzsika kedvelőivel. Vasárnap videód iszkót rendeznek a fiataloknak. — Ismétlem: nem értené meg. — Hát próbálja meg! — Mit szándékozik tenni a villámokkal? — Kifüstölöm az aranygú- nyásokat, akár a poloskát, mind egy szálig, az egész átkozott fajtájukat, tizenket- tediziglen. Eltörlöm a föld színéről a váraikat. Az ön villámai csakis jó célt fognak szolgálni, s amikor a földön már csak felszabadított rabszolgák maradnak, és úrrá lesz a béke, akkor visszaadom önnek a villámait. Arata zihálva elhallgatott. Arca elsötétült a vértolulástól. — Nem — felelte Rumata. — Én nem adok villámokat önnek. Ez hiba volna. Próbáljon hinni nekem, én mesz- szebbre látok,.. ön szívós, dicső Arata, de szintén halandó; és ha elpusztul, ha a villámok más kezekbe kerülnek, akkor még magam is borzadok rágondolni, mivel végződhet ez... Sokáig hallgattak. Azután Rumata egy kancsó esztori bort, ennivalót vett elő az elemózsiás ládából, s a vendég elé tette. Rumatát a tudathasadás furcsa érzése fogta el. Tudta, hogy igaza van, de ez az igazság furcsa mód megalázta Arata előtt. Rumata most először eszmélt rá: semmit sem lehet szerezm anélkül, hogy ne veszítenél"! valamit.. (Folt/iatjuk.) A Latinca Művelődési központ pedagógusklubjában Ady Endre költészetéről dr. Marton Kálmán tart előadást ma 16 órakor. Vasárnap 9-kor a bélyeggyűjtők találkoznak. Karácsonyi ünnepi szokásokról hallhatnak ma 15 óra 30 perces kezdettel a negyedik osztályosok a kaposvári városi könyvtárban. Lesz zenehallgatás is, karácsonyi dallamokból. A Petőfi emlékkönyvtár ifjúsági klubjában technikai kuriózumokról lesz szó ma, 18 órától. A cseni fiókkönyvtár klubjában viszont diavetítést rendeznek ma 18 órakor nemzeti parkjainkról. A kaposvári Csdky Gergely Színházban ma 13 óra 30 perces és 19 órás kezdettel Peter Weiss Marat üldöztetése és meggyilkolása. .. című zenés drámája szerepel műsoron Ács János rendezésében. A főbb szerepekben Jordán Tamást,, Lukáts Andort, Máté Gábort, Pogány Juditot, Cser- nák Árpádot, Lázár Katit, Csákányi Esztert, . Czakó Klárát, Gőz Istvánt és Gyu- ricza Istvánt látják a nézők. Szombaton 19 órakor Turgenyev Egy hónap falun című tragikomédiájának előadása kezdődik Ascher Tamás rendezésében. Básti Juli, Rajhona Ádám, Csákányi Eszter, Jordán Tamás, Máté Gábor, Pogány Judit, Dánffy Sándor, Pálffy Alice, Tóth Béla alakítja a főbb .szerepeket. Vasárnap 15 órától ugyanez a mű szerepel műsoron. Este á stúdióban ... szeretnének... címmel Jordán Tamás József Attila-estjét rendezik meg. A kaposvári mozik közül a Vörös Csillag főként gyerek nézőknek ajánlja az Elektromos eszkimó című fantasztikus angol filmet. Áz esti program a Manhattan című amerikai alkotás, a népszerű Woody Allennel a főszerepben. A remek komikus partnere ismét Diane Keyton. Fontos szerepet játszik a Hemingway-unoka, Mariéi Hemingway és Michael Murphy is. Képünkön: Mariéi Hemingway és Voody Allen. A Szabad Ifjúságban a hét végén az Egy pisztoly eltűnik című izgalmas szovjet krimit, illetve az ABBA- filmet játsszák. A Latinca mozi programja szombat— vasárnap A Fekete Kalóz című kalandfilm. A Mozimúzeumban szombaton élő- játszásban kerül közönség elé a Hurrikán című színes amerikai film. Jason Rob- bards, Mia Farrow és Mar von Sydow alakítja a főbb szerepeket ebben az egzotikus környezetben játszódó love story ban. ’SOMOGYI NÉPLAP Nehéz istennek 1 lenni
