Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-10 / 289. szám

ENSZ Főtifkárjelöltek Lengyelország Ülést fartőit Miután Kurt Waldheim je­lenlegi főtitkár és Salim Ahmed Salim tanzániai kül­ügyminiszter (egyelőre) visszalépett az ENSZ főtit­kári jelöltségtől, a Bizton­sági Tanács kedden nem- hivatakos, zárt ajtók mögött tartott tanácskozás utón úgy döntött, hogy szerdán, he­lyi idő szerint este hat órá­ig fogadnak el újabb je­lentkezéseket a jelölőlistára, A Biztonsági Tanács pén­teki ülésén vizsgálja meg a jelöléseket. Á főtitkári posztra a kö­vetkező öt. diplomata jelöl­tette magát: Carlos Ortiz Rozas, Argentína londoni nagykövete. Szadruddin Aga khan, az ENSZ volt mene­kültügyi főbiztosa (iráni ál­lampolgár), Javier Perez de Cuellar perui diplomata, volt ENSZ főtitkár-helyet­tes. Shridath Ramphal gua- yanai diplomata, a brit nemzetközösség főtitkára és Jorge Jllueca panamai kül- ügvmimszter. A lista nem tekinthető véglegesnek, szerda estig Kanada „honosítását' kéri A kanadai parlament fel­söháza, a szenátus kedden este jóváhagyta azt a hatá­rozattervezetet. amely az ország alkotmányának -ho­nosítását” kéri Nagy-Bri- tanniátói. A tervezetet az alsoház már korábban meg­szavazta. és a szenátus jó­váhagyása után Edward Ri­chard Sehreyer főkormányzó is aláírta. Az így jogerőre emelkedett határozat szöve­get a kanadai légierő egyik gépén küldték el Londonba. Az alkotmány reform vé­get vet annak az anakroniz­musnak. hogy a szuverén Kanadának nincs saját al­kotmánya, mert azt a lon­doni parlament 1867-ben ho­zott -Brit Észak-Amerika törvénye” és annak kiegé­szítései helyettesítik. még elfogadnak további je­lentkezéseket. Otunnu, a Biztonsági Tanács soros el­nöke szerint a BT remélhe­tőleg időben meghozza dön­tését, kit állítson jelöltként a közgyűlés 36. ülésszaka elé s így Waldheim megbí­zatásának lejárta előtt a tervezett időpontig, decem­ber 15-ig megválaszthatják az új főtitkárt. a gazdasági reformbizottság A lengyel parlament a kedden bejelentett két de­cemberi ülésen kívül még egy harmadikat is tart az idén. Erre valószínűleg ka­rácsony és szilveszter kö­zött kerül sor — közölte a Dán választások Jörgensen ismét... Jelentős szavazatveszteséget szenvedett a dán par'amenti választáson az eddig kormányzó szociáldemokrata párt. An­ker Jörgensen ügyvezető miniszterelnök képünkön feleségé­vel együtt adja le voksát. A kedden tartott dán par­lamenti választásokon a kormányzó szociáldemokrata párt jelentős szavazatveszte­séget szenvedett, két kis párt pedig látványosan nö­velte képviselőinek számát. A jobboldali polgári pártok várt előretörése elmaradt. „Nem várt ajándék”? Egy hírügynökségi jelentés .szerint Jichék Samir izraeli külügyminiszter „sugárzott az örömtől" francia kollégá­jának egynapos látogatása nyomán és „nem várt aján­dékként” értéKelte mindazt, amit a párizsi diplomácia vezetője Izrael , számára „nyújtott”. A Samir által megadott „normál á”-hang alapján az amerikai sajtó is azonnal rázendített „a száz­nyolcvan fokos francia for­dulat" dicsőítésére. A jelen­legi, talán minden korábbi­nál bonyolultabb nemzetkö­zi — és ezen belül: közel- keleti — helyzetben érdemes egy pillantást vetni arra,, mi is történt Claude Cheysson francia külügyminiszter izraeli látogatása során. Va­lóban ^záznpoicvan fokos fordulatról” beszélhetünk a Quai d'Orsay, a francia kál­im y minisztérium közel-ke­leti politikájában? A külpolitikában a jelen­ségek és állásfoglalások rit­kán jellemezhetők kristály- tisztán egyértelmű, sommás megállapításokkal, és minden jel arra mutat, hon ez ez­úttal sincsen másképp. Ab­ban, hogy Samir — és nyo­mában a nyugati sajtó eyy nem elhanyagolható része — egyértelmű fordulatnak mi­nősítette a francia magatar­tást. a tények mellett, sőt, a téngeken túl alighanem ré­sze van a taktikai meggon­dolásoknak is. Nézzük a tényeket. Kezd­jük a sokat emlegetett fegy- verszállitásokkal. Párizs az 1967-es arab—izraeli háború előtt kétségtelenül Izrael legnagyobb fegyverszállí- tnja oalt, az izraeli légierő SOMOGYI NÉPLAP;1­valóba« tokát köszönhetett akkor a Dassault-gyár Mi- rage-gépeinek. De Gaulle a háború után leállította a fegyverszállításokat Izrael­nek és néhány nyugati lap most, a Cheysson-lálogatá» után öles címbetűkkel közli: Párizs hajlandó felújítani ezeket. Csakhogy maga Cheysson kijelentette, hogy Tel-Avivban erről szó sem volt, a mondatot egy „ko­rábbi lapinterjújából” idéz­ték és elméletben Párizs már 1974-ben (!) feloldotta az Izraelbe irányuló fegy­verszállítási tilalmat. Bár Cheysson hangvétele való­ban barátságos volt, bár megállapodása nyomán feb­ruárban Mitterrand lesz az első Izraelbe látogató nyu­gat-európai államfő, bár va­lóban „kétségtelen ténynek” minősítette a Camp David-i megállapításokat, francia esapatkontingenst ajánlott fel a Sinai-erőkhöz és meg­ígérte, hogy Párizs ellenez minden közős piaci kezde­ményezést a Közel-Keleten —a „fordulat" kifejezés erős­nek, sót manipuláltnak tű­nik. Erre nemcsak a fegyver­szállítások — Samir és az amerikai sajtó által, mint láttuk, torzítva tálalt — ügye a bizonyíték; van en­nél fontosabb is: a Párizs és Tel-Aviv között változat­lan nézeteltérés a palesztin probléma megközelítésé­ben. Cheysson szerint a pa­lesztinoknak „nemzeti ott­honra” van szükségük, Sa­mir szerint viszont „ott van nekik a jordániai király­ság ...” Ez pedig annyit, je­lent, hogy — némi kétség­telen közeledés ellenére — « Közel-Kelet kulcskérdésé­ben még mindig vagy a kü­lönbség a francia, és az iz­raeli álláspont között. H. E. Anker Jörgensen minisz­terelnök kedden este el­hangzott televíziós beszédé­ben beismerte kisebbségi kormányának vereségét és bejelentette, hogy szerdán benyújtja lemondását Mar­git királynőnek, hogy lehe­tővé tegye a választások eredményét tükröző új kor­mány megalakítását. A par­lamenti mandátumhoz jutott kilenc párt között megkez­dődnek a kormányalakítási tárgyalások, amelyek megfi­gyelők szerint igen nehéz­nek • és hosszadalmasnak ígérkeznek. A szociáldemokrata párt az összesen 179 fŐ6 fojke- tingben az eddigi 68 helyett csak 59 mandátumot szer­zett, a kilenc mandátum el­vesztése ellenére azonban (a szavazatok 32,9 százalé­kával) még így is az ország legerősebb pártja maradt. * • * Csütörtökön megkezdi kormányalakítási tárgyalá­sait Anker Jörgensen, a dán szociáldemokraták vezére, ügyvezető miniszterelnök. Pártja a keddi választáso­kon érzékeny szavazat­veszteséget szenvedett, de mivel még így is a szociál­demokrata párt maradt a legerősebb csoportosulás az új dán parlamentben, Mar­git királynő Jörgensent bíz­ta meg a kormányalakítási tárgyalások vezetésével. PAP h Űrügynökség munka­társával Piotr Stefanski, a szejm alelnöke. Hozzátette: a harmadik ülés témája a jövő év első öt hónapjára szóló átmeneti költségvetési terv lesz. — A kormánynak rendkí­vüli jogkörökkel történő fel­hatalmazása — mondotta a szejm alelnöke — túlzottan is foglalkoztatja a közvéle­ményt; így nem árt tudni, hogy a lengyel' alkotmány nem ismeri a rendkívüli ál­lapot fogalmát. — Remél­hető —, tette hozzá —, a törvény előírásait, így a sztrájkokkal foglalkozókat is, megtartják majd. Ha nem. akkor szükség lesz a rendkívüli jogköröket rög­zítő törvény jóváhagyási el­járásának beindítására. ♦ * * Varsóban szerdán ülést tartott a gazdasági reform- bizottság. A tanácskozáson a központi államirányítási szerveknek a reformmal kapcsolatos átszervezéséről volt szó. * * * A nemzeti egyetértés frontja létrehozása volt az egyik fő téma a hadsereg polgári alkalmazottainak több mint nyolcvan száza­lékát tömörítő ágazati szak- szervezet vezetőségének ülésén. Ugyanakkor bírál­ták a szejm elé kerülő szak- szervezeti törvényterveze­tet, amely —•< véleményük szerint — nem kellőképpen képviseli a fegyveres erők­nél dolgozó polgári alkal­mazottak érdekeit. Lengyelország 90, városá­ban tevékenykednek a vá­rosi operatív katonai cso­portok. Mint a PAP hírügy­nökség írta, munkájuk ered­ményed már mutatkoznak olyan területeken, mint a bölcsődék és óvódák élelmi­szerellátásának, az áruel­osztásnak, a kereskedelem munkájának fokozaté« ja­vulása. Mint a lengyel belügymi­nisztérium közölte, kedden öt alkalommal fordult elő, hogy mozgó vonatokból ki­sebb robbanó szerkezeteket dobtak ki. Az egyik a Ko- lobrzeg—Varsó útvonal mentén betörte egy vasúti őrház ablakait. A szerkeze­tek egy nagyobb robbanást is okozlak, ugyancsak ked­den, az egyik varsói pálya­udvaron. A robbanás kö­vetkeztében az üvegtető egy része széttört, de személyi sérülés sem itt, sem másutt, nem történt. A rendőrség széles körű nyomozást in­dított. • • • Wojciech Jaruzelski had­seregtábornok, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök, szerdán találkozott három lengyel katolikus szervezet vezetőjével: Ry szard Reiff- fel, Kazimierz Morawskival és Janusz Zablockival, s az ország kritikus helyzetével kapcsolatos kérdésekről tárgyalt velük. Spanyolország útja a NATO-ba A NATO szokásos évvé­gi találkozósorozatával kap­csolatban a legnagyobb fe­gyelem természetesen azt kísérte: hogyan foglal állást a szervezet a genfi szovjet —amerikai rakétatárgvalá- sok ügyében. Nyomban ez­után azonban Spanyolország NATO-belépésének ügye kö­vetkezett, s a két kérdés nem is független egymástól hiszen a rakétatárgyalások az európai erőegyensúly fenntartásával kapcsolato­sak. s ennek egyik döntő tényezője, hogy az elmúlt 26 esztendőben sepi a Varsói Szerződés, sem a NATO nem bővült új taggal. Veszélyben az egyensúly Ügy tűnik azonban, hogy Spanyolország felvételi ké­relmével most megváltozott a helyzet. A madridi képvi­selőházban a kormánypárt viszonylagos többségének felhasználásával Calvo So­telo miniszterelnöknek az ellenzék tiltakozása ellené­re sikerült megszereznie a felhatalmazást a belépésre. A csatlakozás folyamata ugyan áthúzódik 1982-re, azonban világos, hogy Spa­nyolország belépése a fenn­álló európai egyensúlyt ve­szélyezteti. Erre mutatott rá már szeptemberben a Szovjetunió többszöri figyel­meztetés után átadott jegy­zéke. Ebben arra intették a madridi vezetőket, hogy a Varsói Szerződésnek „meg­felelő intézkedéseket” kell hoznia, amennyiben Spa­nyolország csatlakozna a NATO-hoz. Spanyolország NA TO-belépése ugyanis mi­nőségileg mást jelent, mint az ország területén már régóta meglévő USA tá­maszpontok fenntartását, esetleg kibővítését, illetve az 1953 óta fennálló kétoldalú spanyol—amerikai katonai szerződés. Spanyolország csatlakozása „stratégiai mélységet” nyújt az atlanti szövetségnek, hisz a NATO déli irányban kibővül Nyu- gat-Európa legnagyobb te­rületű államával. Másrészt a Földközi-tengeri spanyol Baleári-szigetek stratégiai jelentőségét át kell értékel­ni. Sőt értelemszerűen NATO-támaszponttá válna az Afrika nyugati Partjai mentén lévő Spanyolország­hoz tartozó Kanári-szige­tek. A NATO-szerzódés ha­tálya ugyanis kiterjed a* alapító okmány szerint „az Atlanti-óceánnak a Ráktéri- tőtől északra” fekvő körze­teire. Mindez azt jelenti, hogy Spanyolország belépé sével a NATO Európán kí­vüli körzetre "terjeszti ki hatáskörét, új feszültséggó­cokat hozva létre Eszaknyu- gat-Afrikában is. Rakéta-dimenzió Hasonló veszélyeket rejt magában az európai egyen­súly szempontjából a belé­pés' „rakéta-dimenziója” is. Az Egyesült Államok nyu­gat-európai NATO-szövet- ségesei közül az NSZK kü­lönleges helyzetben van és katonai lehetőségei a máso­dik világháborút követő szerződések következtében korlátozottak. Franciaor­szág nem tagja a NATO ka­tonai szervezetének és vi­szonylag önálló katonapoli­tikát folytat. .Mindez külö­nösen értékessé teszi Spa­nyolországot az amerikai stratégiai tervezők számára. Egyelőre a spanyol kormány katonai szóvivője hivatalo­san csak annyit ismert be, hogy „a spanyol hadsereget érdeklik a közép-hatótávol­ságú védelmi jellegű takti­kai nukleáris fegyverek.” Ez azt jelenti, hogy a NATO- belépés után Spanyolország az Egyesült Államok raké­táinak támaszpontjává vál­hat. s ez a nemzetközi hely­zet válságos időszakában, a technológia fejlődésével párhuzamosan a jövőben le­hetőséget nyújthat nagyobb hatósugarú rakéták elhelye­zésére is, amelyek esetleg elérhetik a Szovjetunió te­rületét. A legkevesebb tehát, amit a spanyol NATO-csatlakozás stratégiai hátteréről el lehet mondani az, hogy igen ve­szélyes lépés. Méghozzá ép­pen a világhelyzet ielenlegi rendkívül kényes és feszült szakaszában, amikor elkez­dődött a közép-halótávolsá - gú rakéták ügyének az egész Európa, s a világ számára létfontosságú megtárgyalá­sa. Indira Gandhi és Kuznyecov tárgyalásai IndiTa Gandhi asszony. India miniszterelnöke, szer­dán Űj-Delhiben fogadta a hivatalos indiai látogatáson tartózkodó szovjet parlamen­ti küldöttséget és annak ve­zetőjét: Vaszilij Kuznyeco- vot, az SZKP KB PB .pót­tagját a Legfelsőbb Tanács Elnöksége Elnökének első helyettesét. Az indiai kormányfő ki­jelentette: az indiai nép szá­mára a béke védelme nem csupán elvont eszmény, ha­nem a fejlődés fő feltétele. — Ennélfogva élénk érdek­lődéssel és nagy figyelem­mel kísértük Leonyid Brezs- nyev legutóbbi bonni láto­gatását. Nagy hatást gyako­rolt ránk a szovjet vezető jószolgálati missziója és a Bonnban felvetett több új békekezdeményezése. Vaszilij Kuznyecov vála­szában hangoztatta: örü­lünk. hogy fejlődik a két ország nemzetközi síkon ki­fejtett együttműködése. A legfontosabb nemzetközi problémákban Moszkva és Üj-Delhi állásfoglalása azo­nos vagy közeli. Ez önma­gában véve is a nemzetkö­zi helyzet stabilizáló ténye­zője, Megelégedésünkre szol­gál, hogy szakadatlanul nö­vekszik India nemzetközi te­kintélye, hangjára az egész világon mindjobban figyel­nek. A KIOSZ Kaposvári Körzeti Csoport nöbizottsága december 19-én de. 9 órakor műsoros fenyőfa-ünneoséget rendez December 16-ig várjuk azoknak a kisiparosoknak a jelentkezesét, akiknek 6 éven aluli gyermekük van. Jelentkezés a KIOSZ Körzeti Csoportnál, Kaposvár, Kossuth u. 14, (83691) költségvetési szerv irányitő munkakörbe számviteli főiskolai végzettséggel, 3 év gyakorlattal rendelkező dolgozót keres Fizetés megegyezés szerint. Ajánlatokat: 204160 szamra, a Magyar Hirdető Somogy megyei központjába, írásban kérünk. (204180) Szerdán Brüsszelbe érkezett az amerikai külügyminiszter, Alexander Hais (képünkön) a NATO miniszteri tanácsának ülésen vesz részt a belga [ővarusban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents