Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-09 / 288. szám

A hónap rerte/eS&t&fb&l Divatbemutató a MUOSZ-ban A Budanrinf és • Pamuínyomóipari Vállalat a Magyar Űjságirók Országos Szövetségének székhazában bemutatta az 1982. évre aján­lott divatújdonságait 1. Tavaszra ajánlják a divattervezők a két­részes fekete-fehér kockás együttest az ele­gáns öltözékek kedvelőinek. 2. Estére is divat a nadrág — de bokában ráncolva, hozzá pedig a romantikus hatású, fodros blúz. 3. A nyár divatja viszonylag állandó — elöl mély kivágás, a szoknya bővülő és mindenütt sok fodor. Amit a ködlámpáról tudni kell Tapasztalatból tudjuk, hogy ködben nem lehet a fényszórók országúti világí­tását használni, mert a fénysugár a levegőben lebe­gő apró páracseppeken megtörik, és onnan vissza­verődve a vezető előtt átlát­szatlan tejfehér fátyol jele­nik meg, A tompított vilá­gítással már valamivel több­re megyünk, annak fénye ugyanis lejjebb irányul, és így az említett zavaró hatás csökken. Még jobb eredmény érhető el a ködlámpának (ködfényszórónak) neve­zett különleges fényforrás­sal, amely olyan felépítésű, hogy zömében vízszintes sik- lian terjedő fénysugarak hagyják el a reflektor-tük­röt. A fedőüveg még ezt a fényt is szélesen széthúzza, ami a vezetőt segíti, hogy sűrű ködben az úttest szélér hez tarthassa magát. A köd­lámpák gyenge ködben 30— 40. közepesen sűrű ködben 25—28, sűrű ködben pedig 18—20 méter távolságig vi­lágítják meg menetirányban a forgalmi sáv jobb szélét A gépkocsikra csak két ködlámpát szabad felszerel­ni. Elhelyezésüknél az a szabály, hogy a kocsi olda­lától mérve maximálisan 40 centiméter távolságbárt lehetnek, s a földtől mini­málisan 25 centiméter ma­gasan kell elhelyezkedniök. De még azt az előírást is be kell tartani, hogy a köd­lámpák felső széle a tompí­tott fényszórók átvilágított felületének felső széle fölött nem lehet. A -ködlámpák fényére az a nemzetközi előírás, hogy színük fehér vagy kadmiumsárga legyen (ez utóbbi ködben jóval messzebbről látható), de párosával csak azonos színű lehet. A lámpákban — a színtől függetlenül — 25— 35 wattig terjedő egyszálas izzókat kell alkalmazni (amelyek akár halogénizzók is lehetnek). A ködfényszórók áramel­látásának az az előírása, hogy azok csak a rendszám­tábla világításával és a hát­só helyzetjelző Világítással együtt — tehergépkocsikon és autóbuszokon a mellső helyzetjelző lámpákkal együtt —, de különálló kap­csolóval kapcsolhatók be. Mindezt úgy kell megoldani, hogy a tompított fényszóró­val együtt világítsanak, de nem világíthatnak együtt az országúti fénnyel. Ködben fokozódik a ko­csik egymásra szaladásának veszélye. A féklámpák és a jármű hátsó helyzetjelző lámpáinak fényereje nem lehet eléggé messziről ész­lelni a jelzést. Ezért készül a járművek részére vörös fényű, hátra világító köd­lámpa is, amelyet csak az első ködfényszórókkal együtt szabad használni. A lámpa­A régi gyerekjátékok kö­zött talán még találunk egy kis kocsit, talicskát, autót, amelynek megmaradt a ke­reke. Ezekből egy kis ügyes­kedéssel nagyon kedves ka­rácsonyi gyertyatartót tu­dunk készíteni. Első tennivalónk eldönte­ni, hogy a kerék-gyertya- tartót felfüggesztve, vagy vízszintes helyzetben kíván­juk használni. A küllőkre ugyanis kis fa- vagy fém­lapocskákat kell erősíte­nünk. Az egészet aztán von­juk be alufóliával, vagy szí­nes sztaniolpapírral. A ka­rácsonyfák gyertyatartó- csiptetőibe tegyünk színes gyertyákat, és csiptessük a kerék küllőire erősített la­pocskákra. Kis fenyőágakat is tehe­tünk közé. Ez esetben azon­ban ne hagyjuk őrizetlenül az égő gyertyákat, mert könnyen, tüzet okozhatnak. A szilveszteri és újeszten­dei asztal terítésénél na­gyon hangulatosan felhasz­nálhatjuk a régi patkókat. Ha ilyen nincs, akkor ma­gunk készíthetünk. Hajlit­test egész belső felületé tükrözött, és ezért igen ha­tásosan sugározza ki a fog­lalatába helyezett egyszálas izzó fényét, amely így a normális féklámpák és hát­só lámpák fényerejének többszörösét teszi ki. A hát­só helyzetkijelző ködlámpá­nak a kocsi bal oldali szé­létől max. 40 centiméter távolságra, a földtől min. 40., max. 120 centiméter magasan kell lennie. Mint­hogy a hátra világító köd­lámpa nagyon vakíthat ezért több feltételhez kötik az alkalmazását Amelyik járművön két mellső köd­fényszóró van, csak arra szabad hátul baloldalt egy piros fényű ködlámpát is felszerelni. A hátsó "ködlám­pa izzója nem lehet erősebb fényű, mint a jármű hátsó lámpáiban alkalmazott izzó. B. I. sunk drótból patkó alakot és 1982-es számokat. Az egé­szet vonjuk be alufóliával, vagy fessük be fekete fes­tékkel. (Így kovácsoltvas ha­tását kelti.) A karácsonyfa­gyertyák fém csiptetősébe tegyünk nagyon élénk színű gyertyákat — és csiptessük fel a patkóra. Ezzel a ked­ves asztali dísszel a terítés szebb, ünnepélyesebb lesz. Válogassunk ki szép, nagy almákat. A csutkájánál kés­sel vájjuk ki a gyertya mé­retének megfelelő nagyságot és ezekbe állítsuk bele a különböző színű gyertyákat. Az ünnepi asztal ezáltal még sokkal szebb lesz. Nagy, öblös pohár aljába cseppentsünk pár csepp sztearint és erre ragasszuk rá a gyertyát. A pohár kö­ré tegyünk fenyőágakat. En­nél a megoldásnál a gyer­tyát nyugodtan hagyhatjuk őrizetlenül. Divatba jöttek a népies és régi «formák. Sok család­nál már csak dísz vagy vi­rágtartó a régi csirkeitató. Karácsonykor . asztali dísz­nek, illetve gyertyatartónak • • Ünnepi gyertyatartók II szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója Különélés! pótlék ar építőipari dolgozóknak —= Kiviteli korlátozások és tilalmak , A Minisztertanács novem­ber 19-én megjelent rende­let« szerint jövedelemadót köteles fizetni — állampol- . gárségára tekintet nélkül — az a személy, akinek önálló szellemi tevékenységéből meghatározott mértékű jö­vedelme van. Mentes a jö­vedelemadó alól egyebek kö­zött az újítási díj, egy-egy újítás vonatkozásában az évi 70 ezer forintig. Csupán érdekességként említjük meg. hogy ha az adóköteles jövedelem évi összege a 100 ezer forintot nem haladja meg, az adó mértéke 6 százalék. Ezután viszont az adókulcsok prog­ressiven emelkednek és egészen az 55—60 százalék­ig terjednek. Kitér a rende­let az ügyvédi munkaközös­ségek adózására is. A jö­vedelem növekedésével az ügyvédeknél is lépcsőzete­sen emelkedik az adófize­tés és az adókulcs egészen 55—60 százalékig terjed. A fővárosban foglalkoz­tatott építőipari dolgozók különélés! pótlékáról az épí­tésügyi- és városfejlesztés! miniszter adott ki rendele­tét. Eszerint az építőipari dolgozónak különélés! pót­lék jár, ha munkája miatt az állandó lakhelyétől távol töltött idő a napi 14 órát el­éri vagy meghaladja, illetve ha a dolgozó a napi bejárás helyett munkásszállást, vagy más szállást vesz igénybe, tehát éjszakára sem utazik haza, A távoliét Időtartamának megállapításaikor figyelem­be kell vermi a munkaközi szünettel megnövelt napi törvényes munkaidőt, az el­rendelt túlmunka idejét, • munka utáni tisztálkodási időt, továbbá az igénybe vett közlekedés! esdeöz me­netrendje szerint nap! uta­zással és a szükséges vára­kozással eltöltött időt. Fon­tos tudnivaló, hogy a dolgo­zónak már a 12 órát elérő távoliét esetén is jár a kü­lönélés! pótlék,, ha munkavi­szonyra vonatkozó szabá­lyok szerint mindenkor ér­vényes heti munkaideje 42 óra vagy ennél kevesebb. A távoliét időtartamának megállapításánál figyelem­be lehet venni a dolgozó la­kóhelyén a helyi közleke­déshez szükséges időt is. ez azonban, napi egy áránál hosszabb nem lehet. Lényeges előírása a ren­deletnek, hogy ha a dolgo­zó munkahelye és állandó lakhelye ugyanabban a helységben van, különélés! pótlékra akkor sem jogosult, ha távollétének időtartama is jól felhasználható. Az oldalrészeibe kis fenyőága­kat. közepére pedig egy szí­nes gyertyát tegyünk, Itt viszont már vigyázzunk ar­ra. hogy amikor a gyertya v“giaéc. lángra ne lobbant- sa a kis fenyőágakat. eléri vágj' meghaladja az említett mértéket. A különélési pótlék ősz- szege napi 10—30 forint kö,- zött van. A szálláson lakók általában többet kapnak, mint a naponként bejárók. Az összeg függ attól is, hogy melyik vállalatnál áll munkaviszonyban az építő­ipari dolgozó. A legmaga­sabb a különélési pótlék az állami (tanácsi) építőipari vállalatoknál, a MÁV épí­tési főnökségeknél, a Fővá­rosi Gázművek, vízművek, csatornázási művek, a Köz­területfenntartó Vállalat, a BKV, valamint a Fővárosi Kertészeti Vállalat építőipa­ri részlegeinél és a Fém­munkás Vállalat építési-sze­relési üzeménél. A különélésd pótlékről szóló új rendelet a Magyar Közlöny november 26-án megjelent számában olvas­ható és 1982. január elsején lép hatályba. Végezetül a Magyar Nem­zeti Bank két közérdekű közleményére hívjuk fel a figyelmet, amelyek a Ma­gyar Közlöny 71. száméban jelentek meg Az egyik köz­lemény szerint ezentúl a külföldre utazók személyen­ként fogyasztásra közvetle­nül alkalmas élelmiszerből útaélefemként száz forint ér­tékűt, cigarettából 200 da­rabot vagy szivarból 50 da­rabot, dohányból 200 gram­mot, továbbá két liter bort és egy liter egyéb szeszes italt vihetnek magukkal. Á világ válási statisztiká­jában hazánk az „előkelő“ harmadik helyet foglalja el. A számok mögött széthullott családok. kisiklott étetek állnak. A válás még akikor is az egész embert, ideg­rendszert igénybe veszi, ha viszonylag kulturáltan zaj­lik le. Válás után — az új hely­zetnek megfelelően — mind­egyik elvált fél igyekszik rendezni az életét, amely igen gyakran másik házas­ságkötéssel valósul meg. Az új házassági kapcsolat álta­lában zökkenómentesebh. ha nincs egyik félnek sem gyermeke. De ha egyik vagy mind a két házastárs gyer­meket (gyermekeket) hoz az új házasságba, több lesz a súrlódási felület. Hiszen nemcsak a házastársaknak, hanem a gyermekeknek is meg kell szokniuk az új helyzetet, egymást, birkóz­niuk kell a bizonytalan ér­zések tömegével. A gyermek idegrendszerét erősen megviseli az a tény, hogy szülei elváltak. Még akkor is, ha az új házas­ságban a nevelőszülő őszin­te szeretettel fogadja. A gyermek önmagában össze­hasonlításokat tesz. esetleg a távollevő szülő javára, s ez az új helyzetben zavart- tá, ingerlékennyé nemegy­szer nehezen nevelhetővé teszi. Nem tud vagy nem akar az új családi életbe beleilleszkedni, s ez sokszor dacosságban, vagy más ma­gatartás-torzulásokban nyil­vánul meg. Ez a helyzet akkor mérge­sedik el még jobban, ha a házasságba hozott gyerme­kek nem értik meg egymást, féltékenykednek egymásra, esetleg tettlegesen bántal­mazzak egymást. A kiélező­dött helyzetben általá.ban mindegyik szülő a saját, gyermeket védi, és elkezdő­dik az idegtépő vita, amely­nek kellemetlen refrén ie: „az én gyermekem jó. bez­Dohányáruk és szeszesital kivitelére 16 even aluli sze­mélyek nem jogosultak. A Magyar Nemzeti Bank másik közleménye egyes árucikkek külföldre küldési illetve kiviteli tilalmáról szól. Eszerint ezentúl posta­forgalomban, illetve utasfor­galomban ajándékként, de­vizahatósági engedély nél­kül nem küldhetők és nem vihetők külföldre az aláb­biakban felsorolt árucikkek: — valamennyi élelmiszer (ideértve az alkohol tartalmú italokat, kávét és teát is); cigaretta és dohányáru; gyógyszer; mosó- és moso­gatószer; babaápolási ter­mékek; autószifon és hab­szifon készülék; papírzseb- kendő; egészségügyi papír, Gego játékok, kötött alsó­ruházata cikkek, gyermek tréningruha, gyermeklábbe­li, harisnya, zokni, harisnya- nadrág, függöny, szőnyeg, csecsemáruházati cikkek, fényképezőgép, filmfelvevő és vetítő, barkácsgép, rozs­damentes evőeszköz, zomán­cozott edények. n. a. .............................. 1 O TTHON ÉS CSALÁD a 4» SS •^5 1» W> i.lWjlVBO o ezzel máris kialakul m lát­hatatlan válaszfal a család­tagok között, amely m fo­lyamatos viták során ártsd nagyobb lesz. Sok ka induhS második házasság megy tönkre Ilyen okok miatt, mert az ellenté­tek ritkán simulnak el nyomtalanul. Inkább mind­jobban kiéleződnek. A há­zas társak őrlődnek ebben a helyzetben, s az egymáshoz való vonzódásukra, házas- életükre is rossz hatással van. Mégsem tudnak kike­rülni ebből a helyzetből. Az sem jelent megoldást, ha a második házasságból is gyermek születik, mert így már háromféle család­ból származó gyermek él a családban. Felmerül a kérdés: nincs megoldás az ilyen kedvezőt­lenül alakult helyzetre? Nem lehet a háromféle gyer­mek nevelését közös neve­zőre hozni? De lehet. A megoldás egyetlen helyes útja, ha megszűnik a „te gyermeked, az én gyerme­kem vagy a mi gyerme­künk” megkülönböztetés! A családban élő gyermekek­kel egyformán kell bánni. Egyformán kell szeretetet kapniuk, ha megérdemlik, dicséret jár mindegyik gyer­meknek, s amennyiben szük­séges, a szigorúbb nevelési módszereket is egyformán kell alkalmazni mindegyik­nél. Ha a gyermekek azt lát­ják, hogy magatartásuk tel­jesen egyforma elbírálás alá esik, nem tapasztalnak a velük való bánásmódban kivételezést, hamarabb ko- vácsolódnak össze a szó igaz értelmében — testvérekké. S az így kialakult családi összhang erős tartóoszlopa a második házasságnak. és minden remény megvan ar­ra, hogy egészséges lelkületű fiatalok nőjenek fel ebből a családi közösségből. K. K, A második házasságban

Next

/
Thumbnails
Contents