Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

Holdfényes vadászat Amikor elhelyezkedtünk a magaslesen még sütött a nap. A hátunk mögötti er­dő lombja olyan volt az el­lenfényben. mintha arany- port fújlak volna rá. A gyertyánoknak citromsárga, a tölgyeknek sárgászöld. a bükköknek hal vány pirosra szinezödötl a levele. A nap égő vörös korongja a fák között látszott. Be. is vonta az esti homály a N.yíresi-te- tő repcetábla.iát. mely tő­lünk .jobbra a Gönte- és Té- kesi-erdő között majdnem a pécsi útig húzódik. Előt­tünk a rozsvetés haragos zöld színébe beleolvadt a magányosan ■ legelő suta. mely a rákói sűrűből jöhe­tett ki. A hold magasan a Tékesi- tető fölött fényesedéit. Öt órakor már halványan lát­szott a magasles árnyéka, mert ekkor még nem takar­ták felhők a holdat — Megmozdultak a disz­nók, vagy a szarvasok — súgtam Lackónak. Szarva­sok mozoghattak mögöttünk, mert halkan zörgött az avar. aztán ág roppant. Gyanús lehetett nekik az autó a nyi­ladékon. vissza is fordultak, és tőlünk ió messze .főttek ki a repcére. Ekkor már felhős volt fö­löttünk az és. A hold még fényesen ragyogott a ke­resztúri kutyák rendületlenül ugattak. Most egy kissé jobb­ra tőlünk, ismét jelzett a ba­goly. Néhány perc múlva is­mét. koppant a kocsi tetején egy makk. aztán kicsit ké­sőbb egy sötét’felhő eltakar­ta a holdat. Olyan sötét lett hogy szinte semmit sem láttunk. Ezt a homályt használta ki a hátunk mö­götti tölgyesbe tartó disznó. Ott jött. ki, ahol legsötétebb volt a fiatalos. Igyekezett de a szomszéd magaslesen ülő vadász észrevette, és a fé­nyes lángnyelvvel egy időben csattant is a lövés. — Hű. de megijedtem —, súgta Lackó és közelebb hú­zódott hozzám, az egyébként is szűk magaslesen. A nyugat felé tartó disznó a lövés után visszafordult. Mielőtt elérte volna a sűrű fiatalos szélét újra csattant a lövés, de ez nem találha­tott. mert most nem hallat­szott becsapódás, mint az előbbinél. Kibújt a hold a felhők mögül, csodálkozva láttuk, hogy alig ötven lépésre tő­lünk —, közel ahhoz a hely­hez. ahol a disznó bement a sűrűbe —, egy szarvas­ünő legelt. Éhes lehetett na­gyon, mert a lövések után hamarosan kijött és szinte habzsolta a rozsvetést. Lackó rávilágított az előt­tünk legelő ünőre. Nem za­varta a fény. legelt tovább. ' csak akkor ugrott be a sű­rűbe. amikor a vadász kö­zeledett. Az erdő szélén megtaláltuk a vért. a víz­mosásban a mázsás kant. Nehezen tudtuk kihúzni a mély gödörből. Kizsigereltük, aztán odacipeltük a kocsi­hoz és bezökkentettük a csomagtartóba. — Nagyon elhagyta ma­gát — jegyezte meg liheg­ve Jóska barátom miköz­ben beszálltunk a kocsiba. A szőlőhegynél azzal köszön­tünk el a szerencsés va­dásztól, hogy a vadat lead­juk az átvevőhelyen. A Nyíresi-tető repcetáblá­ján még kint voltak a Számtani feladat oo 12 45 8890 oooo oooo Az - itt látható számokat körökbe írjátok be úgy. hogy először Írjátok be a bal ol­dali körökbe úgy. hogy az összeadás eredménye 100 le­gyen. Azután ugyanezeket a számjegyeket a jobb oldali az összeadás eredménye 10 000 legyen! (A megoldás helyességét ellenőrizhetitek a 10. olda­lon.) « Kutyák a játszótéren Kié a játszótér? Termé­szetesen a gyerekeké. A sok­féle játék, hinta, libikóka, homokozó stb. ugyan kié lenne? De újabban a játszó­terek tele vannak kutyák­kal. Ennyi kuvaszt, komon­dort, bokszért, tacskót, vizs­lát sem láttam még egy­szerre. mint manapság Tudom te is szereted a „négyíábúakat”. A. kutya hűséges, jó pajtás, ügyes ál­lat. Mégis sokszor kerülnek gyerekek kutyaharapás mi­att az orvoshoz. A baj azon­ban megelőzhető, ha egy-két dolgot meg.jegyzel, mit te­gyél, ha csellengő, egyedül lévő kutyával találkozol ? A kutya többnyire akkor támad, ha fájdalmat okoztak neki. ha ingerük, és izgatott lesz a vihar közeledtére — ilyenkor kerüljétek el. A gazdája nélkül csavargó ku­tyával sem kell barátkozni. Miről ismerni fel a táma­dó kutyát? Már a közeledé­séből • is lehet következtet­ni : vicsorít morog, a nya­kán a szőrt felborzolja, fe­lét mereven lehajtja. De vannak alattomos ter­mészetű állatok, amelyek hirtelen támadnak, minden előjel nélkül. Akkor mit te­gyek : kérdezheted ? Minden­esetre ismeretlen kutyával ne barátkozz, a kutyát ne dobáld, ne ingereld! Ameny- nyire lehet, kerüld el. De na mégis bajba kerülsz, ne fuss! Határozottan fordulj szembe vele, és kiabálj rá! A .játszótér a gyerekeké, ha látod, hogy oda kutyái hoznak, amelyen nincs száj­kosár. nyakörv, póráz, szólj a gazdájának Mondd, hogy itt kisgyerekek is vannak, tessék vigyázni! Előfordul, hogy egv-két felnőtt ezért bosszankodni fog de azért csak szólj! A kutyák által összepisz­kított homokozóba pedig ne engedd be a kisebbeket ját­szani! Szólj a felnőtteknek, szüleidnek, tőlük kérj se­gítséget. Gondolj persze arra, hogy ez a te kutyádra is vonat­kozik, az se legyen kivétel a játszótéré». szarvasok. Csillogott a sze­mük a reflektorfényben. Megállítottam a kocsit és néztük a mozdulatlanul fi­gyelő szarvasokat. — Mind a hetet le lehet­ne lőni — mondta Lackó iz­gatottan, és kezeit célzásra emelte, mintha puskát tarta­na. — Először a bikát, aztán a többit . lőném le . . — Ezt a bikát kár lenne lelőni. Lacikám. Nagyon fia­tal. de az agancsa már ko­ronás. pedig csak harmadik lehet neki. ahogy a testtartá­sáról ítélem a korát —, mondtam és elindultunk, mert szembe jött velünk két autó. A nagy forgalmat a szarvasok nem szeretik, el is indultak a rákói erdő felé, mi pedig haza. Útközben Lackónak el­mondtam. hogy csak vad­disznót szabad fegyverre szerelt fényszóróval lőni Autó reflektorral tilos a va­dászat! — A vadásznak, mielőtt megbillenti a ravaszt, meg kell. győződnie, hogy mire lő. és a törvényt tisztelet­ben kell tartania. Lacikám. Elsősorban a beteg fejlet­len selejt vadat kell elejte­ni, mert az esetleg kemény és hosszan tartó telet ezek nem élnék túl. — Nem is olyan könnyű a vadász feladata — jegyez­te meg Laci. Köszönt és ki­szállt a kocsiból. Hazaértünk. Tóth Ferenc Veress Miklós Hintaló A hintaló — ez így mlő — az álmok táltosa. Makacs volt méais e faló, nem szállt velem soha. Aztán egyszer egy széltoló ■ álmomban így beszélt: Nem tudod, hogy a hintaló csak parazsat eszik, abból sokat fal. és ezért falónak nevezik. Most te tudod csak egyedül, tüzet ke ’ l ennie s röpül! Kályhánkban izzott még . a fa. hát megetettem év., s rögvest nyerítve szállt tova a felhők tengerén. Hallották lenn is valahol, hogy körme mint kopog, s pattantak patkója alól új. meg új csillagok. Eltűntek az egekbe nőtt városok árnyai. Akár vitorlásrepülőt vitték a szárnyai. Röpültünk Párizs, Tokió és Kaposvár felett. Megállj — bömbölt a széltoló - s vihar kerekedett. Éreztem, velem hogy zuhan. hallattam, mini nyerít. Kályhánkban kialudt 1 parázs, a sarokban hintalovam, az arcomon álomi láz. Hozta anyám a reggelit. Találkoztam a tv-maciva! ügy» meglepődtél, mikor megjelent az új tv-maci a képernyőn. Hirtelen nem is tudtad, hova lett a régi. s mit akar itt ez az új? No akkor gyorsan ismerkedjünk meg az újjal! Mivel nem tu­dok mackóul, ezért kértem meg Szellő Rózsa és Szent- isványi Rita nénit, a televí­zió szerkesztőit, szegődjenek tolmácsomnak. — Jó estét, kedves Maci — köszöntem illendően. — Hova lett az előző testvéred, te honnan jöttél ? — Bizony már megörege­dett, neqn szívesen vállalt szereplést, no meg a bundá­ja ruhája is kifakult, a hangja is nagyon rekedtté vált. A pótmamám. Bálint Ágnes néni kitalált helyette engem, a pótpapám pedig, Tóth A. Pál rendező, elké­szítette az új bábut, s ott­honomat makettből. Azt pe­dig. hogy színesben jelenek meg már több gyerek lát­ta. 1981. június eleje óta szerepelek a képernyőn. — Hányadikos vagy? — Még csak óvodás, de azért sokféléhez értek. Tu­dok virágot öntözni, szépen enni. fürödni, fogat mosni, és jólnevelt vagyok. — Honnan veszed a sok új mesét? —Hát bizony ez nekem is, a szerkesztő néniknek is nagyon sok gondot jelent. Hiszen számoljunk csak. Egy héten hatszor van mese. az egy hónapban 24—26 mesét jelent, évente pedig 312-őt, nem beszélve az ünnepi me- semúsorokról. Még szeren­cse, hogy sok gyerek kéri. ismételjük meg a meséket. Nagyon szeretik a Tarka- Barka. Frakk, Kukori és Kotkoda. A vízipók. a Pom- nom-sorozatokat. Ha ti is szeretnétek mesét kérni, csak bátran írjatok, ide. a Magyar Televízió Gyermek­osztályára. (V. Szabadság tér 17. 1810) A két tolmácsom nevére, vagy csak annyit ír­jatok címzésül: Tv-maci. Van a gyerekek számára több .ió hírem is. Folytatjuk a Ví­zipók- és a Pompom-soroza- tot. csupa új mesével. Meg­ismételjük a Frakk és a Mirr-murr sorozatot. A jó gyerekeknek karácsonyra küldöm a Banda ellen cí­mű sorozatot, a Fanfár cí­mű zenei filmeket. Azt hi­szem, sok gyereknek fog tetszeni a Terüli asztalkám című svéd mesejáték is. — Mit üzensz a gyerekek­nek, Macika ? — Szeretném, ha erterom is barátotokká fogadnátok! Két fiú a világ körül Az élmények emlékekké válnak, a fényképek sarkán szamárfülek sokasága jelzi: sokan megnézték már. Az iskolában legfeljebb még a torna óra után kérdezi meg egy-egy tájékozatlan más osztálybeli, honnan kaptad ezt a tevés trikót, mióta van meg ez a japán feliratos melegítőd ? Két kaposvári fiúnak életre szóló élményben volt része pár hónappal ezelőtt. Nekik teljesült, minden ha­sonló korú, tizenéves gyerek talán legnagyobb álma, vi- lágkörüli utazáson voltak: két magyar tengerjáró ha­jó fedélzetén Japánig ha­józhattak. — Mikor tudtátok meg, hogy augusztus elején in­dultok? — Már egy évvel koráb­ban. tavaly szeptemberben szó volt róla. hogy a papá­ink révén mi is tengerre szállhatunk, de akkor Sanyi- ék a nagymama halála mi­att nem jöhettek, s édes­anyám is azt mondta, ak­kor inkább egy másik alka­lommal. Mindezt Varga Ákos mesé­li, akinek édesapja — vagy hogy ő mondja, papája — évek óta a világtengereké! járja, ugyancsak egy nagy teherha.ión teljesít szolgálatot Sámik Tamás édesapja is — Amikor biztossá vált a dolog, szinte minden dél­utánunkat azzal töltöttük el. hogy a térképet nézeget­tük. böngésztük Ákossal va­jon merre megyünk majd, hol kötünk ki, milyen or­szágokban szállunk majd partra. _ — Addig is nagyon szeret­tük az útleírásokat, meg a káland regényeket. de attól fogva szinte megszállott mó­don olvashatunk. Különböző könyvtárakból több tucat könyvet hoztunk ki. hogy még az indulás előtt kiol­vassuk, de sajnos ennek csak egy része sikerült, hiszen annyi minden mással is kel­lett készülni, meg akkora volt az izgalom. — Repülővel mentünk Hamburgba. ott szálltunk hajóra. Ha csak eddig tar­tott volna az utazás, már az is nagyon nagv élményt je­lentett volna, de csak ekkor kezdődött a java. Áthajóz­tunk a csatornán, kikötöt­tünk Gibraltárban. Az első napokban szinte egy szót sem szóltunk senkihez, any- nyi volt a látnivaló, olyan élményt felen tett aludni a tengeren, felkelni hajnalban, nézni a vonuló mádárcsapa- tokat. —• Aztán érintettük. Cip­rust, majd áthajóztunk a Szuezi-csatornán. Itt sok hajóroncsot láttunk a part közelében, a háború nyoma­it. megérkeztünk a Közel- Kelet kapujába. Aztán a Vö­rös-tengeren. majd az Indiai­óceánon folytattuk útunkat India felé. — Ott több helyen is ki­kötöttünk, majd átszálltunk egy másik halóra, amelyiken édesapáink szolgálatot tel­jesítenek. s több mint egy hét után kötöttünk ki Ja­pánban. — Tamás, a te számodra mi r>olt a legnagyobb él­mény az utazás során? — Amikor hazaérkeztünk. két hétig úgy éreztem m* gam, mint aki még mindig a hajón van. teljesen „kába" voltam, csak lassan kezdtek leülepedni bennem az él­mények. Talán maga a ten­ger tette rám a legnagyobb benyomást, nagyon tetszett Japán Is. de úgy érzem még hosszan sorolhatnám a lege­ket .. . ! — Neked Ákos? — Én meglehetősen tech­nikai érdeklődésű vagyok, ezért rám a legnagyobb ha­tást a hajók tették. Amivel mi jártunk, az is nagvon szép volt de láttam hatal­mas olajszállító tankhajó­kat, azok akkorák voltak, hogy egy lakótelep is elfért, volna a fedélzetükön. Ha befejeznem az általános is­kolát, gimnáziumba, majd a budapesti műszaki egyetem közlekedésmérnöki karára szeretnék jelentkezni, mert én mindenképpen tengerész akarok lenni. — Nagy öröm volt a két család számára • is. hogy ilyen sokáig együtt lehet­tünk. hiszen egyébként csak ritkán találkozunk. —Mit szóltak az osztály­társaitok? — Őszintén örültek. no meg irigykedtek is egy pi­cit, hogy nekünk ilyen él­ményben lehetett részünk és nagyon sokat kérdeztek. Mindent töviről hegyire el kellett mesélnünk, ki tudja hányszor, persze nagyon szí- , vesen. tettük, hiszen újra át­éltük az egész csodálatos eseményt. Körtési '/soli Hány levél esett le? Megsárgultak, megbámulták a szép zöld lombú fák, aztán lepe­regtek a levelek. Petáék erdei ki­ránduláson vettek részt az osztály- lyal. még gyönyör­ködtek a színes erdőben. Egy fia­tal fa mellett pi­hentek meg ép­pen. s nézték, mint hullatja le­veleit, ahogy a szél egy kicsit fújni kezdett. Számoljátok meg a ra.iz alap­ján, piil.yen fáról és hány levél esett le. A helyes válasz a 10. oidalo*’.) I Rendkívüli ajándék minden nyakkendő! NYAKKENDŐ -G ARNTTÜ R A DECEMBER 13-IG 30%-KAL OLCSÓBBAN >U2M*Urt sr a Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat divatért! szaküzleteíben és áruházaiban*’ fS5681) qyermekekmk

Next

/
Thumbnails
Contents