Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-04 / 284. szám

NB£K=paHammrttl vita ENSZ Arab esifes Külpolitikai mérlegkészítés A kormánypár­tok és az ellenzé­ki keresztény uniópártok kül­politikai mérleg- készítésének és he­ves összecsapá­sainak volt a szín­helye csütörtökön a nyugatnémet parlament. Helmut Schmidt kancellár kormá­nya ikülPoHtikai nyilatkozatában egészében véve pozitívan értékelte Leonyid Brezsnyev bonni látogatását, mivel az „ú.iabb lökést adott a kelet—nyugati párbeszédnek és bíztató vonatkozá­sokat tartalma­zott a leszerelési tárgyalások szem­pontjából”. Az NSZK kormánya a NATO elkötele­zett tagjaként ha­tározottan képvi­selte a Nyugat közös álláspontját. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár a bonni Bundestag ülésén számolt be Leonyid Brezsnyevvel folytatott tárgya­lásairól de figyelmesen meghallgatta a szovjet állás­pontot is, és azt továbbítot­ta nyugati szövetségeseinek. A bonni kormány mindent megtett és a jövőben is min­dent megtesz annak érdeké­ben, hogy folytatódjék a két nagyhatalom közötti párbe­széd és élő valóság marad­jon a kelet-nyugati együtt­működés — mondta Schmidt. A nyugatnémet kormányfő ugyanakkor nem titkolta, hogy jelentős eltérések van­nak a leszereléssel kapcsola­tos keleti és nyugati állás­pontban. Schmidt azért, szállt síkra, hogy az európai kö­zép-hatótávolságú fegyve­rekről folyó genfi szovjet— amejákai tárgyalásokat be­hatóan folytassák. s azok eredményeképpen meg kel­lene egyezni a közép-ható­távolságú rakéták teljes le­építéséről Európában. Amennyiben 1983 őszéig nem sikerül eredményt elérni a tárgyalásokon .— jelentette ki újólag Schmidt —, akkor megkezdődik az amerikai ra­kéták nyugat-európai tele­pítésé. A jövő hét végén sorra kerülő, NDK-beli látogatá­sától a nyugatnémet kancel­lár azt várja, hogy a meg­beszélések elősegítik a két német állam kapcsolatainak javítását, s ezzel hozzájárul­nak az európai béke és biz­tonság megszilárdításához is. Schmidt méltatta, hogy Erich Honeckerrel való találkozó­jának megtartásához / egyik fél sem támasztott követelé­seket. A csúcstalálkozó leg­fontosabb feladata a két német állam közötti párbe­széd elmélyítése, s ezért most nem várható szerződé­sek vagy megállapodások aláírása — közöfte Schmidt, aki egyúttal szorgalmazta, hogy ez a párbeszéd az NSZK és az NDK között vál­jék rendszeressé. Magyar—szovjet kapcsolatok A magyar—szovjet kap­csolatok napjainkban a mar­xizmus—leninizmus, a szo­cialista internacionalizmus elvei alapján fejlődnek és gazdagodnak az élet minden területén. A Szovjetunióhoz, a kommunizmust építő szov­jet, néphez hazánkat, népün­ket történelmi múltban gyö­kerező testvéri barátság fű­zi. Politikai, társadalmi, .gaz­dasági, tudományos és kul­turális ' kapcsolataink folya­matosan gazdagodnak, jól szolgálják országaink fejlő­dését, népeijjk boldogulását. Együttműködésünk fej­lesztésében nagy jelentősége van az MSZMP és az SZKP testvéri viszonyának, így a rendszeres legmagasabb szintű találkozóknak és vé­leménycseréknek. Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára az idén részt vett az SZKP XXVI. kongresszusán, s azt követően júliusban is járt a Szovjetunióban',, a Krímben. A Szovjetunió Kommunista Pártjának legmagasabb fó­rumán elfogadott dokumen­tumok és a kongresszust kö­vető kétoldalú megbeszélé­sek jó alapot nyújtanak pártjaink és országaink sok­oldalú együttműködésének fejlesztésére. Pártjaink szo­ros és érdemi kapcsolatokat ápolnak egymással. Időről időre gyümölcsöző tapaszta­latcseréket folytatnak az egymás országába látogató különböző szintű pártdelegá­ciók, pártmunkás-küldött-, ségek. Széles körűek állami kap­csolataink is. Miniszterelnö­künk, Lázár György szovjet partnerével 1979. áprilisában találkozott Moszkvában, s tagja volt az SZKP XXVI. kongresszusán résztvevő küldöttségnek is. Rendszere­sek a miniszterelnök-helyet­tesi és miniszteri találkozók. A magyar és a szovjet dip­lomácia vezetői gyakran folytatnak személyes konzul­tációkat a nemzetközi hely­zet alakulásáról, külpolitikai kérdésekről. Legutóbb Púja Frigyes külügyminiszter ez év tavaszán hivatalos bará­ti látogatást tett a Szovjet­unióban. Diplomáciai kap­csolatunk bővülését jelzi, hogy a budapesti és a moszkvai nagykövetségeken kívül — Kijevbesn 1969 óta. Leningrádban 1978 óta rr gyár főkonzulátus működ, A múlt év márciusában szov jet főkonzulátus nyílt meg Debrecenben. Bővültek és tartalmasabbá váltak a parlamenti kapcso­latok, fejlődött a társadalmi és a, tömegszervezetek együttműködése. Magyar parlamenti küldöttség 1978- bain járt a Szovjetunióban, s ez év szeptemberében szov­jet parlamenti delegáció lá­togatott Magyarországra. Az országaink és népeink közötti megbonthatatlan ba­rátság ápolásában aktív sze­repet vállal a Magyar—Szov jet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság. Aktivistái évről évre színes, változatos program­jaikkal, rendezvényekkel já­rulnak hozzá ahhoz, hogy népeink jobban megismerjék országaink politikai, gazda­sági, tudományos és kultu­rális eredményeit, egymás életét. A Szovjetunió hazánk leg­nagyobb és legfontosabb gazdasági partnere. Külke­reskedelmi áruforgalmunk több mint 30 százalékát bo­nyolítjuk le szovjet partne­reinkkel. Ugyanakkor a Szovjetunió külkereskedel­mi partnereinek sorában Magyarország a hatodik he­lyen áll. A Magyar Népköz­társaság a Szovjetunió kül­kereskedelmi i forgalmában 6—7 százalékkal .részesedik, A magyar—szovjet gazda­sági együttműködés jó pél­dája a szocialista nemzetkö­zi' munkamegosztásban rejlő lehetőségek kölcsönösen elő­nyös kihasználásának. A magyar—szovjet áruforga­lom volumene 1971—1975 között 65 százalékkal, az 1976—80-as időszakban pedig további 35 százalékkal növe­kedett. A jelenlegi tervidő­szakban a két fél az árufor­galom további bővítését irá­nyozta elő. ' Exportunk többségét a gé­pek és berendezések adták és adják. Összes exportunk­ban az 1980. évi 57 száza­lékról 1985-re 60,5 százalék­ra növekszik a gépek ará­nya. Gépipari exportunknak csaknem a fele a Szovjet­unióba kerül. Szovjet meg­rendelések alakították, for­málták híradástechnikai és műszeriparunk jelenlegi gyártási profilját is. Gépex­portunkban a mostani terv­időszakban — hasonlóan az eddigihez — meghatározó a szerepe a közúti járműszál­lításoknak. Emellett az át­lagosnál gyorsabb ütemben nő a magasabb követelmé­nyeknek is megfelelő, na­gyobb szellemi értékű hír­adástechnikai, számítás- technikai es . elektronikai termékek, valamint a Szov­jetunió kőolaj- és gázkiter­meléséhez szükséges auto­matikai és telemechanikai rendszerek, továbbá gépek és berendezések szállítása. Vegyipari kivitelünk 1985- ben a múlt évihez képest megkétszereződik. Élelmi­szergazdasági exportunk 39 százalékkal nő, ezen belül a palackozott bor és pézsgő- száljítás ' jelentősen nő. A magyar könnyűipari termé­kek igen keresettek és nép­szerűek a Szovjetunióban: az ágazat exportjának 40—45 százaléka szovjet piacokon talál gazdára. A mostani tervidőszakban a könnyűipa­ri termékek közül a koráb­binál több közületi bútort és bőrdíszműárut exportá­lunk. A Szovjetunióból nagyrészt a számunkra alapvető fon­tosságú energiahordozók, fű­tő- és nyersanyagok érkez­tek és érkeznek. Alumínium- iparunk fejlődésében döntő a szerepe a Szovjetunióval kialakított együttműködés­nek. Vegyiparunk modern termékszerkezetének kiala­kításában igen fontos az olefingyártásban létrehozott kooperáció és az elmúlt öt­éves terv idején megkezdett agrokémiai együttműködés, amelynek alapján nagy nö- vényvédőszer-gyártó kapa­citást építettünk ki; termé­kei ellenében műtrágyát,­növény védőszer-alapanya- gokat és egyéb vegyipari termékeket kapunk a Szov­jetunióból. Hazánk nyers- és fűtő­anyag-importjának túlnyomó része a Szovjetunióból szár­mazik. Magyarország részt vett a KGST-országok együtt­működésével létesített szö­vetség gázvezeték és a 750 kilovoltos elektromos távve­zeték létrehozásában. Vas­érc-szükségletünket csak­nem teljes egészében a Szov­jetunióból fedezzük és nagy- mennyiségid hengerelt árut is importálunk. A fa-, a cellulóz és a j>apírimport fontos szerepet játszik köny- nyűiparunk anyagellátásá­ban. Az eltelt évtizedekben sok magyar üzem épült fel tel­jesen vagy részben szovjet gépszállításokra alapozva és szovjet szakértők közremű­ködésével. A jelenlegi leg- nagyobb-szabású vállalkozás a paksi atomerőmű szovjet segítséggel való felépítése. A kétoldalú együttműkö­dést. szervező magyar—szov­jet. gazdasági és műszaki tu­dományos együttműködési Waldheim visszalépett fl megoszlás terve Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára csütörtökön levél­ben kérte a Biztonsági Ta­nács soros elnökét, az Ugan­dái Ölara Otunnut, hogy az ENSZ következő főtitkárá­ról megejtendő szavazáson jelölését többé ne vegyék figyelembe. Elhatározását azzal indokolta, hogy „meg akarja könnyíteni a BT fel­adatát.” A BT elnöke a sajtó kép­viselői előtt kijelentette: „Felkértem Kurt Waldhei- mot és (a tanzániai Szalim al-Szalimot): lépjenek vissza annak érdekében, hogy má­sok jelölését 'vegyük fonto­lóra. Waldheim teljesítette kérésemet.” Hozzátette: ar­ra számít, hogy Szalim al- Szalim is hamarosan közli álláspontját. A Biztonsági Tanács az október 27-e óta tartott ti­zenhat szavazási fordulóban mind ez idáig nem tudott megegyezni az új főtitkár személyében. Mind a tizen­hat alkalommal Kína akadá­lyozta meg vétójával", hogy Waldheimet harmadik meg­bízatási periódusra is főtit­kárrá válasszák. Az elletij"- lölt Szalim al-Szalim tan­zániai külügyminiszter meg­választásának az Egyesült Államok állta útját. kormányközi bizottság igen fontos munkát végez, és kö­vetkezetesen arra törekszik, hogv országaink együttmű­ködése mindinkább integrá­lódjék. kapcsolódjék a ma- gvar és . a ’ szovjet népgazda­ság előtt álló nagy felada­tok valóraváltásához. ilye­nek például a földgázveze­tékek építésében való rész­vétel, a timföld-alumínium- egyezmény, az olefinegyez­mény, az agrokémiai egyez­mény, a bábolnai szállítások a szovjet baromfiprogram megvalósításához,, a közúti, jármű-együttműködés, to? vábbá a mintegy ,.3.0 gépipari,,,, szakosítási kooperációs egyezmény. Kétoldalú egyezmények alapján gvai'apodnak tudo­mányos és kulturális kap­csolataink is. Az ú.i kultu­rális-tudományos kormány­közi egyezményt 1979 júniu­sában kötötték meg. Kap­csolatainkban elismerésre méltó szerepet játszik a magyar—szovjet kormány­közi kulturális együttműkö­dési bizottság A tudományos és a művészeti területen is rendszeresek az együttmű­ködést gazdagító kölcsönös találkozók. A Szovjetunió kulturális kincseinek és.ha­zánk művészeti hagyomá­nyainak. új eredményeinek kölcsönös népszerűsítésére sokféle munkamódszer ala­kult ki. Fejlődik a íilmművé­Senki sem tudná pillanat­nyilag megjósolni, hogy csak­ugyan felújítják-e, és ha igen. mikor újítják fel a 12. arab csúcsértekezlet drámai hirtelenséggel elnapolt, fél­beszakított marokkói tanács­kozását. Ahhoz, hogy ismét és immár hiánytalanul egy- begyűljenek az arab állam­fők és uralkodók; előbb fel kellene számolni azokat az ellentéteket, amelyek a fezi találkozó példátlan kudarcá­hoz vezettek. Szaudi pokolgép Bármelyik oldalról vizs­gáljuk is a kérdést, tagad­hatatlan, hogy a robbanást előidéző pokolgép Fahd sza- úd-arábiai trónörökös nyolc­pontos közel-keleti béketer­ve volt. Ha a rijadi uralko­dóház figyelembe veszi a tu­domására hozott ellenvéle­ményeket és nem ragaszko­dik a javaslat napirendre tű­zéséhez, illetve nem utasítja el kategorikusan a módosító indítványokat. - akkor az egy­ség valamelyest még meg­menthető lett volna. Akkor is. csak azon az áron, ha az Obi l-menti országokra tá- .ir.sT.kodó Szaúd -Arábia le­mond arról, hogy az Egyip­tom kirekesztése óta „gaz­dátlan” arab világot vezesse. A meglepő módon egybe­csengő arab és izraeli érté­kelések szerint a félbema­radt csúcs nyertesei a Szi­lárdság Frontjába tömörült országok, nevezetesen Szíria, Líbia, Algéria, Dél-Jemen és a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet voltak. Ebből természetesen nehéz volna levonni azt a következtetést, hogy Fez szentesítette az arab világ kettészakadását, a konzervatív. Amerika-ba- rát államok és a haladó, an- tiirriperialista országok pola­rizálódását. Ha valóban így volna, aligha beszélhetnénk győztesekről és vesztesekről, .,Ijiszeru ,a legyen lebb ... közös, ügy, az igazságos közel-kele­ti, rendezés volna a viszály •áldozata. A Camp David-i trió Megfigyelők szerint az egy­ség elsősorban Szaúd-Arábia magatartásától függ. Egyelő­re nem tudni, hogy végle­gesnek tekinthető-e a kudar­cot előidéző javaslat vissza­vonása. avagy újabb elfogad- tatási kísérletek követik a mostanit, például Fahd szaú- di trónörökös közelgő wa­shingtoni látogatása idején. Reagan amerikai elnök reménykeltőnek minősítette a Fahd-terv hetedik pontját, amely Izrael arab elismeré­sét helyezte kilátásba a megszállt területek kiürítése, a Jeruzsálem székhelyű pa­lesztin állam fejében, Szaúd- Arábia elhanyagolhatónak tekinti azt. a körülményt. hogy Washingtont csupán Iz­rael elismerése érdekli a terv­ben, és hallani sem akar holmi palesztin államról, az erőszakos úton annektált Ke- let-Jeruzsálem kiürítéséről. Izrael az első ponttól az utol­sóig elvetette a szaúdí javas­latot, sőt Sáron hadügymi­niszter azzal fenyegetőzött, hogy minden pontjára egy- egy új izraeli településsel vá­laszolnak a megszállt Cisz- jordániában. A Szilárdság Frontja sze­rint már a terv időzítése is elhibázott volt. Amikor az Egyesült Államok stratégai szövetségre lép Izraellel, amikor NATO-erőket telepí­tenek a Sínai-félszigetre. amikor az amerikai gyors­hadtest kiterjedt hadgyakor­latot tart Egyiptomtól Szo­máliáig és Szudántól Omán­ig, akkor — miként a szíriai munkaokmány rámutatott — az amerikai intervenciós ter­vek elhárítása, a stratégiai erőegyensúly helyreállítása a fő feladat. A szaúdi terv szókimondóbb bírálói nyíl­tan kimondták, hogv Ri.iad a Camp David-i trió kezére játszott az arab egységfron­tot aláásó kezdeményezésé­vel. A hetedik pont Egyiptom és Izrael külön- alku.iát mindeddig lényegé­ben egységesen elvetette az arab világ. A szaúdi volt az első arab kezdeményezés, amely az ellenkező Irányba hatott. A Fahd-terv bírálói főként a hetedik pontot ki­fogásolják; más-más meg­fontolásból Izrael elismerését ellenzik. Véleményük szerint ezzel azt az ütőkártyát.' ad­nák fel, amely Izraelt a megszállt" területek kiüríté­sére kényszerítheti. Elveté­sénél a döntő érv azonban az. hogv előbb az izraeli ag- resszorral kellene elismertet­ni az agreszió' áldozatául esett palesztin nép nemzeti jogait. A szaúdi terv másik hibája, hogy nem mondja ki: a PÉSZ a palesztin nép egye­düli törvényes képviselője. Szaűd-Árábiá a történtek ellenére közölte, hogy nem vonja meg a Pénzügyi tá­mogatást a PFSZ-től. de az. még nyitott kérdés, hogy hai- landó-e támogatni a Szilárd­ság Frontjának törekvéseit, avagy más. a Camp David-i folyamat kiszélesítését célzó akciókat karol fel, így pél­dául a közös-piaci kezdemé­nyezést vagy a j>alesztin kér­dés jordániai megoldását. Jogos a feltételezés, hogv a fezi kudarc meggyorsíthatja az arab konzervatívok és a Szadat utáni Egyiptom kö­zeledését. Ha nem is lehe­tetlen, ilyen körülmények között rendkívül nehéznek látszik az arab egységen és a szaúdi presztízsen esett csorba együttes kiköszörülése. B. S. szeti együttműködés: tavaly 34 szovjet filmet láthattak a magyar nézők, s 9 magyar alkotást vetítettek szovjet filmszínházak. Kiemelkedő kulturális eseménynek szá­mítanak a színházak kölcsö­nös vendégszereplései. A szovjet kultúra, irodalom, ze­ne, képzőművészet magyar- országi népszerűsítésében je­lentős szerepet játszik, a bu­dapesti szovjet kultúra és tudomány háza is. A magyar és a szovjet tu­dományos intézeteket, kuta­tókat ma már ezernyi szál, megannyi közös munka fűzi össze, az utóbbi években tu­dományos együttműködésünk legintenzívebb formája a szakembercsere mellett. Mindinkább előtérbe kerül­nek a közös kutatások: je­lenleg csaknem 80 témán dolgoznak együtt a magvar és szovjet tudósok. A tudo­mányos együttműködésnek jelentős eredménye volt ta­valy az első szovjet—magvar közös űrrepülés. Hosszú évek óta nvú.it segítő kezet a Szov­jetunió ahhoz is, hogy a ma­gyar ipar, mezőgazdaság, tudományos és kulturális elet minél több magasan képzett szakembert foglal­koztathasson. Napjainkban is 1200 diákunk tanul ösz­töndíjasként szovjet egyete­meken es löiskolákon.. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára fölvesz 2 érettségizett tértit RAKTÁRI KIADÓ MUNKAKÖRBE. Jelentkezés naponta a gyár telephelyén. (204134) A KAPOSVÁR ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ VEZETŐSÉGE ÉS SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁGA 1981. december 6-án, vasárnap 16 órakor a a Cser vendéglőbe mikulás ünnepséget rendez, melyre szeretettel várja dolgozóit és gyermekeit. (85669) Elveszett a KAPOSVÁRI húskombinát 6 H Ü T Ó H A Z feliratú bélyegző, használata 1981. november 6-tól érvénytelen (204152)

Next

/
Thumbnails
Contents