Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-30 / 304. szám
Simáimé Marat első szava ez: „Simonne”. Aztán még egyszer, „Simonne”. (Peter Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják De. Sade úr betanításában.) Simonne ott áll a kád fölött (melyben a szeretett kényszerfürdőzik) állandó készenlétben; már mozdul is, hogy borogatást hozzon, és körültekerje e rongyglóriával a maga módján feléke- sitve imádott élettársat. Simonne Evrard „kortalan”, mint a málói Vénusz. Simonne Evrard olyan, mint egy mosónő: magasszárú vá- szoncipöben, visszeres lábain fáslival, személyiséget szürkítő ruhában, köténnyel, homlokhatáron megkötött kendővel, hogy a haj szemébe ne hulljon. (Tulajdonképpen csak ez az összehajtogatva megkötött kendő jelzi nekem, hogy Simonne a maga módján részt vállal a-for- radalomból...) Egyébként ő az örök élettárs, aki a kapcsolatban nem igényli a paritást; szolgája a férfinak, anyja és szeretője egyszerre. Simonne Evrard alig beszél Peter Weiss darabjában. Simonne Evrard mégis a legbeszédesebbek közül való a kaposvári előadásban. Minden nézése, minden mozdulata közöl róla valamit. Ahogy azt a vizes rongyot csavarja szeretett Marat-ja fejére! Ahogy nyúzott arcában felragyognak a szemek Maratja szavára! Ahogy — talán sokan észre sem veszik — Marat első, szinte önkívületi állapotban elmondott vádbeszéde után megtámogatva élettársát, futó csókot lehet annak vállán nyugvó kezére. Élő fal ő Charlotte Cor- day testi valója, gyilkos szándéka és Marat között. Ápolónője, női őre Marat-nak. Mintha minden gesztusa azt mondaná, amit egyszer így foglal szavakba: „Jean Paul, kímélned kell magad”, ugyanakkor viszont azt az ösztönszintű büszkeséget is kifejezi, mely Marat iránt eltölti. Mert nem érti ó Marat-t. Nem éri föl ésszel annak szavait, tetteit. De a maga primitív ösztönszintjén — és ez néha erősebb a tudati kötésnél — átérzi azokat. Ennél színesebb, elevenebb „ka- taton tompaságot” színésznő még nem fogalmazott színpadra! Önmagán tesz erőszakot, amikor Marat parancsára beengedi a harmadszor kilincselő Corday Saroltát. Mintha egy fal omlana le, amikor Corday lökésének erejétől hátratántorodik. Milyen védtelenné milyen gyerekesen naivvá, kiszolgáltatottá válik a „nép barátja”, ha Simonne nincs mellette-...! Simonne élete értelme Marat.. Nélküle az élet halál. Simonne Evrard-t egy Lázár Kati nevű színésznő játssza szinte „némán”. Ész- revetlensegét nem lehet észre nem venni. Nagy alakítás. I,. L. Eszperantssták találkozója Budapesten tegnap kezdődött meg az eszperantisták nemzetközi barati találkozója. Az idén tizenegyedik alkalommal megrendezett rendezvénysorozatra 12 országból több mint kétszáz eszperantis- ta érkezett a magyar eszperantószövetség budapesti ' bizottságának meghívására. CRESCENDO avagy hol tart a Kaposvári Szimfonikus Zenekar7 Bizalmatlanul, sőt olykor szinte krónikus gyanakvással fogadta a közönség a Kaposvári Szimfonikus Zenekar produkcióit négy-öt esztendeje, s mint általában, az ezerfejű cézár véleménye ezúttal is megalapozott volt. Az együttes csak ritkán volt képes az alig-alig elfogadható középszerűség színvonala fölé emelkedni, olyannyira, hogy megyénk akkori kulturális vezetése már azt kezdte fontolgatni : felszámolják a zenekart és a működtetésükre szánt jó négyszázezer forintot más célra használják föl. Az elképzelést egy vékonyka hajszál választotta el a megvalósítástól. Csakhogy egyetlen pechsorozat sem tart örökké. A jórészt hivatásos zenetanárokból, kisebb részben amatőrökből álló együttes két-három esztendeje látványos fejlődésnek indult. Többször is kísért neves fővárosi szólistákat a hozzájuk méltó színvonalon, s játszott igényes darabokat — elsősorban klasszikus szimfóniákat — illúziót keltőén ízlésesen. Muzsikálásukban nyoma sem maradt az egykori slamposságnak és zavarodottságnak. S lassanként a közönség is elkezdett visszaszivárogni a koncertterembe, ha a Kaposvári Szimfonikus Zenekar fellépését hirdették a plakátok. Az idei tizenhét hangversenyük közül kettő már országos sikert hozott Őszinte elismerést aratott az együttes a nyáron a Budapesti Történeti Múzeum „ínyenc” közönsége előtt, néhány hete pedig Győrben, az Aurora elnevezésű fesztiválon lepte meg a zsűrit és a publikumot Prokofjev briliáns Klasszikus szimfóniájának ihletett és szellemes előadásával. Mi a fejlődés oka? Először ezt a „körkérdést” tettük fel Merényi György karmesternek,, a kaposvári zeneiskola pazgatójának, Csupor Lászlónak, a zenekar titkárának és dr. Borsos Dezsőnek, az együttes legidősebb — nem hivatásos muzsikus — tagjának. — Azzal kell kezdenem, hogy a szimfonikus zenekar minősége döntően a zeneiskola tanárainak létszámától és szakmai felkészültségétől függ — mondja Merényi György. — Nos, az utóbbi években kedvező szelek fújdogáltak mifelénk: tizenegy új pedagógust alkalmaztunk, csaknem kivétel nélkül tehetséges és szorgalmas fiatalokat, akik nemcsak az oktatásban, de a zenekarban is megtalálták számításukat. Találtunk végre egy rátermett koncertmestert is, Balázs István személyében. Nem árulok el titkot, amikor esetét elmesélem, hiszen a történet módfelett jellemzi a „hivatalos” szemlélet- változást a zenekarral kapcsolatban: ő a városi tanács elnök személyi keretéből jutott lakáshoz, mutatós cáfolatául annak, hogy az ilyesmi csupán labdarúgók kiváltsága. Erszényünk nem lett vastagabb : ugyanakkora összeggel gazdálkodunk, mint az elmúlt évtized közepén. De — tudomásom szerint — ilyen jellegű változásra is van reményünk. — Feltétlenül erjesztően hatott, hogy az Országos Filharmónia több koncertre is szerződtette a zenekart bérleti sorozatában — folytatja Csupor László. — Az ily módon megnövekedett minőségi követelmény fegyelmezettebb és elmélyültebb munkára ösztönözte a tagokat, egyszersmind a közönség előtt is igazolta törekvéseinket. Régebben mindenkinek szöget ütött a fejébe, hogy együttesünk a Filharmónia bérleti sorozatán kívül hangversenyezhetett csupán, most pedig így vélekednek: ha a sorozatban lépnek feL, talán nem is olyan rosszak! S mi, úgy érzem, tőlünk telhetőén megháláltuk a bizalmat A további javulás attól függ, mennyire leszünk képesek biztos egzisztenciát teremteni a Kaposváron letelepült és még letelepülni szándékozó fiatal zenetanároknak. Borsos Dezső ötvenkét esztendeje hegedül az együttesben, sokat látott, sokat tapasztalt hát. A kérdésre — nem tartja-e ki^sé konzervatívnak a műsorpolitikát — élénken reagál. — Természetes, hogy jó harmincas létszámmal nem lehet Brahmsot vagy Mahlert játszani, arra azonban már mindenképpen érettnek érezzük magunkat, hogy időnként elkalandozzunk a klasszikus repertoárból. A Prokofjev- szimfónia műsorra tűzése ebből a szempontból mérföldkő volt. Nem tudhatjuk persze, mekkora az igény a modern zenére. De megpróbáljuk! Diadalútról tehát egyelőre nem beszélhetünk. „Csak” egy önmagát szorgalmasan kereső zenészközösség viszonylag lassú, de nyilvánvaló fejlődéséről, ami a vele kapcsolatban keletkezett igények gyarapodásából is kitetszik. Nemrégiben arra kérték fel őket: működjenek közre a kaposvári farsang ünnepségein. Egyre többen szeretnék, ha —• fővárosi szólistákkal együtt — fölelevenítenék a hangversenyszerű opera-keresztmetszetek már-már feledésbe merült hagyományát, vagy áriaesteket rendeznének, s amint Merényi György elmondotta, erre készek is, akár már jövőre. Meghívták őket Veszprémbe egy országos fesztiválra, s az ifjúság számára rendezett hangversenyek sorozatában is szép feladat vár rájuk: a Háry János „kereszt- metszetében” működnek majd közre a Kodály-centenárium alkalmából. Legközelebbi filharmóniai hangversenyükön Beethovent játszanak, s mint ígérik, a közönség nem fog csalódni. L. A. Tizenéves közönség ült össze hétfőn este a Killián György Ifjúsági és Üttörő Művelődési Központban Kaposváron. Szabad a színpad címmel hirdettek fellépési lehetőséget amatőr muzsikusoknak, versmondóknak, babosoknak, sanzonénekeseknek, parodisták- nak. Az est tétje nem volt kisebb, sem nagyobb ennél: önmagukat kellett szórakoztatniuk ... öt-tíz perces produkciókat konferált be a humorral nem spóroló műsorvezető, Ihos József. És jöttek a közreműködők: tucatnyi fiatal próbálta kedvre hangolni vagy magvasan szórakoztatni azt a többszáz fiút és lányt, aki tetszésnyilvánítással vagy méla tenyérporolással adta a versenyzők tudtára véleményét a produkcióról. A közönség végül is — úgy gondolom — jó hangulatban távozott, s ez önmagáért beszél! A kaposvári Ki mit tud? bizonyára azoknak az amatőr próbálkozóknak is tanulságos volt, akik még együttesek, humoristák utánzásánál tartanak. Mert — bizony mondom — zavarunkban olykor még a hivatásosoknál is azt mondjuk néha az epigonra: „paródiát ad elő”. Az utánzás és a paródia között ugyanis csak egy hajszálnyi a különbség... A jó utánzóból viszont — ha érzéke van a groteszkhez — kiváló parodista válhat! így abból a két fiúból, aki ma még csak néhány akkordot „pötyögtet” gitárján, vagy a Hungária együttes sikerét megirigylő amatőr popzenekarból, mely a Limbó hintót. adta elő, a B. Nagy—Bojtár duóból, mely a Karsai Pantomim Rt, műsorából merített stb. Inrze Domonkos ugyan Dinnyés József egyik flaszSZÜNIDŐBEN Maka ti Károly felvételei Szilveszteri tájoló Már ma megkezdődnek a szilveszteri vidámság-próbák Barcson, a Móricz Zsig- mond Művelődési és Ifjúsági Központban, ahol 16 órára a felső tagozatos iskolásokat várják Tini-diszkóra, sok vetélkedővel, játékkal. Szilveszteresten a Ba-rock együttes közreműködésével családi összejövetelt rendeznek. Aki pedig nem az ilyen kedvtelésnek hódol, annak Barcs népművelői Gellert B. István festőművész tárlatát ajánlják a Dráva Múzeumban, illetve a Barcsi Fotókör IV. Pályázati Kiállítását a művelődési centrumban. Boldog új évet kívánnak egymásnak holnap éjfél után azok is, akik a nagybajomi Pálóczi Horváth Ádám Művelődési. Házban töltik a szilvesztert. A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központ nagyterme a közép- korosztály rendelkezésére áll majd szilveszteréjen, míg a klubteremben a fiatalok köszöntik az új évet sok mókával, diszkózenével. Lesz limbóverseny, vidám műsor is. Mindennap játszóház-rendezvény várja a gyerekeket a siófoki Dél-balatoni Kulturális Központban. Ma 19 órakor Peter Weiss: Marat/ Sade drámáját játssza el az intézmény színháztermében a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata. Az Ács János rendezésében színre kerülő, kitűnő produkció főszerepeit Jordán Tamás, Lu- káts Andor, Pogány Judit, Lázár Kati, Máté Gábor, Csákányi Eszter, Czakó Klára, Gőz István, Gyuricza István, Csernák Árpád, Karácsony Tamás, Hunyadkürti György, Kari Györgyi, Bezerédy Zoltán alakítja. A díszletet Szegő György, a jelmezeket Sza~ kacs Györgyi tervezte. Zenei vezető: Hevesi András és Fuchs László. Tabon a Zichy. Mihály Művelődési Központban szilveszter este az Olympia ’80 együttes lép föl, muzsikájukra bizonyára még a botlábak sem maradnak egy helyben! Ma este IS órakor a Killián György Ifjúsági és Üttörő Művelődési Központban várja program a fiatalokat: a Gúnya együttes fellépte lesz esemény. Ez a- rendezvény Is a Diákcentrum szünidei ! kínálatának része. Egyébként ennek másik mai programja az iskolarádiók szilveszteri vetélkedője, melyet a „humor, kabaré, vidámság, diszkó táncverseny” jegyében hirdettek meg. Unió-szilveszter lesz az Édosz Művelődési Házban. Unió, ha jól sejtjük: zenekar neve.,. A kaposvári mozik közül a Vörös Csillag szilveszteresttől kezdve a Vük című. Fekete 1 stvan-regénybői készült színes rajzfilmet játssza. Az esti előadásokon az egzotikus környezetű színes amerikai alkotás, a Hurrikán szerepel a műsoron. A Szabad Ifjúságban holnaptól a pazar Muppet-show szórakoztatja a gyerek- és‘felnőtt nézőket a korai előadáson, az esti két előadáson a sci-fi kedvelőinek okoznak örömöt, amikor az immár „klasszikusnak” számító Majmok bolygóját tűzték műsorra. A film Pierre Boulle magyarul éppen a napokban második kiadásban megjelenő regényéből készült, Charles Heston főszereplésével. Henry Fonda és Terence Hill tette le névjegyét a Nevem: Senki című „makaróni-westernben”, melyet ma a Latinca mozi játszik. A Mozimúzeum a Tristana című spanyol filmmel várja közönségét. Mindenki a fedélzeten! — ezzel a címmel kezdi szilveszteri műsorát holnap este 19 óra 40 perckor a Kossuth adó. A kabaréban fellép majd Major Tamás, Kellér Dezső, Koltay Róbert, Benedek Miklós, Ipper Pál, Szepesi György, Verebes István, Sinkovits Imre is. U L. Diákcentrum i Szabad a színpadi Kerekes Eva a színpadon ter-népmeséjét adta elő, szereplése azonban sajátosan eredeti produkció volt, egy határozott fellépésű, előadói kvalitásokkal rendelkező fiatalt ismerhettünk meg. Sinka Béla humoros monológjában is ígéret volt: lehet, hogy a holnap humoristája állt elénk.... Bátorság kell ahhoz, ha egy amatőr prózamondó Karinthy Frigyes poéndús írásának tolmácsolására vállalkozik. A jól ismert Röhög az egész osztály esetében ez kétszeresen így van; Kovács Ágnes mégis vállalta a „veszélyt”. Vidámságot igyekezett csiholni Hacafánt és kacafánt történetével a Kapos bábegyüttes két tagja, Orsós Margit A férfiak ostromlása című „intelmével”, és a legkisebb szereplő, Tóth Zoli általános iskolás a nyak kendő-csomólasztott költeményt, előbbi a Kései siratót, utóbbi a Tél címűt. Van annak valami bája, ha fiatalok olyan verset mondanak, melyet életkoruknál fogva még nem közvetíthetnek teljes előadói eszköztárral; ez került az újságíró jegyzetfüzetébe. Kerekes Éva Weöres Sándor Az éjszaka csodái című szürrealista, sejtelmes™ ségével is mulattató, ezernyi hangulatból szőtt versére vállalkozott sikerrel. A jó hangulatú estet a Fonómunkás Kisszínpad fellépése koronázta meg: önmagukat, az amatőr mozgalom és a közművelődés visz- szásságait .gúnyolták ki” hol szellemesen, hol tragi- kusabb hangütéssel. Bár az utalások olykor az együttes munkáját alaposabban ismerőknek szóltak, a közönség „vette a lapot”. zásd trükkel. Leskó László Bensőségesebb műfajban próbáltak szerencsét a zöld lámpát kapott versmondók. Papp Gyöngyi is, Lukács Jolán is József Attilától váNÉPLAP
