Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-29 / 303. szám

FELHÍVÁS JÓ MUNKÁRA

M

egbüntettek néhány

vállalatvezetőt: volt

akit leváltottak, mások megúszták fizetéscsökkentéssel. A fegyelmi eljárásokat ax Ipari Minisztérium loeaieményezte, az ok mindan»y*sz»r: a vállalat- vezetők non fordítottak kellő. figjaeäfflaet az exporttermékek minőségére! Gyenge minőségű szállítmányokat küldtek külföldre, amit ha átvett is a megrendelő, csak alacsonyabb áron. Emiatt aztán tetemes devizabevételtől esett el a vállalat, végül is az ország.

No végre — mondja az ember a hír hallatán, az elveszett százezreknek, a veszteségnek végre gazdájuk akad. S nemcsak a vállalatot, mint gazdálkodó egységei; vagy mint kollektívát marasztalják el általában, hanem megnevezik a felelőst, azt, aki a gyár élén áll. Igaz, csak néhány példa van eirre, de az ember azt mondja: na végre!

Hogy aztán később gondolkodni kezdjen. Jó, dicséretes módon leváltottak, illetve fizetéscsökkentéssel büntettek néhány vezetőt, helyükbe újak léptnek, illetve akik maradtak, bizonyára a jövőben jobban odafigyelnek majd a minőségre — de ettől, csak ettől jobb lesz-e a minőség? tesz-e változás, gyökeres változás termékeink minőségében?

Felesleges most részletezni azt, hogy mit értünk a jó minőség fogalmán, ami egyébként is a mindenkori piaci helyzettől függően változik. A jó minőség az, amit a vevő — beszéljünk most csak a külföldi vevőről — az üzlet megkötésekor ott és akkor leszögez. Azaz: a legapróbb részletekig meghatározza, hogy mit kér. Ez a mérce, ehhez kell

igazodni. Statisztikai adatok sora, s egy nemrégiben megtartott minőségügyi

konferencia beszámolói és hozzászólásai bizonyítják, igen gyakori, hogy rossz minőség miatt nem veszik át cikkeinket, vagy ha átveszik is, csak alacsonyabb áron. S nem is feltétlen mindig a rossz alapanyag, vagy maga a termék, hanem annak megjelenési formája, súlya vagy épp csomagolása miatt. Ma már az esztétikus külső a minőség kategóriájába sorolandó.

Fölösleges bizonygatni, hogy mekkora szükségünk van a külföldi piac anyagi elismerésére, arra, hogy jó áron vegyék meg termékeinket. S az erkölcsire is: a jó minőség erősíti a vállalat good-will-jét, jó hírnevét, ajtót nyit egy újabb üzleti tárgyalóterembe. Nos, képesek vagyunk-e minden egyes esetben a vevő által megrendelt minőségű terméket produkálni ?

Egy felmérés szerint a minőségi hibák hatvan százaléka a figyelmetlenségre, hanyag munkára vezethető vissza. Azaz, sokszor apró dolgok miatt buknak meg áruink. Figyelmetlenség, egy leszakadt címke a csomagról, egy karcolás a terméken, egy ferdén beerőszakolt csavar a gépben, és oda a várt nyereség! Köny- nyű volna most azt mondani, hogy ha ilyen fontos a minőség, akkor ki jeli javítani a hibákat! Egy korábbi minőségügyi konferencián mondta el a SZOT egyik képviselője, hogy amikor ' megvizsgálták néhány vállalatnál a rossz minőségű munka okait, ki- ‘ derült: igazságtalan volna

egyedül a dolgozók nyakába varrni a felelősséget! A dolgozók nagy része ugyanT ervezéskor ta versenyről

i

A gazdálkodó egységekben mindenütt, így a termelőszövetkezetekben. is ezekben a napokban a fő munkát 1983 termelési, gazdálkodási feladatainak ösz- szeállítása jelenti. A „mit akarunk elémt” eldöntésével párhuzamosam határozni , kell a ,hogyan”-ról is, vagyis arról, hogy milyen feltételek, szervezési és egyéb intézkedések szükségesek a célok teljesítéséhez.

Gazdaságpolitikánk alap- elve, hogy javítani kell a munka 1 minőségét Ehhez -lamcsak megfelelő eszköz kell, legalább ilyen lényeges a megfelelő emberi akarat. Ezért esik napjainkban minden korábbinál több szó az emberi tényezők megha- irozó szerepéről. A haté- >nyabb, jobb munkára va- > buzdítás bevált eszköze a rsenymozgalom. példák 1 kaságát lehetne idézni arról, hogy a jól szervezett, silóén ösztönzött szocialista munkaverseny mennyi anyagi és erkölcsi többletet hoz; ezúttal bizonyítékul idd utaljunk csak egyet- :n adatra: Somogy szövet- zeteiben a kongresszusi rseny gazdasági vállalásai zennyolcmillió forint mérető többletet eredményezek. Vitathatatlan terem- j és alkotó erő a verseny- jellem, amelynek erejével -,ost a tervezés idején ■m csak érdemes, hanem >■ ükséges is számolni.

Általános tapasztalat,

' agy .megyénk termelő- avetkezeteiben ebben az vben tovább emlkedett az merni érdekeket szem előtt ártó kollektív és egyéni illalások száma. Amíg az , őző évben még tizenhárom szövetkezetben nem volt semmiféle versenyakció, addig az idén valamennyi gazdaság bekapcsolódon a szocialista munka- verseny valamelyik formájába. Szövetkezeteink több mint egynegyede vett részt az országos gazdálkodási versenyben, és még ennél is népszerűbbek a területi ágazati versenyek. Például a betakarítási versenyben hetven termelőszövet kezet csaknem ötszáz kombájnosa

mérte össze képességét, tudását.

A versenyszellem továbbterjedése örvendetes tény — kérdés azonban, hogy megfelelően élnek-e a . mozgalomban rejlő jelentős alkotó erővel? A kérdésre, sajnos, nem lehet egyértelmű igennel válaszolni Legutóbb a termelőszövetkezetek IV. kongresszusán éppen egy somogyi küldött, a kapós- mérői Major Zoltán hívta fel erre a figyelmet. Jó néhány gazdaságban még mindig nem ismerték fel a szocialista brigádok szerepét a sokrétű feladat megoldásában. Megyénk nyolc szövetkezetében egyáltalán nincsenek szocialista brigádok. És nem egy helyen, ha vannak is, nem kapják meg munkájukhoz a kellő támogatást, ösztönzést. Major Zoltán úgy mondta, hogy több segítséget, törődést, esetenként javaslatot, ötletet várnak a szocialista kollektívák az üzemi vezetőktől is, az érdekképviseleti szervtől is. Joggal, mert a többet tenni akarás szándéka él ezekben a közösségekben. Szervezésen, értelmes célok megfogalmazásé~ tói, az erőfeszítésekhez méltó erkölcsi és . anyagi megbecsüléstől függ. meghozza-e a várt többletet ez a mozgalom.

A termelőszövetkezetek megyei szövetségének elnöksége a közelmúltban tartott elnökségi ülésén döntött arról, hogy a jövő évben nyolc különböző versenyformát kezdeményez; melyek jutalmazására több mint százezer forintot fordítanak. Ám ez önmagában kevés lenne. Minden gazdaságnak megvannak a sajátos feladatai, belső, iize~

mi életénei céljai. 1

hog; özeilegfontosabb

üzemi feladat, mindenütt megtalálják teljesítésére váló öszis azt a munkát végzi és úgy, ahogy azt előírják neki. Az esetek döntő többségében nem is tud róla, hogy ■ rossz munkát végez, hogy rossz minőségű végtermék készül munkadarabjából, hiszen a minősítés csak később esedékes. A technológia, a géppark adott a műhelyben, s adottak a begyakorolt munkamozdulatok; a legjobb hiszemben, példás fegyelemmel elvégzett munka sem garancia a jó minőségre.

Tehát a vezetők felelőssége ... Akik kidolgozzák, kidolgoztatják. elfogadják a technológiát, megveszik az új gépeket, szervezik a munkát, betanítják a dolgozót, kézbe adják a munkadarabot és meghatározzák, hogy mit kémek.

E

gy járműipari szakember érdekes dolgot mesél. Gyára igencsak exportérzékeny, náluk szükségszerűségből, s nem csak „felsőbb” elvárások alapján, kezdtek hozzá a minőségi hibák feltárásához. a vizsgálat során kiderült, hogy a minőségi hibák több mint kilencven százaléka nem a gyárban keletkezik, hanem a gyárkapun jön be. Az alapanyagokban, félkésztermékekben sok

esetben csak' apró kis „mütyürökben” filléres alkatrészekben elrejtve. Azaz az ismert és ismeretlen partnerek — ha tudnak róla, ha nem — végül is a rossz minőség szállítójává válnak. Ha például a jármű minősége kifogásolható, vajon mennyiben vonható felelősségre a járműipari vállalat vezetősége? Hiszen hibás öntvényt, acéllemezt, műanyagterméket, bőripari árut nem lehet jó minőségűvé varázsolni egy járműgyárban. Ott már ritkán lehet valamit tenni, legfeljebb reklamálni.

A büntetés, a* írásbeli utasítás — sokszor régóta kiderült már — nem mindig hatékony ösztönző. Csak kiegészítője lehet egy olyan „éber” szabályozórendszernek, «mely arra készteti a külföldi és a honi piacra termelő gyárakat, hogy jó minőségű árut gyártsanak. M. G.

Befogadtak,

őrtüosi

lettem

Hallgatom ezt a határozott fiatalembert. Munkahelye a gyékényesi kavicsbánya, ő a villanyszerelő csoport vezetője. a bánya energetikusa. Ortilosban él, közel a Drávához.

— Hogyan került ide, a somogyi végekre?

Darázsi Istvánnak a katonai szolgálat hozott változást az életében. ’ Baranyában született, Pécsen élt, dolgozott, ott tanulta ki a villany- szerelő szakmát, felsőfokú energetikusi tanfolyamot végzett. Amikor bevonult, akkor került Somogyba katonának.

— Alakulatomnál futballoztam, gyakorta utaztunk; például többször jártunk Csurgón. Ott ismerkedtem meg feleségemmel, ő örtilos- ban élt szüleivel. Így kerültem ' a házasságkötés .után ide, a somogyi határszélre ...

Ennek már jó tíz esztendeje Nem könnyű, ha új környezetbe kerül olyan fiatalember, akinek a barátai, a megszokott ismerősei távol vannak.

— Az első évek nehezek voltak ... Ám, ma mér úgy érzem, befogadtak, én is őr- tilosi lettem. Itt a hegyen egymást segítő, a közösségért tenni akaró, összetartó emberek élnek. Olyanok, akik becsülik azokat, akik készek másokért cselekedni.

Grtilos a zákányi közös tanácshoz tartozik. Berakó

Miklós elnök jó! ismeri a település

gondjait, s az Itt élő embereket. No meg azokat a tanácstagokat, akik másoknál is többet tesznek.

— Egyik ilyen közösségi embernek tartom Darázsi Istvánt. Ez az ott élőknek a véleménye is. Ezt jelzi a legutóbbi tanács- és nép- írontválasztás. Tanácstag lett, bekerült a végreha.i- tó bizottságba, öt választották meg népfronttitkárnak. Fáradhatatlan, jó szervező, aki a községpolitika érdekében jól együttműködik a Párt és a társadalmi szervekkel. Ha közösségi munkáról van szó, akkor példát mutat. Kevés a járda. Amikor a tanácsülésen szóba került, azt mondtuk: kavicsot, cementet adunk, a járdát azonban társadalmi munkában építsék meg Két utcában építettek örtilosban ilyen módon járdát. Verseny alakult ki az utcák lakói között. Ahol idős emberek laktak, ott a fiatalabbak dolgoztak helyettük.

Jövőre szintén lesz bőven feladat. A Latinca, az Ady Endre utcában már elkészült a járda, ilyet, akarnak a Kossuth utcában is. No meg tovább szépítik, parkosítják a községet, fákat, virágot ültetnek az utcákra, a terekre.

— Nagyon ió a kapcsolat

a pártszervezet titkárával. Tavaszi LászTónéval. Ma este a pártvezetőséggel, a K1SZ- szervezetlel közös tanácskozást tart a népfrontbizottság. Értékeljük az évet, s megbeszéljük, mit tehetünk majd jövőre. Olyan emberekre számíthatunk,

mint Sifter Mihályné, ő az egyik legtöbbet dolgozó népfront-aktíva. Kívüle sokan. vannak, akik szívesen dolgoznak községünkért — mondja a fiatal népfronttitkár. i

Szépen búcsúzott el a hadseregtől. Kétszeres kiváló katonaként, egyszeres kiváló raiparancsnokként szerelt le. A bán>;a tm‘k részlegében levő szocialista brigád tagja. Ha valamelyik brigádtagnak segítségre van szüksége, szívesen megy, önzetlenül hasznosítja szakmai tudását. Amikor például a gyékényesi Bognár János családi házat épített társadalmi munkában szerelte a villanyt. Ha valamelyik középületben baj van a vízellátással vagy a villannyal, csak neki szólnak, s ő megy. Esténként, amikor a bányából hazaindul, gyakran megállítják az őrti- lobiak.

— Pista, ráérnél egy pillanatra ...

Ez is jelzi, hogy végi a befogadták.

Szalai László

Autóbuszok

az Egyesült Államokba

Az Ikarus gyárat elhagyta az Egyesült Államok részére gyártott 100. csuklós autóbusz. Valamennyit az idén szerelték össze. Ezek a járművek sok tekintetben eltérnek a 200-as típuscsalád szériában készülő változataitól, például a mozgássérültek fel- és leszállását köny- nyitő liftszerű szerelvénnyel látták el őkét.

Mérnökök a Videotonban

BudapestrőlGyőrből, Paksról — Jabra

tönzés legcélravezetőbb

módjait. Ennél pedig — most a tervezés idején — érdemes jobban számolni a munkaversenyben rejlő, eddig még nem teljesen kihasznált alkotó, teremtő erővel. A’. M.

A Videoton tabi gyáregysége egyre bonyolultabb és összetettebb feladatokat kap. Á jövő év első félévének végére befejeződik az a több mint 100 millió forintos beruházás, amely után korszerűsítik az alkatrészgyártást, de kisebb önálló gyártmányok is kikerülnek majd a tabi Videotonból. A gyáregység vezetői igyekeztek biztosítani a megfelelő számú, felsőfokú végzettségű, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szaikembereket. Dolgozóik továbbképzésével azonban nem tudták teljesen kielégíteni az igényeket, ezért újsághirdetés útján töltötték be a munkaköröket. A múlt év nyarától ez év közepéig csaknem kétszáz pályázatot bíráltak el, tárgyaltak az érdeklődőkkel, és a jelentkezőik közül 15 családdal kötöttek munkaszerződést Fél év elteltével azzal kerestük meg őket: mit kaptak a gyáregységtől, jól érzák-e magukat, megtalálták -e számításaikat?

Zelei László 1975-ben végzett a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán. Első munkahelye a Videoton székesfehérvári rádiógyárának technológiai osztálya. Egy év múlva a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatósághoz került. Villamos szakmérnöki diplomáját a kijevi Polgári Repülőmérnöki Egyetem automatika és számítástechnika karán sze- ■ rezte. Ma a gyáregység műszaki osztályának technológusa.

— Mint minden fiatal házasnak, a legnagyobb gondot nekünk is a lakáshiány okozta. Feleségemmel, aki szovjet állampolgár — s jelenleg a kijevi állami egyetem végzős matematikus hallgatója — igen drága albérletben laktunk. Időközben gyermekünk is született. Ekkor olvastuk a Népszabadságban a Videoton pályázatát. Fölkerestem a gyáregységet. Igen részletesen és készségesen tájékoztattak a végzendő munkáról, a lehetőségekről és a követelményeikből. Az első látásra megtetszett a modern vidéki gyáregység, a korszerű gépek és a technológia, de a nagyközség is. Pedig a pályázat olvasásakor még azt sem tudtam, hol van Tab ,... A személyes beszélgetés után néhány hétre megkaptam az értesítést: elfogadták a pályázatomat! Végtelenül boldogok voltunk a feleségemmel, hiszen ez lakást is jelentett számunkra. Csaknem fél év elteltévéi. azt mondhatom, minden szempontból megtalálom számításomat Mindkettőnknek tetszik a gyáregység, a kapott mun- ya. valamint a tabi domb-, vidék. Időközben a feleségem is elhelyezkedett, és jelenleg operátorként dolgozik. Gyermekünket a Videoton segítségével fölvették ? bölcsődébe. Örömünk akkor «>lt teljes, amikor megtudtuk: háromszobás lakást

kaptunk. A munkatársak és a vezetők nagyon segítőké- jzek, s ez jó érzés! Sikerüli a beilleszkedés a munkahelyen, és úgy hiszem, a faluban is. Ma már . . hiányzik a nagyvárosi élet, a betonrengeteg.

Léránt Gábor és felesége Győrt cserélte fel Tabért A férj 1978-ban végzett a győri közlekedési és távközlési műszaki főiskolán. Július közepétől a nyomtatott áramkörszerelő üzemmérnöke. Felesege üzemgazdász, a műszaki osztály dolgozója.

— Mindketten győriek vagyunk. Sajnos, lakásigényünket munkahelyünk nem tudta kielégíteni, ezért válaszút elé kerültünk. Ügy határoztunk, ha lehetőség adódik, munkahelyet változtatunk. A feleségem bukkant a mindkettőnk szamára kedvező pályázati felhívásra. Nem haboztunk. Néhány nap elteltével személyes beszélgetésre hívtak bennünket Tetszett á felajánlott munkakör, a lakás és a nagyközség. Rövid idő múlva megkaptuk a levelet: mindkettőnk pályázatát elfogadták. Szüléink kezdetben idegenkedtek a nagy távolságtól, de azóta személyesen is látták, hova költöztünk, milyen szép, háromszobás lakást kaptunk. Én jelenleg nem közvetlenül a tanult szakmámban dolgozom, de fél év elteltével azt mondhatom, a kapott munka megfelel érdeklődésemnek. Beilleszkedésünk jól sikerült,, bar felesegemnek kezdetben hiányzott a győri forgalom, a nagyváros fénye, zaja. Ma már megszoktuk az új környezetet. a nyugodtabb életet.

Szemüveges, fekete sxakál- lú fiatalember GLodi Péter.

Ö is a Szovjetunióból hozott feleséget. A leningrádi Elektrotechnikai Egyetem automatika ,és telemechanika ' szakán végeztek, villamosmérnökök. Május óta a műszaki osztály számítógép- alkalmazástechnikai csoportjában dolgoznak.

— Az egyetem elvégzése után, az Erőmű és Hálózat- tervező Vállalatnál helyezkedtem el, tervezőmérnöki beosztásban. Munkahelyem a múlt év nyarán tartós kiküldetésre a paksi kirendeltséghez helyezett, ahol tervezői művezetést láttam el. Sajnos, feleségemnek itt semmilyen munkát nem tudtak biztosítani. Így mindkettőnk számára állást kerestünk. melynél alapvető szempont volt a lakásjuttatás.

Glódi Péter figyelmét egyik barátja hívta föl a Videoton hirdetésére. A székesfehérvári érdeklődés után Tabra látogatott A felkínált munka megtetszett neki, és pályázatukat a gyáregység vezetői elfogadták.

— Április végen kaptuk meg a kétszobás tanácsi lakást, és május 4-én álltunk munkába. Mindketten fiatal, főleg felsőfokú végzettségű szakembereket foglalkoztató csoportba 'kerültünk. A munka magas műszaki szakképzettséget igényel, és nagyon tetszik. Beilleszkedési gondjaink nem voltaik, a gyermek bölcsődei elhelyezését pedig megoldotta a Videoton. Jól érezzük magunkat a munkahelyünkön, kellemes közérzetet nyújt az eddig nem ismert nagyközség js

Krutek József

SOMOGYI

NÉPLAP