Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-24 / 301. szám

Szánkó­öttusa A tél nem lehet akadálya annak, hogy sokat mozogja- I tok. Meghívhatjátok baráti) - tokát izgalmas téli játékra, szánkó-öttusára, öt olyan feladatot állítsatok össze, amelyben főszerepet kap a rodli, de az ügyességetekre is szükség van. Ha szombat vagy vasárnap délelőttre .szervezitek a sportprogram mot, szüléiteket is hívjátok lieg, A változatosságot az általatok, kitalált többféle akadállyal bővítve biztosít­sátok, r.cmelegítésül erőpróba A kisebbek két kézzel, a nagyobbak egy kézzel pró- ! oálkozzanaik. hányszor tud ­ok kinyomni a szánkót. Öt nyomás egy pontot ér. En­nek lehet egy másik tormá­ja. a ródlira mindig ugyan­az a gyerek ül rá, és őt kell a szánkóval együtt sík terü- I létén meglökni. Kinél cse­szik messzebb a szán? (Itt méterenként jár egy-egy pont.) Szán billegető A domboldalra a lejtőit te­gyetek a hóba több téglát ) vagy vékony botot, és a test­súly áthelyezésével billent­sétek, kormányozzátok a ród- lit. az akadályok kikerülésé­vel a célba. Minden talpon maradó tégla két-! :' pontot ér. Ki a gyorsabb? A lejtőn a legmeredekebb részen jelöljetek ki egy 10 vagy 20 méteres szakaszt. Ezután stopperóra segítségé­vel mérjétek meg, ki halad át leggyorsabban, ezen a sza­kaszon. Ügyes szánkósok esetében szó lehet arról is, hogy a szánkón fekve vagy guggolva helyezkedjen el a versenyző. Hóem Hervad áamtf A lejtőn lefelé haladva kell hógolyóval eltalálni egy hóembert. Ezért egy-egy pornt jár. Ha a fején lévő lá­bast (kalapot) vagy a seprüt találja el valaki, azért már három pont jár. A legtöbb pont a seprűnyél eltalálásá­ért adható (öt). Mindenki­nek a szánkón öt hógolyója legyen, és a lesiklás három­szor ismételhető. Győztes az, aki a legtöbb találatot éri el. Hord rm(í •«áüfcSKBIf' Sík terepen Jelöljetek ki egv szakaszt és a célt! Min­den versenyző kap egy ka­Karácsonykor karácsonyról Ady Bid!« egy Jr negyrji» szép karácsonyi verséből idéztek egy resztetek az 'alábbi kodcareftwn »ben. A meghatározások alapján ka­pott SBKvate betűit írjátok be a megfelelő szamok szerinti kockákba, • 1-tól 83-ig fo­lyamatosan olvasva meg­kapjátok m idézett versso­rokat. Egyszeri! Jókívánság: 14, u, ix aa. m. iá. a. 4. 16. A házi sei-tos mai éfő őse: 5. 9.1.33. 32. 45. 46,3» 36. Tifteos írásban hasaiéit be­tűk, vagy számok: SS, 34, 35, 44. 36, 27. 28, 23, 56. Tanácstag is tartja-: 26, 49, 52. 43, 4«. 4. 51, 55, 47. Rövid jeQenrraö mondás, mottó: 42, 57, 7, 5«, 38, 31, 3Ö, 41. 23, Erőszakkal kinyit valamit: ». 54, 25, 26, 2, 45, 50, 63. 16. Nem zárt körű: *1, 53, 32, 28, 37, 43, 12, 6, 45. Valamikor ebben is őröltek gabonát: 37, 63, 50, 18, 17, 9, 7, 6, 17. A szónok mondja: 45, 46. 36, 40, 38, 58, 39, 41, 44. Holmiját nem tartja rend­ben: 56, 54, 19, 20, 21, 23, 25, 24, 22, Valaminek létezése: 26, 60, 61. 62. 43. 5S, 50. 43. 45. (A helyes választ ellen­őrizhetitek a 14. oldalon.) i 2. b 4 r— <o í b a 10 u . Hl i4 <5 (b kQ lo Xk HA ih Í5 te os> 30 2>\ 31 53 34 35 36 e* b& HŐ k4 ki M3 Mk HS Mb Hb Uq Ú0 Sk Sl 5H & 56 5* 52» sq 60 64 61 rőt. Feladat: a szánkóra hasra feküdve a karót a szán elé a hóba szúrni, és a ród- lit kézzel a karóhoz húzni! Ezt azután többször kell gyorsan megismételni, egé­szen a cél eléréséig. A he­lyezéseknek megfelelően jár a pont. H. M. Ötből a hatodik Ha megnevezitek a rajzon látható ábrákat, s ezeknek a szavaknak utolsó betűjét he­lyes sorrendbe rakva össze­olvassátok, egy hatodik ér­telmes szó kerül ki belőlük. Ennek a szónak pedig szo­ros köze van az egyik kis rajzhoz. . A kérdés tehát az, melyik a hatodik szó, és mihez kap­csolódik? (Megfejtés a 14. oldalon.) Móra Ferenc ESTE Este van, este van, édesapa fáradt — aranyhajú lányom, te bonts, nekem ágyé Szelíden te simítsd puhára a vánkost, ágyam szélire is te ülj ide mármost. Homlokomon a bú nagyon elboronnott, kicsi száddal róla leheld el a gondot. Virágfejecskéddel hajtsd szívem fölébe, nevess éjszakára csillagot beléje! Mesélj is majd egyet szegény apukádnak, úgy, mintha mesélnél a hajasbabádnak: „Volt egy szegény ember nagy Meseországban, nem volt mása, csak egy arany hajú lánya ...” Játékok kicsiknek, nagyoknak Az erőgfűjjiés Id©|© December 31-tői január 3-ig tart az idén a téli szün­idő, s amilyen nagy öröm ez a gyerekeknek, éppoly nagy gondot jelent a szülők számára nem egy családban. Persze, a napközi mind­végig működik. Séta, szán­kózás, múzeum- és mozilá­togatás szerepel a program­ban. S amikor sehova nem mennek, akkor is meleg te­remben társasjátékkal, dia- filmmel, tévénézéssel szóra­kozhat csemeténk pajtásai között. Nagyobb gond a kö­zépiskolák alsó évfolyamaira járó diák a szülőnek. Egyik növendékem egyszer így mesélte el szüneti napirend­jét: alvás délelőtt 11 óráig, ezután a jégpálya, ebéd ké­ső délután, estefelé disco, ahonnan éjfél előtt érkezett haza. Szüleivel nem tudom, hol és mikor találkoaott. Arra még csak gondolni sem merek, hogy valamit segített otthon a megnövekedett szabad idejében. De ez el­rettentő példa. Az lenne a jó, ha a gyere­kek szünidejének megszer­vezésére öss zes zo vetkezne í 4—5 család. Felváltva vin­nék őket szánkózni, síelni, tű rázni. Városnéző program­ra. kulturális rendezvé­nyekre. Vagy éppen vala­melyikük otthonában tölte­nék el az időt. Jó hangulat­ban, játékkal, beszélgetéssel, zenehallgatással. Az étkezés is könnyen megoldható len­ne mindennap más-más csa­ládnál. Hia leszámítom a munkaszüneti napokat, egy, legfeljebb két alkalom jutna minden családra. S mennyi­vel nyűgöd tabban dolgoz­hatnának a szülők.. Azt már nem is említem, hogy a gye­rekeknek is menny ivei hasz­nosabb, ha kulturált körül­mények között vannak együtt. De sajnos az ilyen szövetkezésekre nálunk ke­vés példa van. Ha nem állandó felügye­let alatt tölti a gyerek a té­li vakációt, akkor első dol­gunk legyen új napirendet készíteni vele együtt Ebből pontosan derüljön ki, hogy a nap melyik szakában hol található a gyerek, mivel tölti el idejét, s nem utolsó sorban: kikkel ? Azrt is feltétlenül tudnunk keil, kik a társai, milyen gyerekek, milyen irányt ve­het társaságukban gyerme­künk időtöltése. Ezért ha nem tettük idáig, meg kell ismerkednünk velük. Erre számtalan alkalom adódik. Az eltervezett napirend mellett egy biztos pontnak lennie kell a gyerek életé­ben, egy ismerős néni vagy bácsi, aki mindig megtalál­ható, és szükség esetén hoz­zá lehet fordulni bármilyen váratlan problémával. Mon­danunk sem kell, milyen hasznos, ha a gyerek kimoz­dul a megszokott környezet­ből. Ha a vidéki vagy a fő­városi rokonnál tölti a va­káció egy részét. S ha nincs rokon, aki elvállalná, bará­ti családok is kicserélhetik a szünetekben csemetéiket. Felváltva hol itt, hol ott va­kációzhatnak. A téli szünet az erőgyűj­tés, a kikapcsolódás ideje. Lehetőleg ne a tv előtt, mo­ziban, füstös discohelyisé- gekben töltse fiiunk, lányunk a nagy részét. MasPSion so­kat, töltsön órákat a szabad levegőn. Túrázzon, sétálj«! a hegyekben vagy a környező üd ülőközpon tok bap. Szerencsére sok ünnep tarkítja a vakációt, a csa­lád, gyakran lehet együtt Valóban töltsük együtt sza­bad időnket a gyerekkel. Sokszor elmondott igazság hogy mindenféle drága aján­déknál jobban örül a szülei­vel harmonikusan, jó han­gulatban együtt. töltött óráknak. Inkább mondjuk le ilyenkor a külön kerese­tet, a túlórát, ha lehet, szen­teljük időnket a családnak. Tanuljon-e a diák a szün­időben? Csak akikor, ha bu­kásra áll. Az első félév ja­nuár végén fejeződik be. a javításra felkészülni itt a nagyszerű alkalom. De ha csak gyenge, akkor ne nyúzzuk őt a tankönyvek­kel. Inkább olvasson kedvé­re szépirodalmat vagy olyan tudományos népszerűsítő könyveket, amelyek nem is­kolás módon, élvezetes stí­lusban növelik gyermekünk tájékozottságát, tudását. S bármilyen tanuló, bár­milyen magaviseletű fiúnk, lányunk, mikor csillogó szemmel bontogatja ajándé­kait g karácsonyfa alatt, ne mondjuk neki, hogy „nem érdemelted meg ugyan, de... ” Mert akkor eredeti célunkat. az örömszerzést nem sikerült elérni, hisz csak keserűség marad a gyerekben ü szeretet ünne­pén. Átányi László A JÓSÁGOS JÉGLILIOM Valamikor régen a falu szélén élt az a szegény asz- szony, akinek olyan szép leánya született, hogy emi­att egyszeriben sok irigye támadt. Féltette is. mint a legdrágább kincsét. Mikor nagyobbacska lett, még ak­kor is mindenhová kísér­lette, mégis kifogtak rajta. Egy gonosz ördögfióka. éj­szaka, mikor a leány aludt, bekente az arcát mérges kenőccsel, amitől reggelre kelve olyan csúf lett, hogy még az édesanyja sem is­mert reája. Így az asszony házába beköltözött a szegénység mellé a bánat is. Amitől félt, b ekövetkezett, hiába próbálta elkerülni. Többé nem mert a leány az embe­rek szeme elé kerülni. Be­zárkózott és csak dolgozott. Pörgette a rokkát, fonta a fonalat, miközben teltek- múltak az évek A leány a telet szerette legjobban. Akkor azért egy­szeregyszer kimerészkedett, hiszen a falu népe ilyenkor a meleg szobákba húzódott. Egy alkalommal, amikór a közeli nagyerdőben bandu­kolt. és vigasztalta magot a deres fák békés csendjé­ben, csodálatos jégvirág je­lent meg előtte, amely a li­liomhoz hasonlított. Tündök­lő fehér szirmai valósággal elkápráztatták. — Jégliliom a nevem — kezdte. — A Tél kertjéből szöktem meg. Én őrzöm a kelyhemben azt az álom­port, amelyet ha a Télapóra hintek február végén, attól úgy elszunyókál, hogy fel sem ébred ősz végéig. Elha­tároztam, hogy segítek raj­tad. Ezért ebben az eszten­dőben azt akarom: március­ban se aludjon el Télapó. Hadd rázza mérgesen a sza­kádat, hogy még a benne lapuló hópelyhek leszól Ihas­sanak a földre. — És vajon az mire jó? — kérdezte a lány — Még hogy mire! Hát te ez idáig sohasem hallottál arról, hogy aki a márciusi hóban megmosdik, az azon­nal megszépül? — Hallottam, hallottam, de hol van márciusban hó? — sopánkodott a leány. — Mióta élek, erre nem volt példa. — Nem volt, de most lesz! Tudd meg, mied me­gyek, odatelepszek az abla­kodra, kereshet a Tél a kertjében, nem talál meg. Elindultak hazafelé. Alig­hogy beléptek a szobába, a jégliliom rátelepedett az ablakra. A leány pedig elmesélte édesanyjának a történteket. Aztán minden nap kettes­ben gyönyörködtek a jégvi­rágban, és várták a csodát, amely nem is késett sokáig. Egy reggelen, amikor március harmadikat muta­tott a naptár, különösképpen a Tél még javában ébren volt. Biztosan kereste a jég­liliomot, amely álomba rin­gatná, de mindhiába, az ví­gan virított a szegény asz- szony ablakán. A Tél meg­rángatta mérgében a sza- kállát, amelyből hulldogálni kezdtek az ott el búvá hó­pelyhek. — Itt a márciusi hó! — csapta össze kezét a leány boldogan. — Most aztán ebben mosd meg jól az arcodat! — szólt a jégliliom. A lány nem sokáig kéret­te magát. Futott az udvarra, s arcát a szállingózó hó­pelyhek felé fordította.. A hópelyhek pedig tudták a kötelességüket. Olyan mese­beli szépre mosták az arcát, hogy mikor újra belépett a. szobába, édesanyj/i nem győzte csodálni. Boldogan szaladtak az ablakhoz me- csókolni a draga jegliliomol. de addigra úgy eltűnt on­nan, mint egy álom. Másnapra aztán megeny­hült az idő, hiszen a csodá­latos jégliliom már álomba ringatta a Telet. S eljött a Tavasz. A napsugár mo­solygott, vidám volt, mint a lány. akinek szépségéről da loltak még a madarak is Eljutott a híre meseország ifjú királyához, az pedig el­jött a szegény asszony házá­ba. s megkérte a lánya ke­zét. Aztán elvitte nagy pom­pával Meseországba édes­anyjával együtt, ahol olyan lakodalmat csaptak, amilyet még a mesevilág sem látott, pedig ott igazán mindig me­sebeli dolgok történnek. Molnár Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents