Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-24 / 301. szám
Szánkóöttusa A tél nem lehet akadálya annak, hogy sokat mozogja- I tok. Meghívhatjátok baráti) - tokát izgalmas téli játékra, szánkó-öttusára, öt olyan feladatot állítsatok össze, amelyben főszerepet kap a rodli, de az ügyességetekre is szükség van. Ha szombat vagy vasárnap délelőttre .szervezitek a sportprogram mot, szüléiteket is hívjátok lieg, A változatosságot az általatok, kitalált többféle akadállyal bővítve biztosítsátok, r.cmelegítésül erőpróba A kisebbek két kézzel, a nagyobbak egy kézzel pró- ! oálkozzanaik. hányszor tud ok kinyomni a szánkót. Öt nyomás egy pontot ér. Ennek lehet egy másik tormája. a ródlira mindig ugyanaz a gyerek ül rá, és őt kell a szánkóval együtt sík terü- I létén meglökni. Kinél cseszik messzebb a szán? (Itt méterenként jár egy-egy pont.) Szán billegető A domboldalra a lejtőit tegyetek a hóba több téglát ) vagy vékony botot, és a testsúly áthelyezésével billentsétek, kormányozzátok a ród- lit. az akadályok kikerülésével a célba. Minden talpon maradó tégla két-! :' pontot ér. Ki a gyorsabb? A lejtőn a legmeredekebb részen jelöljetek ki egy 10 vagy 20 méteres szakaszt. Ezután stopperóra segítségével mérjétek meg, ki halad át leggyorsabban, ezen a szakaszon. Ügyes szánkósok esetében szó lehet arról is, hogy a szánkón fekve vagy guggolva helyezkedjen el a versenyző. Hóem Hervad áamtf A lejtőn lefelé haladva kell hógolyóval eltalálni egy hóembert. Ezért egy-egy pornt jár. Ha a fején lévő lábast (kalapot) vagy a seprüt találja el valaki, azért már három pont jár. A legtöbb pont a seprűnyél eltalálásáért adható (öt). Mindenkinek a szánkón öt hógolyója legyen, és a lesiklás háromszor ismételhető. Győztes az, aki a legtöbb találatot éri el. Hord rm(í •«áüfcSKBIf' Sík terepen Jelöljetek ki egv szakaszt és a célt! Minden versenyző kap egy kaKarácsonykor karácsonyról Ady Bid!« egy Jr negyrji» szép karácsonyi verséből idéztek egy resztetek az 'alábbi kodcareftwn »ben. A meghatározások alapján kapott SBKvate betűit írjátok be a megfelelő szamok szerinti kockákba, • 1-tól 83-ig folyamatosan olvasva megkapjátok m idézett verssorokat. Egyszeri! Jókívánság: 14, u, ix aa. m. iá. a. 4. 16. A házi sei-tos mai éfő őse: 5. 9.1.33. 32. 45. 46,3» 36. Tifteos írásban hasaiéit betűk, vagy számok: SS, 34, 35, 44. 36, 27. 28, 23, 56. Tanácstag is tartja-: 26, 49, 52. 43, 4«. 4. 51, 55, 47. Rövid jeQenrraö mondás, mottó: 42, 57, 7, 5«, 38, 31, 3Ö, 41. 23, Erőszakkal kinyit valamit: ». 54, 25, 26, 2, 45, 50, 63. 16. Nem zárt körű: *1, 53, 32, 28, 37, 43, 12, 6, 45. Valamikor ebben is őröltek gabonát: 37, 63, 50, 18, 17, 9, 7, 6, 17. A szónok mondja: 45, 46. 36, 40, 38, 58, 39, 41, 44. Holmiját nem tartja rendben: 56, 54, 19, 20, 21, 23, 25, 24, 22, Valaminek létezése: 26, 60, 61. 62. 43. 5S, 50. 43. 45. (A helyes választ ellenőrizhetitek a 14. oldalon.) i 2. b 4 r— <o í b a 10 u . Hl i4 <5 (b kQ lo Xk HA ih Í5 te os> 30 2>\ 31 53 34 35 36 e* b& HŐ k4 ki M3 Mk HS Mb Hb Uq Ú0 Sk Sl 5H & 56 5* 52» sq 60 64 61 rőt. Feladat: a szánkóra hasra feküdve a karót a szán elé a hóba szúrni, és a ród- lit kézzel a karóhoz húzni! Ezt azután többször kell gyorsan megismételni, egészen a cél eléréséig. A helyezéseknek megfelelően jár a pont. H. M. Ötből a hatodik Ha megnevezitek a rajzon látható ábrákat, s ezeknek a szavaknak utolsó betűjét helyes sorrendbe rakva összeolvassátok, egy hatodik értelmes szó kerül ki belőlük. Ennek a szónak pedig szoros köze van az egyik kis rajzhoz. . A kérdés tehát az, melyik a hatodik szó, és mihez kapcsolódik? (Megfejtés a 14. oldalon.) Móra Ferenc ESTE Este van, este van, édesapa fáradt — aranyhajú lányom, te bonts, nekem ágyé Szelíden te simítsd puhára a vánkost, ágyam szélire is te ülj ide mármost. Homlokomon a bú nagyon elboronnott, kicsi száddal róla leheld el a gondot. Virágfejecskéddel hajtsd szívem fölébe, nevess éjszakára csillagot beléje! Mesélj is majd egyet szegény apukádnak, úgy, mintha mesélnél a hajasbabádnak: „Volt egy szegény ember nagy Meseországban, nem volt mása, csak egy arany hajú lánya ...” Játékok kicsiknek, nagyoknak Az erőgfűjjiés Id©|© December 31-tői január 3-ig tart az idén a téli szünidő, s amilyen nagy öröm ez a gyerekeknek, éppoly nagy gondot jelent a szülők számára nem egy családban. Persze, a napközi mindvégig működik. Séta, szánkózás, múzeum- és mozilátogatás szerepel a programban. S amikor sehova nem mennek, akkor is meleg teremben társasjátékkal, dia- filmmel, tévénézéssel szórakozhat csemeténk pajtásai között. Nagyobb gond a középiskolák alsó évfolyamaira járó diák a szülőnek. Egyik növendékem egyszer így mesélte el szüneti napirendjét: alvás délelőtt 11 óráig, ezután a jégpálya, ebéd késő délután, estefelé disco, ahonnan éjfél előtt érkezett haza. Szüleivel nem tudom, hol és mikor találkoaott. Arra még csak gondolni sem merek, hogy valamit segített otthon a megnövekedett szabad idejében. De ez elrettentő példa. Az lenne a jó, ha a gyerekek szünidejének megszervezésére öss zes zo vetkezne í 4—5 család. Felváltva vinnék őket szánkózni, síelni, tű rázni. Városnéző programra. kulturális rendezvényekre. Vagy éppen valamelyikük otthonában töltenék el az időt. Jó hangulatban, játékkal, beszélgetéssel, zenehallgatással. Az étkezés is könnyen megoldható lenne mindennap más-más családnál. Hia leszámítom a munkaszüneti napokat, egy, legfeljebb két alkalom jutna minden családra. S mennyivel nyűgöd tabban dolgozhatnának a szülők.. Azt már nem is említem, hogy a gyerekeknek is menny ivei hasznosabb, ha kulturált körülmények között vannak együtt. De sajnos az ilyen szövetkezésekre nálunk kevés példa van. Ha nem állandó felügyelet alatt tölti a gyerek a téli vakációt, akkor első dolgunk legyen új napirendet készíteni vele együtt Ebből pontosan derüljön ki, hogy a nap melyik szakában hol található a gyerek, mivel tölti el idejét, s nem utolsó sorban: kikkel ? Azrt is feltétlenül tudnunk keil, kik a társai, milyen gyerekek, milyen irányt vehet társaságukban gyermekünk időtöltése. Ezért ha nem tettük idáig, meg kell ismerkednünk velük. Erre számtalan alkalom adódik. Az eltervezett napirend mellett egy biztos pontnak lennie kell a gyerek életében, egy ismerős néni vagy bácsi, aki mindig megtalálható, és szükség esetén hozzá lehet fordulni bármilyen váratlan problémával. Mondanunk sem kell, milyen hasznos, ha a gyerek kimozdul a megszokott környezetből. Ha a vidéki vagy a fővárosi rokonnál tölti a vakáció egy részét. S ha nincs rokon, aki elvállalná, baráti családok is kicserélhetik a szünetekben csemetéiket. Felváltva hol itt, hol ott vakációzhatnak. A téli szünet az erőgyűjtés, a kikapcsolódás ideje. Lehetőleg ne a tv előtt, moziban, füstös discohelyisé- gekben töltse fiiunk, lányunk a nagy részét. MasPSion sokat, töltsön órákat a szabad levegőn. Túrázzon, sétálj«! a hegyekben vagy a környező üd ülőközpon tok bap. Szerencsére sok ünnep tarkítja a vakációt, a család, gyakran lehet együtt Valóban töltsük együtt szabad időnket a gyerekkel. Sokszor elmondott igazság hogy mindenféle drága ajándéknál jobban örül a szüleivel harmonikusan, jó hangulatban együtt. töltött óráknak. Inkább mondjuk le ilyenkor a külön keresetet, a túlórát, ha lehet, szenteljük időnket a családnak. Tanuljon-e a diák a szünidőben? Csak akikor, ha bukásra áll. Az első félév január végén fejeződik be. a javításra felkészülni itt a nagyszerű alkalom. De ha csak gyenge, akkor ne nyúzzuk őt a tankönyvekkel. Inkább olvasson kedvére szépirodalmat vagy olyan tudományos népszerűsítő könyveket, amelyek nem iskolás módon, élvezetes stílusban növelik gyermekünk tájékozottságát, tudását. S bármilyen tanuló, bármilyen magaviseletű fiúnk, lányunk, mikor csillogó szemmel bontogatja ajándékait g karácsonyfa alatt, ne mondjuk neki, hogy „nem érdemelted meg ugyan, de... ” Mert akkor eredeti célunkat. az örömszerzést nem sikerült elérni, hisz csak keserűség marad a gyerekben ü szeretet ünnepén. Átányi László A JÓSÁGOS JÉGLILIOM Valamikor régen a falu szélén élt az a szegény asz- szony, akinek olyan szép leánya született, hogy emiatt egyszeriben sok irigye támadt. Féltette is. mint a legdrágább kincsét. Mikor nagyobbacska lett, még akkor is mindenhová kísérlette, mégis kifogtak rajta. Egy gonosz ördögfióka. éjszaka, mikor a leány aludt, bekente az arcát mérges kenőccsel, amitől reggelre kelve olyan csúf lett, hogy még az édesanyja sem ismert reája. Így az asszony házába beköltözött a szegénység mellé a bánat is. Amitől félt, b ekövetkezett, hiába próbálta elkerülni. Többé nem mert a leány az emberek szeme elé kerülni. Bezárkózott és csak dolgozott. Pörgette a rokkát, fonta a fonalat, miközben teltek- múltak az évek A leány a telet szerette legjobban. Akkor azért egyszeregyszer kimerészkedett, hiszen a falu népe ilyenkor a meleg szobákba húzódott. Egy alkalommal, amikór a közeli nagyerdőben bandukolt. és vigasztalta magot a deres fák békés csendjében, csodálatos jégvirág jelent meg előtte, amely a liliomhoz hasonlított. Tündöklő fehér szirmai valósággal elkápráztatták. — Jégliliom a nevem — kezdte. — A Tél kertjéből szöktem meg. Én őrzöm a kelyhemben azt az álomport, amelyet ha a Télapóra hintek február végén, attól úgy elszunyókál, hogy fel sem ébred ősz végéig. Elhatároztam, hogy segítek rajtad. Ezért ebben az esztendőben azt akarom: márciusban se aludjon el Télapó. Hadd rázza mérgesen a szakádat, hogy még a benne lapuló hópelyhek leszól Ihassanak a földre. — És vajon az mire jó? — kérdezte a lány — Még hogy mire! Hát te ez idáig sohasem hallottál arról, hogy aki a márciusi hóban megmosdik, az azonnal megszépül? — Hallottam, hallottam, de hol van márciusban hó? — sopánkodott a leány. — Mióta élek, erre nem volt példa. — Nem volt, de most lesz! Tudd meg, mied megyek, odatelepszek az ablakodra, kereshet a Tél a kertjében, nem talál meg. Elindultak hazafelé. Alighogy beléptek a szobába, a jégliliom rátelepedett az ablakra. A leány pedig elmesélte édesanyjának a történteket. Aztán minden nap kettesben gyönyörködtek a jégvirágban, és várták a csodát, amely nem is késett sokáig. Egy reggelen, amikor március harmadikat mutatott a naptár, különösképpen a Tél még javában ébren volt. Biztosan kereste a jégliliomot, amely álomba ringatná, de mindhiába, az vígan virított a szegény asz- szony ablakán. A Tél megrángatta mérgében a sza- kállát, amelyből hulldogálni kezdtek az ott el búvá hópelyhek. — Itt a márciusi hó! — csapta össze kezét a leány boldogan. — Most aztán ebben mosd meg jól az arcodat! — szólt a jégliliom. A lány nem sokáig kérette magát. Futott az udvarra, s arcát a szállingózó hópelyhek felé fordította.. A hópelyhek pedig tudták a kötelességüket. Olyan mesebeli szépre mosták az arcát, hogy mikor újra belépett a. szobába, édesanyj/i nem győzte csodálni. Boldogan szaladtak az ablakhoz me- csókolni a draga jegliliomol. de addigra úgy eltűnt onnan, mint egy álom. Másnapra aztán megenyhült az idő, hiszen a csodálatos jégliliom már álomba ringatta a Telet. S eljött a Tavasz. A napsugár mosolygott, vidám volt, mint a lány. akinek szépségéről da loltak még a madarak is Eljutott a híre meseország ifjú királyához, az pedig eljött a szegény asszony házába. s megkérte a lánya kezét. Aztán elvitte nagy pompával Meseországba édesanyjával együtt, ahol olyan lakodalmat csaptak, amilyet még a mesevilág sem látott, pedig ott igazán mindig mesebeli dolgok történnek. Molnár Andrea