Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-18 / 296. szám

Környezetvédelem Somogybán Eredmények, gondok, feladatok Az elmúlt években egyre gyakrabban lehetett hallani olyan megjegyzéseket, hogy „divatba jött a környezetvé­delem”. Ma már érezzük, bogy ez is kimegy a divat­ból, hiszen sokkal többről, komolyabb dolgokról van szó. A védelem és a környe­zetszennyezés elleni tevé­kenység áldozatokat kívánó, cselekvő részvételünket kö­vetelő küzdelemmé alakult át. Hazánkban az emberi kör­nyezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény megjelenése óta foglalkozunk intézmé­nyesen környezetvédelem­mel. Igaz, korábban is hoz­tak intézkedéseket a kör­nyezet óvására, de azok csak egy-egy szakágra, egy-egy részterületre vonatkoztak. A környezetvédelmi törvény megjelölte és védelemi alá helyezte az emberi környe­zet főbb alkotó elemeit: a földet, a vizet, a levegőt, az élővilágot, a tájat és a tele­pülési környezetet. A környezetvedelmi tör­vény végrehajtási stratégiá­ja szerint új üzemet csak környezetkímélő, korszerű technológiával szabad léte­síteni, a meglevő üzemek­ben folyamatosan, a népgaz­daság anyagi erőforrásaival összhangban kell a szennye­ző forrásokat fölszámolni A törvény megjelenése óta számos intézkedés történt a környezetre veszélyes szemy- nyezödések megszüntetésére-- az ártalmak megelőzésére, az emberi környezet meg­óvására és átalakítására. Öt év eredményeiről és tapasz­talatairól adott számot az országgyűlés őszi ülésszakán dr. Gonda György államtit­kár. A beszámoló és a fel­szólalások is érintették me­gyénk környezetvédelmi gondjait — elsősorban a Ba­laton környezetének védel­mét Ezek úgy összegezhe- tőek, hogy a Balatont a túl­zott idegenforgalmi üdülési terhelés visszafogásával, va­lamint a környék gazdasága és a Balaton teherbíró ké­pessége közötti egyensuiy megteremtésével lehet csak megóvni. A tó sorsa a kor­mányprogram következetes végrehajtásától függ. Az üdülőkörzetben az építési fe­gyelem megszilárdítása-és a hatósági előírások megtartá­sa. elsőrendű érdek. A megyei tanács-vb a mi­nisztertanácsi határozatok végrehajtására részletes in­tézkedési tervet dolgozott ki. A feladatok közvetlenül vagy közvetve a Balaton vízminő­ségének javítását, az eutro- fizácios folyamat lassítását és az ehhez kapcsolódó víz­egészségügyi helyzet javítá­sát szolgálják a fürdőziká­ban es a part menti terüle­teken. A vízminőség javítá­sánál a foszfor mennyiségé­nek csökkentésével lehet gyors eredményeket elérni, mert a Balaton állapotának romlása abból fakad, hogy a to szennyvízeredetü táp- anyaglerhelése — ezen be­lül elsősorban a foszfortar­talom — az utóbbi öt évben 37 százalékkal növekedett. A Balaton déli partján az elmúlt tervidőszakban az üdülési fettételek jelentősen javultak. A legfontosabb eredmény, hogy megoldódott az ivóvízellátás. A szenny­vízelvezetés és -tisztítás helyzete azonban változat­lanul kedvezőtlen, ugyanis a csatornahálózatba bekapcsolt lakások és üdülők aránya mindössze 24 százalék. A szennyvíztelepek így is túl­terheltek. Gyorsítani kell a csatornamű-hálózatok szer­vezését és az ingatlanok mi­előbbi rákötését a közcsa­tornára. A déli parton a környe­zetkímélő mezőgazdasági módszerek alkalmazására a megyei tanács agrárprogra­mot készíttetett — ennek végrehajtásától sokat vár a környezetvédelem. Ugyan­csak programterv készült egy olyan komplex kondicionáló zöldfelületi rendszer kialakí­tására, amely elősegíti az üdülési feltételek javítását es m táj harmóniájának vissza? állítását. A hulladék mellett ugrásszerűen megnőtt a la­kossági és ipari szennyvíz mennyisége is; megyénkben háromszor annyi szennyvíz kerül közcsatornába, mint tíz évvel ezelőtt. Ezt a nö­vekedést a tisztítótelepek építése és bővítése nem tud­ta követni. A megye ipari szennyvízmennyiségének 75 százaléka a Kapóst terheli; a Dráva vízgyűjtőjét főleg Nagyatád ipari üzemei szeny- nyezik. Az elmúlt öt évben me­gyénkben több üzem és in­tézmény épített előtisztító berendezéseket és csatlako­zott közműre. A Kaposvári Húskombinát sonkakonzerv­üzeme komplex környezetvé­delmi program alapján épült és országosan is példája le­het a hulladékszegény gyár­tástechnológiának. A szennyvíztisztitásban je­lentős javulást hozott a nagyatádi és csurgói szenny­víztelep üzembe helyezése. Kaposvár szennyvízgondjai­nak megoldásara megkezdték az új telep építését. A megye lakosságának 70 százaléka részesül közműves ivóvízellátásban. A múlt év­ben befejezett Kaposvár— fonyódi regionális rendszer napi 5000 köbméter ivóvizet szállít Kaposvárra. Az utób­bi öt évben 22 településen épült, a VI. ötéves tervben pedig 49 helyen készül egész­séges ivóvizet biztosító víz­mű. A termőföld védelmével kapcsolatban az V. ötéves tervben kiemelt feladat volt a meliorációs munkák el­végzése. A dombvidékeken a mezőgazdasági üzemek gyeptelepítéssel es különbö­ző agrotechnikai módszerek- _ kel és erdőtelepítéssel töre­kednek a talaj megkötésére. A mezőgazdasági területre jutó műtrágyák hatóanyaga öt év alatt tíz százalékkal csökkent. A növényvédő sze­rek tárolását és fölhasználá­sát a hatóságok ellenőrzik, s kötelezik az üzemeket az előírások betartására. A mezőgazdasági eredetű szennyezések közül a leg­nagyobb veszélyt az állattar­tásból származó hígtrágya okozhatja. A törvény meg­jelenése óta újabb szakosí­tott állattartótelep nem léte­sült a megyében, a meglevő­ket folyamatosan korszerűsí­teni kell. Megyénk természeti és táj­képi értékekben gazdag te­rületének eddig 2,5 százalé­ka — mintegy 15 ezer hek­tár — került védelem alá. Megyei védelem alatt állnak értékes kastélyparkjaink, a botanikai ritkaságok, az öreg fák. az értékes fasorok, a kipusztulóban levő növény­fajok. A megye területének 26 százalékát erdő borítja. A városok környékén és a Ba- laton-paríon mintegy 2 500 hektár parkerdő szolgálja a lakosság turisztikai és pihe­nési igényeit. A környezetvé­delmi célú erdők területe 11 ezer hektárról 23 ezer hek­tárra nőtt. Az elmúlt években az ál­talános és részletes rendezési tervekben és a városépítési elképzelésekben előtérbe ke­rültek a környezetminőségi követelmények. Vglameny- nyi városunkra zöldövezet- fejlesztési programtervek készültek — ezek hosszú távra meghatározzák a bel­es külterületi fásítások rend­jét és nagyságát. A hulla­dékot rendszeresen gyűjtik a városokban, a Balaton-parti településeken, valamint Csurgón és Tabon. Az V. öt­éves tervben e szolgáltatás­ba bekapcsolt lakások ará­nya 20-ról 32 százalékra nőtt Az évenként tartott szem­lék tapasztalatai azt mutat­ják, hogy a települések köz- tisztasági helyzete javult, a tanácsok és a társadalmi szervek közös akciói a tele­pülések tisztaságának, rend­jének, környezeti kultúrájá­nak kialakításában kedvező változásokat hoztak. A köz- tisztaság további javítását és a települési környezet szi­gorúbb védelmét a lakosság szemléletének alakításával, szükség esetén pedig hatósá­gi intézkedésekkel lehet el­érni. Az általános javulás elle­nére sem lehetünk elégedet­tek. A környezet minőségé* az eddigieknél sokkal követ­kezetesebben és tervszerűb­ben kell alakítanunk. Dr. Tarján 1,ászióné megyei környezet- és természet­védelmi titkár Halak ketrecben. A szigetszentmiklósi Szigetfő Mg Tsz-ben 1979 óta foglalkoz­nak ketreces haltenyésztéssel. A halakat egy régi sóderbánya vízében nevelik. A Halte­nyésztési Kutatóintézetben kidolgozott technológia szerint különféle eljárásokkal elérték, hogy a vízfelület nagy hidegben sem fagy be, így télen is ki tudják elégíteni a megren­delők igényeit. (MTI-íotó — Fehérváry Ferenc felv. — KS) Építenek a műszakiakra A gazdasági feladatok megoldásában Rendhagyó elnökségi ülést tartott tegnap Kaposváron a megyei tanács tanácstermé­ben a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetségének Somogy megyei Szervezete. Az első napiren­di pontnak ugyanis ankét jelleget adtak a rendezők, s így a testület létszáma igen­csak széles körűre bővült. Deák Ferencnek, az MTESZ megyei szervezete társelnö­kének megnyitója után dr. Boros Zoltán, a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetségének főtit­kár-helyettese tartott elő­adást arról, milyen feladatok várnak a műszaki, az ag­rár- és gazdasági -értelmiség­re a célok elérésében, illet­ve a szövetség XIII. közgyű­lése határozatainak megvaló­sításában. A MTESZ tisztújí­tó közgyűlésén született ál­lásfoglalások jobbára ismert­té váltak már a műszakiak körében, s az országos elnök­ség éppen a közelmúltban rangsorolta a legsürgőseb­ben megoldandó tennivaló­kat. A főtitkárhelyettes ezek­re utalt, amikor hangsúlyoz­ta: a jövő évi népgazdasági tervek teljesítéséből nagy felelősséggel járó részt kell vállalnia a mintegy 170 ezer szakembert tömörítő országos szövetségnek, s külön-külön valamennyi egyesületi, tudo­mányos társasági tagnak. Népgazdaságunk fejlődésé­nek irányt szabtak olyan, nemzetközi méretekben ható tényezők, amelyek elől saját, jól felfogott érdekünkben nem térhetünk ki. A világ- gazdaságban bekövetkezett változások hatását kivédeni csak átgondolt gazdaságszer­vező munkával, alkalmazko­Harmincöt év szolgálatban A történelem lapjain nem szerepel jeles eseményként 1947. júniusának tizenötödik napja. Nagy Béla nyugállo­mányú rendőr alezredes szá­mára mégis fontos ez a dá­tum. Huszonegy éves fiatal­emberként azon a délelöt- tön jelentkezett felvételre a Budapesti Rendőr-fökapi- tányság első karhatalmi zászlóaljánál a Mosonyi ut­cában. Délre már magára öltötte az egyenruhát, hogy megkezdje kis híján har­mincöt éves szolgálatát — a közrend és a közbiztonság védelmében ... — Édesapám vasúti pálya­őr ' volt, két esztendeig ma­gam is a vasútnál dolgoz­tam. Egyik földim, az első karhatalmi zászlóalj pa­rancsnok-helyettese beszélt rá, hogy jelentkezzem a rendőrséghez. Előbb őrszem­ként teljesítettem szolgála­tot, majd elkerültem a ke­rékpáros századhoz: este ti­zenegytől hajnali háromig jártuk Budapest utcáit. Az­után Kistarcsa következett, a rendőriskola ... Valahogy úgy alakult, hogy nekem a novemberek sorsfordulókat jelentenek. 1948 novemberé­ben kerültem Somogyba, a berzencei rendőrőrsre. 195U. november elsején helyeztek Csurgóra, a járási székhely­re. Ott hármas feladatot kellett ellátnom: én voltam az őrsparancsnok helyettese, a politikai megbízott és a kapitányság párttitkára. Az egyenruha felvételével csak­nem egyidőben lettem a kommunista párt tagja. Berzencén már az alapszer­vezet vezetőségében tevé­kenykedtem. 1952 ősaetöl tagja voltam valamelyik já­rási pártbizottságnak, illetve egy ciklus kivételével a végrehajtó bizottságnak... 1952 novemberében törzs- őrmesterként a marcali ka­pitányság vezetőjének poli­tikai, azaz első helyettese lett. 1956 Budapesten a tisztképző iskolán érte. — Sokat mesélhetnék azokról a napokról, de ha megkérdezné, hogy mi volt életem legkellemetlenebb élménye, azt mondanám: ez. November' elsején visz- szajöttünk Somogyba. Ná­lunk, Marcaliban november 4-én már mindenki a helyén volt. S ha már a kellemet­len emléket fölidéztem, el­mondom a legkellemesebbet is: 1957-ben rendről és nyu­galomról jelenthettem a marcali járásból. Ez a szol­gálat oldala. Magánéletem­ben a legemlékezetesebb nap gyermekem születés­napja. Egyébként akkor let­tem tiszt is. 1969 szeptembe­rében — egy kivételesen nem novemberi dátum — kineveztek a csurgói járási rendőrkapitányság vezető­jének. A két járás egyesülé­sekor újból bizalmat kap­tam: 1970-től a nagyatádi járási kapitányság vezetője voltam egészen 1981. no­vember 3U-ig. December el­sején nyugállományba vo­nultam. Röviden így sum­mázható életem eddigi sza­kasza ... Beszélgetésünk színhelye áz a szoba, ahol Nagy Béla tizenegy évet töltött el. Együtt a régi és az új pa­rancsnok. Baranyai Nándor rendőr százados, a kapitány­ság vezetője szerint nincs olyan nap, amikor ne talál­koznának, — Két évig dolgoztunk együtt, s az elmúlt két év alatt annyi segítséget kap­tam az alezredes elvtárstól... Véleményére, tapasztalatai­ra ma is kíváncsiak va­gyunk. Hiszen az átadást- átvételt nem lehet pusztán a kulcsok átruházásával el­intézni ... Nagy Béla sem titkolja, hogy jólesik neki az érdek­lődő szó, és azt se/n, ha meghallja a rendőrautó szi­rénáját beidegződött moz­dulattal nyúl a telefonért, hogy megkérdezze: „Mi van, fiúk?” A noteszlapok megteltek. Az elköszönéshez készülő­dünk, amikor Baranyai szá­zados valamire fölhívja a figyelmemet, amit Nagy Bé­la szerénységből elfeledtetett: a nyugállományú alezredes megkapta a Közbiztonsági Érem és A Haza Szolgálatá­ért érdemérem valamennyi fokozatát, kétszer érdemel­te ki a Kiváló Szolgálatért érdemérem aranyfokoza­tát, s búcsúztatásakor mi­niszterhelyettesi jutalmat vehetett át. Harmincöt éves munkáját fémjelzik e té­nyék is. n. 3. dásra képes termeléssel le­het. Az intenzív fejlődés Sza­kaszában fokozódnak az igé­nyek a különféle termékek iránt, itthon és külföldön egyaránt. Köztudott például, hogy ma már nem küldhet­jük exportra azt az árut, amit tíz-tizenöt évvel ezelőtt még átvett tőlünk a meg­rendelő. A konkurencia nem lebecsülendő, hiszen a ver­senytársak is igyekszenek föltalálni magukat az új helyzetben. Biztos partnerek a kereskedelem a KGST tag­országai, ám őket is ugyan­úgy érintette a változás, mint bennünket. Mindebből vilá­gosan kitetszik: belső gazdál­kodásunk hatékonyságának a növelésében van a megol­dás kulcsa. Az előadó a továbbiakban az exportnövelés lehetséges módozatait vázolta; a nem­zetközi hitelezések gyakorla­táról szólva elmondta, hogy a nagy hitelbankok hitelké­pesség szempontjából rendre versenyeztetik a különböző országokat, s hazánk előke­lő helyen áll ezen a „világ- ranglistán”. Tény, hogy az adósságok törlesztésének fel­tételeit nekünk keli megte­remteni, s ebben csakúgy, mint gazdasági céljaink meg­valósításában általában, a műszaki fejlesztést szolgáló szellemi tőke ésszerű kama­toztatása az egyik legfonto­sabb tennivaló. Ez a kapaci­tás sok tekintetben verseny- képes, de igazi hasznára csak akkor válhat a népgazdaság­nak, ha a termelés szolgála­tába állítják. Ugyanakkor nem hiányozhat a műszaki értelmiség érdem ezerinti megbecsülése sem: az alkotó munka méltó elismerése ösz­tönzően hat a szakemberek­re, végsősoron a társadalom előtt álló feladatok megvaló­sítására. Az előadás után dr. Orosz Lászlónak, az MTESZ megyei szervezete titkárának előter­jesztésében megvitatta, majd elfogadta a testület a szerve­zet végrehajtó bizottságának idei munkájáról szóló jelen­tést, illetve az elnökség jövő évi munkatervét Ezt követően Deák Ferenc tolmácsolta a megyei párt- vb elismerését a végzett munkáért, s jutalmat adott át a hosszú idő óta kiemelke­dően tevékenykedő elnökségi tagoknak. H. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents