Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-15 / 293. szám
Alkotói szabadság, vitaszellem, telelősségérzei i A siófoki üvegcslszoló Véget étrt az írószövetség közgyűlése Vasárnap folytatódott Budapesten * Magyar Írók Szövetségének közgyűlésé. A kétnapos tanácskozás programjának megfelelően folytatták az előző közgyűlés óta végzett munkát értékelő, a további feladatokat elemző vitát. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét, amely — mint mondta — mindazoknak szól, akik értékes irodalmi alkotómunkájukkal gazdagították a magyar kultúrát, és közéleti tevékenységükkel, részt vállalnak népünk közös erőfeszítéseiből. Támogatásról biztosította azt a törekvést, hogy növekedjék az * Írószövetség tekintélye saját tagsága és a közvélemény előtt. Politikai életünknek — hangsúlyozta — Jól működő szervezetekre van szüksége, s igazi tekintélyt csakis a felelősségteljes. komoly, , eredményes munka ad. Az írói munka tekintélyét pedig a művek .adják. Szólt arról, hogy megvannak a feltételek az Irósző- vetség jő működéséhez. A társadalmi környezet becsüli, szereti a kultúrát. A politikai környezet a szocialista demokráciát, a társadalmi szervek szerepének növelését szorgalmazza. A gazdasági környezet pedig minden területen a valódi értékek megbecsülésére sarkall, támogat a szocializmus Irányéba mutató minden kezdeményezést, az értékek szerinti differenciálásra törekszik. Amit az Írószövetségtől, az írótársadalomtól kérünk — mondta —, az a szavak számát tekintve kevés, a szavak súlyát tekintve sok és nehéz: a nép erőfeszítéseinek támogatását az ,irodalom eszközeivel. E feladat felvállalása a magyar írók megtisztelő kötelessége, mert népünk érdekeinek odaadó szolgálatát jelenti. A színvonalas munkáért — a Központi Bizottság titkárának szavaival — csakis a színvonalas munkáért elismerés jár. Minden okos szó figyelmet érdemel. Bizalomért bizalom a válasz — mondta, majd hangsúlyozta: folytatjuk eddigi kulturális politikánkat, amelynek, mint politikánk egészének, alaptörvénye a nép szolgálata. Ez a politika becsük, igényli és hasznosítja is a kultúra semmi mással nem pótolható közreműködését a társadalom javára. Széles körű együttműködésre törekszik minden becsületes szándékú, tehát a szocializmust építő nép érdekeit szem előtt tartó alkotóval, és éppen ezért vitára is kész az álláspontok közelítésére, a kérdések megoldása érdekében. Változatlan törekvésünk — tnu- latott rá —, hogy- biztosít suk az, alkotói szabadságot. Soha nem mondtuk, hogy ez a szabadság korlátlan. Most sem mondjuk. Ilyen szabadság sehol a világon nincs. Szükség van szelektálásra érték szerint is es a nép érdeke szerint is, a színvonal érdekében is és politikai érdekek szerint is. Az Iró- ,szövetség, ha komolyan veszi feladatát, ezekkel az érdekekkel is számol. Ami pedig a viták szellemét illeti, ezzel kapcsolatban Óvári Miklós kiemelte azt a fontos sajátosságát az elvi vitáknak, hogy hatalmi szóval, szótöbbséggel nem zárhatók le. Az ilyen viták lezárásának egyetlen módja a tények pontos vizsgálata, az okok és következmények alapos elemzése, az érvek és ellenérvek elfogulatlan mérlegelésé. Csakis így lehet lépésről lépésre előbbié jutni, megoldást találni. Mindehhez jó munkát, a közügyek intézésében éB az alkotó tevékenységben további eredményeket kívánva zárta felszólalását a Központi Bizottság titkára. Több felszólaló érintette a vitában, hogy a magyar írók társadalmi felelősség- érzetének, az országot, a népet szolgáló magatartáséSzórakozás, narkotikum - kultúra Interjú Tibori Tímea művelődésitutatóva! A szórakoztatás módjaival, szervezésével, a szórakoztató rendezvények fogadtatáséval kapcsolatos vizsgálódásairól tartott előadást a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán dr. Tibori Tímea, a Mű- vrlödéskutató Intézet tudományos titkára. A több publikációjáról ismert szakemberrel az előadás után készítenünk interjút. — Milyen hagyományok és beidegződések a ludasak abban, hogy az úgynevezett sorakoztató műfajok és műsorok a kulturális élet és a kutatások perifériájára szorullak? — Ismert tény, hogy a szórakoztatásnak bizonyos formái — így a kabaré és vnrietéprogramok, műsoros estek stb. — hazánk korábbi történelmében csaknem kizárólag a polgárságnak juthattak osztályrészül. Az Ötvenes évek első felében Ily módon valóságos boszorkányüldözés indult ellenük. Több színvonalas intézményt adminisztratív úton megszün- lettek, a megmaradtokat pedig arra kényszerítették, hogy eszi rád műsoroknak és ki tudja, még ’ minek titulált vegyes „felvágottakkal” mulattassák a közönséget. Az eszmei megalapozás sem hiányzott. A publikumban minden egyes társadalmi réteg képviselteti magát, így érveltek, s ezért a programban a klasszikus muzsikának éppúgy szerepelnie kell, mint a magyarnótának, a József Attila-versnek vagy a blőd- llnek. Ez. véleményem szerint, áldemokratlzmus volt. — Mennyire él manapság ez az elavult „hagyomány”? — Kutatásaim során rengeteg szórakoztató műsort néztem és hallgattam meg — többségüket az Országos Rendező Iroda szervezte —, s arra a következtetésre kellett jutnom, hogy ma is burjánzanak. Holott közön- ségvlzsgálatok bizonyították: értelmetlenek és hatástalanok. Müvelődéslélektani tény, hogy « gyors egymásutánban a közönségre zücií- tott különböző műfajú és fajsúlyú alkotások egymás hatásét közömbösítik. Hiába hangol bennünket, töprengésre egv Arany-vers. ha az utána következő magyarnoto már csupán a gondtalanság, kellemesség érzetét kelti. Arp a magyarnóta hangulatában sem lubickolhatunk igazán, ha öt perccel később egy klasszikus zongoradarab csendül föl. Olyan ez. mintha válogatás nélkül, kapkodva falatoznánk a csirkepór- költet és a csokoládét, a tűzdelt őzgerlncet és a palacsintát. Egyiknek az ízét sem élvezhetnénk igazán. — Milyen magatartásmin- tálcát és világnézeti modelleket közvetítenek általában az ORl-müsorok és a mostanában elterjedt „haknik”? — Egyszerre zuhog a közönségre a hejehujázó dzsentrold és műparaszti ma- gatortésmodell, az olykor édeskés kispolgári és bőven találunk a programokban ál- kabarésokat is. Sok az öncélú, blőd ,,patron”, az igazán szellemes és étvágygerjesztő szexet pedig pőre obszcenitással szeretnék pótolni. Egyszóval a közvetített magatartásmintákat is az jellemzi, ami a műsorok ősz- szeállítását: a szervezők, az alkotók és az előadók Ismeretlen, heterogén közönséghez szólnak, ahelyett, hogy egy-egy réteget vennének célba. Holott a szórakoztatás irányítóinak felelőssége igen nagy. Jó volna tudatosítani, hogy például a kabaré- vagy a varieté — a műfaj természete miatt — jóval gyorsabban reagál a társadalmi jelenségekre, mint az úgynevezett elit kultúra. Ideje volna fölismerni, hogy a szórakoztatás nem lehet szükséges rossz, holmi cirkusz a plebsznek, nem lehet manipulativ céllal kikevert narkotikum, hanem a közvélemény formálásának fontos eszköze is. — S hogyan fogadja az értelmiség? — A biztos érték renddel rendelkező értelmiségiek mellett két magatartásformát volt alkalmam megfigyelni. Az egyik a sznob, akinek fejében és lelkében a legmagasabb esztétikai minőség is megfér a legsilányabbal; tehát a „szellemi mindenevő”. Számára bármi belefér a kultúra fogalomkörébe, amit színpadon vagy pódiumon adnak elő, A másik az ..el- lensznob” réiee. ..Mágus röptű”. gondolkodású, extra igényű emberek, akik úgy vélik: komolyságukon és társadalmi helyzetükön keletkezne szennyfolt, ha megnéznének egy kellemes és szellemes vígjátékot, meghallgatnának egv valóban igényes country - koncertet. Ez utóbbi a hivatalnoki magatartás egyik torz formája, — Sikerült-e a vizsgálódások során fölmérni a közönség igényeit? •— Egyértelművé vélt, hogy az emberek vágynak a jó szórakozásra. De nem egyszerűen az úgynevezett ki- kapcsolódásra, hanem arra, hogy a kellemesség érzése mellett valami szellemi „pluszt” is kapjanak. Természetesen nem a manapság terjedő oktatási és- kioktatási düh jegyében. Azt azonban nem sikerült megállapítani, mit szeretne a közönség. Csodálkozni aligha lehet ezen: azok az emberek, akiknek esztétikai és társadalomtudományi képzettsége nem magasabb az átlagosnál, szükségszerűen ugyanazokban a kategóriákban gondolkodnak, amelyeket megpróbáltok velük elfogadtatni, A szemek felnyitásához nagy szükség van a rádió és a televízió közreműködésére, s arra, hogy a kritika feladja végre arisztokratikus álláspontját a szórakoztató műsorokkal kapcsolatban. — A néhány hét múlva érvénybe lépő úgynevezett kisvállalati törvény szellemében nyilván jó néhány szórakoztató társulás is alakul majd. — Nem reménykedem abban, hogy az Országos Rendező Iroda és egy-két más, a szórakoztatást irányító mau- mutcég önkritikusan felülvizsgálja tevékenységét. Az egyetlen járható útnak a konkurrencia megteremtését tartom. A gazdaságban ezt a szabályt már elfogadták, a közművelődésben még nem. De bizonyára alakul a jövőben néhány olyan együttes vagy társulás, amely a szó- íakoztolást monopolizáló vállalatok és a „haknlbrtgá- riok” módszereitől eltérően a szellemi orientáció ésszerű módjaiI fölhasználva és a közün*ée igényeinek ügyelem bevételevéi működik majd. L. A. nak évszázados hagyományai vannak. Felelősek voltok, most Is felelősek — fogalmazta meg az egyik felszólaló — az ország szellemi életének alakulásáért. Mások arra hívták fél a figyelmét: az írók politikai rontások iránti érzéke igen fontos társadalomformáló erő; észrevételeiket, javaslataikat igénylik az Ország vezetői. Műfaji kérdéseket Illetően szóba került: nem lehet irodalom kísérletezés nélkül, ám az ütkere- sés nem lehet öncélú turizmus. A körülöttünk változó — megváltozott — világ jelenségeit nem kimódolt trükkökkel, hanem valóban a változásokhoz illő irodalmi módszerekkel kell közvetíteni az olvasókhoz, a társadalomhoz. Felszólalt a vitában Aczéí György, az MSZMP Politikai Bizottságának, tagja, a Minisztertanács elnökhelyettesé is. A közgyűlés részvevői határozatban foglalták össze javaslataikat és ajánlásaikat az írószövetség újonnan tisztségbe lépő választmányénak. Az új vezetőség feladatává tétté például, hogy az írószövetséget formálja az érdekképviseleti szerépen túl az irodalom bensőséges műhelyévé. a választmány tekintse feladatának, hogy az írók fokozódó igényét a belpolitikai, közművelődési, gazdasági és nemzetközi tájékoztatás, a kendőzetlen eszmecsere iránt folyamatosan kielégítsék és gazdagítsak. Segítse az űj vezetőség —• fogalmazták még —' a valóság hiteles humanista és sBÓeialista eszmények jegyében kritikus ábrázolására törekvő alkotókat. Tart» ■‘se szem előtt, hogy az írókat nemcsak az irodalom ér-dekli, és főképpen nem az Irodalom ihleti meg, hanem a valóság. Ennek mind teljesebb ismerete a magyar írók fontos társadalmi szerepének meghatározója és biztosítéka. Ezt kővetőén a vita tanulságait Dobozy Imre foglalta össze, majd megválasztották a Magyar írók Szövetségének új választmányát. Ezzel a közgyűlés befejezte munkáját, A megye egyetlen üvegcsiszolója Siófokon dolgozik. Pap Edit — e ritka szakma mestere — a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában végzett mint üveggyári rajzoló. A diploma megszerzése után két hasznos esztendőt töltött el az Ajkai Uveg(Gyertyds László felvételéi) gyárban, ahol üveglérvézö- ként gyarapíthatta tudását. Üvegformázást és -díszítést tervezett ekkor. Siófokon nemrég nyitotta meg kis műhelyét, ahol a csillogó, törékeny poharakra, vázákra és más üvegedényekre félezernyi szebbnél szebb mintát varázsol. Megszüntetett kisiskolák Somogybán járva gyakran haladunk át elnéptelenedő kisközségeken. Az egyik házon még látható az ott felejtett tábla: „községi tanács”, a másiknak udvarán játékok' jelzik, hogy iskola volt. Előfordul, hogy az épületek évekig üresek, nem gondol senki a hasznosításukra ... Szomorú látvány az elhagyott iskola, pedig sokféle célt szolgálhatna. A Kadarkút- környéki közaégekben, szerencsére, bőven van ötlet. A megszüntetett kis iskolák sorsáról Győri Sándorral, a Kadarkúti Nagyközségi Tanács vb-titkárával beszélgetünk. — Először a gyöngyöspuss-. tat iskolát szüntettük meg, 1978-ban. Az egyik ok a létszámcsökkenés volt, a másik a képesített nevelő hiánya. Az épületből szociális otthon lett. A következő évben a kőkút! alsó tagozat került sorra: ott az egyik tanteremből könyvtár lett, a másikban pedig a cigánygyerekeknek szeretnénk óvodát létesíteni; sajnos. egyelőre nincs rá anyagi fedezet. A visnyeí iskolában is nyugdíjba ment a nevelő, s pályázatunkra nem jelentkezett új. Így a gyerekek az idei tanévet már a kadarkúti iskolában kezdték. A tantermet művelődést célra, összejövetelekre, pártheJyiségmék tartjuk fenn, Hencséről srintén az idén költöztek Kadarkútra « gyerekek, * az épület most a közművelődést szolgálja. A pácsémanyéi iskola majdnem üresen áll; az egyik helyiségében könyvtár van, a másikat a hedrehelyi tsz-nek ajánlották föl, hogy ott tarthassa a szakképzést — ez azonban nem valósult meg, A település egyébként már csupán néhány házból áll. Az utóbbi évek során öt- százh úszta duzzadt a kadar- kúti általános iskola létszáma. Az idei tanévben huszonhárom gyerek és egy nevelő került ide a környező községekből. Tanulónak, pedagógusnak egyaránt jelentős változás volt ez: nemcsak az űj környezet, a beilleszkedés, hanem az ösz- szevont osztályokban kialakult és megszokott módszerek miatt is. Lóki Józsefné két évet Kénesén, előtte őt évet Kökúton tanított. A kis létszámú iskolában — ahol az első négy osztály közösen tanult — másféle kapcsolatot lehetett kialakítani, sajátos volt az órák megs zer vezése. — Hogyan készült a Váltásra? — A múlt félévben már tudtam, hogy itt kezdem az űj tanévet. Átnéztem a szakkönyveket, a nyarat tanulással töltöttem. A követelmények itt is ugyanazok, de itt az alsó tagozatban is szakosodtunk. Környezetismeretét, technikát, matematikát és rajzot tanítok harmadik és negyedik osztályban. Megnőtt a létszám is: Kénesén tizennégy gyerekkel foglalkoztam, iii huszonkettőn vannak égy osztályban. A váltás maga után vonja á továbbképzést, most éppen környézetiame- t-el tantárgyból járok tanfolyamra. — Hogyan tudtak beilleszkedni az új iskolában a gyerekek ? — Azoknak Volt nehezebb, akik itt kezdték a másodikat. Az egy év alatt, amíg én foglalkoztam velük, más tempói szoktak meg, ott több Idő Jutott egy-egy tanulóra. Most már kezdik fölvenni a tanulás itteni ütemét. A harmad Ikosok- kal, negyedikesekkel nem volt gond. — Milyen különbséBet tapasztal az összevont es az osztott iskolák között? —- Az összevont Osztályokban nagyon fontos az önálló munkára nevelés, hogy amíg egyik csoporttal dolgozunk, a többiek zavartalanul végezzék a saját feladataikat. Ez a gyakorlat számomra is hasznos, szeretném. a mostani diákjaimat is erre tanítani. Az önállóság jól hasznosítható a matematikában, a környezetismeretben. örültem, hogy a körzeti iskolába kerülök, hiányzott a közösség,, a tantestület. A hencsei épülettel egyébként a kadarkúti iskolának Is tervei vannak: egy részéből szolgálati lakásokat alakítanak ki, megoldva ezzel az albérletben lakó pedagógusok gondját. I. E. SOMOGYI NÉPLAP
