Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-14 / 267. szám
I# ii n . f Közös tanács, egységes közművelődés rainto Songy Irodalmi est Marcaliban A kisközségekben a nop mozgás következében kialakult körülmények lémak sokasadét kínálják a sajtó munkásainak csakúgy, mint a felelős testületeknek, szervezeteknek. Ki-ki érdeklődésé. tapasztalata es vér- mérséklete szerint keresi a jelenlegi — ha aggodalomra tálán nem is, de fokozottabb figyelemre mindenképpen okot adó — állapot előidéző tényezőit, és fejti ki véleményét a változtatás irányáról, eszközeiről. A szándék azonos: azért, hogy a kisközségekben lakók otthonosan erezzék magukat településükön. minden illetékes szervnek többet kell tenni az eddiginél. Ez a törekvés érződött a megyei tanács vb legutóbbi ülés-en is, ahol a társközségek közművelődéséről, az itt élők kulturális igényeinek kielégítéséről tárgyaltak. Valauci megjegyezte: egyáltalán milyen igényekről van sző? Akarnak-e az itt élők moziba járni, szívesen hail- gatmak-e — és milyen témájú — ismeretterjesztő előadásokat, részt szeretnének-e venni valamilyen művészeti csoport tevékenységében? Hiszen az emberek jelentős része eljár dolgozni, és amire hazaér, a ház körüli teendőik, esetleg a tévénézés felemészti a szabad idejét: a munkás járatok téten is korán indulnak. Számos példa viszont azt bizonyítja : ha nem is tömegesen. de a legtöbb községben akadnak fiatalok, sőt idősebbek is. akikben munkál az ónkifejtés valamilyen formája, a kulturált társas szórakozás iránt. Mások azt kérdezték: ki vattaija manapság a jórészt értelmiség nélkül maradt kisebb településeken a lakosság kulturális szervezését? Továbbá van-e erre alkalmas, barátsági* helyiséig? He arról is érdeklődtek: az illetékes szakemberek kidolgozták -e már az út körülmények között leghatékonyabban alkalmazható művelődési formákat, a szabad idő eltöltésének kisközségi módszereit? A szerteágazó vitában jóformán minden szóba került, ami e témához, e körülmények megítéléséhez tartozik. Valamennyi részvevő értékelése, ötlete figyelmet érdemel. Azoké is. akik anyagi. tárgyi feltételek megteremtését tartják sürgető feladatnak. Igaz. ehhez pénzre van szükség, egy tavalyi felmérés szerint több mint hétmillió forintra. Env- nyibe kerülne a jelenleg alkalmatlan állapotú, de a célnak egyébként megfelelő helyiségek rendbetétele. Kétségkívül nagy összeg, és ezt központi költségvetésből nem lehet biztosítani. De ha figyelembe vesszük, hogv negyvennégy településről van szó, azaz' átlag 100—200 ezer forintos tételekről, a kép mindjárt másként fest Különösen akkor, ha számításba vesszük a tsz-ek eddig is több helyen megnyilatkozó készségét az együttműködésre, a támogatásra. A legszebb klu ok ömyvtár, művelődési terem sem vonzza azonban önmagában az embereket. Szervezőre, vezetőre a legkisebb közösségnek, csoportnak is szüksége van. Olyan emberre, aki érdeklődésével, hozzáérLegyen munkátokon áldás! Id. Váci Mihályné könyve Égy régi irodalmi esten Váci Mihály előadásában hallhattam a költő egyik legszebb versét, a .Szelíden, mint a szél”-t. .Szókén, szelíden, mint a szél, feltámadtam a világ ellen...” A halkan áradó, meleg, emberi. hang csendessegeben m betöltötte az egesz termet, a ■wer» utolsó soraiban fogalmazta meg a költő aotaa el nem pusztítható eániakará- sát: A szüntelen tenniafcaráe. a másokért lobogás, a „százhúszat verő szív” fájdalmasan korá 9 kioltotta életét Váci Mihály több mint tíz éve halott És most. az is- meretlenseg homályából egy njkegrázó könyvvel lép élénk a 80 éves édesanya. Vallomással es emlekezesseL Emlékezik saját gyötrelme« életére, amely kisgyermek koráitól nem egyszer ember - feletti munkával telt el; amelynek komor sötétségét csak ritkán derítette föl napsugár. És meg kellett érnie minden édesanya számára a legfájdalmasabbat, fia elvesztését A Magvető kiadó Tények és tanuk sorozatában megjelent kötet első részé a gyermek- és ifjúkor emlékeit villantja föl. „Nehez volt nekem írni, aki nem voltam iskolázott, de le kellett írni, mert azt a szegénységét, sok embertelen munkát ma mar hírből 'sem ismerik. El sem hiszik talán. Bizony, ez mind igaz, mi így nőttünk fel . .Felnőni az elet* kitel.iesedese nélkül. Felnőni ügy, hogy nélkülözni kelljen a tanulas-t — a legfogékonyabb korban —, mar maga is tragédia. Leélni az eletet, örökösen másokért élni es lobogni, csapasok között is megőrizni a hitet, emberséget, összefogni. megtartani a csaladot — erre csak az édesanyák képesek. A költő is édesanyjától tanulta, *aki min.dent vállalt, hogy a könnyelmű, tékozló apa gondatlansaga ellenere is együtt maradjon a csalad. Ebben a munkában Zsuzsi is erején felül dolgozott Tízegynéhány éves koráig nemcsak két legkisebb testvérét etette, gondozta. Rá maradt a mosás, takarítás Alig -wait lő ere®. iámkor könyvespolc már segédkezett az aratásnál. Ezt az egyik legnehezebb munkát saját egyszerű szavaival úgy írja le, hogy a nagy stílusművészek is megirigyelhetnék: „Ha jött az aratás, aratni mentem, utána a géphez. A kedvenc munkám volt, nagyon szerettem a kévét vágni, egyiket a másik után elkapni a kévehanvótol. Nagyon élveztem, ahogy a kéve kalászai omlottak a vadamra. az mond hatatlan öröm volt szamomra. Mintha a socs kárpótolni akarná a gyermekkor kevés öröméért, élete igazi boldogságát megleli házasságában. Ám alig pár éves házasok. amikor férjét agyvérzés éri — félig megbénul. Évekig tart ez az állapot. Akkor, amikor a növekvő család a legtöbb gondoskodást igényli. És az anya még .többet dolgozik — hittel és reménnyel, hiszen kisfia, „Misu” az iskola esze, aki ebredező értelemmel már elkötelezte magát „népé tanítására”. A kötetnek ez a része elsősorban nagyobbik fiának szentelt írás. A második világháború utolsó hónapjai a kis család életét is szétdúlják. (A súlyos megpróbáltatásokkal teli éveit a költő nemcsak verseiben énekelte meg: lírai hangvételű emlékezése, a „Hol vagy Názár?” a Körkép lí>64-es antológiájában található.) Az ápolás mellett a kpltő hite, élniakarása győzött — sajnos, csak ideiglenesen — a betegségeken. Az édesanya tanúja hihetett fia e! etút ja k i tel jesedésenek, költői sikereinek. „Mindig azon fáradozott, hogy lehetne mielőbb megszüntetni az anyagi nyomorúságot, a szegényeket es a hátrányban levőket feljebb hozni. Azt nem lehet leírni, mennyit dolgozott A munka volt a szerelme”. Ez a másokért lobogaz felőrölte Váci Mihály megrokkant szeri-ecetét Az édesanya eltemette a fiát és volt ereje, hogy két súlyos infarktus után tollat fogva megírt* élete történetet tésevel es hem utolsósorban ledkesedesevel magavai tudja ragadna társait. És ehhez nincs feltétlenül szükség diplomára Bodrogom például kisiparos, Pogányszent- peteren buszvezető. Táskán tsz-nyugdíjas a falu közművelődésének egyik élesztője, szervezője. De magukra hagyni akkor sem szabad őket, ha úgy látszik: minden megy a maga úti an.. Több falusi kórus, zenekar, más együttes felbomlott már amiatt, hogy alig méltatták figyelemre. Sajnos, a közös tanácsok egv részé — más irányú megterhelésre, létszámhiányra hivatkozva — sokad- rangú feladatinak tekinti a kisközségek ben lakók szellemi igényeinek kielégítését. Még ott is. ahol függetlenített népművelőt alkalmaznak. Magam is több helven tapasztaltam, hogy a művelődési otthon igazgatója azzal magyarázta a kisközségek elhanyagolását: előbb a székhelyen szeretne valamit felmutatni, ennek birtokában érez majd erkölcsi alapot a segítésre, az irányításra. Ezt a felfogást nem lehet elfogadni. A kisközségek közművelődésének szakmai, módszertani segítése nem lehet függvényé a központban elért sikereknek. A körzetet egységes egésznek kell tekinteni, és alkotó elemeinek — a lehetőségeket, a helyi hagyományokat és a sajátosságokat messzemenően figyelembe véve — biztosítani a joggal elvárt alapvető közművelődési szolga Itatást. P. INemcsak azért értékes ex a könyv, mert a felszabadulás előtti, nem egyszer embertelen paraszti monkáról ad hű képet a ma nemzedékének, s nemcsak azért, mert az anyai szeretet hangján. mégis közvetlenül szól hozzánk — a mai magyar költészet, egyik legnagyobb alakjáról. Erkölcsi intésként egy élet összegezését is átadja az olvasónak: csak úgy szabad, úgy érdemes dolgozni, hogy munkánkon kezünk nyomán áldás kegyen. Dr. St|MM Cmüto Egy jól .-«került rendezvén y zalőga az, hogy mar a kezdete előtt megkezdődjön. Hogy ez mennyire nem paradoxon, bizonyította az a csütörtök esti irodalmi' találkozó. melyet, a marcali művelődési központ Üj Tükör szabadidő központjában rendeztek. S a rendezés szó itt hangsúlyos: hetekkel a műsor időpontja előtt megkezdődött a szervezés, s az érdeklődőket a helyükön várta egy-egy példánya a Forrás és a Somogy folyóiratnak. A hazai és a kecskeméti folyóiratok szerkesztői, munkatársai találkoztak a marcaliakkal. Ezt a találkozást tette sikerhez vezető sínre Szabó Gábor művelődési központ igazgató köszöntő szavai után két színművész ,— Czakó Klára és Csernák Árpád — fellépte: a megjelent sz.erzők, illetve a folyóiratok közvetlen munkatársainak müveiből idézlek meg a kiadványok szellemét. Hallottunk Takáts Gyula-verset. Lajta Kálmántól prózát, költeményt Fodor Andrástól és Béncze Józseftől a Somogy képviseletében, Buda Ferenctől és Hatvani Dánieltől költeményt. Zöm Tibortól regényrészletet a Forrásból A két művész maga is élő hid a két folyóiratot kiadó megye között: Czakó Klára Kecskemétről került Kaposvárra, Csemak Árpád pedig játszott is a kecskeméti Katona József Színházban, így teljesítményük a jó szolgálat jegyében fogant .Bepillanthattunk két folyóirat műhelyébe. Hatvani Dániel költő, szociográfus — négy könyv szerzője — a Forrás főszerkesztőjeként vallott a folyóirat arculatáról, célkitűzéseiről. A Németh László-i, Tóth László-i, Erdei Ferenc-i hagyományokat ápolva válhatott a B'or- rás a' hazai valóságirodalom egyik letéteményesévé. A 'tizenharmadik évfolyamát záró folyóirat szerencsés időszakban indylt: a hatvanas évek irodalma új kivirágzást jelentett, és a szellemileg megfrissült légkörben jelentkezhetett a kecskeméti kiadvány. Szociográfiát írni felelősség — hangsúlyozta Hatvani Dániel —; a társadalmi önismeret kialakításában. pontosításában fontos feladatot vállal a szociográfus, a valóság irodalmi mérnöke. A műfajt tágan értelmezik: jól megfér keretei között az ismeretekkel felvértezett riporter írása, a szociográfiai esszé stb. Ezt egyébként a folyóirat minden' száma bizonyítja. S egyre gyakrabban azt is, hogy szerzők, szerkesztők a Veres Péter megfogalmazta népben, nemzetben gondotkodást érHangszerlciállítás Szolnokon a Művelődési Központban hangszerkiállítást rendeztek/ Mintegy háromszázféie hangszert mutattak be, közöttük ősi technikával készült kínai vonós hangszereket és a legmodernebb NDK-beli elektronikus orgonákat Művelődő brigádok Színházkritikát írtak a munkások Sok wró esik mostanában arról, mélyein szép hagyományai vannak a szakszervezetek művelődési tevékenységének. A szakszervezetek tavalyi kongresszusán ugyancsak kiemelten foglalkoztak azzal, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szocialista brigádok kulturális és közéleti tevékenységiére. Elsősorban azt a feladatot adták a megyéknek. hogy tegyenek meg mindent a brigádok érdeklődésének felkeltéséért. S ez mindenre vonatkozik: az olvasástól a múzeum- és színházlátogatásig, a szakmai ismeretek növelésétől a köz- életisegjg. Erről sokat lehet beszélni általában, a megfelelő keretek megteremtése nélkül azonban nem lehet előre- lenditem a munkasmúvelő- des ügyet F,zt vette figyelembe az SZMT elnöksége is. amikor e témát tárgyalva megállapította: a közművelődés szempontjából a szocialista brigádok jelentik a legmegbízhatóbb közeget az üzemekben es a gazdasagokban. A fő cél a kongresszus határozata alapjan természetesen az, hogy minőségi es tartalmi javulást érjenek el. Mi a legjobb módszer? A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisebb és nagyobb közössegek szívesen vesznek reert az olyan vetélkedőkön, amelyek lehetőséget tens*tenefc arz olvasásra, az önálló búvárkodásra, az egyéni ér- . dekiődes kibontakoztatására. Nincs szükség az erők megosztásara, a számban sok kampányra, műveltségi versenyre; sokkal több haszonnal jár. ha elhelyett az igazi fnűvelödést jelentő versenyformát ajánlják a. brigádoknak. Mindenképpen figyelmet érdemel országosan is — ezt egyébként a SZOT kulturális osztálya is megerősítette — a Somogyi tükör ’81 elnevezéssel meghirdetett vetélkedő, amely mindenkeppen előrelépett jelent a szocialista brigádok úgynevezett kulturális vállalásainak megalapozásában. Svajda József, az SZMT osztályvezetője szerint különösen jó a tematika, hiszen az általános politikai ismeretektől a művészeti kérdésekig. az irodalomtól a színházművészetig mindent magaba foglal. A vetélkedő meghirdetése elsősorban azt célozta, hogy folyamatosan foglalkoztassak a szocialista brigádokat, arra ösztönözzék őket, hogy rendszeresen látogassak a lakóhelyükön vagy a szekhelykozsegukben levő művelődési otthont a legközelebbi múzeumot járjanak színházba vagy nézzék meg a tévében a színházközvetítéseket Jó alapot adott mindehhez az az ót faladat amit a jelentkezők kaptak. Az első arra ösztönözte az üzemi közösségeket. hogy írják meg a brigádtörténetüket. Ez különben nagy adósság törlesztését jelenti, hiszen a hely- és üzemtörténészek a mai napig hiányolják e krónikákat. A brigádok önállóan véleményt alkottak ezenkívül a teveben látott egyik értékes filmalkotásról. Az SZMT központi könyvtára olvasópályázatot hirdetett; a kiírás szerint a jelent1-^-zö brigádoknak szintén részt kell venniük ezen. A feladat szerint a mai magyar írók egyik alkotását elemezték közösen, 0 A helyi közművelődési életbe kapcsolta be a jelentkezőket a következő feladat: azt kérték a brigádoktól, hogy nézzenek meg egy önálló estet a művelődési otthonban vagy egy kiállítást a múzeumban. Ezenkívül színházi előadásra mentek a brigádok, illetve — ahol erre nem volt lehetőség — a tévé valamelyik színházi közvetítését nézték meg. Egyébként a bejáró dolgozok sein maradtak ki így semmiből, tus zen a Csi- ky Gergely Színház előadásaiból is közvetítettek ebben az időszakban Most mar tíz hónap munkája áll a jelentkező brigádok; mögött Mindenkeppen zik magukra nézve kötelező érvényűnek. Dr. Laczkó András, a Somogy főszerkesztője szintén kijelölte az ország tizennégy folyóirata között a Kaposváron szerkesztett helyét. A Somogy — már a nevével is — a . megyéhez kötődik; a somogyiságnak ahhoz a Rippl-Ronai képviselte szellemisegéhez igazodva, mely a festőnek világhírnevet eredményezett. Somogyi talajból építeni hidat az ország minden értékéhez, sőt a szomszédos népek irodalmához, művészetéhez — s így közvetett módon — a szomszéd népekhez. A folyóiratnak kötelessége figyelni, bemutatni az országos szinten jól jegyzett színház munkáját, a tudományos műhelyek tevékenységet stb. (itt tett említést egy friss szenzációról: Kaposvár elfeledett Vj Komédia című, Tirnauer Andor szerkesztette hetilapjának „újrafelfedezéséről”.) Fodor András kétszeres József Attila-dijas költő —, aki tagja a szerkesztőségnek — felidézte élete első író—olvasó találkozóját, melyet eppen Marcaliban rendeztek meg, s amely Berták László felfedezését is eredményezte. Utalt még egy, jelenidejű Marcali-vonatkoza- sú tevékenységére: Czippri Éva itteni, tragikus körülmények között elhunyt költőnő kötetét szerkeszti éppen a Magvetőnek. Beszélt a folyóirat versrovata által felfedezett fiatal költőkről, akiknek azóta kötetük jelent meg, említve Benke László, Kelemen Lajos, Csokonai Attila. Vallató Géza nevét. Kanyar Józsefnek ajánlott verse felolvasásával fejezte be élményt jelentő vallomását á hazáról, a szülőföldről. Lajta Kálmán író, a Rádió irodalmi főosztályának vezetője, a Somogy prózai szerkesztőjeként nyilatkozott meg. utalva lapunkban — a „Somogyi tájak, emberek” sorozatban — tett vallomására. Elsősorban somogyi prózát kíván a folyóiratba szerkeszteni — a felfedező. a szervező olykor sziszifuszi feladatát is vállalva ezzel. A mintaszerűen kellemes irodalmi találkozón Buda Ferenc verssel válaszolt a kérdésekre, majd kötetlen beszélgetéssel ért véget az est. Leskó László eredményes a kísérlet, hiszen száz brigád megoldott minden feladatot A hozzáértőkből álló zsűri értékelte, a beküldött pályamunkákat. A december 5-re tervezett megyei döntőn tizenkét brigád vesz részt ugyan, mégis nyertes a többi közösség is, hiszen a szakszervezeti bizottságok beszámítják a munkájukat a brigádvállalások teljesítésébe az SZMT ajánlása nyomán. A tapasztalatok mindenképpen arra ösztönzik az SZMT-t, hogy folytassa a kísérletet, hiszen jó brigád- történetek születtek, a munkások közelebb kerültek az irodalomhoz. a színházművészethez, a véleményük megalapozásához rendszeresen olvaslak kritikákat, jobban odafigyeltek a tévé művészeti adásaira, s a feladatokon kívül is „odaszoktak” a művelpdési otthonokba, múzeumokba. Különösen komolyan vették a vetélkedő szervezését a textilművekben, a siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalatnál, a kaposvári áfésznál es a Sefagnal. A területi művelődési házak közül a csurgói és a barcsi különösen sok segítséget adott a versenyző közössegek tagjainak. Reméljük, hogy ez a kapcsolat a december 5-i megyei döntő után is ugyanolyan szoros lesz, mint előtte. hajós Géza SOMOGYI NÉPLAP [5!
