Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-13 / 266. szám
Drágább az év végén Á naptár szerint ugyan egyforma hosszúak a hónapok, a negyedévek, a gazdasági életben azonban az év utolsó hónapjainak különösen nagy a jelentőségük. Főként a szállítóvállalatokra jellemző a fölfokozott gazdasági tevékenység. A Hungaroeamionnál például már januárban tudják, hogy a fuvaroknak csaknem a felét az utolsó negyedévben kell lebonyolítani, s hasonló a helyzet a MÁV, a Volán és a többi áruszállítással foglalkozó vállalatnál is. Mindenki tisztában van az év végi hajrá hátrányaival: ilyenkor magasabbak a fuvarköltségek, alacsonyabbak az exportárak, túlterheltek a bankok, a vám- és adózási szervek, a dolgozók • túlóradíja emeli a termelési költségeket. Ennek ellenére makacsul visszatérő betegsége gazdaságunknak az egyenetlen termelés. Igaz, nemcsak magyar sajátosság az év végi hajéi: nyugati és keleti szomszédainknál egyaránt megfigyelhető hasonló ütemtelenség. A tőkés országokban azonban jóval mérsékeltebbek a negyedéves hullámzások. Összehasonlító adatok szerint itt Magyarország vezet... E kétes értékű elsőségre aligha lehetünk büszkék, hiszen sok milliárdos károkat okoz a népgazdaságnak. Az ipari vállalatok régóta tudják, hogy ősszel a mező- gazdasági betakarítások önmagukban is nagy erőpróba elé állítják a szállítókat. Ennek ellenére ilyenkor produkálnak a legtöbbet, és mindig ősszel válik halaszthatatlanná nemcsak az újonnan termelt, hanem a már raktáron fekvő készletek elszállítása is. Pedig a cukorrépa, a burgonya, az alma mellett ilyenkor kell a legtöbb energiahordozót építőanyagot is fuvarozni. Az esztendő utolsó hónapjában csupán a MÁV 44—45 millió tonna áru szállításáról gondoskodik. Míg az első félévben a tervezettnél kevesebb terméket fuvaroznak. most a mulasztást is pótolni kell. Csak a fővárosban . 12 millió tonna áru mozgatását kell megszervezni — s ez az évi mennyiségnek mintegy a harmada. A legfontosabb feladat Budapest éléskamrájának feltöltése és a téli tüzelőanyag szállítása. Az épitőanyago-. kát — sódert, cementet, betonárut — még a téli fagyok előtt kell eljuttatni a házgyárakba. E halmozott feladatoknak csak úgy tud eleget tenni a MÁV. ha átcsoportosítják a dolgozókat, csökkentik a , vasúti kocsik forduló idejét; ennek érdekében éjszaka és munkaszüneti napokon is rakodni kell. A szállítást irányvona- tokkal gyorsítják. A közúti és vasúti fuvarozás összehangolása, ésszerűsítése nem újkeletű feladat. A Volán és a MÁV együttműködése évről évre javul, egyre nagyobb területet ölel föl. Az idén a két fuvarozó a találkozási, átrakási pontokon közös terv szerint végzi fejlesztéseit, tennivaló azonban még bőven akad — elsősorban az áruátrakások jobb szervezése, az állásidő csökkentése érdekében. A különböző intézkedések hatására javult a Volán teherautók kihasználtsága. A számítógépes fuvarelosztás, no meg az üresen visszatérő kocsikért fizetendő bírság is közrejátszott ebben. S míg ősszel közúton, vasúton egyaránt csúcsforgalom van. folyóinkat még mindig nem használjuk ki eléggé a belföldi szállítások ban. Vízen ugyan lassabban. ám olcsóbban lehet eljuttatni az árut rendeltetési helyére, különösen ha az közel van a vízi úthoz. Nemcsak a belföldi forgalomban van csúcsidőszak, hanem külföldre is ilyenkor szállítanak legtöbbet vállalataink. December 31-ig ugyanis teljesíteni kell az idei exportfeladatokat, azaz az árunak „át kell lépnie” a magyar határt. S miyel az utolsó napokban, hetekben már nem lehet elegendő vagont, vagy 'kamiont bérelni, gyakran előfordul, hogy a KGST túlzsúfolt vasútvonalai, .kikötői helyett — kényszerűségből — tőkés valutáért kell szállítóeszközt szerezni. A szállítási torlódásokon kívül a rohamszállítások másik velejárója, hogy időszűkében elnézőbb a minőségi ellenőrzés. így aztán nemcsak a fuvarköltség nagyobb, hanem több az utólagos reklamáció, sőt előfordul, hogy egész rakományokat küldenek vissza. Januárban aztán csökken a termelés, a dolgozók lecsúsztatják az év végi túlórákat. s üresen állnak a decemberben még oly zsúfolt szállítási eszközök. Sok vállalat már az esztendő első hónapjában olcsóbban fuvarozza a termékeket. ez azonban nem hozott lényeges változást a megbízatások egyenetlen megosztásában. Pedig milliók mennek kárba így. Az áruszállítás magasabb díjtételei föltehetőleg erőteljesebben ösztönzik majd a szállítókat. Hogy igazodnak a körülményekhez, és akkor fuvaroztassanak, amikor olcsóbb. B. M. f . Tanácstagi beszámolóra készülnek A közérdekű javaslatok megvalósulnak Közeledik az év vége, amikor nemcsak az úgynevezett, gazdálkodó egységeknek, a , vállalatoknak, üzemeknek kell számot adniuk idei tevékenységükről, hanem a tanácstagok is beszámolnak választóiknak. Csurgón november tizenhetedikétől folyamatosan lesznek tanácstagi beszámolók. Az 58 tanácstag részletesen elmondja, mit sikerült megvalósítani és mit nem ebben az évben a közérdekű javaslatokból. Papp Imre pedagógussal, a csurgói I. számú általános iskola tanárával beszélgettünk arról, milyen eredményekről és gondokról beszél majd a tanácsitagi beszámolón. — Ne várjon tőlem nagy szavakat, hiszen a mindennapi munkában sem használunk ilyeneket. Azt is mondhatnám, egy tanácstag tevékenysége akkor jó, ha csendben, feltűnés nélkül végzi. Ennek egyetlen alapvető föltétele van: naponta kapcsolatot tartani az emberekkel, ismerni a véleményüket, számon tartani a problémáikat. Körülbelül hatvan családot képvisel Papp Imre' a tanácsi testületben, Az ő körzete azonban más szempontból is figyelemre méltó: a nagyközség központjában helyezkedik el, nemcsak a helybelieknek, hanem a Csurgóra látogatóknak is a szemük előtt van. A közterület rendezettsége kivívhatja az elismerést, de kritikus észrevételre is adhat alkalmat. — Mit sikerült elérnie a körzet tanácstagjaként ebben az évben? — Először hadd beszéljek a múltról. A körzetemben lakó családoknak régi vágya volt egy óvoda." Nekem is szinte vesszőparipámmá vált. Nagyon örültem, amikor végre sikerült teljesíte- rvi az itt lakók óhaját. Az idén a körzetünk nem dicsekedhet ilyen látványos eredménnyel, de azért léptünk előre. Örök problémát jelentett a piacnak és az auto ouszállomás környékének I a rendbetétele. Kihasználatlan volt, sokáig nem tudtunk mihez kezdeni a területtel. Most sikerült elérnünk, hogy benépesítjük. Van már hurkasütőnk: Ba- latonszemesről hetente háromszor kijár egy fiatar házaspár. Ez azért fontos, mert eddig az átutazok, az autóbuszra várók nem tudtak bekapni a közelben néhány falatot, holott régóta igény volt rá. — Milyen kezdeményezés érkezett még? — Javaslat jött a boltok nyitvatartási idejének megváltoztatására,. S amin eleinte magam is mosolyogtam: többen kérték, hogy a helyi abc-ben többféle kozmetikai cikket áruljanak. Bármenynyire is mellékesnek tetszik ez a javaslat, nem szabad figyelmen kívül hagyni. — Mi az, amit nem sikerült elérnie a tanácstagnak? — Megoldatlan a Petőfi tér csapadékvíz-elvezetése. Erre az idén nem került sor, mivel a tanács pénzeszközei szűkösek. Ez a gond több családot érint. Mindezekről az eredményekről és go/i- dokrói szót ejtek majd a beszámolóban. Általában nem panasz- kodhatom: a közérdekű javaslatoknak döntő hányada megvalósul, a község vezetői érzékenyen reagálnak a gondokra. Ezért is érdemes a tanácstagi munkát vállalni. U J. Megnyitották a megyei politikai kónyvnapokat „A politikai irodalom tízezrek olvasmánya' Ünnepség az E/ektroncsőgy árban Húsz esztendővel ezelőtt, 1961 őszén rendezték meg először a politikai könyvnapokat. Az idei ünnepélyes, megyei megnyitóra tegnap délután került sor Kaposváron, az Elektroncsőgyárban. Itt gyülekeztek a Keleti iparvidék gyárainak. üzemeinek, intézményeinek dolgozói. Sokan nézték a gyár előcsarnokában rendezett könyvkiállítást, s egyúttal vásároltak is. A magyar és a szovjet Himnusz után Majakovszkij Csudajö című verse hangzott el, majd Bólyás Gyula, az Elektroncsőgyár párt vezetőségének a titkára köszöntötte az ünnepségen megjelenteket, s az elnökségben helyet foglalókat. Ezt követően dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője mondott beszédet. — Szép és nemes hagyománnyá vált mozgalmunkban. hogy évről évre ráirányítjuk a figyelmet politikai könyvkiadásunk eredményeire, bemutatjuk a politikai könyvkiadás legjavát... A .politikai könyvek az or, szág, így megyénk minden részébe eljutnak,, rendszeres olvasmányaivá váltak a párttagoknak és pártomkí- vülieknék egyaránt. A könyv és a politika nálunk már egymáshoz kapcsolódik. S ez nem is lehet másként,, hisz a politika feladata és célja az emberi értékek kiteljesítése, .ezzel együtt a tudás, a társadalmi tudat minél magasabbra emelése. A politikai irodalom a társadalmi nevelés alapvetően fontos eszköze lett — hangsúlyozta az ünnepség szónoka. Beszéde további részében a politikai irodalom iránti megnövekedett érdeklődésről, igényről szólva ezt mondotta: — Az elmúlt években Somogy dolgozói, lakossága és különösképpen a kommunisták fokozódó aktivitással vettek részt a közéletben, hallatták hangjukat a szocialista demokrácia különböző fórumain. Érett, megalapozott, okos javaslatok hangzottak el. Érződött véleményükön a széles körű tájékozottság, a szakmai-politikai hozzáértés, felelősség. Mindebben nagy szerepe van a politikai irodalomnak. A politikai irodalom megyénkben tízezrek olvasmánya lett * A kiadással, az olvasói igények kielégítésével .kapcsolatban megállapította: — Ideológiai, társadalmi életünknek egyik jellemzőjévé vált az utóbbi években, hogy megerősödött a történelmi érdeklődés. Különösen a fiatalság körében rendkívül. nagy az érdeklődés és az igény, hogy megismerjék a közelmúlt történelmét, választ kapjanak ezzel kapcsolatos kérdéseikre — nemritkán kételyeikre. A politikai könyvkiadás messzemenően figyelembe vette ezt az igényt, és a kiadványok sorával igyekezett a közelmúlt történelmét összefüggéseiben is bemutatni. Fölhívta néhány könyvre a figyelmet, elismeréssel beszélt a politikai könyvterjesztők fontos, nagy jelentőségű munkájáról, megköszönve áldozatos tevékenységüket, majd beszédét e szavakkal fejezte be: — A politikai műveltség az általános műveltség része, fejlesztése valamennyiünk kötelessége. A műveltség fontos hordozója, segítője a politikai könyv, a politikai kiadvány. Meggyőződésem, hogy az 1981. évi megyei politikai könyvnapok is hozzájárulnak a politikai irodalom jobb megismertetéséhez, terjesztéséhez, és tovább segítik a politikai műveltség gyarapítását. Horváth elvtárs ezután átadta a Kossuth Könyvkiadó és a gyár jutalmát Horváth Istvánnénak, aki 29 esztendeje végzi a politikai könyvek terjesztését. Doma Józsefné tíz esztendeje könyvterjesztő. Kiváló terjesztő plakettet, aranyjelvényt és jutalmat kapott Mindketten az Elektroncsőgyár dolgozói. (A megyében másutt rendezett ünnepségen Fata Lászióné, a nagyatádi kórház és Hajnal Emil, a marcali bőrdíszmű dolgozója kapta meg a Kiváló terjesztő emlékplakettet. Huszonnyolcán vettek át jutalmat 5. 10, illetve húszévá terjesztői munkáért.) A megyei politikai könyv- napok ünnepségén résztvevőknek befejezésül a Kaposvárt Tanítóképző Főiskola énekkara — Klausz Róbert vezényletével, zongorán közreműködött Klausz Ró- bertné — és irodalmi színpada adott az alkalomhoz illő színvonalas műsort. Az ünnepség1 az Internacionálé- val ért véget. Sx. L. Még két esztendeje sincs, hogy megszűnt a boglárlellei Dunántúli Meliorációs Vállalat és a szarvasi Tiszántúli Meliorációs Vállalat, Helyettük tíz társaság alakult, így jött létre többek között a Dél-somogyi Állami Gazdaság gesztorságával a Ba- latonmelléki Meliorációs, Társaság is, amely a nagyatádi s a zalaszentmihályi üzemmérnökségével és a boglárlellei gépjavító, telepével, valamint az ez évi 222 millió forintos termelési értékével a legnagyobbnak számít. Munkájukról, feladataikról Sipos Ervinnel, a társaság főmérnökség! igazgatójával beszélgettünk. — Fő feladatunk a kémiai és fizikai talajjavítás, a vízrendezés, a talajvédelem, de mellette foglalkozunk mezőgazdasági utak építésével, gépjavítással és -gyártással, sőt szállítással is. Az idén, október végéig 195 millió forint értékű munkát végeztünk. Ez azt jelenti, hogy teljesíteni fogjuk a tervünket. • — Tennivalóik sorából, kérem, említsen néhány jelentősebbet. — Az Országos Borászati Kutatóintézet és a Badacsonyi Állami Gazdaság megbízásából mi teraszositi.uk a Nagyatádiak az autópálya építésénél Melioráció és kutatás Tözegbányát nyitottak Badacsonyt, Somogybán csak az idén 70 millió forint értékű munkával segítjük az állami gazdaságokat és a’ termelőszövetkezeteket. A zalaszentmihályi^ kirendeltségünknél. Pötrétén tőzegbányát nyitottunk az idén, amelyet jövőre szeretnénk annyira felszerelni, hogy évente százezer tonna tőzeget küldhessünk exportra. Ha tervünk megvalósul, akkor évente százmillió forint bevételhez jutunk — devizában! Mint ismeretes: Tatabánya és Győr között mi végeztük az M—1-es autópálya földmunkáit. Mórt Győr és Hegyeshalom között fejeztük be az útépítés előkészítését. — Hogyan kerültek a nagyatádi talajjavítók az autópálya építéséhez? — A legkorszerűbb gépekkel és berendezésekkel rendelkezünk, olyanokkal, mint például a lézeres alag- csőfekteto. Így adottak a feltételek ahhoz, hogy az autópálya építéséhez hasonló vállalkozásokba fogjunk. — A gépek mellé szakember is kell. — Nálunk ebben sincs hiány; marad energiánk a tudományos munkához is. A boglárleilei üzemünkben például kikísérleteztünk egy mélyműtrágyázó gépet, amelynek jelentőségét igazából csak a szakemberek, tudják felmérni. Ha ugyanis a hagyományos műtrágyázást eső követi, akkor a hatóanyag könnyen kimosódik, és szennyezheti élővizeinket, például a Balatont. Az új gép, amelynek a sorozat- gyártása — sajnos — még várat magára, kiküszöböli ezt a, problémát. Olyan mélyre juttatja a műtrágyát, hogy a növény még hasznosíthatja a tápanyagot. de az eső már nem moshatja ki. A Dél-somogyi Állami Gaaóasag nagybaráti lében ugyancsak érdekes. / hosszú távú kísérletre készülünk. A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztályával,' az Országos Környezetvédelmi Hivatallal, s Keszthelyi Agrártudományi Egyetemmel, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemmel és még hat különböző kutatóintézettel az elkövetkezendő hét—nyolc évben szeretnénk kidolgozni egy módszert Dél-Som ogy talajvédelmének megoldásához. — Az aha kétezztendós társaság gyakorlati és tudományos munkáját mind többen ismerik el. Nemcsak itthon, hanem külföldön is figyelnek rájuk. Sipos Ervin néhány nappal ezelőtt tért haza Líbiából. ■— Tárgyalásokat folytattunk az ottani munkalehetőségekről. Líbiáról tudni kell. hogy jóformán csak a tengerparti része alkalmas mű- veteetm, »evaoeksac* .Méretnék elérni, twtev más területeken is foglalkozhassanak növénytermesztéssel. A Zöldhegyekben, El Marj környékén 320 farmot akarnak létrehozni. Ehhez azonban el kell végezni a meliorációs munikákat. A hegyoldalakat teraszosítami kell, míg a síkságot a gabona-, a zöldség- és a gyümölcstermesztésre keli alkalmassá tenni. Ha a szerződéseket aláírják, akikor három évig tartó, négyszázmillió forint értékű munkára lesz megbízatásunk. A nagyatádiak tele vannak új és új tervekkel, elképzelésekkel. A miértre nem nehéz megtalálni a magyarázatot. Változó gazdasági életünkben friss ötletekre van szükség ahhoz, hogy gazdaságosan termelhessünk, teljesíthessük a tervet. Ez így igaz! De az is igaz, amit Sipos Ervin egyszerűen így fogalmazott meg: — Azért fizetnék bennünket, hogy eredményesen dolgozzunk. Nagy Jenő SOMOGYI NÉPLAP
