Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-07 / 262. szám
XI. barátság hídja Nézzünk a lencsébe! Ketten a parasztmozgalomb A fotókiá 1)íLas plakátja az élet sűrűjéből részletre figyelő kamerát és a kereső mögül 'leselkedő fotóst ábrázolja. Csalogat ez a reklám, behív a Somogyi Képtárba, a XI. barátság hídja nemzetközi fototárlatra. Le leszünk leplezve: örömünkben ezrek osztozhatnak^ a szépség, a humánum elárasztja a nézőt... A fotósok európai találkozója azonban mintha az olyannyira divatos nosZ- talgiahullám további terjedését kívánná bizonyítani, s a plakát mondanivalójával majdnem homlokegyenest másra gondolok: a mi szerepünk, hogy nézzünk bele a lencsébe, a gép másik oldalán ugyanis alig ügyeinek ránk . . . Ösztökéljük hát mi a fotóst arra, hogy viszontláthassuk magunkat, mégpedig olyannak, mint amilyennek látszani szeretnénk... A képtár falai közt sétálva — itt nem le6 rám még véletlenül sem a kamera — élményeim mégis ehhez a fordított viszonyhoz, a néző gépbe-kukucskálásához fűződnek. Mert a XI. barátság hídja megtartotta azt a hagyományt, hogy a képek emberközeliek. Talán most még inkább, mint eddig; ezr zel szemben kevesebb a kísérlet, a kepek technikai kivitelezése pedig igényesebb. Ellentmondás lenne a kísérlet és az érett technikai tudás? Nem hiszem. Egy kissé kényelmesebb lett á fotóművészet, beéri azzal, amit a lencse előtt mutatunk, s ezt kitűnően visszaadja. Föltétlenül dicséretére válik a kiállításnak, hogy a barátság hidjat az emberek kapcsolatai között építette föl. Mondhatni, szinte idillien, csupán néhány esetben szívbemarkolóan, megrázó- an vagy éppen mosolyt csal- va a néző arcára. Az ember es környezete összhangját es e harmónia színeit, rezdüléseit követi a legbiztosabban a barátság hídia. A kiállítás első képei közül három állított meg — egymás mellé helyezte őket a rendező. Marx József Erdélyi táj, HVlasok Ernst Vihar előtt és Anlbal Sequira Földműves című fotója a sors elesni erőit szembesíti az emberi munkával. Absztrakt módon jeleníti meg a még mindig .vök ember számára szinte a legfontosabbat jelentő kenyeret Győri Vilmos Gabona címé. fotója. Búzaszemekböl A hetvenes éve* ifjúsági regényei címmel a napokban jelent meg Fioláné Komaromi Gabriella összegező tarai Imanya * Tankönyvkiadónál. Az úttörő jellegű mű — a tárgykörben csak egyetlen, szükebb horizontú előzménye van — szerzője Kaposváron él, munkahelye a tanítóképző főiskola. írásunkkal őt szeretnénk bemutatni, s ugyanakkor ismertetni könyvét is. — 1069-ben kerültem Kaposvárra, magyar—könyvtár szakot végeztem. A megyei könyvtárban dolgoztam, majd a tanítóképzőben folytattam a könyvtárosi munkát, es 1971-től tanítottam is. ötödikeseket. Mindkét tevékenység gyümölcsözött diplomamunkámban. melyet a serdülőkorú gyerekek irodalmi érdeklődéséről írtam. 1977-ben doktoráltam Nagy Péternél drámaelméletből; nála és Kocsis Rózsánál írtam a dolgozatot. Nagy Péter biztatott: jó lenne megvizsgálni .az ifjúsági regények valóságviszonyát, öt ev regény any agát tekintettem át. ennek eredményét az- Irodalomtörténetben tettem közzé. Ez a tanulmány lett a könyv alapja; Mész Lászlóné tói kaptám megbízást egyéves határidővel. 1979 februárjától 1960 jani lánafiak ropeáOi rrljrm. Lemovel Bakiét e* őzabc íréi építi föl a malom tornyát, amely jelképesen az égig emelkedik. Játszi elegancia Gerber Parádé című fotója, néhány szépen „sminkelt” díszes madar tetszeleg a kamera előtt. A szép lajga — ezt az összefoglaló címet adhatjuk Viktor Ketski. í'soy Boris és Vitov Vladimir képeinek. amelyek a vidék rénszarvasos, havas tájáról őszinte szeretettel vallanak. (Észak gyereke, A párbaj, Északi út. Zúzmara« reggel.) A kiállítás legdöbbenete- sebb erejű képsorát Patapoiv Sergi alkotta meg: Asszony és föld című fotói érzelemmel teli pillanatokat sugároznak. Am énnél is több. amit megragadott: művei láttán korunk sajátos világának kohójába pillanthatunk be. Portrékban különösen gazdag ez. a kiállítás, ám a .bemutatókon sosem a müvek számát jegyezzük meg. hanem azok mondanivalóját, a friss szemléletet, az ötletesadott a metrikámhoz fölbe- csülhetetlen segítséget. Húgom Balázs fia pedig végigolvasta velem a könyveket, így állandóan ellenőrizhettem olvasmányélményeimet ..gyermeki ökörben” is. (Másfélszáznál több ifjúsági regényt olvasott végig Fiolá- ne Komaromi Gabriella, s nemcsak Magyarországon nyomtatott müveket, hanem a határainkon túl élő magyar szerzők könyveit is. Munkája ugyan nem a 10— 14 eveseknek szol, mint a regények, mégis értük írta. Olyan kérdésekre keresett — es tatait — választ. mívt ezek: mennyi az emberi, tárgyi hitelessége a műveknek, miféle eletmodelleket. konfliktusokat közvetítenek. milyen a regényekben kirajzolódó mai magyar valóság, miképpen elevenedik meg a múlt. milyen jövendő előtt állunk a regények_ szerzői szerint? Tiszteletre méltó vállalkozást tetőzött be az eredmény, ez a tanul- mánykönyv, amelynek szerzője nemcsak tárgyából készült föl tökéletesen, hanem <i társterületek kiváló szakértőjeként is megállta a helyét: ugyanis pszichológiai, történeti, szociológiái stb. fölkészültsége is imponáló. Nem törekedett hűvös objektivitásra. nem a kívülálló aspektusából irta mag loonyr -ri. hanem n műimért sssttcko-ta te»tu kipa.no entséget. a bátorságot. Bauer Josef Szembenállók című képe a nagyvárosi életformába csöppent/ öregasszony portréja. s azért ..több'’ az. átlagnál. mert bennünket is állásfoglalásra késztet az. élét- modváitozással kapcsolatkor empattajávatí Törekvés sekel, irányzatokat vizsgált, s jutott olyan eredményre, amelyeket nem hagyhat figyelmen kívül sem szerző, sem szerkesztő, sem olvasó... Ami különösen megragad la a tanulmánnyal ismerkedőt, az Fioláné Komáromi Gabriella nyíltsága, szokimonda- sa még a műfaj „nagyjai” - nak eseteben is.) — Szerepcses ember vagyok, mivel munkám es érdeklődésem, illetve „szórakozásom” tárgya ugyanaz. Rendkívül erdesel a drama, az epika, s ez a vonzódás kamatozott az ifjúsági regény hetvenes termését föl - térképező munkámban is; a dráma műfajának például sokat köszönhetek, hiszen ismereteim alapján tudtam kategóriákban * gondolkodni, műfajtipológiát határozni. Korábban dráma- és színháztörténeti kurzust tartottam itt. a főiskolán, és talán lesz ra újra lehetőségem. Szeretem a műfajokat váltogatni. Szívesen végzem a munkámat a Somogy szerkesztőségében is. a Figyelő rovat gazdájaként. Ügy velem. annak az embernek, aki el akar mélyülni valan mely témakörben, itt is minden a rendelkezésére áll: a megyei könyvtárban az egész XX. századról kepei kap az érdeklődő. 1952-től hiánytalanul rendelkezésére állnak * folyóiratok, Jo könyvtár. ban. Tetszett Nyikolaj Rudiikor Pillantás című fotója is, és megjegyeztük Wiebner Heinznek Az öreg című barnára színezett, festőién szép portréját. Javorsky Stanislav képének — Micsoda balszerencse — a humora ragadott meg. A színes képek közül Winternitz Ferenc Busó című alkotása emelkedik ki. Sok szépségre hívja föl a figyelmet a barátság hídja, arra, ami a természetben pazar, látványos és bennünk, emberekben csodálatos. Ám ennek művészi kifejezését nem mindig kapjuk készen. A csaknem kétszáz fotóból a rendezők igényesebben is válogathattak volna. A hazai fotósok fekete-fehér képei pedig többnyire semmit- mondóan szürkék. A kaposvári fotóklub, a barátság hídjának' házigazdája, minden idők leghalványabb anyagával szerepel a XI. tárlaton. A díjazottak: a Népművelési Intézet tiszteletdíját kapta Heinz Süssenbeck (Ausztria), a Fotó tiszteletdíját Nyikolaj Rudakov (Szovjetunió). A további tiszteletdíjasok: Jevgenyij Kompanyijcs.enko. Sztanyiszlav Javorszki, Eduard Tevoszov, Viktor Kosztyin (Szovjetunió). R. Verbruggen (Belgium). Marx József (Románia). Kollekciójáért tiszteletdíjat kapott a gorkiji Volga Fotoklub, az Agfa- Gevaert Fotoklub (Belgium) és a' TVN—12 Fot'oklub (Ausztria). A színes diapozitív kategóriában argentin, osztrák, francia fotós kapott dijat. jó időgazdálkodás (szabad idő!) kell a kutatómunkához. A pedagógus azt a két nyári hónapot kitűnően gyümölcsözte the ti.„ (A hetvenes evek tljúsam regényeinek szakértője pontos képét ad a kutatott területről. Igenyessege önmagával és a vizsgált müvekkel szemben szinte minden mondatából érzékelhető. Nemcsak a mondandó korszerűségét, hanexn a forma újszerűségét is vizsgáztatja) ezt a harmóniát azonban nteglehetosen kevés mü hordozza. Sok a~ átlagos, a közepes mü. Fioláné. Komáromi Gabriella elcvülhetelle n érdeme, hogy pedagógusnak, k ön yv tarosnak. szülőn e k megkönnyíti s választást: mit ajánljon a gyereknek. Mint olvasót, elkápráztat az a széles körű műveltség, amely közvetve érzékelhető a tanulmányból. Egyszeregyszer szinte fölszisszen az ember a he űré ka-élményt ól. amikor a szerző ifjúsági alkotások szereplőinek világirodalmi ősét fölfedi. Vagy ahogy a hetvenes évek ifjúsági regényét köti a ..felnőtt irodalom” egy-egy művéhez. Külön olvasói élvezetet szerez, amikor fölmutatja a műfaj rendezőelvében, a kalandban a vonalszerűt. amit azonban az igazan jo iro eredeti meseszni-rsé-vel áh ■ raztUoloeszseffevel. fumratáAlig szolalt meg a két öregember a földmunkás- mozgalom fennállásának hetvenötödik évfordulójára rendezett megyei Medosz- vetélkedő szüneteiben és később, a bensőséges poharaz- gatás közben, a versenyzők és a vendégek azonban, akarva-akaratlanul, rájuk figyeltek. Szóba elegyedvén mindkettejükkel néhány régi olvasmányélmény ötlött föl bennem, „öreg szakikról", tapasztalt ..bolsevikokról”, akik nem íróasztalvédőpajzs árnyékában vettek rész* a munkás- és parasztmozgal- makban, hanem sokszor a bőrüket vitték a vásárra. És feltételezésem nem csalt meg. Ha igaz az a vélemény, mely szerint a gyermekkorban elsajátított 'ízlés a sírig kíséri tulajdonosát, a 74 éves Kutas József donneri lakásának kellemes egyszerűségéből egy pillanat alatt kitetszik: a házigazda nem jól szituált polgárház lakályos gyerekszobájában nőtt fel. Ezt bizonyítja az „életrajz” is. — Mezőcsokonyán születtem, ott is nőttem fel, sze- gényparászt család gyermekeként. Apám a nyírespusz- tai Eszterházy-birtokon dolgozott- évtizedekig, napi nyolcvan fillér napszámért. Magam, is sokszor szántot- tam-vetettem vele nyaranként, gyerekfejjel. Hogy miért köteleztem el magamat később, a cipészmesterséget kitanulván, a parasztmozgalom mellett? Fprcsa dolog, de sohasem tudtam elfelejteni azokat a szerencsétlen summásokat, akik hodályban - aludtak és rrjást sem ettek, mint avas szalonnát hagymával, s nem vbl- tam képes kitörölni az emlékezetemből a falu egykori remlö erejével, a modellálandó hős kiválasztásával stb. képes, feledtetni. Tálán ennyi is elég annak érzékeltetésére. hogy Fioláné Komáromi Gabriella könyvével egy széles látókörű, nyitott személyiség vall — közvetve — a műfajhoz és a gyermekhez mint Olvasóhoz fűződő bensőséges, de nem kritikátlan viszonya roU — Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy vitaindító előadóként reszt-ve- hettem a szekszárdi tanácskozáson, melyet kétévenként rendez az írószövetség ifjúsági irodalmi szakosztálya, A .referátum Változatok az ifjúsági regényre címmel 1976—89 termesét vizsgálta. Németül is megjelenik majd, s olvasható lesz egy változata a Könyv es Nevelésben, más része pedig az Olvasó nép antológiában. Szekszárdon ismerkedhettem meg azokkal a szerzőkkel. akiknek könyveit tanulmányomban elemeztem. Hasznos találkozás volt; ezekből talán a tanítóképző főiskola hallgatói nyernek. Bárány Tamás ugyanis valószínűleg vendégünk lesz majd. Békés József, a Magyar Televízió ifjúsági osztályáról pedig tíz .megfilmesítésre alkalmas legény ajánlását kérte tőlem. A tervekről nem faggattuk Fioláné Komáromi Gabriellát. Hiszen aki ilyen „kikerülhetetlen” alapművet tett le az asztalra, nem férhet ki az újabb „kihívások” elöl. Leak s Laad« tanítóját sem. akinek határa tizenkilenc őszén, a megtorláskor akasztófát égettek a íehérkülönit menyesek. Láttam a csendörök által véresre vert embereket, akiknek annyi volt a „bűnük”, hogy cseresznyét csórtak az uraság gyümölcsöséből. Feldühített a csélédemberek tehetetlen lázongása ... Történelmi leckének is bediene a fővárosból falujába visszatért huszonéves iparos- em-ber életrajzának köVet- kező fejezete. Aligha lehetett hálátlanabb és kockázatosabb feladat, mint politikai szervezővé válni egy olyan településen, amelynek lakosai a szörnyű nyomás alatt betegesen irtóztak a politikától. Kutas József tehát a gyanakvás özönét zúdította magára, amikor 1940-ben tagja lett a szociáldemokra- •ta pártnak: a felszabadulás után néhány nappal pedig belépett, a kommunista pártba. Vállalnia kellett a „hűtlenség”. illetve a „provokáció” vád.iál földosztóként, az életveszélyt a szocialista Magyarország első mezőgazda- sági szakszervezetének. a Fékosznak propagandistájaként és a téeszesités agitátoraként, gyalog, szekéren, kerékpáron, sárban és hóban járva a .községeket. Félnie kellett, azaz kellett volna később, amikor, szót. emelt a begyűjtések és az önkényeskedések ellen, üz *■- mi bizottságok elnökeként, a Fékosz-iroda vezető jelzés párttitkárként. El kellő , viselnie saját lelkiismereti válságait. — Tudod, öcsém, szép a családom, egészséges vagyok, s ma, 74 évesen is rendszeresen eljárok vadászni. Csak az esik rosszul, hogy a kutya se néz rám, élek-e, halok-c — mondja a hoss beszélgetés summázataké Szöllösi József, Somogy n gye volt erdészeti, vadászi: és termeszetvédelmi felügy - lője. — Az emlékeim késztettek arra, hogy a felszabadulás után szakszervezeti aktivista legyek. Ma is rémálomként látom magam előtt, amint napszámos apámat baloldali meggyőződése miatt, minden ünnep előtt beviszik a csendőrök . Nem felejtettem el, hogy a két világháború között a Magyar Erdészeti Egyesület, amelynek én is tagja voltam, csak jogász jelenléteben tarthatott közgyűléseket. Féltgk az „urak” minden csoportosulástól, a leghétköznapibb szakmai összejövetelek lattan már összeesküvésre , gyanakodtak. És sajnáltam a megnyomorított, de tartózkodó, félénk parasztembereket. Ezért adtam el negyvenötben Erika írógépemet egy használt kerékpárért, hogy járhassam a vidékét.; ezért gyűjtöttem össze rövid idő alatt csaknem háromszáz tagot az erdészeti dolgozók szakszervezetének megyei csoportjába. — Nem, öcsém akár hiszed, akár nem hiszed, ele nem bántam meg. Derülátó voltam; tudtam, hogy átmeneti időszakról van szó. Nem mintha a mai szakszervezeti tevékenységét tökéletesnek látnám mindenben. Bizony, van még mit tennünk. Lengyel András Eduard Tevoszov: Keleti madonna Horánri Barna Gyermekeink olvasmányai Kaposvári szerzó a hetvenes évek ifjúsági regényeiről Spannende I.eetuur: Érdekes olvasmány
