Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-06 / 261. szám

NÉPMŰVÉSZET VAGY ÜZLET? N5*»es vasárnap népmű­vészeti vásár nélkül, nincs olya*» számottevő esemény — filmfesztivál, könyvhét, if­júsági találkozó —, amely­nek „járulékos elemeként” , ne szei-epelne a népművé­szeti kirakodóvásár. Jártom- ban-keltemben látom, ■ he­tenként több meghívón ol­vasom, messzi- megyék vá­rosainak művelődési intéz­ményei is küldik tájékozta­tóikat meg plakátjaikat, tu­datva, hogy náluk ekkor és ekkor népművészeti kirako­dóvásár lészen. Nem ellenzem a népművé­szeti vásárokat, bemutató-- kát. a magyar népi művé­szet kincseinek ily módon való széles körű bemutatá­sát és terjesztését. De sze­retném hangsúlyozni a nép- művészeli jelzőt! Még ak- . kor is, ha a népművészet és a népi iparművészet mindin­kább összemosódik, s ebben a közeledésben mind kisebb teret kap az első fogalom, és mind nagyobbat az ipari jellegű tevékenység. Öröm­mel latom, hogy-egyre job­ban érdeklődnek a népmű­vészet iránt, ugyanakkor ag­gódva figyelem bizonyos vadhajtások növekedését, olykor burjánzását. A népművészeti alkotások iránti érdeklődés nemcsak valamiféle társadalmi ízlés­változást jelez, nemcsak a bartóki tiszta forrás keresé­séből fakad — közrejátszik benne itt-ott a divat is A divat pedig múlandó. Vala­Kiváló lett a nagyatádi kollégium „Dolgozni csak pontosan, szépén, ahogy a csillag megy az égen; úgy érdemes ...” — József Attila örökérvényű porait tegnap délután Nagy­atádén a Gábor Andor Mű­velődési Központ transzpa­rensén olvastuk. Jeles ese­ményre gyűltek össze itt a város diákjai: kiváló lett a középiskolások József Attila Kollégiuma. A megtisztelő cím átadása alkalmával ren­dezett ünnepségen a helyi párt- és állami vezetőkön kívül megjelent Vigh István, a Művelődési Minisztérium és Krusoczki Ferenc, a KISZ Központi Bizottságá­nak munkatársa, valamint dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, aki ünnepi beszédében elmond­ta: az Oktatási Minisztéri­um es a KISZ Központi Bi­zottsága 1976-ban hirdette meg új, országos kollégiuma pályázatát. — A nagyatádi kollégisták a megye többi diákjával együtt a versenykiírást kö­vetően minden evben csat­lakoztak a felhíváshoz, így nem véletlen, hogy az idén elnyerték a kiváló kollégi­um, címet. A múlt tanév eredményei bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a nagyatádi kollégisták be­csülettel megállják helyüket Az intézmény 1968-ban. nyitotta meg a kapuit, az ál­talános es középiskolások, . alamint a .szakmunkáskép­zősök előtt. Tizenhárom év­vel ezelőtt éppen november >-én vették föl József Attila nevét. A névadóra emlékez­ve minden tavasszal kollé­giumi napokat rendeznek, s meghívják az ország hasonló nevű intézményeinek, vala­mint a megye diákotthonai­nak fiataljait. A tegnapi ünnepség a kol­légium előtt álló József At­tila szobor megkoszorúzásá­val kezdődött, majd a ven­dégek és a diákok a műve­lődési házba mentek: ott a kiváló címmel járó zászlót Krusoczki Ferenc adta át. Az oklevelet Horváth István. a kollégium igazgatója Vígh Istvántól vette at. Az ünnep­ség a nagyatádi kollégisták műsorává! ért veget. mi kampányszerűség, vala­miféle időszakos lelkesedés tapasztalható a népművé­szet tiszta forrásából való merítéseinkben. Már közhellyé silányult a vidéki házak kit osztása, az­az a régi népi kerámiák, használati eszközök fölvásár­lása e.s a városi házak ve­lük történő díszítése. Ebben is több a divat, mint a szü­lői, nagyszülői' környezet iránti nosztalgia, és az őszinte tisztelet az ősi nép­művészét iránt. Legalább­is ami társadalmi méretű lakáskulturális cikké törté­nő „átminősítését” illeti. Hovatovább az eredeti nép­művészet! remekek eltűntek, űjraszületésük — nem illik azt írnom: újratermelésük! :— szinte teljesen megszűnt, hiszen a parasztember már nem maga készítette fado­bozban tartja borotváját, a villanypásztor nem farag botot stb., szükségleti cikke­it rtem magának gyártja a nép fia, és vágyait, álmait nem vési-fa ragja fába, sza­mba. Igen kevesen ápolják már a népművészetet, ám annál többen lettek népi iparművészek, azaz a nép­művészetre épülő tisztes kisipar művelői. Ez a meg­különböztetés nem kíván valamiféle rossz minősítés vagy megszégyenítő hátrabb- soroJás lenni, pusztán tény­megállapítás. Megbecsülést érdemlő, tisztes népi ipar­művészek mellett azonban ügyeskedők is beállnak a sorba, és a népművészeti kirakodóvásárokon hovato­vább nem népművészeti al­kotás, hanem inkább népi iparművészeti munka kínál­ja magát — s nem ritkán olyan tömeggyártásii ízzel és jelleggel hogy az effajta vásárokon jártkáló ember el kell gondolkodjék. Nem egy népművészeti kirakodóvásárnak hirdetett eseményen lehettünk — és félő, hogy a jövőben még inkább lehetünk — tanúi ilyesminek. Vigyázzunk hát! Kár lenne a népművészetből táplálkozó népi iparművé­szet egyszerű vásári porté­kává devalválódását, a nép- művészeti kirakodóvásárok­nak pusztán kereskedelmi eseménnyé züllését szótlanul néznünk. B. M. flrkagyii és Borisz — Hová? — kérdezte a báró. — Nem, barátom, én sehová sem megyek. ön tegyen, amit akar. — Leka- szálódott a lováról. — Bár nagyon sajnálnám, ha egye­dül hagyna itt. — önnel maradok — vá­laszolta Rumata. — De... — Semmi de — mondta a báró. A gyeplőt zárat odadobtak a hozzájuk siető szolgának, és beléptek a terembe. Itt alig lehetett lélegzetet ven­ni. A mécsesek fénye ügv- gyel-bajjal tört át a pá­rán. A hosszú asztalok mel­lett levő padokon kigombolt egyenruhás katonák. Köntöst viselő, tengeri csavargók, alig-alig fedett keblű nők, térdük között fejszét tartó, szürke rohamosztagosok, rongyos gúnyájú mesterem­berek ettek-ittak, trágár nó­tákat ordítoztak. Balra a ködben a söntéspult sejlett, jobbra pedig fényes tégla­Témája: a történelem Kalló Viktor szobrászművész kiállítása Kis méretben is megdöb­bentő erőt sugároz a Köz­társaság téri. Mártiremlék- mü alakja: pátosz nélküli hősi ábrázolás. A rendíthe- tetlenség kifejezése. Kalló Vtktor Munkácsy- és SZOT- díjas szobrász müveiből nyílt kiállítás Barcson a Dráva múzeumban. Témája a történelem. Müveinek be­mutatása előtt néhány szó­ban magáról az alkotóról. A babócsai nehéz gyerek­kornak meghatározó szerepe volt Kalló Viktor szobrásszá érlelődeseben. Nagyanyja nevelte, s fölkeltette benne á műveltség igényét. Kalló az általános iskola elvégzé­se után azonban nem foly­tathatta közvetlenül tanul­mányait: szükség volt ke- nyérkereső kezére, mely már akkor is ügyességről tett ta­núbizonyságot. - Volt kifutó- fiú és erdömunkás, majd egy pécsi lakatos mellett — s talán épp ez volt a sze­rencséje — tanonc. Három évig tanulta ezt a mestersé­get; a pécsi belvárosi templomnak — az egykori Gázi Khászim pasa dzsámi­jának — vasrácsdísze az ő kezemunkáját dicséri... Ott kezdett rajzolgatni, érdek­lődni a képzőművészet iránt. Halványan földerengett ben­ne a szobrászhivatás, és hogy a pályára fölkészülhes­sen, beiratkozott egy szak­körbe. A pécsi és a bony­hádi képzőművészek szabad- iskolájának a kiállításán fi­gyeltek föl rá a tehetségku­tatók: fölfedezték a , benne rejlő lehetőséget, Politikai témájú műveit tartja számon elsősorban a művészettörténet és a köz­vélemény. A Köztársaság téri emlékművön kívül em­lítésre méltó a székesfehér­vári milleneumi és a rétsá­gi felszabadulási emlékmű. Marx és Lenin alakját több­ször is megformálta. A Szov­jetunió Elnöki Tanácsa El­nökségének Lenin-centená- riumi emlékérme is, amit a művész, 1970-ben kapott meg, jelzi Kalló Viktor ér­demeit. A barcsi kiállítóteremben a sokarcú művész mutatko­zik be. Legjelentősebb alko­tásaiként e bemutatón is politikái témájú szobrait je­gyezzük; Lenin és Marx mellett Derkovits és Ady arcvonásai elevenednek meg előttünk, fotókról az ország tereit gazdagító, meditációra késztető művei néznek ránk. A kiteljesedett pálya ' mér­földkövei. állomásai ezek. Az elmúlt évtizedek ter­mészetesen nem teltek el hatástalanul Kalló szobrá­szatéban sem. A korszerűbb formák félé vonzódva alkot­ta meg többek között az egyik legérettebb művét, az Üvegfúvókat, amely eleven ritmusával, formagazdagsá­gával, újszerű anyagkezelé­sével különösen figyelemre méltó. Érdekes „beállítású” mű az Ady-szobor — a mű­vész nem a portreszerű hű­ségre törekedett, hanem a költő érzékletes megjelení­tésére. A kiállítást Soós Dezső, a Barcsi Városi Tanács műve­lődési felügyeletének veze­tője nyitotta meg. H. B. Ady Endre lapként ragyogott a tiszta különterem bejárata, ahová csak a nemes donok, a köz­tiszteletben álló kereskedők és a szürke tisztek mehet­tek be. — Végtére is miért ne innánk egyet? — kérdezte Pampa báró, megragadta Rumata zekéje ujját, és az asztalok közti szűk átjárón a söntéspult felé törtetett. A söntéspulthoz érve kitép­te a gazda kézéből az öble« merítőedényt, amellyel az bort . töltögetett a bögrékbe, szó nélkül fenékig ürítette, és kijelentette, most csak az. maradt hátra, hogy amúgy isteniigazában mulas­sanak. Azután a gazdához fordult, és megtudakolta, van-e olyan hely, ahol a ne­mes emberek illendően el- tölthetik idejüket, s nem zavarja őket mindenféle csirkefogó és tolvaj népség. A gazda közölte, hogy nala van ilyen hely. — Kitűnői — jelentette ki a báró, és néhány ara­nyat vetett oda a gazdának. — Mindenből a legjobbat adja nekem és ennek a don­nák. és ne holmi kacér frus­ka szolgáljon fel nekünk, hanem tisztes, koros asszony! A gazda maga kísérte át a nemes donokat a tiszta különterembe. Itt kevesen voltak. A sarokban komoran vigadott egy szürke tiszti kompánia: négy hadnagy, meg két kapitány, akiknek köpenyét a koronavédelmi minisztérium rangjelzése ékesítette A sarokban, nagy korsó mellett, két világfaj­dnlmas ábrázatú, fiatal arisztokrata unatkozott. Nem messze tőlük egy csa­pat pénztelen, kopott dón tanyázott. Apró kortyokban itták a sört. és percenként körülhordozták a helyiségen sóvár tekintetüket. 15. A báró lehuppant egy sza­bad asztal mellé, a szürke tisztekre sandított. Ekkor egy termetes, kötényes asz- szony felszolgálta az első fo­gást. A báró krákogott, elő­húzta övéből a tőrét, és ne­kilátott a lakomának. Né­mán falta a jókora szarvas- sült-darabokat, az ecetben eltett puhányok halmazait, a tengeri rákok kupacait, s mindezt borral sörrel öblí­tette le bőségesen. A pénz­telen donok egyesével, ket­tesével átszállingóztak az ő asztalához, és ‘a báró hety­ke kézlenditéssel üdvözölte őket. Hirtelen abbahagyta az evést, meredt szemét Ruma- tára szegezte és harsányan felüvöltött: — Rég nem voltam Arka- narban, nemes barátom 1 Becsületemre mondom, itt valami nem tetszik nekem. — Mégpedig mi, báró? — kérdezte Rumata érdeklő­déssel. A pénztelen donok arcán tisztelettudó figyelem raj­zolódott ki. — Mondja meg nekem, barátom! — kezdte a báró. — Mondják meg. nemes do­nok, mióta van úgy kirá­lyunk őfelsége fővárosában. TAJOLO Ma 16 órakor nyílik meg a csurgói Csokonai Vitéz Mi­hály Művelődési Központ­ban Somogyi Zsuzsa nagy­atádi keramikus és Vörös József labodi népi fafaragó kiállítása. Illusztrálásul So­mogyi Zsuzsa kiállított te­áskészletének fotóját közöl­jük. Barcsról kaptuk a hír! hogy a rendelőintézetben Jó fog, jó egészség címmel nyílt kiállítás — gyermek- rajzokból. Valamennyi pá­lyázati rhű volt. a díjakat egy későbbi időpontban ad­ják át a nyerteseknek. Bódy Irén kékfestő textiltervező szép anyaga várja a látoga­tókat a marcali helytörténe­ti és munkásmozgalmi mú­zeum galériájában. A műve­lődési központban most •váltják föl a keceli nevelési központ háti kólóm ühelyének kiállítását a szombathelyi művelődési központ szövő- műhelyének művészi értékű szőtteseivel. A marcali kul­turális intézmény szabadidő- központjában hétfőre várjak Bolya Péter írót. aki orvos­ként az Üj Tükör üzenetro­vatát vezeti. Előadásának címe: Kilépve az inkognitó­bái. Lábodról arról kaptunk hírt, hogy szombat este 20 órától új lemezlovas — azaz lemezlovas nő — lép színre: W. Börzöli Szilvia. Siófokon a kulturális köz­pontban még megtekinthető a húszéves veszprémi Pető­fi Színház tevékenységét do­kumentáló kiállítás. Ma 18 órakor nyílik meg a kaposvári Somogyi Kép­tarban a XI. Barátság Hídja nemzetközi, fotókiállítás. A fotók december hatodikáig — hétfő kivételevek — ala­pon ta 10 és 18 óra között tekinthetők meg. Itt hívjuk fel a figyelmet a Rákóczi tér 2. számú házban látható állandó tárlatra: Bernáth hogy a Birodalom legősibb nemzetségeinek ivadékai egyetlen lépést sem tehetnek anélkül, hogy' mindenféle szatócsokba és mészárosok­ba ne hollandnak?! A penztelen donok las­sanként elhúzódtak. Ruma­ta a sarokba sandított, ahol a szürkék ültek. Azok abba­hagyták az ivást, és a báró­ra néztek. — Megmondom önöknek, nemes donok, mi az oka — folytatta Pampa báró. — Mindez azért van, mert ónok megijedtek. Önök azért tűrik őket, mert félnek. Te is félsz! — ordította, s a legközelebbi pénztelen don- ra meredi — Gyávák,! A pénztelen dón okból azonban édes-kevés haszon volt. Nyilván nem akarózott verekedniük, eom és inni kívántak. A báró átvetette lábát a pádon, tekintetét a sarokba irányította. ahol a szürke tisztek ültek, és kijelentette: — Én bezzeg az ördögtől se félek! Aprítom a szürke csőcseléket, ahol csak érem! — Mit sziszeg ez a so­rt «hordó ? — tudakolta han­gosan egy hosszú arcú, szürke kapitány. A báró elegedetteo elmo­sol vodott. Nagy robajjal ki­mászott az asztal mögül felállott a padra. — Hé. ti, szürke söpredék! — üvöltötte a báró. — Tud­játok meg. hogy tegnapelőtt én. Pampa dón Baiu báró. derekasan elpáholtam a tie­iteket! (Folytatjuk.) Aurél festményeiben gyö­nyörködhetnek a képzőmű­vészet barátai. A Ki llián György Ifjúsági és Üttörő-művelődési Köz­pontban ma 18 órától poli­tikai vetélkedőt rendeznek a fiatal utazóknak és a Pe­tőfi emlékkönyvtár ifjúsági klubtagságának. Ugyancsak ma nyílik az intézményben a nemzetközi díszmadár-ki­állítás a Móricz Zsigmond Művelődési Központ rende­zésében. Ez naponta 19 óráig tekinthető meg. (Vasárnapig este zár a kiállítás.) A Pé­csi Grafikai Műhely anya­ga naponta 10 es 13 óra kö­zött látható. Egy előrejel­zés : hétfőn 17 órakor nyit­ják meg a Balazs Janos kép­zőművészeti kor jubileumi kiállítását. Az Edosz művelődési ház­ban ma 10 óraikor a napkö­zis klub tagjainak Lenin I4m- pácskái cürunei tartanai foglalkozást. A kaposvári Ggiky Ger­gely Színház programjában két. darab szerepel. Ma a stúdióban újra színre kerül Zorin Var-sói melódiája Ba- barczy László rendezéseben. A két szerepet Pogány .Ju­dit és Kottái Róbert alakít­ja. A darabot Szendrö Jó­zsef fordította. Szombaton este Ascher Tamás rendezé­sében látható ismét a Csi- kágó című musical. Fred Ebb, Bob Fosse, John Kan-, der zenés játékát Prekop Gabriella és Eörsf István fordította. Donáth Péter díszletében Billy, Flynnt ez­úttal Spindler Béla alakítja. Velma Kellyt Básti Juli, Roxie Hartot Csákányi Esz­ter játssza. Kottái Róbert, Lázár Kati, Pogány Judit, Czakó Klára, Lukéts Andor is játszik a darabban. Va­sárnap 15 órakor is ez a musical szerepel műsoron. A mozik közül a Vörös Csillag a Korai darvak cí­mű szovjet filmet mutatja be Bolotbek Samsijev ren­dezésében. A forgatókönyv írásában. a szerző, Csingr. Ajtmatov is részt vett. A magyar olvasókhoz is elju­tott az alapmű, a regény, akár csak Ajtmatov többi könyve: A versenyló halá­la, Az első tanító, a Fehér hajó — ennek filmváltoza­tánál már együtt működött az író Samsi jewel —, a Dzsamila szerelme stb. A Korai darvakban egy kis kirgiz település háborús évei elevenülnek föl, egv nyiladozó szerelem tükrében. A Szabad Ifjúságban 16 órá­tól szántén szovjet filmet vetítenek, a címe: A XX. szazad kalózai. Este 18 és 20 órai kezdettel a Kék gal­lér című színes amerikai filmet játsszák. A párizsi nemzetközi filmfesztiválon díjazott alkotás hősei egy detroiti autógyár munkásai, akik elégedetlenek szakszer­vezeti vezetőikkel. A harc a kaland filmre jellemző esz­közök segítségével jelenik meg a vásznon. A Latinca mozi ajánlata A cigánytá­bor az égbe megy című, Gorki j-műből készült szov­jet film. A Mozimúzeumban szombaton az ajtmatovi A versenyló halála című alko­tást játsszák. Az intézmény emeletén kinotechnikai kiál­lítás várja az érdeklődőket, a foki szinten filmadattár, könyvtár teremt lehetőséget a kutatásra. SOMOGYI NÉPLAP Nehéz ennek 1 lenni isten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents