Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-25 / 276. szám

Bonnban befejeződtek a tárgyalások (Folytatás az. /. oldalról) Helm u t Koh 1 ismertette íegutóbbi washingtoni láto­gatása során a/. amerikai álláspontról szerzett tapasz­talatait, s azt mondotta, hogy ha mindkét fél kellő jóindulatot tanúsít, akkor a közép-hatótávolságú raké­tákról tartandó szovjet— amerikai tárgyalások ered­ményesek lehetnek. A CDU elnöke hangoztatta a meg­beszélésen, hogy pártja ér­dekelt a jószomszédi vi­szony megtartásában, s a szövetségi köztársaságban minden jószándékú ember békét óhajt. Kohl szerint Leonyid Brezsnyev közölte: a Szovjetunió is tisztában van azzal, hogy a CDU kész az együttműködésre á moszkvai szerződés alapján. Ugyanakkor azonban bírálta a keresztény uniópártok egyes nézeteit. A CDU elnö­ke egyébként a beszélgetés során felvetette Afganisztán és a családegyesítések kér­dését is., Franz-Josef Strauss azt mondotta, hogy az S7.KP KB főtitkárával megtartott be­szélgetés. amelyen Gromiko szovjet külügyminiszter is részt vett, „barátságos lég­körű” volt, és „nem sajnál­ja. hogy találkozhatott Brezsnyév.vel”:. Strauss ugyanakkor megismételte azt a véleményét hogy „a leszerelés terén nem .yárha- tó eredmény a jövő héten kezdődő tárgyalásoktól'’. « * .* Helmut Schmidt kedden, a szociáldemokrata párt parlamenti csoportjának ülésén kijelentette: Leonyid Brezsnyev szovjet államfő­vel folytatott tárgyalásai so­rán meggyőződött arról, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államokká 1 1a rtan- dó leszerelési tárgyalásokon ...szakaszos megoldásra tö­rekszik”, amellyel ,az NSZK kormánya is egyetért. Mint Knut Terjung, az SPD parlamenti csoportjá­nak szóvivője elmondotta, a kancellár meggyőződött ar­ról, hogy a szovjet vezetés kész a kompromisszumra. ..Semmi keleeg nem férhet Moszkvának ahhoz a ko­moly -szándékához, hogy je­lentős csők ken les történ jék a közepes hatótávolság^ fegyverek területen” — idéz­te a szóvivő Schmidtet. A kancellár ugyanakkor azt a benyomásál hangozta!la. hogy a szovjet vezetés „meg nem ítéli meg helyesen” az ame­rikai kormány nézeteit. Schmidt félreértésnek ne­vezte azokat a sajtójelente- seket. amelyek szerint a je­lenlegi szovjet—nyugatné­met csúcstalálkozón olyan kérdéseket. vitattak még. amelyeknek a jövő heten kezdődő szovjet—amerikai tárgyalások tárgyát kell ké­pezni ok. A nyugatnémet kormány­fő a tárgyalásokat a légkört tekintve ..nagyon kellemes­nek”. a tartalmat tekintve viszont „nem könnyűnek” nevezte. „Teljes mértékben elégedett vagyok a megbe­szélésekkel. ez a négyszem­közti tárgyalásokra is vo­natkozik. Az. NSZK küldött­ségé azon fáradozott, hogy csökkentse a kölcsönös ké­telyeket. . s ennek revén fontos- tolmács-szerepet töl­Leonyid Brez.snyev és Helmut Schmidt megbeszéléseik má­sodik fordulója idején a gymnirhi kastélyban. (Telekit^ — UPI—MTI—KS) tött be a két nagyhatalom között” — mondotta a kan­cellár. * * * f leonyid Brezsnyev ked­den késő délután látogatást tett Karl Carstens nvugatné.- met szövetségi elnöknél. A találkozón részt vett Hans- Dietrích Genscher nyugat­német és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. A tárgyalás során Leonyid Brezsnyev Szovjetunió-beli látogatásra hívta meg a nyu­gatnémet államfőt. Brezs­nyev beírta nevét az elnöki hivatal emlékkönyvébe. Ezt követően megkezdő­dött Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt zárómegbe- •szélése. amelyen részt vet­tek a két küldöttség tagjai. * * * Kedden este a szövetségi kancellár hivatalában befe­jeződtek Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt megbe­szélései. A záróülésen részt- vett a két ország külügymi­nisztere, valamint a kél kül­döttségben résztvevő' többi személyiség is. A tárgyalá­sok befejeztével közös közle­ményt fogadtak el. ennek ■szövegét később teszik köz­zé: Az aláírásnál leonyid Brezsnvev rövid beszédet mondott: •— Befejeződtek tárgyalá­saink a szövetségi kancellár­ral és az NSZK más állam­térfiaival. politikai szemé­lyisegeivel. Látogatásunkat az jelle­mezte, hogy igen gazdag volt mind a találkozók szá­mát. mind pedig a megvita­tott témákat illetően. Ügy gondolom. közös vélemé­nyünket fejezem ki. amikor megállapítom, hogy megbe­széléseinkre a kölcsönös megbecsülés légköre volt jel­lemző, az, hogy egymás jobb megértésére törekedtünk. Természetesen vannak kö­zöttünk ■ véleménykülönb­ségek. Nem tértünk ki meg­vitatásuk elől. de arra töre­kedtünk. hogy ne mélyítsük el az árkokat, hanem éppen ellenkezőles. hidakat, épít­sünk felettük A kancellárral folytatott megbeszéléseinkből levont legfontosabb következteté­semet a következőképpen összegezhetem: mindent meg kell tenni a béke megszilár­dítása. az enyhülés légköré­nek helyreállítása érdekében, és ilyen irányban kell foly­tatni a közős myrrkít. A gyakorlati politika számára ez rendkívül fontos irányjel­ző. A szövetségi kormányhoz hasonlóan’ mi is kívánatos­nak tartjuk a legmagasabb szintű kapcsolatok folyta­tását. Meghívást adtam át Helmut. Schmidt szövetségi kancellárnak, hogy látogas­son el a Szovjetunióba. Ugyancsak meghívtam ha­zánkba Karl . Carstens szö­vetségi elnököt is. A közös közlemény elfoga­dását követően Helmut Schmidt kancellár azt hang­súlyozta. hogy az NSZK-nak és a Szovjetuniónak közös érdeke a béke megszilárdí­tása. és méltatta a tárgya­lások „bizalommal teli. part­neri légkörét.” Schmidt kancellár teljes egyetértését fejezte ki a Leonyid Brezsnyev által mondottakkal és kijelentet­te. hogy a tárgyalásokon nem a külön-, hanem a kö­zös érdekekből indultak ki. Ezek közül az1 első helyen a nemzetközi és az európai bé­ke megőrzése áll A nyugatnémet, kormányfő nagyra értékelte a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat és ezek további fejlesztését he­lyezte kilátásba. Helmut Schmidt szavai után Leo­nyid Brezsnyev ismételten köszönetét mondott a meg­hívásért és a vendéglátá­sért. A tárgyalások nemzetközi sajtóvisszhangja Washington Elco' oldalon, a nap leg­fontosabb hírét megillető helyen számolt be Leonyid Brezsnyev Bonnba érkezésé­ről a The New York Times, a Boston Globe, s több más tekintélyes amerikai napi­lap. A hétfő esti televíziós híradók — egyelőre kom­mentár nélkül — beszámol­tak az SZKP főtitkárának a szovjet nukleáris rakéták jelentős csökkentésére vo­natkozó ajánlatáról. Moszkva A szovjet fővárosban a k özvelemén y érdek 1 öc!ősének középpontjában a Bonnból érkező hírek állnak. A rá­dió folyamatosan tudósít a legfrissebb eseményekről, helyszíni tudósítással indí­tott a hétfő esti televíziós híradó is: az összeállítás­ban nemcsak, a nap ese­ményei, az ünnepélyes fo­gadtatás, a tárgyalások meg­kezdése, főbb témái, Leo­nyid Zamjatyin és , Kurt Becker sajtóértekezlete, Genscher és Gromiko talál­kozója szerepeltek, hanem a televízió tudósítói „kis köz­véleménykutatást” is végez­tek a bonni járókelők. a tárgyalások híreire várók körében, /y televízió híradó­ja, csakúgy, mint a többi tömegtájékoztatási eszköz, részletesen foglalkozott a tárgyalások első nemzetközi visszhangjával is. Róma A 'keddi római és milánói lapok pozitívnak ítélik meg a Brezsnyev—Schmidt ta­lálkozó első napját. A Cor- riera Della Sera úgy véli, hogy a Reagan-beszédben hangoztatott „nulla megol­dástól” tulajdonképpen az amerikaiak sem várták, hogy a Szovjetunió elfogadja azt, de arra számítottak, hogy el­lenjavaslatot tesz Genf előtt. — A genfi tárgyalások előtt mindenesetre jó jel, hogy a Szovjetunió rugalmas ' poli­tikáról tett tanúbizonyságot. Bár a hét végen elhangzott amerikai nyilatkozatok so­kaságából arra lehetett kö­vetkeztetni, hogy Washing­ton merev álláspontra he­lyezkedett, BrezsnVev javas­lata után ezt. az álláspontot meg kell változtatni — ír­ja a vezető polgári lap. Bonn Nagy terjedelemben fog­lalkozik a keddi nyugatné­met-sajtó Leonyid Brezsnyev bonni látogatásával. Azok a lapok, amelyek még közölni tudták a szovjet államfő hétfőn késő este elhangzott, pohárköszöntőjét, kivétel nélkül idézik, azokat a ja­vaslatokat. amelyeket Brezs­nyev a közép-hatótávolságú európai nukleáris fegyverek moratóriumának kibővítésé­re. a/, ilyen fegyverek szá­mának radikális csökkente­sére tett. A remény változata A sztrájkok tombolása el­lenére — van remény. És erről a reményről — akár a tényekkel dacolva — érde­mes beszélni. Szeptemberben — a kor- Imány közzétette a követke­ző év gazdasági fejlődésének három lehetséges változa­tát. Az első változat szerint a nemzeti jövedelem 8 szá-- zalékkal lenne . kevesebb, mint az idén. A második —, az optimistább Változat sze­rint — 1,5 százalékos lenne a csökkenés, a harmadik változat szerint a nemzeti jövedelem növekedne, még­hozzá 2 százalékkal. Ezt a változatot nevezik a remény változatának, de reális vál­tozatnak is. Magától. értető­dik. hogy ezt csak megható-* rozott körülmények mellett lehet elérni: azaz a munká­val kapcsolatos társaáalmi- nemzeti megegyezés eseté­ben, valamint meghatáro­zott terhek vállalása árán. Nem remélt módqn sikeres volt az 1981-es év a mező- gazdaságban. Kitűnő — mondta Jerzy Wojtecki me­zőgazdasági miniszter — a cukorrépatermés (16 millió tonna), ennek következtében a cukorgyárak 600 ezer ton­na körüli termelésre képe­sek. Nem kisebb eredmény, hogy 44—45 millió tonna burgonya termett a tavalyi 26 millió tonnával szemben, valamint 20 millió tonna ga­bona (tavaly 18 milló ton­na). A tél elviseléséhez azon­ban két fő dolog szükséges: szén és hús. Energia az ipar és á város, és energia az ember számára. A szénter­melés a következő évben le­hetne 175 millió tonna; eny- nyi szükséges ^a „remény változatának” nevezett gaz­dasági prognózis számára. Persze lehet, hogy 20 millió tolnával kevesebb lesz. A bányákban ugyanis állandó­ak a konfliktusok, s ezek­nek nem látni a végét. Mindezek mellett hiányoz­nak a cserealkatrészek, a munkáskezek, az élelmiszer, a szappan. A húsadagokat sem lehet emelni, mivel az állattenyésztés a kétszeri ár­emelés ellenére is alig-alig /kifizetődő. Mégis állíthatjuk: tovább­ra is van'esély, megvannak a reális előfeltételek a krí­zisből való kijutáshoz. A kormány értékelte, felmérte Varsó, 1981. november ezeket a lehetőségeket. ír ■ mertelle a társadalom előtt és meg akarja valósítani azokat. A húsfelvásárlás csökkenő tendenciáját akarja megváltoztatni a . Válság­ellenes Operatív Bizottság, amely az utóbbi időben olyan határozatokat hozott, mint az iparcikkek és építő­anyagok falura küldése, irá­nyítása. A soron következő pozitív tervek közé sorolhat­juk az olyanokat, mint a lisztfélék jeevre történő'áru­sításának megszüntetése. Mindezek ellenére a tár­sadalmi konfliktus nem csökken Miért? Ennek ezer oka van. gyű­rűznek a helyi okok is. De úgv tűnik — és ez a döntő — állandóan harcolnunk kell a bizalomért. A kormányt súlyos vádak érik. És ezek nem csökkennek, inkább nö­vekszenek. És hogy reagál minderre a kormány? Min­denekelőtt azzál, hogy nem veszti el nyugalmát, olyan következetesnek mutatkozik, hogy az már a makacssággal határos. A körmán.v helyzet- elemzését így fejezte ki Wojciech Jaruzelski kor­mányfő az utolsó sze.imülé- sen: „A kormány az ülést nem .ióhírrel n.vitia meg. De nem is katasztrofális jöven­dölésekkel. Minden népünk, a munkásosztály kezében van Népünk ha akarja, mindent meg tud valósítani. A mi kötelességünk — a ha­talomé, a kormányé —, hogy rászolgáljunk a nép bizalmára, meggyőzzük az embereket a kijelölt út he­lyességéről, a fokozódó .erő­feszítések céljairól.” Manapság Lengyelor­szágban nem könnyű rászol­gálni az emberek bizalmá­ra. vagy bárkit is meggyőz­ni. arról nem is beszélve, mily nehéz bárkitől is áldo­zatot kérni. A nehézségek sajnos nem csökkennek. Ne kissebbítsük ezeket, hiszen nem is ezért folyik ma a harc. A harc ma a nemzeti egyetértésért folyik és nem vételien, hogy , a kormány az általános sztrájkra a megbeszélésre való felhívással reagált. A kormány • közös asztalnál akar tárgyalni, mert ebben látja az utolsó lehetőségei, s felhív mindenkit ennek az utolsó lehetőségnek, a „re - mény változatának” neve­zett program védelmére. Jerry Roehanszki Római párbeszéd Roma politikai boszor­kánykonyháinak egyike — ha nem a leg fontosa bb — o Monteeitorio palota. a parlament épülete. Kormá­nyok sorsa, politikusok kar­rierje, dói el süppedő sző­nyegekkel borított folyosóin, tágas társalgóinak félreeső sarkaiban. Egyszersmind az olasz politika sorsfordulói­hoz vezető utjai, is innen in­dulnak ki. rosszmájnak sze­rint vem is annyira a kép­viselőit áz tárgyalóterméből, sokkalta inkább a honatyák dolgozószobáinak félhomá­lyából. Kedden fontos eszmecse­rére került sor ismét a Mon­Egyesüit Államok Karibi amerikai parancsnokságot állítanak fel A* femVI tew term Mt in» A« «RT im» «Ol «HJftíré tornyot rr*Js*.t«tt el harisáról a áréi. A ke pen a tizenkét tao­ter«* bnUamakse hanykaiflfia gagol olajfáin i&ronzi.. Az Egyesült Államok kü­lönleges . kptonai parancs­nokságot állít fel a ' Karib- tenger térségének felügyele­tére és a katonai mozgások irányítására — jelentette be hétfőn az amerikai hadügy­minisztérium. A döntést be­jelentve egy minisztériumi szóvivő hangsúlyozta, hogy „az Egyesült Államok érde­kelt a fontos kanta térség­ben.* A Carter-kormányzat két évvel ezelőtt — a kubai szovjet dandár körüli ame­rikai propagandakampány idején — már ■ bejelentette egy ehhez hasonló parancs­nokság felállítását, de végül- is csak egy kisebb irányító csoportot hoztak létre a flo­ridai Key Westben. A Pen­tagon mostani döntése ennek a csoportnak a továbbiéi - leszteset eg kibővítését je­lenti. teeitnrio falai között. Enrico Rerlinquer. az OKP cs Fla- m-inio IHccoli, a keresztény- demokraták' főtitkára foly­tatott megbeszélést. A talál­kozót a kereszténydemokra­ták kérték. Normális körülmények kö­zött a legnagyobb ellenzéki párt, a kommunisták es a relatív többségi párt, a koa­lícióban jelenleg is képviselt keresztén ydem okralák ve­zető politikusainak megbe­szélése nem érdemelne kü­lönösebb figyelmet. Itáliá­ban azonban, más a helyzet. Több mint két éve szüne­tel a közvetlen kapcsolat a kél part között. Biztatónak tunt az az együtmüködés, amely még Aldo Moro ide­jén a kommunisták es a ke­reszténydemokraták között kibontakozott. Igaz, az OKP-í akkor is kivülrekész- tették a kormányzat sánca­in. de — képviselőinek tar­tózkodó szavazata révén — kívülről támogatta a kabi­netet, ami egyszersmind na­gyobb felelősségvállalást is jelentett az ország problé­máinak megoldásában. Moro elrablása, majd meggyilkolá­sa után a többség fölosz­lott, s a ,kereszténydemokra­ták körében isméi a joblj- szárny kerekedett felül. A párbeszéd, vagyis a katoli­kusokat tömörítő keresz­ténydemokrácia és a tkom- munisiák közötti cselekvő együttműködés megfenek­lett. Most ™ gfflBwB megfigye­lők szerint — s kényszer­helyzet miatt kezdeményezte Piccoli a keddi tárgyalást Minden józan politikai en> rádöbbent Itáliában, hogy a kormányzás hatékonyabbá . tétele nélkül az ország vál­ságos állapota állandósul. A két főtitkár ezért az alkot­mány esetleges módosításá­ról kezdett eszmecserét. Te­kintettel a témára, megle­het. tápabban értelmezik majd a napirendet, s más fontos kérdésekben is meg­próbálják tisztázni az állás pontokat. Annál is inkább, mert a Spadolini-vezette koalíció egyre nagyobb akadályokkal találja szemben magéit. A miniszterelnök szeretné 15 százalék ala szorítani az inflációs rálát, de. a szak- szervezetek változatlanul el­utasítják azt a megoldást, hogy minden terhet a dol­gozókra hárítsanak. Kétségtelen, hogy újabb kormányválság kirobbantá­sában sem a kommunisták, sem a kereszténydemokra­ták nem érdekeltek. Annál inkább — .valamennyi más olasz párttal egyetemben — a hatékonyabb kormányzás feltételeinek megteremtésé­ben, A két főtitkár talál­kozója ehhez kíván hozzá­járulni. Megalapozott remé­nyeket azonban csak n pár­beszéd folytatása ébresztene. Ehhez azonban meg túlontúl taooUaJc as álláspontok. . Gy. D.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents