Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-22 / 274. szám
4 OG/ XXXVII. évfolyam, 274. szám 1981. november 22., vasárnap SOROK Bizonyíték A tárgyaláson az ügyész ezt mondja: ' — Bűnösnek tartom betörésben a vádlottat, hiszen megtalálták nála a betör-3szerszámotkat. — Ha ez bizonyíték, akkor ugyanilyen alapon az ügyész úr házasságtöréssel is vádolhat — védekezik a vádlott. A nők, a nők... — Csinálhatsz, amit akarsz, a nők mindig elégedetlenek lesznek! Például a barátnőm nem akarja hordani azt a bundát, amit most szereztem neki... — Miért? —, Mert csak két hónapot kaptam érte... Ez is tünet — Mégis észfe lehet venni, hogy öregszem — mondja Karl Hurtig a barátjának. — Valahányszor megismerek egy nőt, és az illető csúnya, hát valósággal föllélegzem . •, Ifjú nej A fiatal feleség csomagol a bőröndjébe. — Visszamegyek a mamához — mondja, — Ugyan, drága szívem, hiszen még sohasem veszekedtünk! — így az if- já férj. — Ez igaz; de a rendetlenségemtől beteg leszek, a főztöm meg egyáltalán nem ízlik! B sikerült házasság — Hallottad már? Gruber professzor házassága, állítólag, nagyon szerencsétlen. — Tudora: a professzor matematikus, a felesége pedig kiszámíthatatlan. Kultúra — Hogyhogy?! Hs a korsó kétezer évesnél is öregebb? — Igen, warn —.-válaszol a múzeumi őr. — Maga hazudik. hiszen még csak 1981-et írunk! Rossz ómen ~ Tton ismerj®:**# egymást? — ezzel a kérdéssel üd'vözfi az egyetem* tanár a vizsgára jelentkező hallgatót. — Dehogyneaa; • tegutobbi vizsgáról .Zz Akkor, sajnos, megbuktam. — Nos, ma biztosan sikerül majd. Mi is voít az első kérdés, amst akkor föltettem magának*? — Nem ismerjük mi egymást? A* MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkeszt«: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Latino Sándor u. 2 Postacím: Kaposvár Pf.: 31. 7401. Telefon: u-510. 11-511, 11-512 Riadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár, Rt.: ál. 740 Felelős kiadó: Balajcza János. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesitő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 34 Ft, negyedévre 102 Ft. fél évre 204 Ft* egy évre 400 Ft Index: 25 967 ISSN 0133—0602 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári űzőmében, Kaposvár, Május 1. u. 101 Felelős vezető; Farkas Béla igazgató Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Kiállítás, szakmai tanácskozás Cigányklub-találkozó A Dél-Dunántúlon működő cigányklubok tagjai tegnap el£ő alkalommal találkoztak Komlón. A Kossuth bánya cigányklubja hívta meg őket azzal a céllal, hogy mégismerjék egymás tevékenységét és kicseréljék tapasztalataikat, egyúttal képet. kapjanak azokról az intézkedésekről, amelyek a mecseki bányász- városban élő cigánycsaládok élet- és munkakörülményeinek javítását szolgálják. Száznál többen gyűltek össze Baranya, Somogy és Tolna megyéből. Részt vett a találkozón a cigánykérdéssel foglalkozó több szociológus, népművelési szakember. Megtekintettek egy hagyományos cigánylakótelepet, s jártak a kökönyösi városrészben élő cigánycsaládok szép, korszerű otthonaiban, majd fölkeresték azt az óvodát és általános iskolát, ahol kizárólag cigánygyerekeket nevelnek. A művelődési központban a látogatók megismerkedtek a szakköri tagok’ tevékenységével, megtekintették a. munkáikból rendezett kiállítást. A találkozó a dél-dűnántúli cigány művészeti együttes folklórbemutatójával zárult. A vállalatokkal egyeztetve Váli<3>sik cs íbuszmfs©£r@Es$i? vei alakították ki a munkarendhez igazodó menetrendet. A vállalatoktól szerzett tapasztalatok — és a tanácsok jávaslata — alapján határozták meg a munkába igyekvőket szállító buszok járatsűrűségét. A helyközi járatok megváltozott körülményekhez igazodó menetrendjének készítésével párhuzamosan átdolgozták a helyi járatok menetrendjét is. A Volán 13. számú Vállalat azt tervezi, hogy a jövő hónap közepéig eljuttatják az érdekeltekhez a helyi járatok változásokat tartalmazó menetrendjét. Készítenek olyan összesítőt is, amelyik valamennyi vonzáskörzet változásait tartalmazza. Nigmat Ibragimov Üzbegisztán-szerte ismert faragómester. A faragás művészete Ibragimovék családjában nemzedékről nemzedékre száll: tizenkét gyermekük közül kilenc dolgozik a „családi brigádban". Nigm^t Ibragimov mester munkássága gyakorlatilag felöleli a díszítő-alkalmazott fafaragó- művészet valamennyi vállfáját; munkáit nagy mesterségbeli tudás, az anyag fölötti uralom és finom ízlés jellemzi. Képünkön; Nigmat Ibragimov feleségével, két fiával és lányával az Alkalmazott Művészetek Múzeumában, ahol sok minden az ő kezemunkája Fotó: TASZSZ—APN, KS — A. Vszmanov felv.) Napokon belül a nyoijidaba kerül a január 1-én éleibe lépő változásokat tartalmazó autóbusz-menetrend. A módosítást az indokolja, hogy a jövő év elején a legtöbb vállalatitól, intézménynél a megyében is áttérnek az ölnapos munkahétre. Az új munkarend alapvetően megváltoztatja az utazási igényeket: a foglalkoztatóknál a munkaidő kezdése és befejezése eltér majd a jelenlegitől. | A Volán 13. számú Vállalat menetrendszérkesztői szeptemberben kezdték az egyeztetéseket a vállalatokkal. Kar posváron például — a tanács közreműködésével — a nyugati ipartelepen és a belvárosban összesen 28. a keleti * ipartelepen pedig nyolc intézménnyel és vállalattal megállapodásban rögzítették a munkakezdés, illetve befejezés időpontját. A többi somogyi városban és a jelentősebb ipari vonzáskörzetekben — Tabon, Csurgón, Fonyódon, Lengyeltótiban — ugyancsak a munkáltatók közreműködésével és a tanácsok segítségéFalugyűlés —nélkül Andrástól Mikulásig A város vosssásáissn Sfifigláaíipié! SüOlfiil A Nagyatádtól hat kilométerre levő Ötvöskónyi történetéről terjedelmes kötetet lehetne írni, de a jelenesem érdektelen. Önálló közigazgatású település a megye legkisebb tanácsi apparátusával. Lehet-e itt. ilyen körülmények között dolgozni, szépíteni, gazdagítani a települést? — többek között erre ■foltunk kíváncsiak, amikor Antal Vilmosnak, a járási hivatal munkatársának. társaságában falugyűlésre indultunk. A nagyatádiak konyhakertiéként is sokat emlegetett település termelőszövetkezete a hetvenes évek közepén egyesült a segesdi- vel, a lakosság azonban inkább Nagyatádhoz kötődik. A 480 aktív kereső közül 180-an dolgoznak a városban. A felsőtagozatosok ugyancsak a városban tanulnak, s január 1-e óta Ötvös- kónyi kulturális életét \s a városi tanács művelődési osztálya irányítja. E jelenségek, illetve ellentmondások sorát hosszan lehet folytatni. Érdeklődésünk tehát nem volt alaptalan. Az első meglepetés akkor ért bennünket, amikor a terembe lépve azt láttuk, hogy csupán néhány széksort állítottak föl. Alighanem a rendezők is érezték, hogy nem sokan jönnek el a falugyűlésre. Valóban: az 1004 ötvöskónyi lakos közül mindössze ötvenen voltak kíváncsiak településük gondjaira jövőjére. Pedig Simon Jenő társadalmi tanácselnöknek volt miről szólnia. — Az elmúlt öt évben szépen fejlődött Ötvöskónyi. — A 68-as út mellett korszerű lámpákat szereltek föl; javult a mellékutcák közvilágítása is — mondotta. — Járdákat építettünk négy utcában: felújítottuk a Petőfi utcát, s rendeztük az Eötvös, a Kossuth és a Táncsics utca egy részét. A falu szépítéséből és gazdagításából az ötvöskónyiak derekasan kivették a részüket. Nemcsak a falunapon, hanem más alkalommal is. A társadalmi tanácselnök az eredmények mellett szólt a gondokról is; többek között megemlítette, hogy miért nem tudják rendezni a Kónyi utcát, s beszélt arról is, hogy a januári átszervezés miatt a művelődési termükre egyetlen fillér sem maradt. Így nem tudnak tűzifát venni, kölcsön kapott szénnel kell fűteni. Éles vita lehetősége lógott a levegőben, de csupán apró, egyedi ügyek kerültek felszínre, olyanok, amilyeneket a mindennapi munka során is orvosolni lehetne. Egy fontos témáról nem esett szó. Az elmúlt h(»lapokban ugyanis gyakran hallottam az ötvöskónyiak óhajáról: szeretnének „városlakók” lenni — úgy', hogy településüket Nagyatádhoz kapcsolják. A falugyűlésen erről nem szóltak. Amikor Simon Jenőtől a miértről érdeklődtem, azt a választ kaptam: az ötvöskónyiak bíznak abban, hogy mielőbb Nagyatádhoz csatolják a településüket, s ezzel talán megoldódik a megye legkisebb létszámú tanácsi apparátusát magáénak mondó község irányítása. N. J. Kaíi csak néhány napja került szüleivel a fővárosba, új lakásba, új környezetbe egy vidéki falucskából — és máris szembe kell néznie kis élete egyik legnagyobb gondjával. Hogyan fogadják majd az iskolában a jól nevelt „pesti gyerekek" meg az új tanító ‘néni? Él-« előítélet a kis jövevénnyel szemben, csupán azért, mert cigány? Erre, az egész társadalmunkat izgató kérdésre kapunk választ Halasi Mária és Kende Márta filmjéből, amelyet — Az utolsó paciban címmel — ma délelőtt fél tizenegykor sugároz a televízió Remek „időzítéssel”. Andrástól Mikulásig rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Országos Egyesülete, valamint a Móra kiadó — már negyedszer — az országos gyermekkönyv- hetet. A somogyi rendezvénysorozat lebonyolításában ezenkívül tíz szervezet és intézmény is részt vesz. A sok bába közt sem vesznek el mindig a gyerekek: ezt látszik bizonyítani a november 30-tól december 6-ig tartó eseménysorozat előzetes programija. Már az is rangot ad a Úttörőpark « Űttörőparkot alakítanak ki Taszáron. Tavaly fogtak munkához a baléi November 7. Termelőszövetkezettől kapott területen. A park célja, hogy a gyerekeknek lehetőséget nyújtson a hasznos időtöltéshez, helyet adjon « raj- és őrsi összejövetelek- t mek, a játéknak és a sportnak. A kőépület már áll, a tervek között szerepel egy mini focipálya, egy tekepálya és közlekedési park kialakítása. A Honvédelmi Minisztériumtól százezer forintot, a ruhagyártól huszonhétezret kapott az iskola a munkákra. Az építkezéshez nagy segétséget nyújtottak a honvéd KISZ-szervezetek. a szülők és a tanulók, akik mintegy kétezer óra társadalmi munkát végeztek. A hatéi tsz a területen kívül fuvart és anyagokat is biztosított. Az új parkot jövőre a gyermeknapon vehetik birtokukba az úttörők. gyermekik önyvek ünnepének, hogy a megnyitó beszédet — a hónap utolsó napján' .a megyei könyvtárban — Ta- káts Gyula József Attila- díjas költő vállalta, akinek a legifjabbak is számos szellemi élményt köszönhetnek. Ugyanakkor és ugyanott mutatkozik be, szépnek ígérkező könyv- és illusztrációki- állítással a Móra kiadó. A „rendhagyó irodalomórának”, író—olvasó találkozóknak pedig se szeri se száma. A kis olvasókkal tr—lkozik december első hetében megyénk falvaiban és városaiban Nagy Katalin, G. Szabó Judit és Bakó Ágnes írónők, Ranschburg Jenő lélekbúvár, Dárday István filmrendező, sor kerül ezenkívül előadóestekre, rajzversenyekre. a könyvszeretet szellemében fogant mikulásünnepségekre is; A mozi üzemi vállalat vezetői jó „szimattal” ifjúsági vetítéseikkel örvendeztetik meg a megyeszékhely és még tizenkét település kis- és nagy diákjait. A repertoárban bőven találunk ifjúsági regény-feldolgozást. történelmi és indiánfilmeket. A könyvárusok és könyvterjesztők — ígéretük szerint — nagy választékkal igyekeznek majd kielégíteni a találkozók, filmvetítések nyomán feltámadt érdeklődést. Á Nők Lapja évkönyve Jövőre, a szabad szombatok bevezetésével több lesz a szabad időnk, s .jő volna mindig tartalmasán eltölteni. Ehhez nyújt segítséget a Nők Lapja 1982-es évkönyve. amely különösen sikeres összeállítás: szinte nincs olyan témakör, amelyben ne adna hasznos tanácsokat, ötleteket olvasóinak. Hogyan lehet változatosan, az évszak kínálta lehetőségeket kihasználva főzni — a receptek mellékelve a Kony- hakalendárium '82-ben. Milyen a divatos, az alkalomhoz illő öltözködés? Megnézhetjük az évkönyv Kis divatlap fejezetében. Aki szeret kézimunkázni, számtalan mintát kap hozzá. Hogyan lehet a kis lakást praktikus, kényelmes otthonná varázsolni? — Lak- berendezési tanácsadás képekben ... Az orvos ezúttal minden korosztálynak segítséget nyújt — leggyakoribb problémáik leküzdéséhez. A jogi tanácsok témája szintén mindenkit érdekel: a lakás. Ötletek, tudnivalók a kiskert művelésébe^, és szépítésében. Emberek, sorsok — mindenki számára tanulságos magánügyek. Politika, tudomány, novellák, versek, képzőművészet, krimi mesék. rejtvények, kozmetikai lanácsoa., \
