Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

VÉGE Busa-vita a Balatonon A Balaton körül időnként heves viták lángolnak fel. Így van ez horgászatügyben is. különösen, amióta az ele­ve elhibázott angolnatelepi- tést megkezdték. Az angol­naprogram hatásai közé le­hetett sorolni többek között azt. hogy egv sor halfajta, különösen a fogas-süllő táp­lálékául szolgáló csapó sü­gér. vágó és selymes dur- bincs. küsz vagy eltűnt vagy jelentősen megcsappant ál­lománnyal maradt meg a tó­ban Ezért a balatoni süllők szabályosan eheznek. bárki, aki fog más vízen és a Ba­latonon fogast, azt a furcsa­ságot tapasztalhatja. hogv még a gyors folyókban élő. tehát eleve karcsűbb, többet úszó süllők is súlyosabbak azonos testhossznál, mint a balatoniak, amelyeknek pe­dig — állóyizi ragadozók lé­vén — súlyosabbaknak kel­lene lenniük. Tehát. ha nyertek is valamit az álh'tó- la.s sok valutát hozó angol­nán (amelyet csak éppen le­halászni nem lehet mindig időben, mert a Són, ahol az angolnacsapda van, a víz- eresztést a népgazdaságilag fontosabb üdülési, vízállási és exporthajó-átbocsatásí időpontokhoz igazítják in­kább, mint az angolnafogas- ra kedvező időpontodhoz) — azt többszörösen elvesztették az exportban ugyancsak jól értékesíthető süllöállomanyi sulvcsökkenesen. Az angol­naprogram kudarcát bizo­nyítja, ho^ty a hasonlóan „angolnasitott” Velencei-ta­von ma már mere! nélkül, szabadon irtható „duvad" a* angolna, hogy vegre eltűnjön a tóból, es a biológiai egyen­súly hel.vreán.jon . . Ezek után azt hinné bár­ki. hogy a hasonló baklövé­sek elkövetésétől már csak a balatoni korrhányprogram is visszatartja az illetékeseket. Tévedés, sajnos, mert egy kis szakmai csoport mind hangosabban követeli egv ideje, hogv a busát is tele­pítsék a Balatonba, mond­ván: er4 a hal majd kiészi az algát. így vizel is tisztít.' és a korszerű halgazdasági munkában, s az exportban szükség van a busára is. Itt érdemes egv pillanatra' megállni. A Magyar Nem­zetben egy sorozatnyi cikk évek óta tiltakozik az újabb ballépés ellen. Pönyi Jenő. a Magyar Tudományos Akadé­mia tihanyi biológiai kutató intézetének - hidrobioloeus osztályvezetője, Felföldi La­jos hidrobiológus. a Vízgaz­dálkodási Tudományos Ku­tató Intézet nyugalmazott osztályvezetője, akiinek nagy sikerű könyve szeptember­ben jelent meg vizeink éle4 téról, Antalffy Gyula, a szak­mához értő jó nevű újság­író sorozatosan bizonyítot­ták: a tájidegen busa bete­lepítése újabb biológiai egyensúlybomlast okozhat, nagy mennyiségű ürülékével a busa legalább annyi szer­ves anyagot ürít vissza a tóba, mint amennyit kiszűr onnan, tehát víztisztító hatá­sa nem .jelentős, sót ezzel még fokozza is a Balaton eutrofizálódását; Tóig Ist­ván, a százhalombattai vi­lághírű TEHAG igazgatói» szerint pedig meg szaporod­ni m fog a tóban. Mindezeket a véleménye­ké*. » Halászat thál. 4. szá- ntstun igen nagyvonalúan „aöpri le a* aeztalröl" dr. Télén a kertben AISb feleződtek be *r. deal munkák, mans a következő evre gondolnak » kertesake dök. Ilyenkor tervezik H. hogy a kert melyik részébe mát fognak ültetni, milyen vetemény kerül az agyasok­ba es marts megkezdődik * növényvédő szerek, a vető­magvak. szölool tvanyok. fa- és bokorcsemetek. nem min­den veSződés nélküli beszer­zése. Most azonban ne er­ről. hanem néhány időszerű feladatról essék szó! Altalanos tapasztalat, hogy a kerteszkedök nagyobb fi - gyeimet fordítanak a növé­nyekre, a fákra, a ve tömé­nyek re, mint a legfontosabb termőeszközre, a talajra. Kertes vidéken járva, mos­tanában is gyakran tapasz­talom, hogy a föld őszi fel­ásását még sokan nem vé­gezték el, pedig ez a munka a jövő évi eredményes ter­melés egyik feltétele. A fel­ásott talajt, a tel folyamán a fagy ugyanis apró morzsás szerkezetűre bontja, a ta la.iban lévő tápanyagok fel- ve he töve válnak és a fella­zított föld befogadja a teli csapadékot: tárolva azt a növények nyári szükségleté­nek kielégítésére. Az ásást jobb későn elvégezni, mint elmulasztani. Ezért a még hátralévő ásást az enyhébb téli napokon is folytassuk és fejezzük be. Ahol szerves hulladék, ffa- hamu, lekaszáll fű, gyomok, bab es borsó szára, szóló- törköly stb.) gyűlt össze, azt is forgassuk az ásás során a üda.fba A szerves wnya - gok tavaszig elbomlanak es javítják a föld termékeny »eget. A fenyőfák, a boróka, él­ei pros és más tűlevelű fák- Irokrok télen nem térnék nyugalomra: meg tagyos időben is folytatják eletmú ködösüket, táplálkoznak és le leg zenek, A fagvo6 földben azonban a tápiá Ikozashoi szükséges víz is meg van fagyva, aminek következté­ben az örökzöldek télen gyakran szomjaznak: ennek' következtében tűleVeleik egy részét ledobjak, kopaszod • nak, sót el is pusztulnak. Ezért ajánlatos az örökzöld bokrokat és fákat a tél fo­lyamán — fagymentes napon — alaposan megöntözni. A gyümölcsfák és gyü­mölcstermő bokrok legna­gyobb téli veszedelme az ónoseső. Ez ugyanis ráfagy a gyümölcstermő növények vesszőire es a vastag jegke- reg alatt a termörügyek el­pusztulnak. Ezért, ha azt ta­pasztaljuk, hogy olmosesó vagy onoseső után iégkéreg csillog a fákon, akkor seprű­vel veregessük meg a lak koronáját törjük össze a jégbevonatot. Nagyobb ha­vazás után annyi hó halmo­zódhat fel a fák es bokrok vesszőin, hogy a súly alatt az ágak letörhetnek. Ezért célszerű — miután kigyö­nyörködtük magunkat a ha­vas fákban — megszabadí­tani őket veszélyes terhűk­től. AZ ÉPlTÖGÉPGYÁRTÓ VÁLLALAT BARCSI GYÁRA fölvesz az alábbi szakmákban szak- és betanított munkásokat: — forgácsoló (esztergályos, maros, gyalus), — lakatos, — vasipari festő. Woynarovich Elek, a nem­zetközi hírű halszakértő. Pontonként az alábbiakat mondja: a nem őshonos bu­sával intenzív holtágakban egy tonn ás hektárhozamot ér­tek el ott. ahol azelőtt 50— 80 kg volt a fogás Nem baj. hogy nem horgászható, mert 200 ezer horgász érde­két éri csak kár, és az el­hanyagolható 10 millió lakos halhúsellátásával szemben. Ha szálkás is a húsa. éá itt­hon nem is szívesen fo­gyasztják. azért még dollárt hozó, keresett exportcikk. A többi pontot kár firtat­ni. ott ugyanis egyszerűen a már felsorolt tudós kollégái véleményét cáfolja meg. lé­nyegileg egyszemélyi véle­ménye alapján. De az emlí­tett pontokat már csak tár­sadalmi hatásuk miatt is ér­demes megvizsgálni. Hogy 200 ezer horgász • érdeksérel­méért nem kár? (Üdülóje- gyesekkel, es családtagokkal együtt ez a szám már egy­millió felé közelít ennyien kedvelik ma a horgásza­tot . ..) Hog£y mindezt elsöp­ri tízmillió ember halellátá­sának érdeke? De a követ­kező pontban maga a neves haltudós ismén el, hogy a busát itthon nem szeretik, tehát nem a tízmilliós ellá­tás .Jelszaváról’, hanem ex­portérdekeltségről van szó Viszont ha már itt tartunk: makor látják már be végre az érdekeltek, hogv a Bala­ton — nem halastó?! Nem arra való, hogy ha nincs Pénz halastavat építeni, hát majd itt termelünk? A Ba­latoni Ha Igaadasae halasta­vaiban. pisztrángrievelőjé- ben bizonyította mar, hogy kepes az intenzív gazdálko­dásra Akkor miért nem vo­nul vissza a Balatonról, és hagv fel a halastavakon megszokott szemlélet ide való átplán tálasa val ? Le­hetne a balatoni halból más­ként is devizát termelni. Például: vendéghorgászta ­tással! Amihez a jelenlegi haIaszhato-paokot. sőt a vi­zet ismerő halászokat is al­kalmazni lehetne. Akár a gazdaság égisze alatt is. Mindenesetre többet nyerne Vele az ország, mint egy bi­zonytalan, esetleg a to bio­lógiai egyensúlyát tovább rontó hal telepítési akcióval. Remélhető, hogv a Balatoni Intéző Bizottság es más il­letékesek ezt is magf oh tol­iak, mielőtt engedélyezik az újabb tévés „halastavi le pest". Szatmári Jenő István Magyarország múzeumai Janus Pannonius Múzeum A múzeum alapításának gondolata Pécsett az 1870-es években merült fel. 1871-ben Farkas István negyvennyolcas honvédtiszt és ügyvéd vég­rendeletében ezer forintot adományozott a „Pécsett föl­állítandó múzeum és könyv­tár" részére. 1898-ban Juhász László ügyvéd felajánlotta a városnak, hogy régiséggyüjte- ményét letétként, kiállításra átengedi. E kiállítás sikeré­nek következtében a város 1899-ben elhatározta a mú­zeum létesítését Két év múl­va, 1902-ben állami támoga­tással, nyolcezer koronáért meg is vásárolta Juhász Lász­ló 150 szekrényben elhelye­zett, 6795 darabból álló, a ko­rabeli magyarországi régésze­ti kutatások csaknem vala­mennyi korszakát reprezen­táló gyűjteményét. Ezt a törzsanyagot néhány év alatt számos adomány egészítette ki. A legjelentősebb a Zsolnay család letétje volt. Az állandó kiállítás (termeszetrajzi, hely­történeti, régészeti, Zsolnay- kerámiai-anyaggaJ) megnyitá­sára 1904. november 27-én került sor. A múzeumigazga­tói teendőket akkor Marosi Arnold középiskolai tanár látta el. A Baranya vármegyei Mú­zeumot 1929-ben alapították. Dom bay Jáno« vezetésével. Néprajzi és régészeti gyűjte­ménye volt jelentés. 1940- ben a megye önálló épületet vásárolt múzeuma szamara a Széchenyi téren. 1951-ben az ország összes múzeuma állami kezelesbe került. A pécsi Ma- jorossy Imre Múzeumot es a Baranya vármegyei Múzeu­mot összevonták. Az egyesí­tett intézmény Janus Panno­nius Múzeum néven három osztályra tagolódott: régészeti, néprajzi és természettudomá­nyi osztályra. Egyidejűleg megindult az iparművészeti osztály szervezése is. 1952-ben megnyílt a Románkori Kőtár, 1955-ben az állandó Zsolnay- kerámia-kiállitás. 1958-ban a pécsi Janus Pan­nonius Múzeum, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum és a komlói Helytör­téneti Muzeum a Baranya megyei Tanács irányításával egységes megyei múzeumi szervezetté alakult. 1960-ban főállású muzeológus alkalma­zásával megkezdődött a szé­les körű munkásmozgalmi és varostörténeti gyűjtés. A hetvenes évektől fokoza­tosan erősödik a múzeum tu­dományos munkássága. 1980- tól a Művelődési Miniszté­rium a Janus Pannonius Múzeumot kutatóhellyé mi­nősítette. A szakterület tudo­mányos munkásságai publi­káló Évkönyv hat szekcióban (természettudomány, régészet, történettudomány, néprajz, művészettörténet, muzeológia) közöl tanulmányokat, évente 35—40 nyomdai ív terjede­lemben (350—400 oldal.) A „Művészeti kiadványok” m- rozatban 1969—1981) kozott 43 kiállítási katalógus jelent meg, a „Dunántúli Dolgoza­tok" című kismonográfiából 1965-tól 12 kötet. Jelentősen bővültek, tartalmukban mé­lyültek a kiadvány-cserekap­csolatok. 1980-ban 480 hazai és külföldi intézménnyel, mű-, zeummal és könyvtárral cse­réltek kiadványt, melynek eredményeképpen a muzerrm munkássága egyre szélesebb körben válik ismertté. A tudományos munka ered­ménye a publikációkon kívül a magas szintű kiállítások rendezésében is megnyilvánuL Az állandó kiállítások sza­ma ma Pécsett 12, a megyé­ben 17. A látogatottság száma folyamatosan növekszik, 1978- tól meghaladja az évi egy­milliót. Az utóbbi években lehetőség nyílott a múzeum külföldi bemutatkozására is. A Modern Magyar Képtár anyagából — a Nemzeti Ga­lériával közös szervezésben — kiállitassorozato! mutatott be Nyolcak es Aktivisták, majd Tendenciák a XX. századi magyar művészetben címmel. Az első St. Etienne. London, Róma, Genova, Párizs, Hel­sinki, a kettő együtt Stock- . holm közönségé előtt szere­pelt nagy sikerrel. Ezek az or­szághatáron tub bemutatko­zások igen jelentősek az or­szág kulturális megitéleseben, egyúttal újabb lehetqsegeket nyújtanak további cserekap­csolatok kialakítására. A múzeum pécsi távlati ter­vei között szerepel a szakmai gyűjtemények további fejlesz­tése, a feltárt, gyűjtött nagy- értékű mutargyanyag méltó 'bemutatása. A megyeben következetesen folyik a népi műemlékek helyszíni felújítása es megőr­zése, Ezek egy része szintén múzeumi funkejót kap. Ki­emelkedő példák eddig Me- cseknaöaed es falu nemet nemzetiségi tajhazaj, & E. Üdvözlet Irkutszkbol, öröknaptár Hawaiból Jelentkezés a gyár üzemgazdasági osztályán, Barcs, Drava-part (59177) A háztól altig otven me térré tombol a Balaton, szél kínozza a hatalmas nyárfá­kat A lakásban viszont kel­lemes meleg, a falra akasz­tott hatalmas kepek láttán akar a Kara n -szigetet,en is erezheti magat az ember, —• Bizonyára külföldről behozott poszterek ezek — mondom házigazdámnak, Varfi Bélának. — Szó sincs róla. Ezek mind képeslapról készült na­gyított színes fotók, amelye­ket egyik barátom készített. A balatonszabadi h a rom - unokás nagypapa néhány esztendeje még Pécsén szol­gálta a vasutat. „Szakmai” körökben híres kepeslap- gyű.iteménye. mint mondja, a vasútnak is köszönhető. — Tizenhat gyerekes mun- kascsaládba születtem. Moz­gékony, nyughatatlan egyé­niségemnek az álmok betel­jesülését jelentette a vasút. Tizenkét éves koromban in­dultam először dolgozni, tel­ve nagy reményekkel, meg az addig elolvasott több tu­cat útleírás és kalandregény megannyi ingerlő élményé­vel. Csakhamar kiderült azonban, nemhogy távoli or- szagjokba, de meg Budapest­re sem egyszerű eljutná a magamfajtának, akit meg testi hibával is sújtott a sors. Maradt tehat továbbra is az« olvagés, meg a filmek. Aztán egyik barátom réven, van annak már vagy negy­ven eve is, elkeveredtem egy akkor már idős egyetemi professzor lakosára, aki el­sősorban nagyértékű mü- gyűiteményét babusgatta a legszívesebben, de csodala­tos kepeslapgyújteménye xs volt Gyakran meglátogattam, később már csak en egyedül jártam a kis öreg nyakara, s kikérdeztem mindenről. Hogy és honnan léhet ilyen levelező lapokhoz jutni? Ar­ra kértem, segítsen. Látva lelkesedésemet, megajándé­kozott néhány szép darab­bal, és elmondta azt is, hogy a hobbi csak úgy ér vala­mit, ha az embernek vala­milyen élménye kapcsolódik a gyűjtéshez. Ezt pedig úgy lehet elérni, hogy személyes kapcsolatokat alakít ki. Adott néhány címet és arra biztatott, hogv tanuljak nyel­veket. szerezzek minél több tárgyi ismeretet, földrajzi tájékozottságot. önképző körökbe, nyelv- tanfolyamokra .jártam, alap­fokú iskolai képzettséggel, egyetemista* koae. Két év alatt odáig jutottam a ne­met nyelvben, hogy bar sok- sok nyelvtani hibával, de le­veleztem. Később hozzáfog­tam az angolhoz. Sokszor egessz éjszakám ráment arra. hogv szótárból, meg barátok segítségével megírjak egy le­velet. Itthon minden alkal­mat megragadtam arra, hogy külföldiek tarsaságaba ke­rüljek, és gyakoroljam a nyelveket. A háború során valamelyes jártasságot sze­reztem az orosz nyelvben, a felszabadulas után meg tol­mácsként is tevékenykedtem — Az evek során hány le­velező társa volt? — Nagyon sok kedves emlékem van, hiszen sokuk­nál már kint is jártam. Ed- # digi életem során körülbelül' száz olyan levelező társam volt, akivel rendszeres kap­csolatot tartottam. Sajnos, sokan már nem élnek közü­lük. Két évvel ezelőtt pél­dául a harmincnyolc évvel ezelőtt megismert barátom temetésére utaztam el Drez­dába, és elvittem a család­nak azt a több ’száz leve­let amit a hosszú évek so­rán váltottunk. Ezeket egyéb­ként én mind megőrzőm, úgy hogy tavaly nyáron itt az udvarban már egy külön kis raktarheiyisaget kellett épí­tenem, amolyan maszek le­véltárat. Tudja az ebben a hobbiban az igazán értékes szamomra, hogy az emberi sorsok mellett, a lapokon, leveleken keresztül megele­venedik a történelem,. egy- egy ország fe.ilódese Chilé­ből például van olyan dá­tummal ellátott levelem — illetve borítékban elküldött képeslapom —, amit a Pi­nochet-rezsim ha talqrpra, ju­tásának napján adtak postá­ra. Nemrég kaptam egy na­gyon szép üdvözlő lapot hat­vanötödik születésnapom al­kalmából a távoli Irkutszk- ból, egy regi Kedves bará­tomtól, akivel az ötvenes években hozott össze a sors. Már búcsúzom, amikor a falon egy képeslapba ágya­zott öröknaptárt mutat. Hoz­zá is kedves történet fűző­dik. Egy hawai esküvőre lett volna hivatalos. A fia­tal pornak üdvözlő lapon küldte el iókívánságait. Vá­laszul kapta tőlük ezt a szép ajándékot. Körtéd Zsolt SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents