Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

TANÁCSOK A TÁRSKÖZSÉGNEK \ „La faragott" í^ásryesk? Segítenek a bejáró munkásokon Több társadalmi munka Eredményes és a környék­re is kisugárzó hatású a ta­hi nagyközségi népfrontbi- zottság tevékenysége A moz­galmi munka szinte minden területen előreléptek az ntóbbi • öt évben. Más hely­ségeknek is példát mutatnak abban, ahogy megszervez­ték a körzeti bizottságot: ahogyan Útmutatást adnak a társközségek nepfrontbizótt- sagainak. A feladat egy csöppet, sem könnyű, hiszen Tabhöz hét társközség tartozik, a von­záskörzetben pedig még öt tanáesi székhely község. ti­zenkét társközség varia a mozgalmi munkát segítő ta­nácsokat. Nagyon büszkék a tabiak arra, hogy 1976 óta 459 forintról 845-re nőtt. az egy lakosra iutó társadalmi mun­ka értéke. Ebben benne van a helyi népfrontmozgalom ösztönző és szervezőmunkája' is. Szó sincs azonban arról, mintha a nagyközségi bi­zottság mindezt egy szerv erdemenek tartaná: ez első­sorban a Tabon élő emberek összefogásának, valamint a tervszerű együttműködésnek a gyümölcse. Eredménye­képpen megváltozott a nagy­község arculata: szebb a kör­nyezet. jut hely1 a gyere­keknek az óvodában, van eleg játszótér. Jó hatással volt a széles körű társadalmi összefogás a mozgalomra is — ez ösz­tönözte a nepfrontbizotVsa- got a munka meg szervezet- tebbe tételére. A testület el­sősorban politikai szervezó- rmmkavál segített a társa­dalmi munka megsokszoro­zásában Három evvel ezelőtt hét lakó- és utca b i zottság. tavaly pedig négy körzeti nepfronIbizottsag alakult a nagyközségben. Ezek ugyan­csak bekapcsolódtak a nagy­községért végzett tevékeny­ség szervezésébe. Arra buz­dították a lakótársakat, hogy ők is legyenek ott a parko­sításon. az utca csinosítá­sán es máshol, ahol van tennivaló. Á lakosság érdeklődése a közsegpolitikai kérdések iránt állandóan nő. Ez an­nak is köszönhető, hogy a népfrontbizottsag számon tartja a falugyűléseken el­hangzott közérdekű járásia­tokat. s a nagyközségi ta­náccsal kialakított jó együtt- működes réVén eredménye­sen szorgalmazza megvaló­sításukat. A tervek között szerepel, hogy javítják a poLitikai fel - világosító munkát az üze­mi dolgozók körében a lakó- területi munka fejlesztése érdekeben A mozgalom ed­dig sem feledkezett, meg ró­luk: figyelemmel kísérte a bejáró dolgozók helyzetét. Megvizsgálták például, hogv milyen gondokat okoz a köz­lekedés. A szakmai es álta­lános művelődésüket mind n eszközzel szorgalmazták. A bizottság tagjai például né­hány tabi üzemben a hely­színen i gvekeztek meggyőzn i a dolgozókat hogv végezzék el az általános iskola nyol­cadik osztályát is. Ez sem volt eredménytelen. A szép eredmények között tartják számon, hogy sokkal nagyobb a nők. a fiatalok közéleti tevékenysége. Egy­re több lány és asszony mondja el a véleményét a népfront . különféle rendez-, vényein. A fiatalok minden társadalmi munkaakcióban szép számmal résztvesznek. A népfrontbizottság évek óta rendszeresen tart előadáso­kat a fiataloknak, fölkészíti őket a közjogi .»tevékenység­re. • A politikai ismeretterjesz­tésben eddig elért eredmé­nyek ösztönzik a mozgalmat arra, hogy még' rendszere­sebben tartsanak előadáso­kat. A tervek szerint a la­kosság körében elsősorban ott növelik a felvilágosító munkát, ahol más szerv nem vonta be az embereket sem­milyen oktatásba. A tabi nagyközségi nén­frontbizottság minden segít­séget megad a társközségek­ben, a vonzáskörzetében te­vékenykedő répfrontbízott- ságoknak. Bevált az a mód­szer. hogv évente néhány alkalommal összeülnek a népfrontelnökök, s összehan­golják munkájukat, tervei­ket. Ezek a tanácskozások azért olyan gyümölcsözőek, mert a nagyközségi pártbi­zottság és tanács szintén képviselteti magát, s így kialakulhat a közvetlen esz­mecsere. Az elnökség tagjai szemé­lyesen is segítenek egy-egy társközségben a tisztségvise­lőknek. Tab kisugárzó hatá­sa egyre jobban érződik a környéken. A testület — fi­gyelembe véve ezt — most azt tűzte ki célul, hogy még rendszersebben ad útmuta­tást, tanácsot a társközsé­gek testületéinek. Ezzel azt is elérik, hogy mindenhol rendszeres lesz a testületi élet. a mozgalmi tevékeny­ség. Ennek érdekében job­ban kiépítik az aktívaháló­zatot fellendítik a pártfo­góiéi tevékenységet. Lajos Géza Több sertés — jövőre Jelentős fejlesztést hajtanak végre a sertéstenyésztési ága­zatban a Györ-bopron megyei lébénymiklósi termelőszövet­kezetben. A több mint harminchatmillió forint értékű be­ruházás lehetővé teszi, hogy az eddigi kocaállományt hét- száz darabra emeljék. Az ISV-technológiával termelő telep a gazdaságnak mintegy négymillió forint nyereséget hoz (MTl-fotö — Matusz Karoly felv. — KS) Arkagrii és Borisz Sztregackii Nehéz istennek II lenni Rumata kísérőié odament a tiszthez, es valamit sú­gott a fülébe. Az bólintott, erdeklódessel pillantott Ru- matara, és eltűnt a szoba túlsó vegében levő tarka ajtófüggonyök mögött. A rohamosztagosok is ér­deklődéssel nézegették Ru- matát. Egyikük megjegyez­te: — Szép kővecsfceie van a donnák! — Éppen jó lesz a király­nak. Meg az öntöttarany-ab- roncs i*. SOMOGYI NÉPLAP — Most mi magunk va­gyunk' a királyok. — Akkor hat leszedjük? — Abbahagyni — mondta halkan a fekete köpeny es.. Rumatához mént, és mellé állt. A rohamosztagosok bal­jósán méregették. A betű­zött szemű a tenyerébe kö­pött, egyik kezéből a , má­sikba dobálta a fejszét, es megindult Rumata felé. A köpenyes ember magas­ba lendítette a kezét. Vala­mi pattant a mennyezet alatt Z-z-z! A rohamoszta­gos elejtette a fejszéjét, és hanyatt dőlt Homloka kö­zepéből sűrű tollazatú, rö­vid. vastag nyíl állt ki. Csend Jett. A rohamoszta­gosok hátrálni kezdtek, és szemükkel félénken kutat­ták a mennyezet alatt sora­kozó szellőzönyílásokat. A köpenyes ember leen­gedte a kezét és kiadta a parancsot. — Takarítsátok el ezt a dögöt, de szaporán! Néhány rohamosztagos odaugrott megragadta a ha­lottat és elvonszolta. Az aj­tófüggöny mögül előbukkant a szürke tiszt és hívón in­tegetett. — Menjünk, dón Rumata — szólt a köpenyes. Rumata, a foglyok csapa­tát megkerülve, a függöny, felé tartótá.’ Semmit sem ér­tett. A függöny mögött, * sötétben megragadták, meg­motozták. letéptek övéről az üres kardhüvelyeket, es ki­tuszkolták a világosba. Rumata azonnal rájött, ho­vá került. Don Reba dolgo­zószobájába, a lila lakosz­tályba- Don Reba ugyanazon a helyen ült, szakasztott ugyanabban a pózban: fe szülten kiegyenesedve. az asztalra könyökölve, össze­kulcsolt . ujjakkal. Jobbra Cupik atya trónolt méltóság­teljesen, figyelőn, összeszorí­tott szájjal, balra pedig egy kedélyesen mosolygó, kövér ember, kapitányi rangjelzé­sű szürke egyenruhában.. Amikor Rumata belépett, dón Reba halkan így szólt: — Íme, barátaim, a nemes dón Rumata. Cupik atya fitvmalóan el­húzta a száját, a kövér pe­dig jóindulatúan bólogatott. — A mi régi és rendkívül következetes ellenségünk — jegyezte meg dón Reba. — Ha ellenség, fel kell akasztani — mondta reked­ten Cupik atya. — És önnek mi a vélemé­nye, Aba testvér? — , kér­dezte dón Reba. es udvaria­san a kövér ember felé ha­jolt. — Tudja ... Es valahogy..- — Alja testvér szórakozottan elr^osolyodott, és széttárta kurta karjat. — Nekem, tud­A szakmunkásképzés és az iparfejlesztés Hány szakmunkástanulót kaptak a vállalatok? Az üzemekben így felelnek a kérdésre: kevesebbet, mint amennyit kértek. A megyei tanács munkaügyi osztályán másként fogalmaznak: any« nyit, amennyi a feladatuk ellátásához, fejlesztési ter­vük valóra váltásához kell. A hatodik ötéves tervben átlagosan 4200 fiatal végez évente az általános iskolák­ban. Közülük *2110 tanulhat tovább a szakmunkáskép­zőkben. A vállalatok azon­ban eddig ennél jóval töb­bet kértek: a szeptember­ben indult tanévre például 3435 szakmunkástanulót. A megye az igények 61 száza­lékát tudta kielégíteni. — Reálisak a vállalati igé­nyek ? — A tapasztalatunk az — mondja Balogh László, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője —, hogy töb­bet kérnek: így' akarják biz­tosítani, hogy a szükséges létszámot megkapják. Közre­játszanak vállalati érdekek is: a fluktuációt legkönnyebb — és legolcsóbb — végzett ipari tanulókkal pótolni. Azt is tudják a vállalatok, hogy a hatodik ötéves tervben többen mennek nyugdíjba a megyében, mint ahányan el­érik a munkaképes kort, s a beiskolázásnál ezért is rá­tartanak. — Tehát minden igényből „lefaragnak"? — Az igényeket, a válla­lati tervek alapjan mérle­geljük. A Csepel Müvek ka­posvári nehezgepgyára pél­dául igényének -T.j százalékát kapta: 52 tanulót kért, es 39-et kapott. A kaposvári villamossági gyárnak a 33 tanuló helyett 15-öt adtunk. A Finom- mechanikai Vallalat 3. sz, gyára 67 helyett 42 tanulót kapott.. — A szelektív iparfejlesz­tést minden eszközzel segít­jük — mondta dr. Orosz László, a megyei tanácsipa­ri (osztályának vezetője.’ — Ez vonatkozik az ipari tanu­lókra. is: azok a vállalatok kapnak több tanuló beisko­lázására lehetőséget, ame­lyek a megye ipari szerke­zetét- is módosító fejlesztése ­ket hajtanuk végre. A Cse­pel Müvek kaposvári nehéz gépgyára például 1976-tól három éven, keresz.lül éven­te száz tanulót iskolázhatott- be. Ez a mégyeben a vasas szakmát tanulók egyharma- dát jelentette. Fejlesztését a gyár az ötödik ötéves terv­ben befejezte, és a mostani középtávú tervidőszaka alatt nem tervez újabb beruhá­zást- Feladatait 1935-ig 2 szá­ja, valahogy mindegy. De talán mégse kössük fel... vessük máglyára. Mi a vé­leménye., dón Reba? — Igen, talán — felelte elgondolkodva dón Reba. — Tudja — folytatta Aba testvér, és rámosolygott Ro­maiéra —. a söpredéket szo­kás felkötni.-. Nekünk vi­gyáznunk kel) arra,- hogy a nép köreben megmarad jop -a tisztelet a rendek iránt. Mégis ősi nemzetség sarja, jeles irukani kém ... — Fel­kapott az asztalról egy la­pot, és szemügvre vette. — Ö. meg szoaru is . . . An-ryl inkább! — Akkor vessük máglyára — bólintott Cupik atya. — Jól van — mondta dón Reba. — Megegyeztünk. Mág­lyára vetjük. — Különben, úgy gondo­lom. dón Rumata könnyít­het a sorsán — jegyezte meg Aba testvér — Ért en­gem, dón Reba? — Megvallom, nem egé­szen ... — A vagyon! Nemes do- nom. ai vagyon! A Rumata- család mesésen gazdag!... — Igaza van, mint mindig — mondta dón Reba. Cupik atya ásított, és az asztaltól jobbra levő lila függönyökre sandított (Folytatjuk.) I zalékos létszámcsökkenés mellett tervezi megoldani. Az utánpótláshoz, a cserélő­déshez. pedig elég lesz éven­te a 30—40 ipari tanuló. Bi­zonyítja ezt egyebek között az is, hogy az idén végzett. 80 fiatalból 17-et már nem vettek fel, ftármat pedig Bu­dapestre irányítottak. A hatodik Ötéves tervben a gyár egyébként 80 százalék­kal kívánja növelni létszám- emelkedés nélkül a teljesít­ményét. s ennek mi éppen úgy örülünk, mint egy be­ruházásnak. — Azt sem szabad elfelej­teni — veszi at a szót Ba­logh László —, hogy -a gé­pészeti szakközépiskolában az érettségi mellé szakmun­kás bizonyítványt adnak: a vállalatoknak módjuk van rá —- s ösztönözzük is erre őket —. hogy szerződést kös-i senek az itt tanulókkal, es érettségi után foglalkoztas­sák őket. A megyei tanács végrehajtó bizottsága állást foglalt abban, hogy a szak­középiskolák es gimnáziu­mok létszámnövekedése miatt 54 százalékról 51—52 százalékra csökkenjen a szakmunkásképzőkben to­vább tanuló nyolcadik osz­tályt végzettek aránya. Ez a csökkenés azonban lehető­vé teszi a jogos igények ki­elégítését. — A kiemelt ■fejlesztést végrehajtok természetesen megkülönbózteletl figyel­met kapnak ezen túl is — tette hozza dr. Orosz Lász­ló. — A hatodik ötéves terv­ben három üzemet soroltunk Kaposváron az első helyre a szakmunkástanuló-képzést tekintve. Az egyik a Pamut-* fonó-ipari Vállalat gyára, 1979 ben alakult meg a Kutasi Állami Gazdasag Zrínyi Ilona brigádja a ke­verő- es a szárítóüzem dol­gozóiból : csak három férfi tagja van, a többi asszony. Többségük idősebb, régóta dolgozik a gazdaságban, atn korábban különböző terüle­teken, más-más munkát vé­geztek. Mint vezetőjük el­mondta: a nyolc asszonyból nem voll könnyű igazi ’ bri­gádot csinálni, hiszen este- réggel a család, a háztáji el­látása is rajuk var nap nap után, s munkaidőn- kívül ne­héz . volt összejövetéleket szervezni. Lassanként azon­ban megváltozott az embe­rek gondolkodása: most már igénylik a közös programo­kat. s nem utolsósorban azt is tudják, hogy gyerekeik is a patronált óvodába, iskolá­ba járnak. A Zrínyi Ilona brigádot ma már a legjobbak között emlegetik az állami gazda­ságban. Támogatják a hely-» beli iskola úttörőcsapatát. A keveroben korábban sok ipari eredetű, cukorgyári mellékterméket használtak föl, s a megmaradt papírzsá­kokat el kellett egetm. Az asszonyok fölvetették, hogy ezt hasznosítani is lehel — azóta az úttörőcsapat által bérelt tárolóban hatalmas papírhegyek tornyosulnak, míg el nem szállítják. A mellék termék-felhasználás azóta elsőkként, am a brigád állandóan figyeli, hol kerül elő fölösleges papír, így az úttörőcsapat évente nyolc- tízezer forint értékű hulla­dékot vihet a MEH-be. Ta­valy vállaltak egy első osA­ahol 'jelentősen csökkent a .létszám, de ez az üzem adja az ország pamutional-ter- melésének 17 százalékát. A szakmunkásképzés megkez­dődött. A gépiparban a Fi­nommechanikai Vállalat 3. sz- gyára tartozik ide. Itt százmillió forintot megha­ladó beruházás megvalósítá­sára kerül sor: új gyárt­mányt telepítenek Kapós- varra. és ehhez szakembe­rekre van szükség. A hato­dik ötéves tervük 30 száza­lékos létszámnövekedéssel számol: a növekedések több mint a fele szakmunkás. A beruházással egyetértettünk, és biztosítani keíl a munka személyi feltételeit. A har­madik kiemelten kezelt üzem a húskombinát, ahol export­ra termelnek, és nagyértékű beruházást valósítanak meg. — Mi történik, ha egy előre nem látott fejlesztés valósul meg? — A tanács az igényekhez rugalmasan alkalmazkodva alakítja a szakmunkáskép­zést. Ha egy vállalat a me­gye célkitűzéseit szolgáló fejlesztést határoz el, kielé­gítjük igényeit. I— Azoknál a vállalatoknál — példa erre a Csepel Mű­vek nehezgepgyára —, ahol a: elmúlt ölekben sok tanu­lót képezték, jól felszerelt a tanműhely. Ez a ..kapacitás" kihasználatlan marad? — A tanműhelyre az okta­tásnak továbbra is szüksége lesz: saját tanulói mellé be­fogadja ide más vállalatok szakmunkás jelöltjeit is a gyakorlati képzés időszaká­ra. taly patronalasat is az isko­lában. s részi vesznek szinte minden iskolai rendezvé­nyen. Kirándulást-is szer­veztek a gyerekeknek. Ge­menc. Szekszárd környékén jártak; szeretnek az osz­tályt végigkísérni — egészén a nyolcadikig. Az óvodában nagytakarí­tást. szerelést, ajtózárjavi- tást, homokozó-készítést és más munkákat vállaltak, a községben részt vettek a fá­sításban. az útjavításban. Oklevelet is kaptak a ta­nácstól a községfejlesztő munkáért. A brigád két na­pig almát szedett társadalmi munkában, s keresetükön te­levíziót- vásároltak az Óvo­dásoknak. Rendben tartják saját portáljukat is: az iro­dát szépítették, kimeszel­ték, a keverő- és a szárító­üzem környékén parkosítás­sal is próbálkoztak: díszcser­jéket. fenyőt ültettek. Jár­nak színházba, könyvtárba, felhívják egymás figyelmét Az olvasott könyvekre. A brigád napi munkája is figyelemre méltó. Az üzem­ben lassanként: megtanulták: egymásra vannak utalva, s ma már az is előfordul, hogy a háztájit későbbre hagyják, ha sürget a munka; sót a falusi búcsúba sem üzennek hiába egy-egy asszonyért, hogy Jöjjön be este dolgoz­ni, mert szükség van rá. Most, az őszi csúcsmunkák idején harmincegy napig éj­jel-nappal váltották egymást a keverő- és szárítóüzemben — folyamatosan, míg el nem készülték vele. M. F. A KAPOSVÁRI INGATLANKEZELŐ ÉS KÖZVETÍTŐ VÁLLALAT felvételre keres 2 felsőfokú végzettségű dolgozót (közgazdasági egyetemet, számviteli főiskolát vagy hosszabb gyakorlattal rendelkező merlegkepes könyvelői tanfolyamot végzettek jelentkezését várjuk). Jelentkezni lehet a vállalat gazdasági igazgató- helyetlésénél, Kaposvár, Rákóczi tér 9—11. II. emelet. Dr. Rerm Imr?! Á kutasi asszonybrigád

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents