Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-21 / 273. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESUUETEKI ÁRA: 1.40 FI SOMOGYI NÉPLAP XXXVn. évfolyam, 273. szám 1981. november 21., szombat Dr. Bruno Kreisky elutazott hazánkból Sflreres ié^gyeiésok a Jószomszédság legyében * fejezve, pénteken elutazott Budapestről Bruno Kreisky. Az osztrák szövetségi kancellárral elutazott felesége, Vera Kreisky. A magyar és osztrák zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren a vendégeket Lázár György és felesége, Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Ságiig Vilmos belkereskedelmi miniszter és több más köz- . életi személyiség, köztük Nagy János külügyi államtitkár búcsúztatta. Ott volt Randi Jenő, a Magyar Nép- köztársaság bécsi és Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság-budapesti nagykövete. Úttörők virágcsokrot nyújtottak át Bruno Kreis- kynek és feleségének, akiktől a házigazdák szívélyesen, baráti kézfogással köszöntek eh (Or. Bruno Kreisky látogatásáról közleményt koztak nyilvánosságra, melyet a lap 2. oldalán közlünk.) Tallinn egyik nevezetessége a bástyákkal övezett városfal, amely feltétlenül magára vonja a látogatók figyelmét és változatlanul gyönyörködteti a város lakóit. A városfal a XIV. század folyamán épült, s Észak-Európa égyik leghatalmasabb védelmi rendszere volt. A bástyák most másodvirágzásukat élik: múzeumokat, kiállítótermeket, műtermeket, kávéházakat, hangversenytermeket helyeznek el bennük Losoncéi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke péntek dél-. előtt az Országházban hivatalában fogadta Bruno Kreisky t, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárját, akivel szívélyes, baráti hangulatú megbeszélést folytattak. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára délelőtt az Országházban találkozott Bruno Kre- iskyvel. A szívélyes légkörű megbeszélésen vélemény- cserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés erősítésének közös ügyére, valamint a magyar— osztrák jószomszédi kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeire. A találkozón részt vett Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti kapcsolatokat törésmentesnek. jónak és barátinak minősítette budapesti sajtókonferenciáján Bruno Kreisky, hozzátéve: e,zek' a kapcsolatok példát mutatnak arra, miként élhet egymás mellett két különböző politikai és társadalmi bérén dezkedésű állam, A Duna Intercontinental szállóban rendezett sajtóértekezleten — amelyet Bajnok ZsoH államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitott még — magyar és külföldi újságírók előtt Bruno Kreisky azt is hangsúlyozta: tapasztalatai szerint a magyar gazdaság olyan, különleges rugalmassággal rendelkezik, ami természetesen előnyt jelent a magyar—osztrák gazdasági kapcsolatok fejlesztése szempontjából is. Kiemelte — a Budapesten épített, illetve épülő új szállodák példájával is alátámasztva — a magyar válla-. latok és az osztrák cégek közötti közvetlen együttműködés jelentőségét. A magyar vezetőkkel folytatott megbeszélései alapján közölte: a nemzetközi helyzet kérdéseiben-a. két ország részéről nincs »agy különbség a véleményekben, s Ma- . gyarország is, Ausztria is. különös mértékben érdekelt abban —. mondhatni,, létérdekének tekinti —, hogy az enyhülési politika folytatódjék.- A világban -történő, a- nemzetközi légkört kedvezőtlenül befolyásoló események — tette hozzá — nem kell, hogy érintsék kétoldali gyártanak. Véleménye szerint nagy lehetőségei vannak együttműködésünknek a harmadik piacokon való fellépésben, amelyek széles területek lehetnek országaink gazdasági kapcsolatainak további fokozásában. Határozott benyomásom, hogy a magyar - gazdaság a jövőben is azon elvek szerint fejlődik tovább, ameVállalati szociális tervek kapcsolataink fejlődését.. Mindkét részről szükség van gazdasági kapcsolataink fejlesztésére, noha* kétségtelen, hogy mindaz, ami a világban a gazdaság válságaként' jelentkezik, érinti országainkat is. A kulturális kapcsolatokról szólva annak a véleményének adott kifejezést, hogy az intézményesített együttműködés mellett nagyobb mértekben szükséges teret engedni a különböző kezdeményezéseknek. Beszámolt Csepelen tett látogatásának kedvező tapasztalatairól, s a gazdasági együttműködés jó példájának nevezte, hogy a papírgyárak műszaki felszerelésében nagy tapasztalain osztrák ipar eredményeit jól hasznosítják Magyarországon, Ausztria pedig szívesen vásárol azokból a nagy értékű, magas technológiai színvonalat képviselő szerszámgépekből, «melyeket Csepelen lyek meghatározóak, döntőek voltak az elmúlt években elért fejlődésében, tehát a magyar ■ gazdaságpolitika a jövőben az eddigiek logikus folytatását ígéri. Magyarországi háromnapos hivatalos látogatását beA nehezebb gazdasági viszonyok között is körülbelül 10—12 milliárd forintot szántak a vállalatok idei szociális terveikben dolgozóik munkakörülményeinek javítására, jóléti intézmények fenntartására, s céljuk, hogy legalábbis megőrizzék a szociális ellátás már elért színvonalát, A rendelkezésre álló pénz nem több mint a korábbi években, de sokhelyütt hatékonyabban tudják felhasználni, mert a feladatokat rangsorolják, s erőiket a legfontosabb teendőkre koncentrálják. Az MTI munkatársainak tudósításai szerint a szociális célokra szánt forintok nagy részét a munka biztonságának javítására fordították. Érvényesül tehát a kormányzatnak és a szakszervezeteknek az álláspontja, hogy a dolgozók biztonságának, egészségének védelmét a pénz nagyságrendje nem teheti kérdésessé. ez valamennyi vállalatnak kötelessége. A Mecseki Szénbányákban új berendezéseket vásároltak a gázkitörés elleni fokozott védekezésre, kiegészítettek azokat a műszereiket, amelyek előre jelzik a természeti veszélyeket. A Fűzfői Nitrokémiában több mint 100 millió forintot fordítottak az idén munkavédelmi és biztonságtechnikai célokra, hatásos védelmet nyújtva a dolgozóknak vegyi artalinak eHen. Az úgynevezett propaklór -és az acetoklór üzemben az év végére kialakítják a gyártás zárt rendszerét, ami azt jelenti, hogy nem kerülhetnek a levegőbe egészségre ártalmas gőzök és gázok. Felújították és bővítették az üzemorvosi rendelőt- Az általános üzemorvosi rendelést nőgyógyászati, bőrgyógyászati, sportorvosi szak- rendelés egészíti ki,, s berendezkedtek fizikotherápiás kezelésre, valamint a csökr kent munkaképességűek rehabilitációjára is. Sok helyütt a dolgozók összefogásával, , társadalmi munkájából, a kommunista műszakok béréből felajánlott összegek segítségével hoztak létre jóléti, főként gyermekintézményeket. A Hajdú- megyei Állami Építőipari Vállalat például a kommunista műszakok ösz- szegéből 14 szabolcsi és hajdúsági település tanácsának ajánlott fel 30—100 ezer forintot gyermekintézmények létesítésére, ezzel saját dolgozóinak egy részét is hozzásegítette ahhoz, hogy gyermekeit elhelyezhesse bölcsődében vagy óvodában. Több helyen korszerűsítették a munkásszállásokat, elsősorban az építőiparban, Az új szovjet ötéves terv Moszkvában csütörtökön a legfelsőbb tanács két háza, a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács három napos tanácskozás után elfogadta és törvényerőre emelte a Szovjetunió 1981—85-ös ötéves tervét, valamint a jövő évi tervet és költség- vetést. Az 1981—85-ös tervidőszakban a mezőgazdasági termelés növekedése éves átlagban 13 százalékkal haladja meg az előző ötéves tervidőszak átlagát- A terv a szovhozokban és a kolhozokban a munkatermelékenység 23 százalékos növekedését irányozza elő az előző ötéves terv átlagához képest; Az SZKP XXVI. kongresszusán a Szovjetunió társadalmi fejlődéséről és a népjólét emeléséről elfogadott program megvalósítású érdekében a munkások és alkalmazottak havi bérét öt év alatt atiagiús&a százalékkal, « koötoaökba» és állami gazdaságokban dolgozók bérét átlagosan 20 százalékkal kell növelni, A társadalmi fogyasztási alapok növelésének mértékét a terv 23 százalékban határozza meg. A lakások alapterületét összesen 530 millió négyzetméterrel kell növelni. A legalacsonyabb béreket havi 80 rubelre kell emelni. Jávítani kell a fizetések területi ahol ma már azzal is tőrödének,. hogy minél kényejipe-- sebb legyen, a családjuktól távol lévő dolgozók otthona. A Tolna megyei Állami Építőipari ' Vállalat felújította 300 személyes munkás- szállóját, és a kihasználatlan helyet más vállalatok dolgozóinak rendelkezésére bocsátotta. Jó néhány helyen, ahol elnéptelenedőben vannak a munkásszállások, a kihasználatlan helyiségeket egyéb hasznos célokra használják fel- Az Egri Fi nőm- szerelvénygyár és a Mátra vidéki Fémművek munkás- szállásának ilyen helyiségeit — fiatal házasok lakásgondjainak átmeneti megoldására — garzon lakásokká alakítják át. A dolgozók megtartása arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a legváltozatosabb módokon tegyék vonzóvá a munkahelyet. A Tatabányai Szénbányáknál például a szigorú takarékosság ellenére egyetlen fillért sem faragtak a szociálpolitikai beruházásokból, az öt év folyamán egymilliárd forintot költenek jóléti célokra. Felépítették a vállalat eddigi legnagyobb, 3 ezer személyes üzemi konyháját és éttermét, a még épülő nagyegyházi és mányi bányáknál korszerű öltözőt, fürdőt és egyéb szociális létesítményeket nyitottak. A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban korszerű éttermi hálózat kiépítése van folyamatban, amely bármelyik első osztályú étteremmel felveszi a versenyt. A komlói Kossuth- és Zo- bák-bánya szocialista brigádjai maguk építettek brigádházat, ahol művelődnek, szórakoznak. A vállalat más egységeiben is történtek kezdeményezések a dolgozók öntevékenyebb közreműködésére. Tervezik például, hogy a kisebb művelődési házakat, klubokat, horgász-házakat átadják a szocialista brigádoknak; amelyek gondoskodnak azok fenntartásáról és programja-
