Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-03 / 258. szám
APAROL FIÚRA J elen idejű családregénynek is beülő történettel szolgálhatnák R-ék. Nagyvároshoz tapadó itözségben élnek, kétszobás, régi parasztház típusú épület jelenti számukra az otthont. A családfő esztergá- 'vos, az apját még drehás- 'ak szólították, a Szamosi <:s társa vasüzemben. Négy évtizede az öreg megkérte a tekintetes urat: vennék oda az üzembe inasnak a gyereket. Aki aztán az idők rend- je-módjának megfelelően segédlevelet szerzett, és mindjárt el is ment egv nagyvállalathoz dolgozni. Fiatalon nősült, gépkezelő lányt vett el, akkor költöztek — jobb híján — falura. Két fiuk született. B. csöndes . ember, nem elhúzódó, de hangadó se lett'soha. A történelmi változások nem kavartak vihart az életében. Már húsz éve dolgozott ugyanabban a műhelyben. amikor egy ebédidőben bekopogott az üzem- vezetőhöz, hogy vennék oda esztergályos-tanulónak a nagyobbik fiát. Odavették. Szem előtt volt a gyerek, meg tanulni is szeretett. Harmadéves korában már rábízták a nagyon bonyolult. egyedi darabok készítését. S a bizonyítványa még csak nem is kezdett sárgulni, amikor beosztották a rtiű- heiy egyetlen számjegyve- zérlésü automata forgácsoló gépére és. a legjobbak között emlegették*... Minek volt köszönhető' a gyors siker? Biztos, hogy a fiú eszének is. De legalább ennyire az apjának, a családnak. Az apáról fiúra szálló foglalkozás nem is annyira szakmai előnyt "jelsnt. hiszen jobbára csak a rutin szüite fogásokat tanulhatják el az új generáció tagjai. Sokkal fontosabb, hogy a közösen folytatott szakma erősíti az együyétartozást, a közösségi érzést és a belső emberi, tartás t. Általános társadalmi tapasztalat azőnban, hogy megszűnőben vannak a szakmai dinasztiák. Igaz, a megái iapííást nem lehet tudományosan igazolni. Persze a dinasztiák létének megítélése ás bonyolult, hiszen mindig büszkék voltunk társadalmunk mobilitáséra. A jelenlegi vezető állásúak, értelmiségiek és egyéb szellemi foglalkozásúak több mint egy-harmad Szükség yan a tapasztalatcserére Jobban épülőnek az MSZBT-taicsopsriok Somogy küldötteként Csató László, a kaposvári Mezőgazdasági Főiskola kutatási osztályvezetője, az MSZBT-tagcsoport ügyvezető titkára is részt vett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság VII országos értekezletén. Ö is azok között volt, akik az idő korlátozottsága miatt már nem kaphattak szót a barátsági munka fontos országos fórumán. Csató László írásban adta be tervezett felszólalásának szövegét. — Tartalmas eszmecsere előzte meg az országos értekezletet, hű képet adva az MSZBT somogyi hatósugaráról is. Mit szeretett vplna elmondani minderről? — Valóban így van. az idei ősz a megye MSZBT- tagcsoportjai számára ugyancsak mozgalmasabb volt, mint az előzőek. A szeptemberi megyei értekezleten számba vettük eddigi eredményeinket, sikereinket, elemeztük az esetleges sikertelenségek okait, összetevőit is. A megyei értekezlet ajánlásai alapján azokból a kezdeményezésekből kívántam kiemelni, amelyek magukban rejtik munkánk tartalmi és módszerbeli megújulásának, magasabb szintre való emelésének lehetőségét, így érdemes őket köz- kinccsé tenni. — Mit sorol ide? — Az MSZBT-tagcsopor- tok száma csaknem megkétszereződött az utóbbi öt évben Somogybán. Sok új. a nemes ügyért lelkesedő ember lett tagja az elnökségnek, vált a mozgalom aktívájává. örvendetes ez a növekedés, ugyanakkor ilyen aranyban nőtt annak * veszélye, hogy a kezdeti lelkesedést — tapasztalatok híján — esetleg eredménytelenség. s ebből fakadóan elked vetlenedes követi az újonnan alakult tagcsoportokban. Ennek megelőzésére két alkalommal szerveztek módszertani továbbképző tanfolyamot a tagcsoportok ügyvezető elnökei számára. Ezek a néhány napos fórumok kitűnő lehetőséget teremtettek arra — a személyes kapcsolatok erősítésén kívül —, hogy sokoldalúan megvitassuk a barátsági munka időszerű kérdéseit, kölcsönösen, megismertessük egymással munkamódszerünket. E találkozók mindkét alkalommal túlnőttek a kölcsönös eszmecserék, módszertani viták szokásos keretein, így nem csoda, hogy új lendületet adtak a tagcsoportok barátsági munkájanaxv. — Milyen egyéb jó módszerre kívánta -fölhívni még a figyelmet? , — Egy másik kezdeményezés, a megye határain kívüli tapasztalatok átvétele,' szintén érdeklődésre tarthat számot. A somogyiak két Szomszédukkal, Veszprém és Zala megye . tagcsoportjaival vették föl a kapcsolatot. A talalitozokon, részt vevő ügyvezető elnökök tájékoztatták egymást a náluk bevált fórmákról. E tapasztalatcserék emlékezetesek maradnak, ugyanis sikerült ötvözni a munka, a tartalom komolyságát a forma könnyedségével, játékosságával. Különösen a mezőgazdasagi üzemek tagcsoportjai számára jelenthet előrelépést az együttműködés. A városokban már eddig is sok emlékezetes rendezvényt eredményezett. Kaposvár tagcsoportjai például minden év elején közös fórumon döntenek arról, hogy hol és milyen föltételek között szervezzenek meg egy-egy rendezvényt. Így csökkent a rendezvények száma, viszont javult a szinvofnjai’uk, a hatásuk. Jó példa erre a kiemelkedő évfordulók központi megünneplése, az élménybeszámolókra, politikai fórumokra, estekre és vetélkedőikre való közös fölkészülés, az orosz nyelvtanárok klubja s a szakmai találkozók. — Müyen útmutatást adott az MSZBT VII. országos értekezlete a somogyi résztvevőknek? — Elsősorban megerősített bennünket, hogy az az út. amelyen haladunk, jó. Az viszont nagyon fontos, hogy még nagyobb lelkesedéssel, hatással és nagyobb tömegek szervezésével dolgozzunk. Ez a tanácskozás is bizonyította, hogy szükség van az együttműködésre. A főiskola MSZBT-tagcso- portjának volt egy rendezvénye a szovjet környezetvédelemről a múlt héten. Erre — most először — meghívtuk a kaposvári tagcsoportokat. s máj cinéin mindegyik képviseltette magát. Így kívánjuk csinálni ezt a jövőben is — mondta befejezésül Csató László. L. «. része fizikai munkából élő családokból származik; az ipari szakmunkásök megközelítően negyven százalékának képesítéssel nem rendelkező mezőgazdasági dolgozó volt az édesa-pte. A társadalom nyitottságát példázza. hogy a dolgozók fele életpályája során a társadalmi megítélésben magasabbra értékelt rétegbe, illetve csoportba jut el. A társadalmi tendencia vériül E.-éknél is érvényesült. A nagyobbik fiú elvé- goz.e a szakközepisuolá c. Az üzem javaslatára később bevonták a szakmunkások egyetemi előkészítő tanfolyamába amit kitűnő eredménnyel végzett el. és most már egyetemi hallgató. Azonban kevéske szabad idejéből is szakít annyit, hogy néhanap belátogasson az üzembe a régi szakik közé. Az apa érthetően büszke a fiára. Csakhogy A családról mostanság pletykálnak az utcában: „ezéknek semmi sem elég”, A kisebbik fiút, közepes tanulmányi eredménye ellenére — minden lehető összeköttetést kihasználva — gimnáziumba íratták. A családfő háborog: irigyek, mert azt akarom, hogy a fiam több legyen. Több? Eljutottunk az értéktévesztéshez: a többet itt a beosztás. a munkakör. a rang jelenti. Valóságos értékek devalválódnak. B ek példája nem egyeli üli. A két fiú kor- különbségnyi ideje alatt mintha erősebben mutatkoznának az értékítélet torzulásának jelei. A szakmai karri er fogalomkörébe egyre inkább csak a nagy, látványos életváltáso- kat sorolják. Kevesebb figyelem jut arra, ha valaki, megalapozott, elmélyült ismereteket szerezve „művészévé” válik a saját szakmájának. És reális mércét használva ez néha többet, emberileg sokkal többet jelent, mint megfelelő alapok nélkül feljebb lépni eigy vélt társadalmi hierarchia lépcsőjén. K. Gy. Qalvanizáló berendezések C ■ tg A nyár elején avatták a Csurgói Napsugár Ipari - Szövetkezet eddigi legnagyobb beruházásaként a fémipari szerelőcsarnokot, amelyben galvanizáló berendezéseket gyártanak. A szövetkezetben tizennégy évvel ezelőtt kezdték meg az ilyen gépek gyártását, s ma hazánkban egyedül ők foglalkoznak vele: nem lehet csoda, hogy nincsenek értékesítési gondjaik. 1967-ben, amikor megkezdték a galvánbe- rendezesek gyártását, még gondolni sem merték, hogy egyszer betörnek a világpiacra. Ma ott tartanak, hogy a hazai igényeket is alig tudják kielégíteni, mert annyi a megrendelésük. A vevőnek majd egy évet kell várnia, míg megkaphatja a gépsorát. Az elmújt napokban Brüsszelben jártak a csurgóiak. Nemzetközi kiállításon mutatták be terméküket, remélve, hogy újabb vevőket találnak. Három szakemberük járt Belgiumban. hogy az érdeklődőknek bemutassa a gaiva• nizáló gépsort és legújabb terméküket, a zsírtalanító berendezést. 1979 második felében az általános géptervező iroda munkatársainak ötlete alapján kezdték meg ennek a szabadalmi oltalommal védett sornak a gyártását. Előnye, hogy a legkisebb mérettől a legkülönbözőbb variációkban készíthetik. A zsfrtaáanxfeós»- rok piaca még ismeretlen. Azt viszont sikerként könyvelik el, hogy galvanizálóik még Afrikába is eljutnak. Most Nigériába szállítanak egyet különböző műhelyberendezésekkel, és bizakodnak, hogy a déli kontinensen újabb, partnereket találnak. Szorosabb kapcsolat az építtetőkkel Új parkot létesítenek, a régit megóvják A siófoki Sió Tsz-ben mintegy másfél évtizedes hagyománya volt a parképítő tevékenységnek. Ez az ágazat igencsak kiterebélyesedett azáltal, hogy ez a szövetkezet és a balatonszabadi Nobember 7. Tsz a múlt év végén egyesült: a mostani kert- és magasépítő ágazatban mintegy százharmincán dolgoznak, önálló gépparkjukat szükség esetén jól kiegészíti a gazdaság növény- termesztésének eszközállománya. Idei tervük: 27 millió forintos termelési érték elérése. Eg jók legjelentősebb munkájuk a Középület-tervező Intézert csopaki üdülőjének komplex kertépítése volt: a csaknem hárommilliós munkát tavasszal kezdték, s most már csak a növények kiültetése van hátra. Tájba Ülő növények A jókora térkép szélesen terpeszkedik az iroda padlójára — így könnyebben áttekinthető. Kovács János főkertész és helyettese. -Mesterházi Tihamér a szövetkezet határát, a telepek, majorok rajzat mutatja. — Elsősorban a saját házunk táját szeretnénk rendbe tenni, s ebben együttműködünk gazdaságunk építészeivel. A központi iroda és környéke például bemutatóként is szolgálhatna... Jó, ha idejekorán kapcsolatba kerülünk az építtetőkkel, így egyrészt gyorsabban elkészülünk a megrendelt munkákkal, másrészt nagyobb a valószínűsége annak, hogy közmegelégedést vált ki az új vagy felújított park, illetve kert képe. Tájba ülő, megfelelő méretű növények nevelése a cél — ehhez tudatos, tervszerű munka kell, hiszen némelyik növénynek a „kineveléséhez” tíz évre van szükség ... Az idén ősszel Balaton- szabadiban új faiskolát alakítanak ki, a meglevő siófokiban pedig — a Kertészeti Egyetemmel közösen — törzsültetvényt hoznak létre. Továbbra is készítenek burkolópadokat, és kerti padokat, szökőkút-elemeket, madáritatókat is gyártanak, az ádándi fafeldolgozóban pedig a parkokba való, a környezetbe illeszkedő fakészítményeket állítanak elő. Mindezt oda viszik, ahol ők építik a parkot, a kertet, ezért olyan fontos ideiében kapcsolatba kerülni az építtetőkkel. így történt például az ezután induló munkák közül a zamórdi1 tsz- üdülőnél, a már folyó munkáknál pedig a balatonsze- mesi OTP-üdülőnél. Értékmentés Nagycenken Szóba került a nagycenki értékmentés története is öt évvel ezelőtt a siófoki tsz szakemberei „ifjították” meg az ottani, 644 fából álló — 1754-ben telepítet — hársfasort: levágták az elszáradt ágaikat, fertőtlenítették és feltöltöttek a vén fák üregeit, kiigazították a koronákat, és eltávolították róluk. a fagyöngyöt. A munkára már jóval előbb szükség lett volna.,. — Sajnos, a folytatás elmaradt, s erről már nem mi tehetünk... Amiért viszont sokat tehetnénk, ha megbízást kapnánk rá: a Balaton-parton és Somogy belső területein levő értékes növényállomány megóvása. Sok helyen már a biológiai elöregedés határán vannak, a parkok fái, s ha ezekhez még most hozzányúlhatnánk, olyan értékeket menthetnénk meg. amelyeket később semmiképpen sem pó- tolhatnánaik. Ezért gondoltak a kapcsolatok kiszélesítésére -főként a tanácsokkal; olyan együttműködés a cél, mint amilyen a zamárdi, a siófoki, a csopaki tanáccsal már létrejött s amilyen a balaton- akarattyaiakkal is i ndult. Partnerre találtak a Velencei Intéző Bizottságban-, a Balatoni Intéző Bizottsággal főként az üdülőkertek, a városi közterületek létesítésében, ápolásában dolgoznak együtt. Minthogy a Velencei-tónál a tevékenység kiszélesítésével számolnak, odatelepítik Székesfehérváron működő építésvezetőségüket. Tervezik, hogy kapcsolatot teremtenek a Műemléki Felügyelőséggel a kastélyparkok, történeti kertek szakszerű megóvására. Yizsga, külföldi „zsűrivel” — Ha létrehozhatnánk saját tervezői csoportunkat, hatékonyabbá és szélesebb körűvé válhatna a munkánk — mondja Kovács János, Mesterházi Tihamér hozzáteszi: — Ennek a csoportnak a munkájába bevonhatnánk másokat is, például a Kertészeti Egyetem két kapcsolódó tanszékét és egyéb illetékes intézményéket, szervezeteket. Néhány év múlva az ágazat az egyetem gyakorlóterülete lehetne, ehhez megfelelő szakembergárda áll rendelkezésre, és a példás kivitelezésnek sem lemig akadálya. Néhány év múlva Siófok lesz az egyik helyszíne a Tájrendezők Nemzetközi Szövetsége (IFLA) kongresz- szusának. A világ minden részéből érkeznek majd szakemberek a városba, s a November 7. Tsz parképítői szeretnének jól vizsgázni. Addigra helyre kellene hozni például a Dimitrov parkot, s az új létesítmények környezetét is szépre kell formálni. Minderre azonban nemcsak a vizsga sikere miatt van szükség, hanem azért is, hogy a siófokiak és az ide érkező hazai és külföldi vendégek a zöldterületek szépsége, gondozott- sága révén jobban érezzék magukat. Hernesz Ferenc SOMOGYI NÉPLAP
