Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-11 / 239. szám
Beburkolják a próbapályát Sínen a magasraktár-program A festés még hiányzik Lassan megszokott látvány lesz a Batatonbogtár felé vezető úton lengyeltótiban a Mezögep gyáregységének udvarán álló többemeletes váz- szerkezet. Azok, akik még nem jártak arra, megbámulják, a helybeliek és a rendszeresen átutazók már csak azért nézik meg, mert lehetetlen nem észrevenni, Azt viszont kevesen tudják, hogy az óriási „csontváz” mire szolgál. Hallhattunk már olyan morgolódást is: megint egy építkezés, amit nem fejeztek be. csak áll a váz, de ijem épülnek a falak ... Nos, most a zűgoló- dók kívánsága is teljesül, bár egészen más okból, mint gondolnák. Ágoston Gyula, a gyár főmérnöke beszélt erről: — Kevesen tudják, hogy ez a nagy építmény nem üzemcsarnok, nem is raktár, hanem „csak” a magasraktári berendezések próbapályája. Falak nélkül is jól működött, most kétmillió forintos költséggel mégis beburkoljuk. Először az északi oldalt, hogy az uralkodó szél ellen védekezzünk. Eddig esőben', zord időben nem tudtuk -használni a pályát; a falazás után egész évben működhet. Szükség is van rá, mert oly sok a megrendelés, hogy állandóan van kipróbálásra váró gépünk. Az ország minden tájára szállítottak már magasraktári berendezéseket, acélszerkezettel és ide-oda, föl-le „mászkáló" automata rakodógépekkel. avagy acélszer- kezet nélkül a készraktárba vitték a gépeket. Több éve kezdték a munkát, ám az igények az utóbbi egy-két évben nőttek meg ugrásszerűen. — Az anyagmozgatás korszerűsítése ezekben az években kezdi sürgetni a vállalatokat. Egyre kevesebb a hórukkmunkás, egyre kényesebb termékeket kell raktározni; mind fontosabb az, hogy jól kiismerhető, használható rendszer legyen egy-egy raktár. így ellátnak minket munkával. Ezért is kell a próbapálya. Korábban itthoni gyakorlati vizsgálatok nélkül a helyszíni szereléssel és a próbaüzemmel kétszer annyi ideig is elbíbelődtek embereink egy-egy új raktárban. A mieink sem szeretik a hosszú vidéki kiküldetést, mi sem bővelkedünk emberekben, tehát meg kellett könnyítenünk a munkások dolgát, nem beszélve arról, hogy így gazdaságosabb is a termelés. — A beruházások visszafogása után sem csökkent a kereslet? — Bizony, féltünk a „stop'-tói; szerencsére fölöslegesen. Rossz jel volt, hogy a pápai fűszért-raktár megrendelését lemondták, de jött helyette másik. A pénzhiány és a korszerűsítési kényszer „csatájából” az utóbbi került ki győztesen. Egy „mindentudó” termelőbe rendesé* Csak néhányat sorolok föl idei munkáink közül: Zalaegerszegen a KHV, Győrben a Cent- riköt és a Fú- szért, Debrecenben a Gördülő- csapágy-múvek raktárát szereltük föl. — És milyenek a kilátások? — A teljes kapacitásunk le van kötve, sőt külső kapacitás után kellett néznünk. Együttműködőket kerestünk a Mezőgép-vállalatok között és _ kisebb „idegen” Pro*>apalya cégekkel is fölvettük a kapcsolatot, így az egyszerűbb szériamunkákat másutt tudjuk végeztetni. Acélszerkezet-részeket készítenek majd Cserkúton, meghajtómotorokat Mernyén, es így to- * vabb. — Egyszerűbb szériamunkákat „adtak el”, az itthon maradó dolgok ezek szerint nehezebbek és sok az egyedi munka... — Valóban. Munkaigényes, nagy fizikai és szellemi erőfeszítést kívánó termék a magasraktári gépcsalád. De a mainál egyszerűbb is lehet a későbbiekben. A Vegy- terv es az lntranszmas tervei alapjan dolgozunk, s elsősorban az utóbbitól függ, hogy mennyire tipizálhatóak ezek a berendezések. Persze magunk is gondolkozunk azon, hogy mit lehetne afféle „marklin-játék’'-elv alapján megoldani. A tipizálás gyorsítaná, termelékenyebbé tenné a munkát. De az ilyen kisebb gondokkal együtt sem panaszkodunk. Szép tevékenység ez. Előfordult már. hogy a munkásokkal együtt egy kiránduláson megnéztünk egy kész magasraktárt. Akkor örültünk csak igazán! Láthattuk a működő, automatákkal, számítógéppel vagy épp kézzel vezérelhető masináinkat... — Sínen vannak tehát a magasraktárak? A megrendelők igényeit tökéletesen ki tudják elégíteni? — Idei, nyolcvanhatmillió forintos tervünket teljesítjük. Ez is bizonyítja, hogy nincs alapvető baj. Ám egy területen mindenképpen gyorsan kell előrelépnünk, ha a piacon akarunk maradni és * BefcjczMVt! íz NtiiUftti tntateli Tudományos összegezés-falazás újabb piacokat akarunk szerezni: a festésben. Ma még a szerkezetek nagy részét csak alapozóval bemázolva tudjuk szállítani, a helyszíni festés pedig igen nehézkes. A székesfehérvári könnyűfémmű rendelt tőlünk egv raktárt. s nem elégszenek meg áz alapmázolással: készre festett berendezést kérnek. Érthető az igény. A gyárban viszont „őskori” körülmények között tudunk csak festeni. A jövőben pedig várható, hogy mindenütt csak külsőleg is tökéletes berendezéseket fogadnak el. Tehát 1982-ben Lengyeltótiban korszerű festőműhelynek kell majd állnia! ilyen „banánhéjon” nem csúszhatunk el. Amikor a műhelyekben ma már nagy értékű, korszerű gépekkel jó minőségű termékeket gyártunk, bűn lenne, ha a korszerűtlen külcsín miatt a nyakunkon maradnának. Luthár Péter Kaposváron te0i«p befejeződött a Magyar Fül-Orr- Gegeorvosok Egyesületének audiologiai tanácskozásé. A tudományos tapasztalatok elsőt hazai összegezés tette jelentőssé a kétnapos ülést. A tanácskozás befeieztéhez közeledve megkértük dr. Bauer Miklóst, az egyesület audiologiai szekciójának elnökét, foglalja össze az elhangzottakat. | — Ügy tudom, hazánk lakosságának mintegy tíz százaléka hallássérült. A betegség gyakoriságának mik lehetnek az okai? — A halláskárosodás szinte nepbetegsegnek számít, a kétoldali pedig különösen súlyos. A betegeknek körülbelül ötven százalékánál van lehetőségünk műtéti beavatkozásra. másokon hallásjavító készülékekkel próbálunk segíteni. Nálunk a közvélemény általában hatásosabbnak tartja a halláskárosodottak gyógyítását, mint amire lehetőségeink vannak. — Az okok között a zaj milyen szerepet játszik? — A jelenseg nem űj, gondoljunk csak a tüzérekre, a kovácsokra és még néhány foglalkozásra: hallásuk károsodó!«,. A betegség tömeges előfordulását tekintjük napjaink jelenségeitek. A zaj nemcsak halláskárosodáshoz vezet: megsínyli az idegrendszer is. Ez az ok a megelőzéssel megszüntethető. Néhány, életmentő gyógyszer hatására is bekövetkezhet a halláskárosodás, erre sem árt figyelmeztetni. A halláskárosodás okai közül sok még ismeretlen, ezeknek a felderítése a tudomány számára fontos feladat. Tünetként is előfordulhat, hogy a beteg rosszul hall, az idegrendszer megbetegedéseinek következménye lehet a károsodás. Ilyen esetben együtt kell működnünk az ideggyógyásszal. — A kétnapos kaposvári tudományos tanácskozás fő témája a vizsgálati módszerekkel foglalkozott. — A korszerű hallás vizsgálati eljárások közül kiemelkedő szerepe van annak a módszernek, amely nélkülözni tudja a beteg együttműködését az orvossal. Az ilyen vizsgálatra azért fordítunk nagy figyelmet, mert kisgyerekeknél, ideggyógyászati esetekben nem számíthat az orvos arra, hogy a beteg tudatos résztvevője lehet a kivizsgálásnak. Sajnos néha a beteg félre is vezetheti orvosát; a komputeres vizsgálatok viszont objektív adatokat adnak a halláskárosult állapotáról. — Hazánkban mennyire terjedt ez a módszer? — Tudomásom szerint öt helyen foglalkoznak komputeres vizsgálatokkal. Néhány lelkes nívósnak és mérnöknek köszönhető, hogy idáig jutottunk. A vizsgálati eredmények az eddigieknél részletesebb információkat adnak a betegekről. — Professzor úr! Mivel gyakori a halláskárosodás, a korai kivizsgálást nem lehetne megszervezni, mondjuk a csípőszűrés mintájára? — A minisztériumban ezzel is foglalkoznak. A feltételeket kell előbb megteremtenünk, — Mit jelentett er. a tanácskozás az egyesület tagjai számára ? — A kaposvári tudományos ülés fontos mérföldkő: az első olyan tanácskozás, amelyen a korszerű vizsgálati eljárásokról, illetve azok tapasztalatairól beszéltünk. A közös nyelv kialakításában, a vizsgálati módszerek- , nek és azok eredményeinek értékelésében előbbre léptünk. Ügy érzem, összegzésként megállapíthatjuk, nagy- nagy lemaradást hoztunk be az utóbbi években. H. B. Jó példa Kisgyalánban 123 ezer forint szociális alapot képeztek tavaly a kis- gyalám termelőszövetkezetben. s 163 ezer maradt az előző évről. Elköltötték belőle 19 ezret — szociális segélyre. — Miért ilyen keveset? — Ennyi igény érkezett be hozzánk — mondja Vörös Jánosné főkönyvelő Üdültetés még nem volt nálunk, de a jövő évre már beterveztük ezt is és a dolgozók étkeztetéséhez is hozArkagyij és Borisz Sztrugackij Nehéz istennek 1 lenni Az erdőn keresztül út haladt, amelyet vagy két évszázaddal azelőtt vágtak. Az ezüstbányához vezetett, s ez a hűbéri jog szerint a Pampa báróké, Totz marsall egyik harcostársának leszár- mazottaié volt. A Pampa bárók hűbéri joga évi tizenkét púd színezüstbe került az arkanari királyoknak, ezért mindegyik király trónra lépése után sereget gyűjtött, és Bau várának, a bárók fészkének bevételére indult A vár falai erősek voltak, és a szétvert hadsereg visszatérése után az arkanari királyok újra meg újra megerősítették a Pampa bárók hűbéri jogait, más kiváltságokkal egyetemben. A Csukló-erdő sötét titkokkal volt tele. Nappal a délre vezető úton érccel megrakott szekérkaravánok vonultak, éjjel azonban az űt kihalt volt. Azt beszélték, hogy pókok ugrálnak az agakról a lovak nyakára, egy pillanat alatt átharapják ereiket, s mohón szívják a vérüket. Azt beszélték, hogy az erdőben az óriás Peh vadállat kóborol, amelyet pikkely takar. Valaki látta, amint fényes nappal, panaszosan dörmögve áthaladt az úton a csupasz vadkan. Akadt itt szökevény rabszolga. lapockái között bélyeggel, szótlan és könyörtelen, akár a bolyhos vérszopó pók. Meg hétrét görnyedt varázsló, aki titkos gombát szedett bűvös főzeteihez, amelyek segítségével az ember láthatatlanná válhat. A félelmetes Görbe Mérleg legényei is járogat- tak az úton, és az ezüstbanyából megszököttek is. Egy mérföldre az úttól — egy vénségtől elszáradt, óriási fa alatt — megfeketedett faház süppedt a földbe. Emberemlékezet óta itt állt, ajtaja mindig zárva volt, a korhadt tornác előtt periig ege«/, fatörzsböl faragott, nvgvaai bálványok mere deztek. Ez a ház a legesleg- veszedelmesebb hely volt . a Csukló-erdőben. Nem tűi régen, az Ózon faluból való Fityisz Irmó, a józan életű falubolondja egy este odatevedt a házhoz, és benézett az ablakon. Egészen hibbantan tért haza. és miután kissé összeszedte magát, elmesélte, hogy a házban éles fény volt, az egyszerű asztalnál fölhúzott lábbal ült a pádon egy ember és hordóból ivott, amit fél kezével tartott. Nyilvánvalóan maga Szent Mika lehetett, még a megtérése előtt: többnejű, korhely és mocskos szájú. Az egész körnjtok- ről odagyűltek, hogy meghallgassák a bolond elbeszélését. A dolog azzal végződött, hogy megjelentek a rohamosztagosok, és a kezét hátrakötve elhurcolták Ar- kanar városába. A házról mindazonáltal továbbra is beszéltek, és mostanában csakis Részeg Barlangnak nevezték ... Rumata a Részeg Barlang tornáca előtt leszállt a lováról, a kantárszárat az egyik bálvány köré csavarta. A házban fény égett, az ajtó tárva volt, és az egyik sarokvason csüngött. Az asztalnál Kabani atya ült. — Jó estét, Kabani atya! — szólt Rumata, es átlépte a küszöböt. — Üdvözlöm — válaszolt Kabani atya. Rumala az asztalhoz ment, kesztyűjét ledobta a padra. s megint ránézett Kabani atyára. Az mozdulatlanul ült, s petyhüdt arcát két tenyerébe támasztotta. Őszbe csavarodó, bozontos szemöldöke ügy csüngött orcája fölött, akár a száraz fű a szakadék szélén. — Magam találtam ki! — mondta, miután erőlködve fölhúzta jobb szemöldökét. — Magam! — Minek?... — Jobb kezét kiszabadította arca alól, megrázta szőrös ujját. Semmi közöm az egészhez!... Én találtam ki... és semmi közöm hozzá, ugye? Rumata kicsatolta övét, a fején keresztül lehúzta a vállszíjat a kardokkal. — Nos! — nógatta. — Hát a láda! — rivallta Kabani atya, és hosszas hallgatásba burkolózott. Rumata, aki le nem vette róla a szemét, átemelte a pádon a lábát, a két kardot maga mellé tette, s letelepedett. — Láda... — ismételte csűggeteg hangon Kabani atya. — Csak mi tudjuk, hogy magunk találtunk ki valamit. zájárulunk. A tagság több, mint fele nyugdíjas, tüzelővel, más természetbeni juttatásokkal eddig is segítettük őket, de most anyagi támogatást is kapnak. — És a kulturális alap? — Ebből 140 ezret képeztünk, 41 ezret kirándulásra, 15 ezret ifjúságpolitikai célokra. 17 ezret ünnepségek rendezésére. 17 ezret a sport- tevékenység támogatására, ötezret egyéb kulturális célokra költöttünk. — Támogatjuk az óvodát, s az általános iskolások táborozásához is hozzájárultunk: minden gyerek után 300 forinttal — kapcsolódik be a beszélgetésbe Högye József személyzeti vezető. — A tsz-kórus? — Majdnem csak néhány külső tag van, s már 20 éve működik nálunk. Büszkék vagyunk rá, mert idén Bala- tónbogláron az országos minősítőn ezüstérmet kaptunk. A kulturális alapból természetesen az énekkart is támogatjuk, segítjük a KISZ- szervezetet is. Vetélkedőkön veszünk részt, az idén ,.A Szovjetunió ma” című vetélkedőn negyedikek lettünk, így elküldtük a csapatot az NDK-ba jutalomüdülésre. Nem mindig érünk el jó helyezést; de nem is ez a fontos — inkább a sok könyv, folyóirat, amit elolvasnak hozzá tagjaink. M. E. 1981. október 26-tól 31-ig eves vagyonmcgállapító leltárt tartunk. Ezen idő alatt az árukiadás szünetel. AMFORA kaposvári lerakata (85129) A Bárdibükki Állami Gazdaság gyakorlattal rendelkező vezető szakácsot ■ zonnali belépésnél Jelentkezni a gazdaság főkönyvelő jenéi lehet. (203000) A November 7. Tsz, Siófok, DT—75 tolólapos géphez vizsgázott gépkezelőt keres Bérezés megállapodás szerint. Jelentkezni személyesen vagy írásban Siófok, Dózsa György u. 64. sz. alatt lehet. | (204024) J (Folytatjuk)
