Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-10 / 238. szám

XXXVTl. évfolyam, 238. sióm 1981. október 10., szombat Befejezte tanácskozását az országgyűlés űszi ülésszaka Tegnap délelőtt folytatódott és délután befe­jeződött az országgyűlés őszi ülésszakának kétnapos programja. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az emeleti páholyoküan fog'nitak helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képvise­letek vezetői, tagjai. A tanácskozás megkezdése előtt Apró Antal, az országgyűlés elnöke köszöntötte hazánk vendégét: Jósé Eduardo dos Santost, az MPLA- Mur,kapart és az Angolai Népi Köztársaság el­nökét, aki ellátogatott a Parlamentbe. Apró Antal a magyar törvényhozás nevében is újabb sikereket kívánt Angola népének. Ezután a képviselők - az elfogadott napi­rendnek megfelelően - meghallgatták Gonda György államtitkárnak, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszá­molóját, az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény végrehajtásának tapaszta­latairól. Gonda György államtitkár beszámolója Az emberi környezet védelméről A magyar—angolai tárgyalások eredménye: Barátsági és együttműködési szerződés Jósé Eduardo dós Santos elutazott hazánkból Gonda György államtitkár bevezetőben megállapította: a környezetvédelemben ma a «korábbi időkből származó hiányosságok, mulasztások kiigazítása okozza a legtöbb gondot. A jövő útja a meg­előzés : olyan fejlesztési gya­korlat, amelynek természe­tes eleme az emberi környe­zet megóvása. A megoldás­hoz azonban anyagi eszkö­zök is szükségesek. Ma már elfogadott felismerés — mondotta az államtitkár — hogy átgondolt és szigorú intézkedések szükségesek a hulladékok, káros hatásának 'felszámolásával kapcsolato­san. A továbbiakban az atom­energia hazai békés célú felhasználásának környezet- védelmi összefüggéseiről is szólt; emlékeztetett arra. hogy 1980-ban külön tör­vény született az atomener­giáról. A törvény végrehaj­tására tett intézkedések biz­tosítják, hogy. ne kelljen tar­tani a környezetkárosítás ve­szélyétől. A paksi atomerő­mű úgy épül meg — mon­dotta Gonda György —, hogy üzemeltetése során a környezetbe kerülő szennye­ző anyagok hatása a meg­engedettnél lényegesen ki­sebb lesz. A Balatonról szólva meg­említette, a kormány által jóváhagyott két program azt a célt szolgálja, hogy a jo­gos aggodalomra okot adó helyzet megváltoztatható le­gyen. A terveket nagy pon­tossággal kell végrehajtani és elejét venni, hogy a kü­lönböző engedmények meg­hiúsítsák az eredeti, a meg­oldást szolgáló szándékot. A Balatonnal kapcsolatos ku­tatásokat úgy kell folytatni, hogy a gyakorlat számára világos, és egyértelmű vá­laszok, illetve megoldások szülessenek — mondotta az államtitkár. Számos vita középpontja a környezetvédelem és a mezőgazdaság fejlesztése, kü­lönös tekintettel a környezet teherbíró-képességére. A beszámoló szerint nem az alkalmazott technológiák­ban rejlik a veszély. Leg­többször az veszélyezteti a környezetet, hogy a külön­böző vegyszereket nem a megfelelő szakszerűséggel szállítják, tárolják, hasz­nálják fel. S az ellenőrzés sem mindig olyan körülte­kintő, mint az elvárható lenne. Gonda György hangoztat­ta: a környezetvédelmi in­tézkedések nem szakadhat­nak el a mindenkori gazda­sági teherbíró-képességtől. A tiszta környezet az élet­től elválaszthatatlan — ez nem képezheti vita tárgyát. Végső soron a környezetvé­delem a termelési, gazdasá­gi folyamatok része, de cél­jait tekintve az embert, az életkörülményeket szolgálja. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal­nak és másoknak a jövőben határozottabb magatartást kell tanúsítaniuk a veszélyek okozóival szemben, igényel­ve ehhez a hatóságok mun­káját is, ám az anyagi esz­közökön és a nagyobb szi­goron kívül — vagy inkább ezekkel együtt — nagy sze­repe van a társadalomnak. Köszönet illeti mindazokat — mondotta az államtitkár —, akik társadalmi aktivis­taként azért dolgoznak, hogy környezetünk emberi, em­berekhez méltó maradjon. Az államtitkár megállapí­totta: az öt éve alkotott tör­vény alapjában véve bevál­totta a hozzá fűzött remé­nyeket, alkalmas arra, hogy hosszabb távon keretét adja a környezetvédelemnek. Az e célra rendelkezésre álló anyagi eszközöket megfontol­tan és célszerű sorrend be­tartásával kell felhasználni. A beszámoló fölötti vitá­ban elsőként Röder Edit bu­dapesti képviselő az ország- gyűlés építési és közlekedési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együt­tes üléséről elmondotta: a bizottságok különösen azt tartották jelentősnek, hogy a környezetvédelem az állami politika rangjára emelke­dett, szerves részévé vált az V. és a VI. ötéves tervnek. A jogszabályt a képviselők általában jónak tartják, a hiba a végrehajtásban, a szemléletben, az állami és állampolgári fegyelemben, az érdekek esetenkénti hely­telen értelmezésében, a szankciók alkalmazásában mutatkozó liberalizmusban, valamint a közömbösségben van. Schnitzler József Hajdú- Bihar megyei képviselő fel­szólalásában figyelmeztetett arra, hogy a környezetvéde­lem nem lehet kampány. Állandó, folyamatos felvilá­gosító tevékenység szüksé­ges. Nem szabad elfogadni azt, hogy az emberek egy része saját lakása, háza táján rendet tart. de szemrebbenés nélkül szemetel üzemben, gyárban, utcán. Pólyák Ibolya (Bács-Kis- kun megye) javasolta: a szakemberek tervezzenek olyan szennyvíztisztító be­rendezéseket, amelyeket a szerényebb jövedelmű üze­mek, gyárak, tanácsok is fel­szerelhetnek, fokozatosan bővíthetnek. A kommunális szennyvizekből kiszűrt anya­gokat — megfelelő kezelés után — hasznosítsák a me­zőgazdaságban, a talaj táp­anyagainak gyarapítására. Az őszi ülésszak második napján is Pásztóhy András „szűzbeszéde” körül forgott a szó. — Érdekes eset történt a felszólalásom előtt — mond­ja a mindig mosolygós kép­viselő —; a pécsi rádió ri­portere interjút készített a dél-dunántúliak szereplésé­ről. Kasó Józseffel, a Szi­getvári Állami Gazdaság igazgatójával együtt álltunk a mikrofon elé. Kiderült, ő is foglalkozik a melioráció­val, meg én is, de szinte homlokegyenest más megkö­zelítésben. Hát ennyire más gondokat jelenthet ugyanaz a téma még két szomszédos megyében is. S még egy érdekesség: a páros interjú szigetvári részt­vevője repülőgéppel egyene­sen az Egyesült Államokból érkezett az őszi ülésszakra. Tegnapi tudósításomban már említettem a somogyi képviselők tevékenységét c parlamenti bizottságokba i Megyénk szempontjából na­gyon fontos volt — még ha nem függött is össze az őszi ülésszak témáival —hogy a Pesta László (Budapest), a Magyar Vöröskereszt buda­pesti vezetőségének elnöke a környezetvédelem jobbítá­sának tápgyökereit az em­beri magatartásban, annak megváltoztatásában jelölte meg. Támogatni kell mind- j azokat, akik — képletesen szólva — nemcsak a saját házuk táján söpörnek. Ilyen emberek százezrei vesznek részt például a budapesti vöröskereszt megújhodott tisztasági mozgalmában. E tevékenység a felvilágosítás­tól a lakókörnyezet szépíté­séig megannyi területet át­fog, sikert szül, mozgató ru­gója további cselekvéseknek. Zsidei Istvánná (Heves me­gye) ismertette az ország­gyűléssel a megyében évti­zedek óta folyó erdőtelepí­tés eredményeit. Az erdő­védelmet szolgálná — mon­dotta —, hogy a Mátra és a Bükk belső vidékein megál­lítsák az elszórt egyéni par­cellák szaporodását, helye­sebb volna e váj közösségi célú hasznosítása. Gondjaik­ról szólva megemlítette, hogy főként az egri járás közsé­geiben hiányzik a jó minő­ségű ivóvíz, az ott élők anyagiakkal és két kezük munkájával is készek hoz­zájárulni * hálózat kiépíté­séhez. Váczi Istvánná (Komárom megye) a megyei képviselő- csoport üléséről számolt be az országgyűlésen. Emlékez­tetett rá, hogy Komárom megye országosan az ötleg- s'zennyeztettebb terület közé tartozik. A legnagyobb üze­mekben a beruházások tá­mogatásával igyekeztek csök­kenteni a szennyezést. Tata­bánya vezetése a közeli na­pokban az ötvözetgyár mű­ködését felfüggesztette, hogy ezzel is csökkenjék a kör­nyezetkárosítás. A város la­(Folytatás a 2. oldalon) szociális és egészségügyi bi­zottság Heves és Somogy egészségügyi fejlesztéséről tanácskozott. A somogyi fej­lesztési elképzeléseket, a be­ruházások megvalósulásá­nak gondjait a megyei taná­csunk elnökhelyettese ismer­tette. A lakosság érdekeinek szempontjából is megnyug­tató az egészségügyi minisz­terhelyettes ígérete: ahol szükséges, ott igyekeznek gyors segítséget nyújtani az egészségügyi beruházások meggyorsításához. Kosztolánczi Jánosné ka­posvári képviselő tíz éve tagja a bizottságnak, meg­kérdeztem hát tőle, ez volt-e az első somogyi téma a bi­zottságban. — Nem, már volt egyszer egy fontos somogyi előter­jesztés, amely a cukorbete­gek érdekét szolgálta — mondta a képviselöasszony. — Most a beruházásokon kí­vül az is szóba került, hogy iagy gondokat okozhat, ha a vállalatok, mint például a Medicor, nem szállítják ha­táridőre a kórházi műszere­ket. Ezt a kaposvári re­A párt- és állami küldött­ség élén hazánkban tartóz­kodó Jósé Eduardo dos San­tos, az MPLA-Munkapárt el­nöke és az Angolai Népi Köztársaság elnöke tegnap rövid ideig részt vett az or­szággyűlés ülésén. Ezt köve­tően az Országház delegáci- ós termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Jósé Eduardo dos Santos alá­írta a Magyar Népköztársa­ság és az Angolai Népi Köz­társaság közötti barátsági és együttműködési szerződést. A két ország közötti első ilyen szerződés megerősíti az államaink között Angola függetlenséae óta kialakult baráti együttműködési kap­csolatokat és kiterjeszti azo­kat a politikai, a gazdasági, a műszaki-tudományos és a kulturális területekre is. A szerződés alapján a két fél elhatározta, hogy nemzetkö­zi kérdésekben rendszeresen konzultálnak egymással. Az ünnepélyes aktuson je­len volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Gyenes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, valamint a magyar és az angolai tárgyaló küldöttség tagjai. A magas rangú vendéget és kíséretét ünnepélyesen búcsúztatták az angolai és magyar zászlókkal díszített Oi'szágház előtt. A Kossuth Lajos téren, ahol felsorako­zott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja, a búcsúztatá­sára megjelent Kádár János, Losonczi Pál, Trauttman Re­zső, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának helyettes el­nöke, Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke, Gyenes András, Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára. Púja Frigyes külügyminisz­ter, Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi' mi­konstrukciónál is érdemes figyelembe venni. Az ország érdeklődése kí­séri évek óta környezetünk védelmének legkisebb ered­ményeit is, egyre szélesedő népmozgalom jelzi: egyre többen kívánnak tenni az ügy érdekében. A somogyi képviselők több fórumon is kiálltak már a Balaton vi­zének, környezetének védel­méért. Nem csoda hát, hogy olyan figyelemmel kísérték Gonda György államtitkár tegnapi tájékoztatóját az emberi környezet védelmé­ről 1976-ban hozott törvény végrehajtásának tapaszta­latairól. Érdemes figyelni arra, hogy miről tárgyalnak a szomszédos megyék képvise­lőcsoportjai — mondogatják régóta „honatyáink”, Való­ban így van, mert a Bala­ton tisztaságát érintő beru­házásról esett szó Zala me­gyében. Várhelyi József za­lai képviselő a tegnapi ülé­sen is elmondta, hogy aKis- Balaton megkezdett visszaál­lításával négy év múlva hor­dalékától megszabadulva jut niszter, Veress Péter külke­reskedelmi miniszter, továb­bá az Elnöki Tanács, a kor­mány, az állami, a társadal­mi élet számos más képvi­selője. Jelen volt Kolesza Sándor, hazánk angolai nagykövete. Megjelentek a budapesti diplomáciai kép­viseletek vezetői. Kürtszó, harsant, a dísz­zászlóalj parancsnoka jelen­tést tett Jósé Eduardó dós Santosnak, majd felcsendült a két ország himnusza. Ez­után a magas rangú vendég Kádár János társaságában, elhaladt a diszzászlóalj előtt. Jósé Eduardo dos Santos és kíséretének tagjai elköszön­tek a magyar közéleti veze­tőktől, a budapesti diplomá­ciai képviseleteknek a bú­csúztatásukra megjelent ve­zetőitől. Az ünnepélyes aktus — amelyet több száz budapesti lakos is végignézett — a katonai díszzászlóalj dísz­menetével zárult, amelyet Jósé Eduardo dos Santos, Kádár János és Losonczi Pál együtt tekintett meg. Ezután úttörők virágcsokrot nyúj­tottak át az angolai párt- és állami küldöttség vezetőjé­nek. majd a magas rangú vendég és kíséretének tag­jai Kádár Jánossal és Lo­sonczi Pállal együtt gépko­csikba szálltak és díszmoto­rosok kíséretében a Ferihe­gyi repülőtérre hajtattak. A légikikötő betonján Ká­dár János és Losonczi Pál, illetve Jósé Eduardo dos Santos baráti öleléssel vett búcsút egymástól. Az ango­lai párt- és állami küldött­ség vezetőjének különgépe ezután a magasba emelke­dett. Az angolai párt- és állami küldöttség látogatásáról köz­leményt hoztak nyilvános­ságra, amelyet lapunk 2. ol­dalán közlünk. a Zala folyó vize a Balaton­ba. Túlterhelt a Balaton — fo­galmazták meg a tegnapi ülésen. Bizonyos számítások szerint a magyar tenger két partja egyszerre mintegy hatszázezer embert tud „ki­szolgálni”, ugyanakkor en­nek kétszerese fordul meg ott az idegenforgalmi csúcs idején. Ez nemcsak az ellá­tást nehezíti, hanem a kör­nyezet szennyezésében is gondot okoz. Az idegenfor­galom országos elosztása je­lentene megoldást. Ez valóban így van, mégis felidézném, hogy mit mon­dott a Balaton-parton élő, az ottani helyzetet jól ismerő Szokola Károlyné dr. a jo­gi, igazgatási és igazságügyi, valamint az építési és közle­kedési bizottság együttes ülé­sén. Szerinte nem valószínű, hogy csökkenteni lehetne a Ba laton idegenforgalmát, ezért inkább a megfelelő fel­tételek megteremtésével ké­szüljünk föl a növekvő ide­genforgalomra — mégpedig úgy. hogy lehetőleg óvjuk a tó környékét is. Lajos: Tfiéaai A PARLAMENTBŐL JELENTJÜK Mindnyájunk ügye a Balaton védelme

Next

/
Thumbnails
Contents