Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-08 / 236. szám

Ai ötnapos munkahét ja­nuártól válik általánossá, Néhány somogyi üzem dol­gozói azonban már ez év második felében ilyen mun­karendben dolgoznak. Több egység tervezi azt, hogy oz idei esztendő hátrr'evö hó- najaiban áttér err«. össze­állításunkban munkatársaink a felkészülésről kérr.'e'íM <lz illetékeseket. Írásainkban a szervezési intézkedések mel­lett arról is szó var, hogy miként használják ki a meg­növekedett szabad időt az emberek. A rövidebb munkahétre való áttérésről a párt XII. kongresszusának határozata szól; ennek alapján szület­tek meg a bevezetésének idejéről és módjáról szóló állami rendeletek. Az üze­mek, szövetkezetek és in­tézmények közösségei a le­hetőségeket mérlegelve dön­töttek az új munkarendről. Bevezetését örömteli várako­zás előzi meg mindenütt. Pezsdítö változás A Kemikál minden gyára — így a barcsi is — január elsején tér át az ötnapos munkahétre. Az új rend részletesen kidolgozott ter­veit már elkészítették, s ha­mar kiderült, hogy a barcsi gyár évente 19 ezer munka­órát „veszít” azzal, hogy hetente negyvennégy helyett negyvenkét órát dolgoznak majd a munkások. Fucskár Pál munkaügyi osztályvezető elmondta: — Ezeket az órákat vala­hogy vissza kell. szerezni. Nem volt egyszerű kieszel­ni. hogy miképp, de már túl vagyunk a nehezén, s tudjuk: milyen réven nyer-, jük azt, amit ezen a vámon elveszítünk. Méghozzá pontosan tud­ják. Az órák 12 százalékát a normák szigorításával ve­szik vissza. — S mit szóltak ehhez a munkások? Lovász Ferenc gazdasági vezető: — Az ilyen intézkedés ál­talában nem népszerű. Ám a Kemikál fiatal gyár, s tulajdonképpen a végleges normák még mindig nem alakultak ki. Nem dolgoz­tunk laza követelményekkel, de nem is követeltünk lehe­tetlent. Néhány százalékkal többet nem lesz nehéz tel­jesíteni. Különösebb zúgoló­dás így nem volt. Harminchat százalékos tar­talék rejlik a veszteségidők feltárásában. Ez eléggé nagy­nak tetszik. Fucskár Pál: — Valóban nem kicsi. Ám ez is a gyár „gyerekkorá­nak” tudható be. A társa­ság egyre gyakorlottabb, egyre gördülékenyebben dol­goznak az emberek, és ja­vul a munkafegyelem is. Ezt ki lehet használni, s to­vább lehet javítani. Az ilyen megnyert időkhöz szorosan kapcsolódik az a 23 száza­lékot hozó változássorozat, amely a termelés szervezé­sét javítja. Bevezetjük a „melegváltást” is. És egy „apró” példa: megszűnik az egyik legkeresettebb termé­künk, a Bitulax 25 kilós cso­magolása. Áttérünk a 800 kilós konténerekre. Egy-egy felhasználó eddig is tonnás tételeket vásárolt, így fölös­leges a huszonöt kilós ap­rózás, tehát két emberünk fölszabadul, másutt tudjuk őket foglalkoztatni. — Marad meg 20 százdlck. — Ezt új gépekkel és let- számátcsoportositással nyer­jük meg. A homokszallító osztályozó már áll, s nem­sokára megszűnik a kézi anyagmozgatás: az új csoma­gológép szintén itt van, csak néhány apró rr.v. ! a és pró­ba van hátra, s azt is üzem- oe helyezzük. Q 4 4 4 4 4 4 4 0 4 i 4 4 4 4 0 4 Orvosok ügyelek — Az egészségügy fölké­szülésére a kiadott minisz­tériumi Irányelvek alapján jócskán volt idő, s novem­ber 30-ig még felülvizsgál­ják megyénkben az egyes intézkedéseket — tájékozta­tott dr. Ujsághy Erzsébet, a megyei egészségügyi osztály vezetője. Néhány új vonásuk is lesz a változásoknak: az alapellátásban a rendelési idő meghosszabbodik, a köz­ségekben pedig nemcsak dél­előtt, hanem munkaidő után. délután is fölkereshe­tik az orvost a betegek. Biztosítják településkor- zetenként a hét végi orvosi ügyeletet, általában tíz-ti- zenkét falu tartozik majd egy ügyelethez. A rendszer korszerűsítését is tervezik; egyidőben két orvost oszta­nak be, az egyik mindig a rendelőben tartózkodik, a másik — UPJ-I-s gépkocsival — a segélykérőket keresi föl. A kisközségekben az ügye­leti rendszer zavartalan mű­ködéséhez biztosítani kell az eddiginél jobb telefon-össze­köttetést. Kaposváron meg­marad a fogászati ügyelet az Ezredév utcában, máshol — városokban — a munkaszü­neti napokon egy-két órás fogászati rendelést tervez­nek. A kisebb településeken a körzeti orvos látja el a fogbetegeket. Az üzemi or­vosi szolgálat az üzemek munkaidő-beosztásához iga­zodik. A szakrendelés a hét öt napján nyújtott műszak­ban dolgozik, szombaton már a kórházak osztályain az ambulancia veszi át ezt a feladatot. A kórházak rend­je változatlan lesz. A beteg- látogatást sem változtatják meg. Az egészségügyi dolgozók munkaidő-beosztását sike­rült megoldani: a hárpm műszakban, illetve a kórhá­zi betegágyak mellett dolgo­zók létszámnöveléséhez, ezek ügyeletének megoldására biztosították a többletki­adást. / — Decemberben minden rendelőben kifüggesztjük a megváltozott rendelési idő­beosztást — mondta végeze­tül a megyei egészségügyi osztály vezetője. Együtt lehet a család vasiatok kidolgozásában részt vettek. Dóri János, a megyei ta­nács kereskedelmi osztály- vezetője a vállalati elképze­lésekről szólva elmondta: mindenütt az a legfőbb cél­kitűzés, hogy ne legyen zök­kenő az ellátásban. Tekin­tettel kell lenni a helyi sa­játosságokra, amelyek közül a legfontosabbak a balatoni idegenforgalom s az apró­falvas területek ellátásának megoldása. A vállalati áttérési prog­ramok szeptember végére készültek el. Általános ta­pasztalat. hogy a heti egy- gyel több pihenőnapot az eladóknak több mint a fele vasárnaphoz kapcsolva kap­ja meg: tehát szombaton vagy hétfőn. Az idegenfor­galomban dolgozók a szezon után, a szabadsággal együtt vehetik igénybe. A szállo­dák és a vendéglátóhelyek nvitvatartása nem nagyon tér el az eddigiektől. Az élelmiszerboltokban a hét végén rövidített a nyitvatar- tás. Szombaton általában délután ötig vásárolhatunk a nagyobb üzletekben, a csü­törtöki-pénteki, nyitvatartás viszont hosszabb lesz. Az új nyitvatartási rend várhatóan a vásárlási szo­kásokat is módosítja. A kis­kereskedők számára kulcs­kérdés a nagykereskedőkkel és a szállítókkal való pon­tos egyeztetés, de a közös érdek az együttműködés lé­nyeges hajtóereje. A nagy- és a kiskereskedelmi válla­latok kötelezettséget vállal­tak arra is. hogy az ötnapos munkahétre való áttérés után központjaikban a hét végén ügyeletet tartanak. Július elsején Nagyatádon elsőként a cérnagyárban tér­tek ót az ötnapos munkahét­re. Kinek mit jelentett a változás? — erről kérdeztük az ottaniakat. Lovkó Imre főmérnök sze­rint mindenekelőtt fegyel­mezettebb munkát. — Az áttérés egyben azt is magával hozta, hogy he­tente egy műszakkal keve­sebb dolgozik, mint koráb­ban, a tervünk viszont vál­tozatlan. Még a tavasszal ki­sebb csoportokban beszél­gettünk dolgozóinkkal. Szám­talan értékes javaslatot kap­tunk. A belső átszervezésnek köszönhetően a termelés jól halad. Mégis van gondunk az ötnapos munkahét- miatt. A szabad napokon szívesen sportolnánk a gyári sport­pályán, de ilyen nincs. Asz­taliteniszezni is csak az ebéd­lőben lehet. Mielőbb építe­nünk kell egy kézilabdapá­lyát. — Vagyis most keresik a lehetőségeket? — Nem. Közös kirándulá­sokat szervezünk. S ha a fia­talok vagy a szocialista bri­gádok saját programot akar­nak, segítünk nekik. Élnek-e a gyáriak a kínál­kozó lehetőségekkel? A vál­lalat kiváló brigádja címmel büszkélkedő József Attila szocialista brigád, krónikása, Szabó Mária szerint igen. — Mi például többször mentünk közösen kirándu­lásra, moziba. De nem ez az ötnapos munkahét igazi ér­téke, hanem az, hogy a csa­ládosoknak több alkalmuk van az együttlétre. Mert van olyan férj és feleség, aki munkanapokon alig találko­zik. Mindketten három mű­szakba járnak, egymást vált­ják. Arról, hogy ez mennyire így van. á cérnázó üzem­részben beszélgetünk Vida Dezsönével. A kétgyermekes édesanya délelőttös volt, fér­je pedig délutános. — A három műszak elle­nére szinte mindennap tu­dunk foglalkozni a gyere­kekkel, hisz délelőtt vagy délután otthon vagyunk. Az ötnapos munkahétnek kö­szönhetően azonban szom­baton és vasárnap együtt le­het az egész család. Arról már nem is beszélve, hogy hétvégeken könnyebben utazhatunk, több időt tölthe­tünk a betegeskedő szülők­kel. •Az ötnapos munkahétnek mindössze három hónapos múltja van a cérnagyórban. Ez a rövid idő is elég volt arra, hogy a gyár vezetői visszatekinthessenek, leszűr­jék a tapasztalatokat, módo­síthassanak a „házi” rendel­kezéseken. s mind többet te­hessenek azért, hogy a sza­bad szombatok valóban a gyáriak pihenését szolgál­ják. A sajátosságok figyelembevételével A rövidebb munkahétre való áttérés a Somogy me­gyei Iparcikk-kiskereske­delmi Vállalat ötvenegy üz­letéből harminchármat érint. Az átállás vállalati teendői­ről Sümegh Nándorné igaz­gatót kérdeztük. — Az üzletek elképzelé­seit egy vállalati szervező­brigád gyűjtötte össze; ez jelentette a bolti nyitvatar- tások és a szabadnapok ki­adási rendjének alapját. Ter­mészetesen a Balaton part­ján és a vidéki hálózatban vannak eltérések. Siófokon például délben is nyitva ma­radnak az üzleteink, s a bar­csi és a nagyatádi nyitva­tartási időt is meghosszab­bítjuk. Balatonföldváron minden hétfőn zárva lesz az iparcikkbolt, Kaposváron viszont a Somogy és a Csibi áruházakban a csütörtökön kívül a péntek is bevásár­lónap lesz; este hétig tar­tanak nyitva, Nagyatádon és , Barcson hétvégenként fel­váltva lesznek nyitva a szö­vetkezeti és a mi iparcikk­boltjaink. Huszonnyolc, tel­jes munkaidőben foglalkoz­tatott eladóra volna szük­ségünk. A legnehezebb hely­zetben siófoki boltjaink van­nak. A szabadnapok kiadását nagyobbrészt a vasárnaphoz kötjük, és kisebb arányban tesszük függővé a forgalom­tól. Dolgozóink örülnek a heti második szabadnapnak, ezt az az aktivitás is bizo­nyította, ahogyan a bolti ja­Bizalmi testületi ülésen tárgyalták kedden a Vide­oton tabi gyáregységében az ötnapos munkahétre való át­térés programját. Krista Jó- zsefné, a gyáregység fő­könyvelője ismertette a tes­tület előtt a vállalat által kiadott tervezetet. A prog­ram szerint az áttéréssel egyidejűleg az egy műszakos munkahelyeken 42, a több műszakosoknál 40 órás mun­kahetet vezetnek be. A szá­mítások szerint ez 1,2 millió normaóra-kiesést jelent évente a produktív dolgo­zóknál, és várhatóan 6.1 szá­zalékkal csökken a közvetett fizikai állomány által telje sithető munkaidő hossza. A szellemi foglalkozású dolgo­zók munkaideje nem válto­zik. A munkaidő-kieséseket a vállalat és a gyáregységek saját erejükből pótoljak. Műszaki intézkedésekkel a kieső produktív időalap mintegy 42 százaléka térül meg. A rendelkezésre álló fejlesztési alapból a Vide­oton jelentős összeget fordít a termelékenyebb berende­zések vásárlására, a gyárt­mányprofil további moder­nizálására. a technológia fej­lesztésére. Ügy tervezik, hogy a kieső időalap .csak­nem 19 százalékát szervezési intézkedésekkel pótolják majd. Jelentős eredményt vár­nak a munkaerő-gazdalko- dást, javító intézkedésektől is. Az ötnapos munkahét be­vezetése miatt több területen megváltoztatták a munka­rendet. a dolgozók vélemé­nye alapján a munkaközi szünetet a munkaidő végére, illetve az elejére tették. így munkaidő-megszakítás ném lesz. A tabi gyáregység mun­karendje — figyelembe véve a helyi , körülményeket — várhatóan eltér majd a központi telepétől. Két bevásárlónap

Next

/
Thumbnails
Contents