Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-31 / 256. szám

MUNKÁSOKBÓL VEZETŐK Háromezer férőhelyes juhtelepet épít mintegy tízmillió forintos költséggel a lábodi Zöldmező Termelőszövetkezet. A munkálatokat a szövetkezet saját épitőbri- gádja végzi. Az első ezer férőhely és a szociális létesítmény már elkészült, a többit a jövő év végére szeretnék befejezni. A röntgengéptől a komputeres tomográfig Új piacokon a Medicor Nehéz volna túlbecsülni manapság a munkahelyi ve­zetők szerepét a termelés irányításában, a közösség­alakítás folyamatában. Sze­mélyiségük — mindenek­előtt felelősségtudatuk, szer­vezőkészségük — meghatá­rozó a fegyelmezett munká­ban csakúgy, mint az em­beri kapcsolatok formálásá­ban. Kik kerülnek vezetői be­osztásba napjainkban? Túl­nyomórészt megfelelő szak­képzettséggel, iskolai vég­zettséggel rendelkező fiata­lok adják az utánpótlást. Az elmúlt másfél évtizedben azonban mindenekelőtt a szakmunkások köréből ke­rültek ki a termelés irá­nyítói a somogyi üzemek­ben. Csak az utóbbi öt év­ben 700 fizikai dolgozó ka­pott megyénkben vezető be­osztási. Sok ez vagy kevés? Meg­felel-e kiválasztásuk, fölké­szítésük módja a párt ká­derpolitikai elveinek? Biz- iosítják-e mindenütt a — természetesen a szükséglet- :az mért — 'lehetőséget a .á termett munkások előlé- ;iséhez? És még egy kérdés: kiválasztásukban megragad­ató-e az a törvényszerűség, nogy a legalkalmasabb, minden szempontból megfe­lelő dolgozók kapjanak le­hetőséget szervezőkészségük oizonyí tására? Ha azt hinnék, hogy sok­oldalú mérlegelés, szigorú tudományos szempontok alapján végzett valóságos kiválasztásról van szó — tévednek. A munkástól túl­nyomó többségét ugyanis nem vonzza a följebhíépés lehetősége. Talán nem ren­delkeznek: közülük megfele­lő arányban a megkívánt, fejlesztésre alkalmas kész­ségekkel Ezt * föltételezést aligha fogadhatjuk eh Hi­szen több brigádvezető, szakmar vezeti fataatrm, vala­mely mozgatom aktivistája­ként tevékenykedő munkás póldáSa atal ama, bagy nem veszett ki c másakért jei®- lösségmt éra5, társai előtt te- kinté&yt átnéző munkás tí­pusa. Ea az említett hétazáz egykori namká* túlnyomó többségének helytállása te azt enősfU meg: lebet tá­maszkodni m. nagy tapassfca- latú, mtori ra&vettséget sokra. Ezt ilBlniftottfe mag a megyei pártbtzotiEág párt­legutéBfifl ülésén ísl Ugyan­akkor ovi te IsangsólycKtták a uitgbari uée&tm&vők, hogy szűk m vaaeBB beosztásra, számba mt&eSSk köre. Már­Érdefeet megáBapftást tett az Építős Szakszervezete a legutóbbi ülésén. A tavalyi szakszervezeti választások után megtorpanás állt be a szakszervezett demokrácia fejlődésében. Szerencsére ez csak rövid ideig tartott. S hogy rná volt az oka? Első­sorban az új szervezeti föl­építésre való átállás, má­sodsorban pedig az, hogy sok volt az új a tisztségvi­selők között, s még nem szerezték meg a mozgalmi tevékenységhez szükséges gyakorlatot. Ezt gyorsan fölismerték az építőipari vállalatok szakszervezeti bizottságai. A tisztségvise­lők fölkészítésével, az azóta is tartó továbbképzéssel vál­toztattak a helyzeten. Az Építők Szakszerveze­tének megyei bizottsága a helyszíni vizsgálatokkal, a bizalmiakkal való beszélge­téseken meggyőződött arról, hogy azóta figyelemre mél­tó a változás a szakszerve­zeti demokrácia érvényesü­lésében. Jól megalapozta a tavalyi szaíkszervezeti vá­lasztás ezt, ugyanis politi­kai, szalzmai szempontból képzett dolgozók kerültek a tisztségekbe. Igyekeztek gyorsan megismerkedni a megbízatásukkal járó tel-: mint azoké, akiket nemcsak a íölötteseik minősítenek al­kalmasnak az előlépésre, ha­nem maguk is hajlandóságot mutatnak arra, hogy fizikai munkájukat az irányítással cseréljék föl. (Gyakori eset: a három kiszemelt szak­munkás helyett egy negye­diket kell kinevezni műve­zetőnek : a legkevésbé ta­pasztaltat.) A húzódozás okait elemezve a bizottság számos olyan té­nyezőt állapított meg, amely akadályozza a legjobbak ve­zetővé válását. Az első helyein az anya­giak szerepelnek. Az igé­nyesen dolgozó, szorgalmas, ügyes szakmunkások ugyan­is, akik elsősorban számí­tásba vehetők, jobbak ke­resnek, mint az őket irányí­tó hasonló korú, sőt idősebb társaik. Már a rendes mun­kaidőben is. Nem is szólva a túlórákról, illetve az üze­men belül vagy kívül sze­rezhető mellékes jövedel­mekről. Ez különösen a csa­ládalapítás terheivel küsz­ködő fiatalokat érintené igen kedvezőtlenül. De nem el­hanyagolhatók azok a ked­vezmények sem, melyektől elesnek az alkalmazottá elő­lépő (?) munkások. Azt is jól látják a szak­munkások, hogy az esetle­ges monotóniánál, egyéb fi­zikai vagy pszichikai meg­terhelésnél, amely a gép, a szalag mellett fenyegeti őket, sokkal károsabban hat idegrendszerükre a vezetői munkával járó felelősség a tervek teljesítéséért és az emberekért Ma a közvetlen termelésirányító szinte na­ponta részesül a legkülön­bözőbb formában kifejezett elmarasztalásban mind fe­lettesei, mind beosztottad ré­széről. Ugyanakkor azt te elvárják tőle. hogy ae libe­rális, ne is diktatórikus, ha­nem demokratikus vezetési stílust alakítson ki. A vezetővé válásnak cm» pán egyik feltétele a ráter­mettség. Minden dolgozó tisztában van sasai, bogy az irónyitás bármely posztjára kerülve tasulóst kötelezett­ség vár rá. Ez pedig a sza­bad idő jelentős rövidülésé­vel jár. Nem elhanyagolható k&­ríömény a vezetőket terhe­lő túlzott írásbeliség. to­vábbá a szervezetlenség, amelyben m vezető gyakran nem irányítója, hanem ki­szolgálója beosztottjainak. Egy fiatal lakatos mond­ta el, mennyire visszatartja a munkásokat a vezetői be­osztástól a félelem az eset­leges kudarctól. <A kockázat «BiiHeszeiieB es nem raríiaro adatokkal. A tapasztalatok szerint többségibe ismeri hatás- és jogkörét, a testü­leti üléseken általában töd- készülten vesznek részt. Kü­lönösen megnyugtató, hogy az általánosságok helyett a bizalmiak a tagság vélemé­nyét közvetítik. Szóvá te­szik, ha hiányosságokat ta­pasztalnak a munka szer­vezésében, az anyagszállí­tásban. Jó az a gyakorlat, hogy a gazdasági vezetők írásban válaszolnak az elhangzot­takra, ha nem áll módjuk­ban azonnal válaszolni az ülésen. A KPM Közúti Igaz­gatóságánál szóvá tették, hogy a gazdasági vezetők később nem térnek vissza a megválaszolatlan kérdések­re, csak közük, milyen uta­sítást adtak ki; ilyen eset fordult elő az ösztönző fel­osztással. a társadalmi munka vállalásával, az épí­tési kölcsön visszafizetésé­vel. Olykor a testület nagy létszáma okoz gondot. így például a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat­nál. Az a vélemény alakult ki, hogy a mostani százöt­ven helyett nyolcvan-száz tagú testület is elég volna. A bizatos} testületek Irá­ki.) Ennek esetén miként tud helytállni ismét régi munkahelyén, hogyan fogad­ják, nem esik-e ki a szak­májából? Ez is fontos té­nyező, amellyel számolniuk kell mindazoknak, akik fe­lelősek egy-egy fizikai dol­gozó vezetővé fejlődéséért; a közvetlen felettesnek a személyzeti munka irányí­tóinak, a munkahelyi kö­zösségeknek, a szakszerveze­ti bizottságnak, a KISZ- szervezetnek. És természe­tesen az illetékes pártszerv- nek, amelynek elvi irányítá­si, illetve beszámoltatási feladata van. A fejlett tőkés ipari álla­mokban változatos tudomá­nyos eszközöket vesznek igénybe, hogy megállapít­sák: az arra kiszemelt vagy jelentkező személy alkal- mas-e az adott vezetői mun­kakör ellátására. Szocialista társadalmunkban a tervsze­rű, folyamatos nevelőmunka során választják ki a veze­tőket. Ebben minden szerv­nek megvan a maga lehető­sége, feladata. Munkájukat azonban nem végzik elég összehangoltan, és bár a ta­nuláshoz szükséges kedvez­ményeket, feltételeket meg­teremtik, a vezetéshez nél­külözhetetlen tulajdonságok fejlesztése, a megfelelő is­meretek nyújtása esetleges és igen hiányos. Tudato­sabb, következetesebb föl­készítő és segítő munkára, jobb együttműködésre van szükség, hogy az arra alkal­mas munkások eljussanak a vezető posztokhoz. És ebbe éppúgy beletartoznak az anyagiak, mint a támogatás emberi mozzanatai. Végül kérdezheti valaki: ha napjainkban túlnyomó- részt az iskolák nappali ta­gozatain képzik a vezetőket, mi szükség vám arra, hogy változatlanul igényt tartunk a legjobb munkásokra ? Tár­sadalmunk nyitottsága adja meg erre a választ. Minden fizikai dolgozónak lehetősé­get, sőt ösztönzést és támo­gatást fceH kapnia, hogy adottságait, szervező, nevelő készségéit kifejleszthesse, Ez nem valamiféle szocialista kegy, hanem társadalmi szükségszerűség, amely egy­részt a személyiség kibonta­koztatását másrészt a ter­melési igények kielégítését jelenti. Hiszen a munkahe­lyek nem nélkülözhetik az elméletileg képzett irányítók mellett a nagy gyakorlattal szakmai, technikai rutinnal, gazdag politikai tapasztalat­tal fölvértezett vezetőket Segítésük tehát közösségi és egyéni estiek. Préa Lámáé nyitó ét, szervező tevékeny­sége megfelelő. A főbizal­miak, bizalmiak megismer­tetik a tagsággal a határo­zatokat, s arra is gondot fordítanak, hogy továbbít­sák a dolgozótársaik javas­latait, véleményét. A szakszervezeti demok­rácia gyakorlásában külö­nösen fontos, hogy milyen a bizalmi testület ülésének előkészítése. A helyszíni vizsgálaitkor derült ki, hogy a SÁÉV-nél az előterjesz­tések egy része nincs kész határidőre, így a testületet is máskor hívják össze, mint amikorra tervezték. Az írásos anyagoikat általá­ban két héttel előbb eljut­tatják a bizalmiakhoz. így van idő az ülésre való föl­készülésre. Az viszont gon­dot okoz olykor, hogy a fö- löttes szerv nem küldi meg időben az anyagot. így volt ez a KPM Közúti Igaz­gatóságánál is: a közúti fő­osztálytól nem érkezett meg például a VI. ötéves tervvel kapcsolatos anyag. A szoci­álpolitikai terv nem az irányelvek szerint állt ösz- sze, ezt le is vették a na­pirendről és később tár­gyalták. A szakszervezeti csoportok tanácskozásai elsősorban A Medicor nevével fém­jelzett bonyolult gyógyászati eszközök százezrek egészsé­gét szolgálják szerte a vilá­gon. Somogybán a röntgen- gyárnak két üzeme dolgo­zik. Tapsonyban, és Iharos- berónyben. Burger György igazgató az ötödik ötéves terv éveit a röntgengyártás frontáttörésének időszaka­ként említette. — Mit ért ezen a megál­lapításon? — 1975 óta tíz újabb or­szágban használják röntgen­gépeinket, tehát sikerült meghódítanunk piacukat. A gyár termelése öt év alatt megkétszereződött. A mű­szaki színvonal javulásának fokmérője az is, hogy gyárt­mányaink hetven százaléka új. S amit a legnagyobb eredménynek tartok: itthon is elismerően értékelték si­kereinket és termékeinket. Az elmúlt öt év alatt meg­dupláztuk tőkés exportun­kat, s a szocialista orszá­gokban is olyan nagy az ér­deklődés, hogy nem tudunk elég készüléket szállítani. — Az ifjúsági parlamenten hangzott el: — tapsonyi és az ihárosberényi üzemek mennyiségileg meghatározó szerepet töltenek be az al­katrészgyártásban. Azt je­lenti ez a megállapítás, hogy baj van a minőséggel? — Korántsem. E két üzem a röntgen gyártás alkatrész- szükségleteinek több mint a felét kielégíti. Emellett ön­álló termékeik is vannak: Tapsonyban készül például azért fontosak, mert ott sok bírálat hangzik el a munká­val kapcsolatban. Épp ezért helytelen, hogy némelyik építés- vagy művezető mér­sékelt érdeklődést mutat e fórum iránt, még a segítő- szándékuk sem érződik, pedig ezt a dolgozók is igé­nyelnék. A bizalmiak több­sége szóvá teszi, ha nem hallgatják meg a vélemé­nyét. Elsősorban olyankor fordul elő ilyen, amikor az újonnan fölvett dolgozó bé­rét megállapítják. Á Som- beméi, a SÁÉV-nél ilyesmi miatt több dolgozót érintő bérfeszültség is előfordult. A feladatok pontosan ki­rajzolódtak e tapasztalatok alapján. Ezek között első helyen áll a bizalmiak tar­talmas tájékoztatása. Tőlük pedig az várható el, hogy továbbítsák a tagok véle­ményét. A bizalmitestületi üléseken úgy lehet meg­szüntetni a formalizmust, a bürokráciát, ha mindenki alaposan fölkészülve vesz részt az ülésen. A rutin ma már nem elegendő a poli­tikai munkához. Egyébként ez alapozza meg a résztve­vők vitakészségét is a dol­gozókat érintő témák, meg­tárgyalásakor. Érdemes na­gyobb figyelmet fordítani a bizalmiak és a művezetők együttes képzésére, az ösz- szevont vagy úgynevezett kiscsoportos szakszervezeti taggyűlésekre is. A tagság ugyanis várja a részletes és pontos tájékoztatást. Lajos Géza a Medirönt—4 és a kisdi- agnosztikai röntgenberende­zés, az R—22 rétegfelvételi szerkezet, a BA—1, a BA—2 távfelvételi állvány, s most kezdődött meg a BA—3 nullsorozatának gyártása is. A minőségellenőrző appará­tust a gyárban a' minimálisra csökkentettük. A végtermék minőségét ellenőrizzük, s az alkatrészeket csak futó vizsgálatoknak vetjük alá. A minőséget gyártani kell, nem pedig ellenőrizni. A minőségi gyártás megvalósí­tásával voltak gondok. — Sikertermékeket is em­lített. Milyen üzleti tervek­kel vágott a röntgengyár a VI. ötéves tervnek? — Az idén kötöttünk egy nagyszabású üzletet Algériá­val, 12,5 millió dollár érték­ben 400 különböző típusú röntgenberendezés szállítá­sára. A versenytárgyalást azért nyertük meg, mert ajánlatunk rövid szállítási határidőre szólt, vállaltuk a készülékek fölszerelését, s a garanciális, valamint a ga­rancián túli szervizelését is. A szerződés szerint szerviz- állomásokat építünk Algír­ban, Oranban és Constan- tine-ban, betanítjuk az al­gériai karbantartó személy­zetet is. Hasonló feladatunk lesz Nigériában. A nigériai kormány óriási erőfeszítése­ket tesz a népegészségügy javítása érdekében, s egy ilyen kormányprogramba si­került bekapcsolódnunk. Az algériaihoz hasonlóan a be­rendezések karbantartására és szerelésére betanítjuk a nigériai fél alkalmazottait; közülük az idén húszán, vesznek részt az általunk szer­vezett féléves tanfolyamon. — Milyen termékektől várnak sikert? — A hagyományostól el­térő berendezéseket fejlesz­A még épülő, de már sze­net adó márkushegyi és a nagyegyházi bányák után a mányi bányaüzem a harma­dik, amelyet a barnaszén­programban állami nagybe­ruházásként nyitnak meg. A Tatabányához közeli me­dencében rejlő gazdag és jó minőségű barnaszén kiakná­zására két ütemben építik- mélyítik a mányi bányát. Az első ütemben — amely­nek beruházási programját csütörtöki ülésén hagyta jó­vá a Minisztertanács — elő­ször a földfelszínhez köze­lebb eső szénrétegeket ter­melik ki. A bányaépítés má­sodik ütemét pedig a leen­dő bicskei hőerőmű igényei­hez igazítják majd. Az épít­kezés két ütemre bontását az indokolja, hogy az ener­giaigények lassúbb növeke­dése miatt az eredetinél később lesz szükség a bics­kei hőerőműre, s a megvál­tozott erőműi beruházási programhoz igazították most a mányi akna végleges ki­építését. A mányi bányára a beru­házás első ütemében, 1988­tettünk ki. Ilyenek például az urológiai vizsgáló készü­lékek. A szükséglettől és a pénztárcától függően három típusukat ajánljuk: az alap-, a közép- és a maximális fölszereltségül. A magasabb egészségügyi és orvosi ellá­tási igények kielégítésére szolgál az UV—6-os típusú röntgendiagnosztikai beren­dezés, és kifejlesztettük a mikroprocesszoros generá­torrendszert. Az amerikai Pfeiser-eéggel együttmű­ködve szereljük össze a szá­mítógépes rétegfelvételi szerkezeteket, más néven: a komputeres tomográfokat. Kooperációnk kiterjed a kö­zös fejlesztés területére is. Magyarországon három ilyen berendezés működik. Hozzáférhetőségét ára szab­ja meg: a legolcsóbb is kö­rülbelül egymillió dollárba kerül. Most szállítottunk egyet Peruba. — Szó volt arról is, hogy a röntgengyár át akar térni az amerikai gyártásbavételi módszerre. Ezen mi érten­dő? — Végre eljutottunk odá­ig, hogy új termékeinket a fejlesztés kezdetétől számí­tott öt—hat év alatt gyárta­ni tudjuk. Ezt az időtarta­mot le kell csökkentén! há­rom—négy évre. Csökkente­ni kell a dokumentálásra és a szerszámozásra fordított időt, és jó néhány engedé­lyezési eljárást is meg kell gyorsítanunk. Itt említeném meg: a a műszaki színvonal általános emelkedését az is illusztrálja, hogy nemsokára Tapsomyba telepítjük a su­garas mérést. Ez nagy lépés, mivel a gyár hatvanhárom éves története során nem volt rá példa még, hogy a budapesti próbateremből máshová vittük volna a mérést Cs. L, ig 4,3 milliárd forintot köl­tenek, már építés közben megkezdik a folyamatos ter­melést: 1985-ben kétszáz­ezer, 1988-ban kilencszáz- ezer tonna, az átlagosnál jobb minőségű szenet kül­denek felszínre. A most jó­váhagyott állami nagyberu­házás részeként — kibővítik a jelenlegi tatabányai új szénelőkészítő művet, ahol dúsító-nemesítő eljárással tovább javítják majd a má­nyi bányából felszínre ke­rülő nyersszén minőségét A magas fűtőértékű tüzelő­anyaggal a lakosságot és az ipart látják majd el. Az Állami Tervbizottság előzetes engedélye, részdön­tése alapján a Tatabányai Szénbányák dolgozói már megkezdték a mányi bánya építését Több külszíni üzem­rész már elkészült. SOMOGYI NÉPLAP Váriák a tagok a tájékoztatást Továt>bított Javaslatok A barnaszénprogram harmadik bányája

Next

/
Thumbnails
Contents