Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-30 / 255. szám
Agrártörténeti emlékeink Vándorkiállítás a megyei könyvtárban HÉTVÉGI j TÁJOLÓ ismert a keszthelyi Georgi- kon majormúzeuma, melyet 1817-ben kezdtek építeni. Különlegesség a sümegi váristálló, mely történelmi időket is idéz. Díszes faragásaival tűnik ki a magyarboly; hombár. Hazánkban kevés szélmalom működött, nem úgy. mimt mondjuk a hollandoknál: épp ezért fokozott gonddal kell ügyelni rájuk. A tési szélmalom már azok közé tartozik, amelyek az idők múlásával is szembenézhetnek. Ugyancsak érdekességnek számít a lillafüredi Garadna-völgyben épült písztrángnevelő. Somogy egyre gazdagodó műemlékjegyzékében az agrártörténeti emlékek egészen kis számban lelhetők fel. Balatonszentgyörgyön, Két- helyen, Kutason, hátrányban, Nagyberényben, Nagyberkiben. Rinyatamásiban, Somogyudvarhelyen, Somogyzsitíán, Szántódpusz- tán és Szöllőskislakon tudunk ilyenekről Ezek közül a legjelentősebb a további felújítás alatt álló szántód- pusztad majorság! épületegyüttes, mely a XIX. században épült. Vonzó és egyben töprengésre késztető vándoritiállí- tást láthatunk a megyei könyvtárban. Az 1977-ben kelt rendelkezés nem avult el... Somogybán még sok érték menekülhet meg a pusztulástól, ha odafigyelünk rájuk. H. B. Ifjúsági por lament után Éjszakázást vállalnak a továbbtanulók — Az első tizenöt percben nem remei bem túl sokat. A vállalat háromszáz fiataljának mindössze a fele volt itt, 8 a gyesen levő száznál több kismama közül is csak ketten jöttek el az ifiÚBáfS parlamentre. A boz- : nsaóiásokal hallgatva azonban rájöttem, nincs miért s/.ocongani: akinek mondanivalója rótt az nem szalasztotta el az alkalmat — mondta a két héttel ezelőtti ifj^áé^í parlamentről Kalocsa József né, a Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyárának KISZ-bizottsági titkára. Az eióc6 években több részletben tartották meg az ifjúságnak ezt a sajátos fórumát, most az egész vállalat if jóságát összehívták. A hárommöszakos munka miatt természetesen nem tudott ott lenni mindenki, így a gondokat észrevételeket társaik továbbították. Hiv- fc/,onnégyen szólaltak f5L egyik lány fölvetette, bogy az újonnan kialakított üzemrészben gyönyörű poszterek díszítik a falakat; ez egyébként nem baj. hiszen kellemessé teszi a környezetet. Néhány régebbi üzemrészben azonban nemhogy poszter, még hűtött ivóvíz sincs: ezt az ellentmondást tette szóvá. Az ifjúsági mozgalom szervezettségével foglalkozott homászólásában Sehán Mária, ö maga KISZ-titkár, így jól ismeri a belső életet — Fölmerült bennem, mi lehet az oka, hogy olyan kevés a KISZ-tag. Két magyarázatot találtam, de biztosan több oka is van: nőttek a gazdasági feladatok, a Werner- rend s ze r bevezetése más típusú munkát kíván: a három műszakban, a hajtásban elfáradnak az emberek, s utána már nincs sok kedvük a mozgalommal foglalkozni. Emiatt a KISZ-esék is kevesebbet tudnak törődni a többiekkel. Kértük, hogy adjanak egy bizonyos szervezési időt. — Nem megy ez a munka rovására? — Va rá példa, hogy meg lehet oldani. Természetesen nem a legnagyobb munkák közepette akarjuk kivenni ezt az időt, nanem amikor van beállítható kisegítő. Javaslatunk nem volt hiábavaló, már szereped az intézkedési tervben. A gondokat, a javaslatokat meghallgatták, i több témában ígéretet is kaptak a fiatalok. A leányotthon lakód például a játék- és sportfölszerelésekhez kértek támogatást. A vállalat tízezer forintot ad a fiataloknak. A lakásikérdés sem eldöntött tény: figyelembe veszik a fiatalok véleményét — s remélhetően az elosztás kiváltja a többség megelégedését. I. fi. Városokban, falvakban, pusztáikon, tanyákon egyaránt rájuk lelhetünk magtárak, istállók, kismesterségek műhelyei formájában. Vajon felismerjük-e a bennük rejlő értékeket? Aligha. Ezért vált fontossá a három minisztérium, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi, az Építési és Városfejlesztési, valamint a Kulturális Minisztérium közös rendeletének a kiadása 1977-ben ag- rártörténetí emlékeink megmentése es fokozott védelme ügyében. A rendelet arra kötelezi a gazdálkodó szerveket, válla- ' a tokát, intézményeket, hogy a tulajdonukban levő agrártörténeti emlékeket bejelentsék a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak. Több száz bejelentés követte a rendeletet az elmúlt három évben. Sok emlék az itolsó órákban menekült meg... Mit tartanak agrár- tői'téneti emléknek? Mező- gazdasági, erdészeti, vadászati, halászati, élelmiszer- ipari céllal épült létesítményeket; ezek sorába tartoznak a pincéik, az istállók, a gépműhelyek, a magtárak, a magyar mezőgazdaság kiemelkedő személyiségeinek a szülőháza, gépek, szerszámok, különleges ültetvények, parkok. A fölsorolás kiegészülhet még a térképekkel, filmekkel és fényképekkel is. Mindezek illusztrálására készült — és hazai kirándulásra buzdító agrártörténeti emlékeket bemutató — fotók adnak még inkább eligazítást a nézőknek a megyei könyvtárban megrendezett vándorkiállításon, melyet a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és az Országos Műemléki Felügyelőség állított össze. Néhány a képekből: kőzA lányokat nem kellett noszogatni. Horváth Margit mindenkit érdeklő két témát választott magának: a lakásügyet és a továbbtanulást. — A leányotthon egyik épületrészét garaoolafcások- ká alakítja át a váriadat, fiatal házasok részére. Az előzetes tervek szerint csak gyermektelenek költözhetnék ide. Azt kértem: fontolják meg ezt a döntést, ne kerüljenek hátrányos helyzetbe az elosztásnál a gyermekes házaspárok! — Miért okoz gondot a továbbtanulás ? — Sok fiatal szeretne magasabb képzettséget szerezni. Nekem mar megvan az érettségim, de szívesen tanulnék valamilyen nyelvet, a gyors- és gépíróiskolába szinten jelentkeznék. Három műszakban szinte lehetetlen ezt megoldani, s a műszakcsere nagyon körülményes. Volt, aki az első év után abbahagyta az iskolát, mert nem tudott készülni a vizsgákra!... Egy javaslatot is elmondtam: a tizennyolc éven aluliak csak két műszakban dolgozhatnak ezután. s mi. akik tanulni szeretnénk. vállalnánk az éjszakázást. Ezt kellene valamilyen módon megszervezni. — Melyik hozzászólás váltotta ki a legnagyobb tetszést? — A „poszterűgy" — meséli Kalocsa Józsefné. — Az — Miért olyan könnyű neked hinni'! Apa senkinek sem hisz. Bátyám azt mondja, mindenki disznó, csak az egyik piszkos, a másik nem. Én azonban nem hiszek nekik. qeked pedig mindig hiszek... — Szeretlek ... — Várj . .. Rumata . .. Vedd le az abroncsot... Azt mondtad: ez bűn... Rumata boldogan felnevetett, levette a fejéről az abroncsot, az asztalra tette es letakarta a könyvvel. — Ez isten szeme — mondta, — Hadd csukódjék be . — Karjaba emelte a lányt. — Nagy bűn. de amikor veled vagyok, nincs szükségem az istenre. Igaz? — Igaz — felelte halkan Kira. 12. Mire az asztalhoz ültek, a sült mar kihűlt, a jégveremből hozott bor pedig átmelegedett Bejött Unó. az inasgyerek, nesztelen léptekkel végigment a fal mentén, s megnyújtotta a mecsesekel, noha még világos volt — A rabszolgád? — kérdezte Kira. — Nem, szabad fiú. Nagyon derék fiú, csak nagyest fukar. — Ide hallgass, Unó — mondta Rumata —, én nem tudok egy hónapig egyfolytában ugyanazon a lepedőn aludni. — He-he — igy a fiú. — őfelsége félévig is alszik rajta, mégsem panaszkodik ... — Hót az olaj — mondta Rumata —, az olaj a mécsesekben. Azt ingyen kapjuk? — De hiszen vendége van — jelentette ki végül, határozottan Unó. — látod, milyen? — Derek fiú — állapította meg komolyan Kira. ■■— Szeret téged. Vigyük magunkkal. — Majd meglátjuk — szólt Rumata. — Ugyan hová? Én nem megyek sehova — gyanakodott Unó. — Mi odamegy unk -r magyarázta Kira —. ahol minden ember olyan, mint dón Rumata. — Talán a nemesek paradicsomába? ... — Unó gúnyosan prüsszentett, és csoszogva kiballagott a dolgozószobából. Kira utánanézett. — Nagyszerű fiú. Morcos, mint egy medveboos. Derék barátod van. — Minden barátom derék. — Hát Pampa báró? — Pampa báró remek pajtás. — Hogy lehetséges: báró és pajtás? — Azt akarom, mondani, derék ember. Nagyon jószívű, és vidám. És nagyon szereti a feleségét. — Meg akarom Ismerni .. Vagy szegyellsz engem? — Ne-em, nem szegyeitek. Csakhogy ő, bár derék ember, mégiscsak báró. _ Rumata eltolta a tányérját. — Most mondd meg, miért sírtál. És miért szaladtál ide egyedül? Hogy szabad manapság egyedül futkosni az utcán? — Nem bírtam ki otthon. Többé nőm megyek haza. Beadhatnék hozzad szolgálónak ? ingyen. Rumata elnevette magst, bar torkában gömböcöt érzett. — Apa mindennap feljelentéseket másol — folytatta a lány. —" Az írások pedig veresek. A Vidám ToA cannes -i díjnyertes magyar—NSZK alkotást — Szabó István filmjét —•, a Mephistót játssza a kaposvári Vörös Csillag mozi. Klaus Mann regénye volt az irodalmi alapanyag. Arra a kérdésre, hogy mi ragadta meg a műben, Szabó István így válaszolt: „A történet egy karakterről szól, pontosabban egy jellem és történelmi, politikai, társadalmi helyzetek viszonyáról. A történelem kioszt valakinek egy szerepet, amelyre az illető az egyik esetben alkalmas, a másik esetben nem. Mi egy olyan jellemet szeretnénk bemutatni, amely a történelem és a társadalmi— politikai helyzet által hirtelen jelkínált szerephez alkalmazkodni akar. Filmünk egy zseniális alkalmazkodóképesség története ..A kor, amelyben ez a „zseniális" empátiakészséggel megáldott ember, Hendrik Hofgen színész él, a fasizmus ideje. A főbb szerepekben Klaus Maria Brandauerl. Bánsági Ildikót, Krystina Jandát, Rolf Hoppét, Cserhalmi Györgyöt, A odorai Pétert, Katin Boydot, Major Tamást, Kun Vilmost, Komié* I Istvánt — a Csi- 1 kv Gergely Szín- I ház tagját! —, I Hernádi Juditot, | Lukács Sándort I látjuk majd. Vá- I laszt kapunk arra a kérdésre is, hogyan kapcsolódik Szabó alkotása azoknak a nagy rendezőegyéniségeknek munkáihoz, akik már megpróbálták ezt a korszakot a teljességében ábrázolni. (Visconti: Elátkozottak, Bergman: Kígyótojás, Bertolucci: XX. század stb.) Szerencsés „árukapcsolásként” a naplókban jelent meg — képünk a címlapját ábrázolja — Klaus Mann regénye is, Mefisztó címmel, az Európa Kiadónál. A Szabad Ifjúság műsorán jelenleg az Ördögcsapat című színes szovjet kalandfilm és a Szenzáció című színes amerikai vígjáték szerepel. A Latimca mozi hét végére úgynevezett „művészfilmet” ígér: Wojcieh Marczevski Lidérces álmok című alkotását, 16 éven felülieknek. A betegség, alkoholizmus, tanári rémuralom árnyékában felnövő Mikolaj gyerekéveit ismerhetjük ronyben adják oda neki. Minek is tanítottál meg olvasni. Minden este ... Kín- vallatási jegyzőkönyvet másol — és iszik... Olyan szörnyű !... „Lám, Kira — mondja nekem —, a mi kalligráfus szomszédunk írni tanította az embereket. Mit gondolsz, ki ő? Kínvallatás közben bevallotta, hogy varázsló es irukani kém. Hát kinek lehet hinni manapsag? Én magam is tőle tanultam a betűvetést." Bátyám pedig megjön az őrjáratból, részeg, mint a csap, a keze csupa alvadt vér.. í „Mindenkit lemészárolunk — újságolja — tiaenkettedizig- len...” Nem bírom ezt, nem megyek vissza, inkább ölj meg!... Rumata melléje állt, a haját simogatta. A lány száraz szemmel egy pontra meredt. Mit mondhatott neki Rumata? Karjára emelte, a díványra tette, és mesélni kezdett a kristal ytemplo- m okról, a sok mérföld ön át elterülő kertekről, ahol nincs korhadt fa, szúnyog es szenny, a bűvös Leningrad- ról, a barátairól — akik büszke, vidám es jé emberek —, a tengerekéin, hegyeken tűi levő, csodalatos országról, amelynek furcsa neve van: Föld . . . Az ablak alatt az utcán hirtelen vasalt csizmák dobbantak. (folyt átjnk) meg. Érzékeny, befelé forduló fiúvá válik. A történet a századfordulón játszódik, abban a korban, amikor az 191)5-06 orosz forradalom híre lelkesíti az embereket. A Mozimúzeum ajánlata szombatra az American Graffitti című film, amely a rock nagy korszakát mutatja be. A Fonómunkás Klubnak — Latinca Művelődési Központ — ma este 19 órától vendégei lesznek: fellép a bogiári Vikár Béla Diákszínpad. amely országos sikert aratott műsorát, llf- Petrov Robinson című szatirikus játékát adja elő Pados József rendezésében. Szerepel majd a Kerékkötő együttes, és vidám műsorral lepi meg a nézőket Galkó Bence színművész. Barcsról gyermekszínpadi eseményről kaptunk hírt: ma 17 óra 30 perces kezdettel A mennyet járt diák című komédiát mutatja be a művelődési közpjomt színháztermében a Gábor Andor ŰTtörőe/.iopad Szilágyi János rendezésében. Szombaton és vasárnap 19 órára a szokásos diszkópartira várják a fiatalokat. Nagyatádon az 524. sz. Szakmunkásképző Intézet Ságvári klubja ma délután a művésztelepet tekinti meg. ahol az idei évad alkotásaival ismerkednek Büttnerné Bódy Agnes kalauzolásával. Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központban még megtekinthető a veszprémi Petőfi Színház húsz évét reprezentáló kiállítás. Vidéki múzeumaink közül ezúttal a zalai Zichy Mihály Emlékmúzeumra hívjuk fel a figyelmet. Hétfő kivételével délelőtt 10— 12, délután 14—16 óra között tart nyitva az egykori kúria, mely gazdag anyaggal — grafikákkal, festményekkel, fegyverekkel, bútorokkal, könyvekkel —. szemlélteti a művész életútját. Ide kapcsolódik * jó hír is: új, állandó kiállítással gazdagodik ma megyénk, Üjvárfalván ma 17 órakor megnyitják a Noszlopy Emlékmúzeumot. A megyeszékhely időleges kiállításai közül a IV. Dunántúli Tárlatra hívjuk fel a figyelmet: egy részé a Somogyi Képtárban, más része a Killián György Ifjúsági es Úttörő Művelődési Köizp>antban látható. Ez utóbbi intézmény rock-klubja ban ma 18 árakor Földessy Dénes, a Dunántúli Napló munkatársa tart rocktörténeti előadásit A kaposvári Csiky Gergely Színház hétvégi műsora: ma 14 órakor a Hóki- rálynő, szombaton 19 órakor a Varsói melódia a stúdióban, ugyancsak 1.9 orakor Siófokon a Szegény Dániel, vasárnap 13 óra 30 perctől az F,gv hónap falun, Kaposváron. SOMOGYI NÉPLAP Artouyij és Borisz Sztmgackii Nehéz istennek I lenni
