Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-27 / 252. szám

Akciók a békéért Az ENSZ döntése értel­mében október 24-től tart a világ leszerelési hete. Ak- iósorozatut hirdetett ez al­kalomra a Béke-\ilágtanács is, lehetőségei a béke hívei számára, hogy megmutas­sák: milyen nagy erők ké­szek és képesek kiállni a fegyver nélküli világért. Az enyhüléshez, a leszere­lési folyamathoz fűzött óha­jok még nem valósultak meg. Petiig nyilvánvaló: a tömegpusztító fegyverek kor­látozása és betiltása lehet a biztosítéka az emberiség fennmaradásának. Az sem kétséges, hogy a globális problémák megoldásához is csak akkor lehet komolyan hozzálátni, ha a fegyverek­re és hadseregekre szánt milliárdokat az élelmezés, az egészségvédelem, a lakásépí­tés és az oktatás világmére­tű gondjainak enyhítésére fordítják Egyelőre ez nincs így. Sőt, az Egyesült Álla­mok elnöke éppen most kezdeményezett egy hatal­mas hadászati fegyverkezési programot: új rakétákat, atom-tengeralattjárókat, bombázókat építenek. Meg­kezdték a neutronbomba gyártását, s javában folyik azoknak a közép-hatótávol­ságú nukleáris fegyvereknek a fejlesztése is, amelyeket 1983-tól akarnak Nyugat- Európában elhelyezni. Ter­mészetesen e tömegpusztító eszközök telepítése egy csep­pet sem növeli, sőt jelentős mértékben csökkenti a tá­maszpontul szolgáló országok biztonságát. Az amerikai katonai ter­vek e veszélyét mind többen értik és érzik Nyugaton is. A világsajtó szinte minden nap újabb és újabb tömeg- megmozdulásokról tudósít Skandináviától Szicíliáig, a Brit-szigetektől az NSZK-ig. Korántsem csak kommunis­ták, baloldaliak utasítják el a fegyverkezést: vallásos emberek, szociáldemokra­ták, szakszervezeti aktivis­ták is elítélik Washington és saját kormányuk politi­káját. Összeomlott a nevet­séges reakciós koholmány is, ami szerint „Moszkva pén­zeli és ösztönzi a pacifistá­kat”, Mind többen megértik, hogy Moszkva őszintén kí­vánja a leszerelést, s első lépésként a kölcsönös biz­tonságot garantáló fegyver­zetkorlátozást, -csökkentést. A fegyverzetcsökkentés, a leszerelés gondolata jelen volt az ENSZ-közgyülés mos­tani ülésszaka általános po­litikai vitájában is. A Szov­jetunió például kezdemé­nyezte: nyilvánítsák az em­beriség elleni legszörnyűbb bűn elkövetőinek azokat a politikusokat, akik az atom­fegyver elsőként való alkal­mazására adnak utasítást. Tudott dolog, a Szovjetunió több ízben ünnepélyesen ki­nyilvánította: soha nem kezd atomháborút. A világméretű békemozga­lom mostani akcióhetének hazai rendezvényei alkalma­sak arra, hogy a magyar közvélemény is kifejezésre juttassa békevágyát, megis­merkedjék a leszerelésért, az enyhülésért folyó küzdelem kérdéseivel. Hiszen közös cé­lunk, hogy sikeresen feje­ződjék be a madridi talál­kozó, hogy összehívják az európai leszerelési konferen­ciát, hogy valódi előrelépés történjen a lendő szovjet— amerikai tárgyalásokon, vagyis hogy csökkenjen a világot, kontinensünket lé­nyégét« háború* veszély. Megegyezésre törekvő politikai akarat — -ö ^ŰSV^’ ARA; 1,40 F! NÉPLAP XXXVTl. évfolyam, 252. szám 1981. október 27., kedd A Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése Budapesten A közeli napokban hazánkban tartja meg soron követ­kező ülését a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegy­veres erőinek katonai tanácsa. LAZAR GYÖRGY SÓNKBA UTAZIK Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke Helmut Schmidt-nek, a Német Szö­vetségi Köztársaság szövet­ségi kancellárjának meghí­vására ma hivatalos látoga­tásra a Német Szövetségi Köztársaságba utazik. Három hónap után újra Madridban MAX KAM PELM AN ULTIMÁTUMA Ma délelőtt folytatja ta­nácskozásait az európai biz­tonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó mad­ridi találkozó. A találkozó, amelynek elő­készítő szakasza tavaly szep­tember 9-én, érdemi munká­ja pedig november 11-én kezdődött meg, a rendkívül rossz nemzetközi helyzet, a hidegháborúhoz való vissza­térésre irányuló imperialista törekvések ellenére már ed­dig is jelentős munkát vég­zett. A munkabizottságok szövegszerűen is kidolgozták a záródokumentum tekinté­lyes részét, ennek ellenére még komoly feladatok van­nak hátra, mert nem jött létre megállapodás a kato­nai enyhülést érintő konfe­rencia ügyében. A megálla­podás hiányának legfőbb oka az, hogy a NATO-orszá- gok mind ez ideig nem ad­tak választ a tervezett biza­lomerősítő intézkedések ér­vényességi övezetére vonat­kozó szovjet javaslatokra. A háromhónapos szünetet a küldöttségek különböző nem hivatalos konzultációk­ra használták fel. Bár idő­közben a találkozó külső feltételeit meghatározó nem­zetközi helyzet nem javult, sőt a neutroijíegyver gyár­tására vonatkozó döntés és más amerikai fegyverkezési intézkedések nyomán még romlott is, a szocialista or­szágok küldöttségeinek köré­ben remélik, hogy a nyugati országok végre érdemi vá­laszt adnak a szocialista or­szágok kezdeményezéseire a még függőben levő kérdé­sekben és ezzel lehetővé te­szik a találkozó munkájának tartalmas záródokumentum elfogadásával való eredmé­nyes befejezését. Mindehhez természetesen nyugodt lég­körre és megegyezésre irá­nyuló politikai akaratra van szükség. Ezt a nyugodt légkört az a tény sem segí­ti elő, hogy a házigazda Spa­nyolország parlamentje ugyanazon a napon kezdi meg a vitát az ország terve­zett NATO-tagságáról. A madridi találkozó foly­tatásának előestéjén az Hója de Lunes című madridi hét­fői lap a szovjet és az ame­rikai delegáció vezetőinek nyilatkozatát közli. Leonyid lljicsov szovjet külügyminiszter-helyettes nyilatkozatában a többi , kö­zött rámutatott: a szovjet küldöttség annak tudatában jött ismét Madridba, hogy a találkozó sikere 'elengedhetet­len. Ez a siker azonban csak sikkor válik*'lehetővé, ha va- , lamennyi küldöttség bizo­nyítékát adja arra irányuló politikai akaratának és kí­vánságának, hogy a madri­di találkozót eredményesen fejezzék be. A szovjet kül­döttség bízik abban, hogy a találkozó tanácskozásai konstruktív munkajelleget öltenek és nem adnak mó­dot demagóg konfrontációk­ra. A szovjet küldöttség azt szeretné, ha a madridi ta­lálkozó a biztonság és az európai országok közötti együttműködés erősítésének útján mérföldkőként kerülne be a történelembe. A szovjet küldöttségvezető konstruktív nyilatkozatával ellentétben Max Kampelman nagykövet, az Egyesült Álla­mok küldöttségének vezetője szó szerint megismételte szeptember eleji kijelentése­it, amelyekben mindenért a Szovjetuniót próbálta fele­lőssé tenni és megállapítot­ta: nyolc hét áll a találkozó felújítása után a Szovjet­unió rendelkezésére, hogy megváltoztassa és tisztázza álláspontját, azaz, hogy el­fogadja az amerikai állás­pontot. Európa népei a madridi találkozó sikerében remény­kednek. Ez különösen, nap­jainkban fontos, amikor egy­re hangsúlyosabbá válnak az Egyesült Államok kor­mányának Európának had­színtérré változtatására vo­natkozó tervei. Lehetséges a siker, mert ehhez minden objektív körülmény rendel­kezésre- áll. A madridi ta­lálkozó valamennyi résztve­vőjének akarata kellene már csak ahhoz, hogy ez a lehe­tőség valóra válhasson. Szervezett levegővédelem. A szovjetunió második legnagyobb városában, Leningrádban intézkedtek » levegő tisztaságának megóvására; a terv szerves részét ké­pezi a város gazdasági és szociális fejlesztésének. A kuta­tók most azon dolgoznak, hogy új, hatékonyabb tisztítóesz­közökkel szereljék föl az üzemeket, gyárakat, s módosítsák a technológiát — hogy elkerüljék a légtérre ártalmas ha­tást. Szükség esetén egyes üzemeket ki is telepítenek a vá­rosból vagy módosítják profiljukat. Képünkön: az utcákon vett levegőminta vegyi elemzése Parlamenti küldöttség utazott Belgrádba Az országgyűlés küldött­sége, amely Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének vezetésével jugoszláviai lá­togatásra érkezett, Belgrad - ban megkezdte .megbeszélé­seit a szövetségi nemzet- gyűlés Dragoszlav Markovid vezette delegációjával. A héten befejeződik a vetés Jól haladnak az őszi mun­kák a somogybabodi terme­lőszövetkezetben. A 163 hek­táros őszi árpa már kikelt, meg is erősödött szépen. Bú­zából 1014 hektárt vetnek, ennek 90 százaléka már a földben van. A héten végez­nek vele. • A 400 hektáros kukorica felét már leszed­ték. — Milyen az idei ősz a mezőgazdaságban ? — Nálunk a tárolás oko­zott sok gondot — mondta Molt Jenő, a szövetkezet fő- agronómusa. — A 331 hektá­ros napraforgót le kellett szedni — nem is ez volt a baj, hanem a szállítás, a tárolás. 13 vagon naprafor­gót küldtünk exportra az NSZK-ba, 25 kilós csomago­lásban vették át tőlünk. Vi­tathatatlanul gazdaságos volt a kivitel (1300 forintot kaptunk mázsájáért), ám 18 asszony zsákolgatta majd­nem két hétig az árut. Az­tán jött a kukoricaszedés, a talajelőkészítés, a vetés, minden egyszerre. Ném könnyű az ősz. Ehhez persze hozzájárulnak a munkaerő­gondok is; ilyenkor formák a borok, minden hpt végén Lakodalom van, s már csü­törtök—pénteken készülni kell. Végül is vetettünk min­den vasárnap, szántottunk éjszaka; sietni kellett, hogy mindennel elkészüljünk időben. A vetést, ha az idő engedi, a hét elején befe­jezzük. a kukorica még tart. A Toppantott, zúzott kuko­ricát nedvesen tároljuk; 30 vagonnal már elkészültünk, s 15—20 vagon lesz még. — Csaknem tíz hónap után mit ígér az idei esz­tendő? A búzánál nagy kiesés volt, hektáronként nyolc má­zsával kevesebb termett a tervezettnél. A kukoricáról még nem mondhatunk biz­tosat. Van gyümölcsösünk is, elég szép termést hozott az idén, pedig jég is volt Ba­rnás térségében, mint min­den évben. Az értékesítés­sel azonban rengeteg a gored- a huzavona, különösen a ba­rackkal; ide-oda küldözget­tek hol ezért, hol azért nem akarták átvenni vagy csak nevetségesen kiss összegért. 86 vagon dinnyénk termett, 30 vagem barack, az alma pedig 18 vagon körül lesz. A dinnyét a Zöldértnek ad­tuk el — exportra került Csehszlovákiába, Lengyel- országba —, a barack, 60 szá­zalékát a szigetvári konzerv­gyárba vittük, .Satebrt m Zöldórthez. t Dpagoszlav Markovit« ös­szefoglalta J oroszig via gaz­dasági stabilizációs politiká­jának £o törekvéseit. Apró Antal részletesen beszámolt a magyar politi­kai, társadalmi és gazdasági elet, valamint a nemzetközi tevékenység időszerű kérdé­sei rőL

Next

/
Thumbnails
Contents