Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-21 / 247. szám

Lengyel-NDK | ßfezsnyev nyilatkozata a Pravdának tárgyalások Lengyel—NŐK gazdasági tárgyalások folynak Varsó­ban Andrzej Jedynak, illet­ve Gerhard Weiss miniszter­elnök-helyettesek vezetésével. A megbeszéléseken a fő té­ma a két ország jövő évi áru­cseréje és gazdasági együtt­működése. Szó van arról is, hogy Lengyelország fokozza a szomszédos országban végzett építőipari tevékenységét, az NDK pedig gépeket, berende­zéseket, fogyasztási cikkeket szállít. Áttekintik annak lehe­tőségét is, hogyan tudná az NDK hasznosítani a lengyel ipar szabad kapacitásának egy részét. A nukleáris háború: öngyilkosság A Pravda szerdai száma közli azt a választ, amit l^eonyid Brezsnyev adott a Pravda tudósítójának kérdé­sére. A tudósító utalt Ro­nald Reagan amerikai elnök kijelentésére, amely szerint állítólag a Szovjetunió ve­zetői ..egymás közti” beszél­getésekben lehetségesnek tartják, hogy a Szovjetunió egy nukleáris háborúban győzelmet érjen el. Reagan ezzel akarta igazolni az Görögország Papandreu a megbizoti kormányfő Konsztantin Karamanlisz köztársasági elnök kedden megbízta Andreasz Pápánd- reut, a Pánhellén Szocialis­ta Mozgalom (Pasok) veze­tőjét az új görög kormány megalakításával. A görög államfő előzőleg elfogadta Georgiosz Rallisz miniszterelnöknek, az Űj Demokrácia Párt elnökének lemondását. Rallisz 1980 májusa óta töltötte be a kormányfői tisztet. Reagan meghökkentő kijelentése Felháborodást keltett a nyugatnémet közvéleményben Ronald Reagan amerikai el­nök kijelentése, miszerint le­hetséges a harcászati nukleá­ris eszközök bevetésére korlá­tozott konfliktus Nyugat- Európában az általános atom­háború kirobbantása nélkül. Amerikai lapok szerkesztői­nek adott interjújával Reagan megerősítette azokat a nyu­gat-európai félelmeket, hogy Washington a nukleáris há­borút bizonyos szinten meg- vívhatónak és megnyerhető- nek tartja — Nyugat-Euró- pa feláldozásával, de jelentő­sebb amerikai áldozatok nél­kül. Hans Koschnick, a Német Szociáldemokrata Párt el­nökségének biztonságpoliti­kai szóvivője, Bréma polgár- mestere az amerikai elnök ki­jelentésére válaszul arra szó­lította fel a NATO európai tagállamait, hogy közösen kö­veteljék az amerikai kor­mánytól : foglaljon világosan állást Reagan elnöknek a kor­látozott atomháború lehetősé­géről szóló kijelentését ille­tően. Carsten Voigt, az SPD bal­szárnyának egyik vezető sze­mélyisége Reagan szemére vetette, hogy fokozza a nyu­gat-európai félelmeket egy Nyugat-Európára korlátozódé nukleáris összecsapástól. Az amerikai külügyminisz­térium hétfőn a felháborodás hatására közleményben igye­kezett élét venni Reagan el­nök meghökkentő kijelentésé­nek. A közlemény szerint az elnök szavai „teljesen össze­egyeztethetők a NATO-nak a rugalmas reagálásról szóló doktrínájával.” Vihar egy kijelentés körül Nyugat-Európa biztonsági érdekei nem feltétlenül es­nek egybe az Egyesült Ál­lamokéval — ezzel a ténye­zővel Washingtonnak már- csak taktikai szempontból is egyre inkább számolnia kel­lene. Miközben azonban szá­mos nyugat-európai, sőt NATO-ország még kormány- szinten is érzékelteti azt az aggályát, amely szerint Washington „adott esetben” kész nukleáris hadszíntérré tenni Európát; Ronald Rea­gan kijelentette, hogy a ma­ga részéről elképzelhetőnek tartja „korlátozott” nukleá­ris összecsapás bekövetke­zését Európában — anélkül, hogy ez általános atomhábo­rúhoz vezetne. Magyarul, pontosabban a húsbavágóan érintett nyugat-európai ér­dekeltek nyelvén ez annyit jelent: — az amerikai elnök szerint —, hogy Amerika „megúszhatja” a saját föld­jén bekövetkező pusztulást, „csak” Európa jelentős ré­sze pusztulna el. Nem kell nagy fantázia annak megértéséhez, miért keltett kontinensünk nyuga­ti felében a szokásosnál is nagyobb vihart ez a megle­hetősen felelőtlen elnöki nyilatkozat. Csak egy a szám­talan riadt visszhang közül: Hans Koschnick, a nyugat­német kormánypárt, az. SPD egyik legilietékesebbje. biz­tonságpolitikai szóvivője (egyébként Bréma polgár- mestere) például felszántot­ta az amerikai kabinetet; foglaljon állást az elnök ki­jelentésével kapcsolatban! A SOMOGYI NÉPLAP riadalom több szempontból is megalapozott. Reagan, ol­dalán azzal a Weinberger hadügyminiszterrel, aki ép­pen most próbálta számos nyugat-európai országban megmagyarázni kormánya bizonyítványát, olyan új fegyverkezési programot je­lentett be. ami 180 milliárd (!) dollárjába kerül az ame­rikai adófizetőknek és — ami még ennél is nagyobb baj — az eletveszélyes fegy­verkezési hajsza folytatását jelenti. Amíg tartott az amerikai atommonopólium, az USA alapdoktrinája a helyi atom­háborúk lehetőségének ta­gadása. az „általános elret­tentés” koncepciója volt. Az odaát is elismert egyensúly idején (és aligha véletlen, hogy erre az időszakra esett az enyhülési politika siker- sorozata. Helsinkivel megko­ronázva) Washingtonban — joggal — „a kölcsönös meg­semmisítés lehetőségéről" beszéltek, közvetve elismer­ve ezzel a nukleáris háború teljes értelmetlenségét. Ami­óta a Fehér Házban és kör­nyékén az erőpolitika, a szovjetellenesség „héjái” ju­tottak hatalomra, ez az egye­dül józan — mert tényeken alapuló -h doktrína is meg­változott és átadta helyét a „megnyerhető”, a „korlátoz­ható” atomháború elképesz­tően cinikus és embertelen alapállásának. Amire eddig Washingtonban „csak” cé­lozgattak, azt az Egyesült Államok elnöke most ki­mondta. Az első visszhan­gokból kiderült, hogy ma is érvényes a régi igazság: aki szelet vet, ne csodálkozzék, ha vihart arat. H. E. Egyesült Államok nukleáris fegyvertárának erőszakolt ütemű fejlesztésére irányuló politikáját. — Mit mondhat ön, Leo­nyid Iljics, az amerikai el­nök e nyilatkozatáról? — kérdezte a Pravda tudósító­ja. — Reagan elnök lelkiisme­retére hagyom, honnan tud­ja, miről beszélnek egymás közt a szovjet vezetők — válaszolt Leonyid Brezsnyev. A kérdés lényegét illetően a következőket mondhatom: — A szovjet vezetés el­képzelései és erőfeszítései, éppúgy, mipt az egész szov­jet nép törekvései arra irá­nyulnak, hogy egyáltalán ne engedjék meg a nukleáris háborút, s még kirobbanásá­nak veszélyét is megszüntes­sék. Magunk között ugyan­azt mondjuk, amit minden­ki számára elmondottam az SZKP XXVI. kongresszusá­nak szónoki emelvényéről, vagyis azt, hogy esztelenség győzelemre számítani a fegy­verkezési hajszában, arra számítani, hogy győzelmet lehet aratni a nukleáris há­borúban. — Hozzáteszem: csak az indíthat nukleáris háborút olyan reményekkel, hogy győztesként kerülhet ki ab­ból, aki elhatározta, hogy öngyilkosságot követ el. Bármilyen ereje legyen is a támadó félnek, bármilyen eszközt választ is a nukleá­ris háború kirobbantására, nem érheti el célját; a meg­torlás elkerülhetetlenül be­következik. — Ez a mi elvi álláspon­tunk. Jó lenne, ha az Egye­sült Államok elnöke is olyan világos és félreérthetetlen nyilatkozatot tenne, amely­ben bűntettként ítélné el a nukleáris támadásnak még a gondolatát is. — Miért ne támogathatná például áz Egyesült Államok azt a javaslatot, amelyet a Szovjetunió terjesztett az ENSZ-közgyűlésének jelen­legi ülésszaka elé arról, hogy nem alkalmaznak elsőként nukleáris fegyvert? Hiszen ha nem következik be az első nukleáris' csapás, nem lesz második és harmadik nukleáris csapás sem. Ily módon teljességgel érthetet­lenné válik annak megvita­tása, hogy lehetséges vagy sem győzelmet aratni egy nukleáris háborúban — a nukleáris háború kérdése, mint olyan lekerül a napi­rendről. — Éppen ez az, amire a föld minden békeszerető em­bere törekszik, s aminek ér­dekében a Szovjetunió és vezetése következetes erő­feszítéseket tesz. Így most az Egyesült Államokon, an­nak vezetésén van a válasz­adás sora — jelentette ki a Pravda kérdésére adott vá­laszában Leonyid Brezsnyev. Az 1300. évfordulón Sz államalapítást ünnepelték Bulgáriában A bolgár állam megalapí­tásának 1300. évfordulójáról a bolgár párt, állami, társa­dalmi és tömegszervezetek vezető testületéinek együt­tes ünnepi ülésén emlékez­tek meg kedden Szófiában. A nemzeti kultúrpalotában megtartott ülésen, amelyen Todor Zsivkov. a BKP KB /főtitkára, a Bolgár Államta­nács elnöke mondott beszé­det, több mint 100 ország képviselői voltak jelen. A magyar küldöttséget Apró Antal, az országgyűlés el­nöke vezette. Ünnepi beszédében Todor Zsivkov kiemelte, hogy a bolgár állam történetének tizenharmadik évszázada vé­gén nemzetközi helyzete szi­lárd, hű szövetségesei és ba­rátai vannak, általánosan el­ismert és állandóan növek­vő nemzetközi tekintélynek örvend. Döntő jelentőségű ebből á szempontból, hogy a * Bolgár Népköztársaság. a szocialista, országok család­jához tartozik. Szót kapott az ünnepi ülésen több küldöttségveze­tő, köztük Apró .Antal, aki tolmácsolta az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a' magyar 'országgyűlés,. a.: kormányi a magyar nép üdvözletét. • * • Kádár János és Losonczi Pál jókívánságait küldte a jubileum alkalmából Todor Zsivkov'ftak. Az üzenetet Ap­ró Antal, nyújtotta át, egy­ben átadta a Magyar Nép- köztársaság ajándékát, Her- czeg Klára szobrászművész „Tanácsköztársaság” című alkotását. 11 jövő év nyarán: szovjet—francia űrexpedíció A jövő év nyarán, június és augusztus között kerül sor a szovjet—francia közös űrexpedícióra — közölte Ge- Orgij Beregovoj altábornagy, az űrhajósok kiképző köz­pontjának parancsnoka hét­főn Csillagvárosban, azon a sajtóértekezleten, amelyen a szovjet és francia újságírók megismerkedhettek az űrre­pülésre kijelölt két személy­zettel. A keddi szovjet lapok bő terjedelemben, színes ripor­tokban számolnak be a ta­lálkozóról, ismertetik a hat űrhajós életrajzát, képet ad­nak kiképzésükről. A két francia űrhajósjelölt, Jean- Loup Chrétien és Patrick Baudry a kiképzés első.sza­kaszát lezáró sikeres vizs­gája után nyári szabadságá­ról szeptember 6-án tért vissza a Szovjetunióba, hogy folytassa felkészülését az űrrepülésre. Útjuk a Krim- félszigetre vezetett: a Feke­te-tengeren a vízre történő visszaérkezést gyakorolták szovjet társaikkal. M'ajd az IL—76 típusú óriás szállító­gépen berendezett laborató­riumban a súlytalanság kö­rülményeihez való szoktatás következeit. Jelenleg az űrállomás megközelítését gyakorolják a Csillagvárosban. Ennek kapcsán Vlagyimir Satalov altábornagy, a szovjet űrha­jósok vezetője a hétfői saj­tóértekezleten emlékeztetett rá, hogy a több mint négy éve felbocsátott Szaljut—6 űrállomás még mindig mű­ködőképes állapotban kering a föld körül, és várja az újabb legénységet. A szovjet—francia űruta­zás előkészületei kapcsán a szovjet lapok részletesen be­számolnak a két ország több éves múltra visszatekintő űrkutatási együttműködésé­ről. Észak-Dél konferencia A cancuni csúcs Holnap, csütörtökön kezdi meg munkáját Mexikóban a fej­lődő országok gondjaival foglalkozó cancuni értekezlet. Ké­pünkön: a tanácskozás egyik résztvevője, Francois Mitter­rand (balra), francia államfő cs López Portillo. A világsajtóban mind sű­rűbben bukkan fél egy me­xikói kisváros, Cancún ne­ve. Október utolsó hetében itt tartják meg az úgyneve­zett Észak—Dél csúcstalál­kozót, az iparilag fejlett tő­kés országok és a fejlődő ál­lamok képviselőinek magas .szintű eszmecseréjét. A té­ma: a világgazdaság e két nagy csoportjának egymás­hoz való viszonya, ponto­sabban a fejlett tőkés világ és a fejlődő országok kap­csolatait jellemző egyenlőt­lenség. Sem a csúcs, sem a pár­beszéd nem újkeletű, hisz a Nyugat iparosodott országai és a fejlődő világ közti konf­liktus voltaképpen a világ- gazdaság krónikus betegsé­ge. Az ellentét az 1970-es években vált olyan élessé, hogy mind Észak, mind Dél (ezek politikai keretfogal­mak a fejlett .tőkés, illetve a fejlődő országokra) úgy vélte: a párbeszéd, a meg­oldás keresése elkerülhetet­len. A fejlődök sajátos prob­lémáit a legélesebb formá­ban az ÉNSZ-közgyűlés 1974- es hatodik, rendkívüli ülés­szaka- -fogalmazta meg. Ek­kor született az a mindmáig alapvető jelentőségű prog­ram, ' amelyet tömören új nemzetközi gazdasági rend­nek neveznek. E határkő­nek tekintett ENSZ-tanács- kozás cselekvési programot fogadott el a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jövő­jéről, hangsúlyozva, hogy valamennyi országnak részt kell kapnia a világgazdasá­gi problémák megoldásából, minden államnak biztosíta­ni kell teljes és állandó szu­verenitását. nyersanyagfor­rásaik, gazdaságuk felett. Ettől kezdve azonban a párbeszéd útja kettévált. Noha az ENSZ megfelelő fórum lehetett volna a glo­bális problémák megvitatá­sára hosszabb távon is, az 1970-es évek második felé­ben a világszervezettől füg­getlenül több fejlett tőkés ország és néhány fejlődő or­szág külön, úgynevezett Észak—Dél konferenciát tar­tott Az 1975-ben, Párizsban tartott tanácskozás azonban — az egyik ismert résztve­vő. Heath, volt brit minisz­terelnök kijelentése szerint — a szavak tengerébe ful­ladt., A kudarc kétirányú folyamatot indított el. A Vi­lágbank és a fejlődő orszá­gok segélyezésével foglalko­zó más nemzetközi szerve­zetek vezetőit, a tőkés világ több kormányát- arra ösztö­KERTBARÁTOK, VÁLLALATOK, FIGYELEM! A, Siófoki Állami Gazdaság kaposvári iaiskoia-lerakata megnyílt. Gyümölcsfák, dísznövények, szőlővesszők, rózsatövek minden mennyiségben kaphatók. Nyitvatartás: hétfőtől szombatig 7.30-tól 17.00-ig, vasárnap 7.30-tól 11.00-ig. Cím: Kaposvár, Szigetvári utca 20. Telefon: 14-300. (204039) kelte, hogy állandó, szakér­tői csoportot hozzanak lét­re. (E bizottság vezetője Willy Brandt, a nyugatné­met Szociáldemokrata Párt elnöke lett.) Egyidejűleg azonban egyre erőteljesebb igény mutatkozott arra is, hogy a párbeszédet tereljék ismét vissza a világszerve­zet csatornáiba. A termé­ketlennek bizonyult párizsi konferenciával párhuzamo­san ugyanis a fejlődő orszá­gok nagy többségének hely­zete viszonylagos és abszo­lút értékben egyaránt rom­lott. A fejlődő világ idővel és a halmozódó gondokkal folytatott versenyfutása ma sem adhat semmiféle opti­mizmusra okot. Mindezt egyébként többé- kevésbé tükrözte a Brandt- bizottság tavaly kiadott je­lentése, amelynek már a cí­me is igyekezett érzékeltet­ni a helyzet drámaiságát: „Észak—Dél: A túlélés prog­ramja”. A ■ tanulmány vitat­hatatlan érdemei, alapossá­ga ellenére is — az Észak— Dél dialógus egész jellegé­nek megfelelően — megkí­sérelte az imperialista ha­talmak és a fejlődő országok közötti ellentéteket az utób­biak gazdasági helyzetének megjavításáért folytatott harc általános, sokszor kö­dös jelszavával elmosni. Megmaradt a globális esz­mecsere alapvető problémá­ja. nevezetesen a fejlett tő­kés világ elzárkózása attól, hogy az új nemzetközi gaz­dasági rend kialakításában, a fejlődő világ jogos igé­nyeinek kielégítésében a szavakról a tettek síkjára lépjen. Hiszen a harmadik világ a szerepek újrafelosz­tását akarja a Nemzetközi Valutaalapban, a Világbank­ban, a GATT-ban, azaz ha­talommegosztást ott. ahol mostanáig csorbítatlanul ér­vényesültek a fejlettek ér­dekei. Ami a küszöbönálló can­cuni csúcsértekezletet illeti, az Egyesült Államok állás- foglalása több szempontból is meghatározó jelentőségű. A korábbi amerikai kor­mányzatok meglehetős me­revséggel utasították el a fejlődő világ alapkövetelé­seit, többek közt azt. hogy 1984-ig növeljék' pénzügyi segélyeiket bn>?*ó társadal­mi termékük 0,7 százaléká­ra. Reagan, i. mányzatával az- Egyesült Államok viszo­nya a fejlődő világhoz, a gazdasági, kérdések megkö­zelítése még erősebben „po­litikaivá” vált. Miként a Ti­me című lap fogalmazott: „a segély nem adomány, ha­nem az amerikai politika eszköze”. Emlékeztetni kell ennek kapcsán a Szovjet­unió álláspontjára is. Moszk­vai vélemény szerint az Észak^Dél probléma oka jórészt a gyarmati múlt és a neokolonialá. ta politika — ezért pedig a szocialista or­szágok nem lehetők felelős­sé. A Szovjetunió nem vesz részt a cancuni csúcson sem, rámutatva, hogy ilyen tár­gyalásokkal nem lehet alap­vető javulást elérni, ráadá­sul — amerikai nyomásra — most a résztvevők körét is önkényesen szabták meg. Gy. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents