Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

’ *. ; • , ■ ■ ■ * . *.■ * V • ' '5'** .,-v • . • .- • Ebek harmincadjón? VÉGE Néprajzi gyűjtemények, falun Olvasom az újsághírt: egy dunántúli faluban a bukovinai székhely telepe­sek életét, szokásait, visele­tét bemutató néprajzi gyűj­temény 'kialakításán fára­doznak. A hírnek örülök, hiszen mindenütt, ahol bár­milyen helytörténeti doku­mentumanyag bemutatásá­val törekszenek a szülőföld, a szőkébb patria — s vele a szélesebb haza — szelete­iét elmélyíteni az emberek tudatában, a gyerekek ne­velésében, valami nagyon fontosat lesznek a szocia­lista gondolkodás alakításá­ban. Azaz tesznek valamit, amíg mások csak beszélnek róla ... De örömömbe némi aggo­dalom is elegyedik. Van már tizegynehány eve, hogy egv kis baranyai faluban — egy lelkes, áldo­zatkész tanító munkájával — helyi gyűjtésű néprajzi anyagból — a pécsi múze­um erkölcsi támogatásával és kolcáön adott néprajzi tárgyaiból — úgynevezett falumúzeumot, azaz helyi néprajzi gyűjteményt alakí­tottak ki. Par ev után a pe­dagógus egy másik község­be került át.. Mi lett a gyűjteménnyel? Széthord­ták —. jöttek a riasztó hí­rek —, ebek harmineadjára jutott... Jobban mondva • akik kölcsön adtak anyagot a faluból, fogták, hazavit­ték Ami megmaradt, beke­rült egy sufniba, hogy vég­képp tönk lemen jen. Azóta ez a falu egy kicsit memen­to előttem a (tanácsi keze­lésű) falusi gyűjtemények sorsáról. Nyilván akadnak szép számmal jó példák is az ország különböző tajain, ahol megbecsülik, rendben tartják és büszkén mutat­ják be az idegennek falujuk múltját. ^Nekcm mégis egy másik „ellenpélda” jut eszembe. Kgy másik bara­nyai faluból. A 70-es évek elcjen nagy Sárrá! — tv-híradóval és büszkélkedő pro tököli-elv­társakkal — nyílt meg a mároki falumúzeum. Nem­rég ott jártam, és bizony ki­csit elszomorodtam. Az anyag ma is rendezett, a helyiség viszonylag tiszta; a tárgyak, a vitrinekben a népi öltözetek a helyükön. Ám a tömény dnhszag. a szellőzetlenség elszomorító, a látogatók hianya pedjg nagyon lehangoló. „Már a kutyát se érdkeli” — ezt ér­zi az ember. Baranya, Somogy, Tolna, Rács-Kiskun, Csongrád vagy éppen Nógrád megye köztu­dottan rendkívül gazdag magyar és nemzetiségi nép­rajzi kincsekben. Gyűjtésük hivatalból es társadalmi kezdeményezésből egyaránt évtizedek óta folyik. Mégis sok es egyre több érték megy veszendőbe, kerül a lélektelen üzérek vagy épp a hazalátogató külföldi ro­konság kezére csak úgy, mint a vásárok ponyváira. Épp ezért nagyon meg kel­lene becsülni azokat a lel­kes embereket — tanítókat. lelkészeket, más falusi ér­telmiségieket —, akik egy- egy szépén faragott rokkát vagy más régi használati eszközt, cserepet, *épi hang­szert stb. a nemzeti vagyon részének tekintenek, és sze­retnék, ha nem a határain­kon túl jelentenének (me­sés összegű) értékeket, ha­nem itthon. Ezért közérdek­re, hazaszeretetre hivatkoz­va megszállottan kérnek, könyörögnek — mentik, ami menthető.. Olykor sikerrel. A pécsi vagy más megyei múzeumok néprajzi osztá­lyain általában jó néhány értékes gyűjteményről tud­nak. egyelőre magánkézben. Ez mind a magja, esetleg kész anyaga lehetne egy- egy falusi néprajzi gyű.itö­mény bemutatásának. Ám bemutató hely hiányában pillanatnyilag valahol rak­táron, jobb esetben laká­sokban várják jobb sorsu­kat. S itt kellene nagyon vigyázni! Érthetően e tárgyakat mi­előbb szeretnék kiállítani. De. ha egyszer nincsenek meg a feltételei, például megfelelő száraz helyiség vagy épp a tanács nem tudja. - vagy nem akarja vállalni a gyűjtemény to­vábbi gondozását, ápolását, tisztántartását — tehát megóvását. akkor inkább maradjanak továbbra is egy-egy iskola, papiak, pe­dagógus- vagy orvoslakás biztonságában. Egyszerűbb lenne, ha a falusi néprajzi anyagok be­rendezését felügyeletét, megóvását s'tb.. a megvei múzeumigazgatóság magara vállalhatná. Erre viszont al­tatóban se pénze, se ener­giája nincs. A múzeum adhat szakmai tanácsot es segítséget a res­tauráláshoz, konzerváláshoz, de helyi ellenőrzést, fel­ügyeletei nem vállalhat. A helyi létesítési) falusi gyűj­temények megóvása. fenn­tartása egyértelműen a he­lyi tanácsok feladata. W. E. Á díjnyertes vizsla Tudomásul veszi a keze­met. de nem reagal a simo- gatásra. Minden porcikájá- val gazdája mozdulatait ér­zékeli. jóllehet az nincs je­len éppen, átment a másik helyiségbe. — Ö tehát az első díjas Nimród Harcos. Milyen ver­senyen nyerte? — Az NSZK Vadászszö­vetsége és a Deutsche Kurzhar Club szeptember 25—27-én rendezte meg a rövid szőrű német vizslák nemzetközi versenyét Müns- terben — mondta dr. Heré­nyi Miklós, a kaposvári Mezőgazdasági Főiskola ok­tatója. — líi országból ösz- szesen 214 vizslát' neveztek, köztük négyet hazánkból. A magyar vizslák nagyon szé­pen szerepeltek — két első és két második díjat hoztak jvaza. Az asztalon testes, színes nyomású lap, címoldalán jóképű vadászkutya. — Ez vizsla-újság lenne? — Igen. az NSZK-ban sokkal nagyobb ebkul/usz van. mint nálunk. A rövid szőrű vizsláknak például külön, kéthetente megjelenő lapjuk van. Ez jubileumi szám, ugyanis most rendez­tek meg kilencvenedsaer a Az otthon kényelme Az otthon, ahol jól érzi magat a család minden tag­ja, az egész napi munka után szinte „vonzza” haza a családtagokat. Jólesik ott­hon megpihenni, kényelmét élvezni. Áz otthonos kényel­met azonban nem a luxus­berendezések számán, a szőnyegek értékén, a textí­liák pompáján lehet lemér­ni, hanem a családtagok személyes kényelmén. Ho­gyan szolgálják a berende­zések a családtagok ottho­ni munkáját, pihenését, kedvteléseit stb. Kezdjük a családfőnél... Ha hazajön, a szívélyes fo­gadtatáson kívül várja őt a házikabátja, kényelmes há­zipapucsa, amelybe belebúj- va rögtön otthonosan ét'/i magát. Ne a munkahelyén használt ruhájában legyen otthon. Ha vár rá valami­lyen takarítási, barkácsolasi vagy ehhez hasonló egyéb teendő, akkor vegyen fel munkaköpenyt, amelyben nem kell attól taytania, hogy beszennyezi a ruháját. Ha a családfőnek van vala­mi hobbija (barkácsolás, bé­lyeggyűjtés, olvasás stb.), le­gyen arra megfelelő helye és módja, hogy kedvére gyakorolhassa. A jóleső időtöltést ne zavarja meg a feleség szemrehányása, hogy már megint.. A háziasszony tartózkodik legtöbbet a konyhában, te­hat fontos, hogy a konyha berendezése, felszerelése a kényelmét szolgálja, és megkönnyítse a „második műszak” nem könnyű teen­dőit. A kényelmesen beren­dezett konyhában jobb a háziasszony közérzete, és szívesebben végzi munkáját. Apró, de mégis sokat jelen­tő dolgok, melyeket a férj ügyessége „varázsolhat” a konyhába: a konyhaasztal fölött lámpatest (kelleme­sebb megfelelő világításnál dogozni); magas ülőke is tartozzon a berendezéshez, amelyre főzés vagy vasalás közben leülhet (nagyszerűen lehet ülve palacsintát sütni rántást kevergetni, hagymát pirítani, zöldséget párolni, apró süteményeket formál­ni stb.). A férj ötletességén is múlhat, hogy olyan pol­cokat barkácsoljon a falra, ahol a háziasszony kézne találja a fűszereket, főzés* eszközöket, egyeb szükséges holmikat. Ne kelljen az iri*. oda jarkálássál „kilométere­ket” gyalogolni. A gyermek részére beren­dezett kis „tanulósarok" a jobb tanulási körülmények ntelletl a kényelmét is szol­gálja. mert mindent megt&r Iái egy helyen, amire szűk sége van. Jó, ha van a gyermeknek ifjúsági köny­vekből összeállított kis-, könyvtára, amely egyfor­mán szolgálja szellemi fej­lődését és szórakozását. A legtöbb gyermeknek van valami hobbija, módot és lehetőséget kell adni arra, hogy az alkotás örömét, ér tékes időtöltést nyújtó kedvtelesét nyugodtan vé­gezhesse. Ne ijedjen meg attól se a szülő, ha ez egy kis rendetlenséggel .jár, de azt követelje meg a gyer­mekétől, hogy a munka be­fejezése után csináljon ren­det. A családtagok kényelmet, a lakás otthonos légköré* teremtik meg a latókra sze­relt kis olvasólámpák, a jó ülést biztosító székek (ké­nyelmetlen székeken fá­rasztó az- ülés), az utca za­ját kizáró összehúzható tex- tilfíiggönyök. a háztartási munkák gyorsabb elvégzé­sét segítő háztartási gének (porszívó. szónyegsepró, ablaktisztító stb.), s nem utolsósorban a kialakult há­zirend. amely a családtagok kulturált együttéléséhez szükséges. Az említett néhány példa csak nagy vonalakban va zolja az otthoni kényelmet- kínáló lehetőségeket. A leg­fontosabbat utoljára hagy­tam: a fekvőhelyeket. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a családtagok fekvő­helye kifogástalanul kényel­mes legyen, mert az ege.sz napi fáradságot csak meg­felelő fekvőhelyen, lehet Ki­pihenni. Nem mindegy, hogy milyen közérzettel éb­redünk. és milyen hangulat­ban kezdjük el a napi teen­dőinket. F. K. müneteri ve­télkedőt. Ne­vezni csak olyan kutyát lehet, ame­lyik jól szere­pelt az orszá­gos bajnoksá­gokon. Ünne­pélyes keke­tek között zaj- - lottak le a münsteri na­pok : a meg­nyitón a főpol­gármester fo­gadott minket. —• Nimród Harcos szár­mazása? — Anyja osztrák tenyész­tésű kutya, amelyet egy magyar vizslával nyertem 1971-ben a vadászati kiállí­táson — időközben mar el­pusztult. Harcos az eÍ6Ó alomból származik, most három és fél eves. Egyéb­ként a négy magyar kutya egyike Harcos testvére, Nimrod Hédi volt; ugyan­ebből az alomból született. — Hogyan készítitek fel a versengte? — Harcos öt született az udvariján, kölyökkorától kezdve foglalkozom vele. Szórakozás ez nekem, és ne­ki sem munka. Nem vagyok híve az erőszakos kényszer- idom í tásnak, jutalmazással, dicsérettel tanítom. A ku­tya magával hoz egy sor természetes vadaszhajlamot. ezeket csak ki keil bontani. Az első feladat fegyelemre tanítani a kutyát. Kézmoz­dulatra is jón, ül, áll, fek­szik, helyben marad — ez alapvető dolog. Vannak fo­kozatai; ha az udvarban, a köze lém ben fegyelmezett az kevés, kint a mezőn sokkal nehezebb engedelmesnek lenni, ahol sok a szag, eset­leg felugró vad bukkan elő. Amíg ezt meg nem tanul ia. nem is lehet elvinni va­dászni. — Mit kellett tenni az el­ső tűiért? —s' Mezei és vízi munká­ban versenyeztek a kutvak. különböző fajsúlyú felada­tokat kellett megoldaniuk. Vadat kerestek, minél na­gyobb távolságban, hurok­vonalban a vadász előtt. Az a cél ugyanis, hogy a ku­tya vadszegény helyen is megtalálja a zsákmányt. Ilyenkor figyelik a stílusát, össze-vissza szaladgál-e, vagy szépen, hurokvonalban, biztosan. A gyorsaság is fontos. Ez attól is függ. hogy milyen a szimatképessége. Ha fölfedez valamit, szo- és a megfelelő irányba all borszeni pózba merevedik, be mozdulatlanul, kitartóan: ez a vadmegállás. A kelő vadra azonnal lehasal, pa­rancsszó nélkül, és úgy ma­rad, amíg más utasítást nem kap. Akkor sem moz­dulhat. ha leesik a vad. Ez az identitás csúcsa, ugyanis a kutyának eredendő raga­dozó ösztönei kell legyőznie, nem veheti üldözőbe a va­dat, hogy lőhessen a vadász. Ráadásul szerencsénk sem volt, hasig érő repce táblá­ban dolgoztunk, csuromviz- ben. Előieküldtena a ku­tyát, kicsit kételkedve: „No, Harcos, ha itt megtalá­lod ...” Megtalálta. A bi - zottsag nem elégedett - meg a kutyák egyszeri ,ió ’telje­sítményével, többször meg­ismételtette velük a felada­tokat, — Ha tűzi munka? — Ez, ha lehel, még ne­hezebb. Tenyésztett harsa­kat engedtek el valahol a tavon, úgy. hogy a ver­senyző ne lassa. A kutyát úgy indították el, hogy útja valahol keresztezze a kacsa úszó nyomát. Ennek alapján kellett megtalálnia majd üldözőbe vennie. Újra meg újra meg kellett keresnie az orra előtt eltűnő kacsát a nádasban. Aztán lőtték csak le a szárnyast, s a ku­tyának ki kellett hoznia a partra. 138 pontot lehetett elérni összesen a münsteri versenyen, Harcos eppen ennyit szedett össze ... A vizsla eddig nyugodtan ült es figyelt. De egy csa­pásra megváltozik, amint kiérünk a domboldalra. Életre kel, szimatol, rohan sebesen. cikcakkban. Egy másik kutya tűnik fel a lát­határon ; hatalmas esaholas, játék, lehetetlen szétválasz­tani őket. Vajon ilyenkor is engedelmes? Sípszó hallat­szik. Harcos lehasal, nem moccan többet. Orrcimpái remegnek. ' M. E. Várrom ősrengetegben 1981. október 26-tól 31-ig éves vagyonmegállapító leltárunkat tartjuk Ezen idő alatt az árukiadás szünetel. AMFORA KAPOSVÁRI LERAKAT A Akik szeretik a történel­mi nevezetességű helyeket, a romantikus, természeti szépségekben gazdag tája­kat azoknak, az alcsuti kas­tély és őspark különleges élményt nyújthat. A Bics­kétől mindössze 15 kilomé­terre fellelhető kastély vala­ha a Habsburg főhercegi uradalom középpontjában épült - Pollack Mihály ter­vezésében. A terület gaz­dája, József nádor támogat­ta a klasszicista építészetet, Így nem csoda, hogy kasté­lya — barokkos stílusjegye­ket is magán viselve — a korabeli építészet remekei közé tartozott. A XIX. szá­zad elején egy régi nrépost- ság helyére epitett, majd a II. világháború alatt le­égett kastélyból jelenleg ro­mos állapotban bár, de a legszebb rész, a homlokzat látható. Az épület maradvá­nyokat körülölelő őspark vetekszik a vácrátóti bota­nikus kert rendezett szép­ségével. Az épület mögött József nádor valaha angol- kertet létesített. Ennek, ter­mészetesen, tervszerű gon­dozás híján ma már csak emlékei lelhetők fel. Az óriási park egésze azonban igen érdekes és lenyűgöző példája a természet sajátos fejlődéstörvényeket kiala­kító erejének. A megszám- \jálhatatlan díszcserje, dísz­fa, különleges bánásmódot igénylő egzotikus növény A kastély portikusza közül igen jelentős rész az idők folyamán hozzáalakult természeti-éghajlati vi­szonyainkhoz, és goodozA= hiányában egészen egyedi sajátos képződményeket ala kitott ki. Aki szereti a tér mészeti különlegességeke nem hiányolja a tudomá nyos feliratokat az egye.- látnivalókhoz, az igazi, va­don élő, gazdagon burján zó, igen különleges össze­fonódásokat mutató, őserdei hangulatot idéző parkban sétálhat. A Dunántúlra oly jellem­ző változatosság jóvoltából Alcsuttól nem messze észak felé mi.ttegy félórás—órás autózással meglátogathatja a kalandos történetű vár- gesztesi várat. E rendkívül szép helyen épült várunkat 10—15 évvel ezelőtt rekonst­ruálták, termeiben turista­szálló létesült. A vár hatal­mas erdőség közepén, ma­gas, kúp alakú domb tete­jén épült a XV. században, mint királyi erődítmény. Valaha a környék 51 közsé­ge tartozott hozzá, kalan­dos története nagy történel­mi nevek fényét sugározza. Eredetileg a Hohenaotiern család tulajdona volt, a to­vábbiakban aztan részint fegyveres harcok, részint, családi örökségképpen iáén sokféle tulajdonban volt. Hogy csak a legfontosabba­kat említsük: birtokolta a Rozgonyi család. Kanizsai György, két ízben is tíirök uralom alá került, majd a felkelés alatt Bocskai ha­talmában volt, végül a csákvári Eszterházy család következett. Magyar vára­inkhoz méltó, küzdelmes év­századai során több ízben szenvedett súlyos károkat, majd hosszas romos állapo­tából az 1960-as években ál- lítoták helyre eredeti szép­ségében. Ha valaki elsősorban még­is a táj, a természet szép­ségeinek csodálatánál akar maradni, akkor Alcsuttól dél - felé kanyarodva szinte ugyanennyi idő alatt el­jut Válra. A Vajda János költőnk által oly páratlan gazdagsággal megörökített hatalmas váli erdő hazánk legszebb, legrégibb és leg­nemesebb anyagú erdei kö­zé tartozik, melyet tudatos fejlesztéssel-gondozással tett páratlan értékké a járási erdőgazdaság. Vajda János egykori házában, mely az e)dőség legszebb '"’’-én fekvő egyszerű parasztház, emlékmúzeumot rendezlek be. R. E. SOMOGYI NÉPLAP I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents