Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-18 / 245. szám
Hullámvölgy után a barcsi „kézművesek" Felelősséggel vitázva A HMHoor ifjúsági parlamentje Húszmilliós növekedés Megtartó erejük ran a falvakba telepített ipari üzemeknek. A Medicor Művek Röntgengyára tapsonyi és iharosberényi gyáregységének ifjúsági parlamentjén elhangzottak úgy is összegezhetők, hogy a patinás hírű cég biztos megélhetést nyújtó munkát és kedvező perspektívát kínál dolgozóinak, a fiataloknak. Az átlagéletkor alig-alig haladja meg a harminc évet a két üzemben, s ezért a jelen gondjain túl a jövő kilátásai is érdekfeszítő kérdésként lebegnek a medicoro- sok szemei előtt. A röntgengyár tapsonyi és iHarasberenyi üzemeinek ifjúsági parlamentjét, az üzemi demokrácia e fontos rétegpolitikai fórumát pénteken délután tartották az iharosberényi művelődési házban. A gazdasági, a mozgalmi vezetők és a fiatalok nagy száma azt sejvette, hogy mindkét fél alaposan felkészült, s lesz mondanivalójuk egymás, számára az 1978-as parlament határozatainak végrehajtásáról és a legújabb gondokrol. Burger György, a röntgengyár igazgatója röviden értékelte a gyár ötéves tevékenységét. A bevezető kissé termelési tanácskozás jelleget kölcsönzött a parlamentnek, s a hallgatóság csak akkor élénkült fel, amikor arról esett szó, hogy a gyár kétszáz- kétszázezer forinttal támogatta a két község óvoda-, illetve bölcsődeépítését, s a dolgozók társadalmi és mozgalmi munkája része a la-' kóhelyi közösség életének. A gazdasági vezetők szemszögéből a két üzem fiataljainak helyzetét, munkáját megfelelőnek értékelte az igazgató. Beszámolójában ígéretet tett arra, hogy a VI. ötéves tervben befejezik a tízmillió forint értékű iharosberényi szociális létesítményt ; a melegkonyhát, az étkezőt és az öltözőket magába foglaló épületet. Mindkét üzem munkakörülményeinek javítására is sokat fordítanak. Talán a termelési tanácskozás jelleg miatt, vagy más okból, de kissé nehezen kezdődött a vita. Az először felszólaló fiatalok közül sokan fölösleges tiszteletköröket tettek, de végül csak napirendre kerültek az érdemi kérdések is. Kurucz Sándor, az iharosberényi, üzem KISZ-titkára szóvá tette, hogy nem vonják be az ifjúsági szervezetet a ki- tühtetések odaítélésébe, s a bér- és a munkaügyi kérdések eldöntésébe. Papp Zoltán, a tapsonyi üzem KISZ-titkára szerint a fiatalok igazságérzetét sérti, hogy azonos munkáért eltérő bért kap egy idősebb és egy fiatalabb munkás, s ezen felül még különbség van a vidék és a főváros között is. Kiss Illés Sándor tapsonyi üzemmérnök a gyártmányismertetőket hiányolta. Szakmai továbbképzés nélkül, csak a részletek ismerete alapján nehéz dolgozni. Kremiert István főbizalmi is a bérkérdések helyszíni megvitatását javasolta. Bognár Erzsébet szakmunkástanuló azt kérdezte, hogyan kapcsolódhatnának be a vidéki fiatalok a szerviz- munkába, s milyen továbbtanulási lehetőségek vannak, mert az igazgató erről csak általánosságban szólt. A későbbi felszólalások is Hasznos tapasztalatokat összegezhettek a szakemberek Kecskeméten, a szombaton véget ért kétnapos országos lakásépítési konferencián. A tanácskozáson. — melyet az államigazgatási és igazságügyi ifjúsági napok keretében rendeztek — a sajáterős lakásépítés helyzetét, s a tanácsok ezzel kapcsolatos feladatait vitatták meg. Követendőinek értékelték a Bács-Kiskun megyei Tanács kezdeményezését a magánlakásépítők segítésére. Az országban elsőként hozták létre a lakásszolgálati irodákat, s segítségükkel zökkenő mentesebb az építtetők ügyintézése, énü- letanyag-beszerzése. Az iroda irányításával már épül az első társas lakótelep is. A konferencián kitűnt az is: nem mindenütt találta,; meg a tanácsok a szerepüket a sajáterős lakásépítés főként a bér és a továbbtanulás kérdéseivel foglalkoztak. A megnyilvánulásokból kiderült, hogy a tapsonyi és az iharosberényi fiatalok tisztában vannak munkájuk értékével, s hátrányban érzik magukat az idősebbekhez és a fővárosi gyárban dolgozókhoz képest. Felelősséggel és mértéktartóan kérték számon az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének gyakorlati alkalmazását. Burger György igazgató válaszában nem ígért "vöké rés változásokat. A szakmunkásképzést a gyári érdekek befolyásolják. A vidéki fiatalokat egyelőre nem tudják bevonni a szervizmunkákba. Az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének megvalósításához az egyéni darab bérezés- bevezetése óriási technikai apparátust igényelne. A szakmai továbbképzés és a technológiai normák figyelemmel kísérésére ígéretet tett. Az ifjúsági parlament intézkedési tervet fogadott el, majd megválasztotta a gyári parlament küldötteit. Os, L. irányításában. Még mindig kevés a beépítésre ajánlott porta, ugyanakkor az építési tervek sem követik az igényeket. A legtöbb típusterv a városi életvitelhez igazodik, noha az építkezők többségé falvakban, városperemeken kíván építkezni. A tanácskozáson erre vonatkozóan elhangzott: az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1982 végére teljesebbé teszi majd a családi házak tervdokumentáció gyűjteményét, főleg az egyszerűbb funkcionális megoldásokra törekedve ajánlanak majd terveket. Lesznek több ütemben építhető, bővíthető típusok, s gondolnak a háztáji gazdálkodás igényeinek megfelelő építkezési módokra is. Készülnek sorházakra, kis-tár- sasházakra új formájú tervdokumentációk is. Több segítséget kémek a magánerős otthonalapítók SOMOGYI KRÓNIKÁJA Címszavakban felsorolva is hosszú sort tesznek ki a hét eseményei. Emlékeztetőül a legjelentősebbek: pénteken ötéves munkát értékelt a tsz-szövetség küldöttválasztó közgyűlése. Marcaliban a városi tanács végrehajtó bizottsága szerdán a nem tanácsi irányítású szervekkel létrejött együttműködési megállapodásokat értékelte, és azt vizsgálta meg, hogy miként segítik ezek a hatodik ötéves terv célkitűzéseinek valóra váltását. A megyei szállítási bizottság — egyebek mellett — az őszi felkészülés. tapasztalatait összegezte. Csütörtökön Barcsom kezdte meg kétnapos tanácskozását a magyar— jugoszláv környezetvédelmi munkacsoport: a téma a határfolyónak és környékének jövője volt. A szállítási bizottság értékelése szerint szervezetten, jé ütemben folyik a betakarítás. A jó idő október közepéig kitartott, s ez Könnyítette a munkát. A gépeknek nem kellett a héten sem küszködniük a mélyen átázott, sáros talajjal, s a műszakok egyetlen napon sem fejeződtek be napnyugtával, Késő estig, éjszakáig fémylettek a határban a gépek lámpái. A legtöbb helyen így lesz ez vasárnap is. A hét végére több gazdaság kapott segítséget a betakarításhoz. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaságban például a tanítóképző diákjai szedik az almát. A somogyi homokháton befejezéshez közeledik a burgonya betakarítása és szerte a megyében a cukorgyárral egyeztetett ütemterv szerint szedik a répát. A héten elindultak az első irányvonalok a ha- tarmenti jugoszláv gyarakba is. Bélmonostorra és Or- mozra szállítanak a Kaposvári Cukorgyár termeltetesi körzetéhez tartozó gazdaságokból összesen 50 ezér tonna nyersanyagot. A répaexportra több éves szünet után került ismét sor. Újdonság is volt a héten. Tabon csütörtökön adták át az általános iskola konyháját és éttermét, s ezzel régi gond oldódott meg a gyorsan fellődd nagyközségben. A megye legnagyobb lélekszámú faluja ismét gazdagabb lett egy létesítménnyel. Ebben része van a dombok inén működő üzemeknek, intézményeknek is. A beruházást jellemző sok szám közül érdemes kiemelni azt. hogy a nagyközség lakói háromezer óra társadalmi munkával járultak hozzá a létesítmény befejezéséhez. A számot a példa kedvéért idézzük, hiszen terveink valóra váltása elképzelhetetlen az itt élő emberek aktív közreműködése nélkül. A társadalmi munkában készülő falusi járdák, a törpe vízművek epttesenez nyújtott segítség eredményét az ott élő emberek élvezi!^ Az ilyen munka határidőket rövidít le, pótolja a hiányzó pénzt egy-egy — a közösség szempontjából fontos — beruházás megvalósításához. A településeken mindenütt meglátszik az, hogy az ott élő emberek mennyit áldoznak érte, miként kérnek részt fejlesztésében, szépítésében, gyarapításában. A megyeszékhelyen mindennapi beszédtéma a víz. A felhasználás korlátozását a Fonyód—Kaposvár kozott húzódó regionális vezetéken végzett pótmunkák indokolják. Az építők, — a Dél- viép munkásai — jó hírrel szolgálták: a tervezettnél rö- videbb idő alatt elvégezték a feladatot, s ha az üzemeltető — a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat — elvégzi a vezeték tisztítását, ismét megérkezik a megyeszék- helyre a Balatonról a víz Remény van arra, hogy nem kell a hónap Végéig az indokoltnál is jobban spórolni vele. A hét hírei közé tartozik egy meteorológiai jelentés is: talajmenti fagyok is előfordultak. Hűvösebbre akkor fordult az idő, amikor a naptár szerinti fűtési idény kezdete elérkezett. S a meleg radiátorok azt bizonyítják : rendben kezdődött meg a távfűtés Kaposváron. Mindössze hatéves a Fővárosi Kézműipari Vállalat barcsi telepe, és mar jó nehány nagy vihart átéltek az ott dolgozók. A hullámvölgy mélypontjára a múlt év elején jutottak el, és maguk sem tagadják: a telepnek nem. volt túl jó híre a szű- kebb hazában, sőt még távolabb is sokan tudni vélték, hogy a barcsi üzem a végét járja. Bocsássuk rögtön előre: nem lett igazuk a vészmadaraknak. A bajok valóban nagyok voltak, de az üzem talpra állt, s ma már szép eredményekkel büszkélkedhet. Matics Miklós' telepvezető, aki tavaly áprilisban vette át Barcson az irányítást, nem csinált titkot a korábbi bajokból: — Az itt dolgozó asszonyok, ahogy annak idején a Néplap is megírta, munka híján elhozták hazulról a kézimunkát és hímeztek. A telepen még rendészet sem működött, mindenki ki-be járkált munkaidőben, a társadalmi tulajdon védelmé t csak hírből ismerték. Fölösleges volna most elismételni a régi dolgokat, újra elemezni, hogy miként juthat ilyen mélypontra egy termelőüzem. Inkább kövessük n vámon azt, hogy miként lehet egy csőd szélén álló telepet kihúzni a bajból.* — Megszűnt a vállalat texfil- és fonalfeldolgozó gyáregysége, amelyhez tartoztunk, és a telepet átvette a vállalat ruhaipari gyáregysége. Az akkori állapot számai a következők voltak: 2125 forint volt a kötődéi és a varrodai átlagkereset, az első negyedévben 5,5 millió forintos termelési értéket állított elő az üzem. A ruhaipari gyáregységtől megkaptuk a következő háromnegyed évre szóló terveket. Amolyan képességvizsgálatnak szánták 1980 maradékát. — Minden átmenet nélkül kellett fölgyorsulni? — Nem, de azért sok időnk sem volt arra, hogy a fejünket vakarjuk. Először meg kellett teremteni a rendészetet. Meg kellett értetni az itt dolgozó négyszáz emberrel, hogy megszűnt a korábbi lazaság, nem írunk alá naponta nyolcvan kilépőcédulát „magánügyben”. És persze tudtuk, hogy követelni csak akkor lehet, ha munkát adunk az asszonyok kezébe. , — Ez nagyrészt « központtól függött. Adott-e kellő segítséget az új gazda? — Adott. Kezdetben a kő- tödé fonaiellátása egy kicsit akadozott, de ez érthető volt, mert a ruhaipari gyáregység azelőtt sohasem foglalkozott kötöíonallal. A textilellátás viszont az első naptól egyenletes volt. Szabászaink megkapták a modelleket és az anyagot, minden üzemegység megkapta a szükséges műszaki ‘leírásokat ... Megkezdődött tehát a munka gőzerővel, s tart még ma is. Az üzemcsarnokban nyoma sincs a tavalyi pihenős hangulatnak. Minden varró- és kötőgép kattog, mindenütt fürge ujjak közt szalad az anyag, a fonal. Nézzük 1980 adatait. Második negyedév: tízmilliós termelési érték, tehát épp a tervezett, emelkedő átlagjövedelmek. Harmadik negyedév: több mint tízmillió forintot érő késztermék került le a szalagokról, az átlagkereset 2196 forint. Negyedik negyedév: december húszadikán teljesítették a tervet, több mint tízmilliós lett ez az időszak is, átlagfizetés: 2727 forint. — Az adatokból úgy tetszik: sikert sikerre halmoztak. Milyen volt a hangulat ezután? — Büszkék voltunk az eredményekre. Valóban sikerek követték egymást. A hangulatról annyit: mindenki megnyugodott, alig van elvándorlás, és a rossz hírű telepre kezdtek büszkék lenni az itteniek. A munkafegyelem javulásáról nem is érdemes ^zólni, a termelés önmagáért beszél. És beszélnek az idei év adatai is. Szeptemberig annyi terméket bocsátottak ki, mint tavaly egész évben. Üj tanműhelyt hoztak létre, ahol maguknak képerfk ma utánpótlást. Olyannyira javult a minőség, hogy nemrég egy hatezer darabos nyugati export tételt bízott a központ a barcsi telepire. Az átlagbérek a háromezer forintot közelítik. Egyre kevesebb a könnyű, kevés munkát igénylő gyártmány, és egyre több a jó minőségű, bárhol eladható kötött és textil ruha. — Minden gondjuk megszűnt? — Ezt még nem mondhatjuk. A műszaki gárdát még meg kell erősíteni. Ax egyik művezető nyugdíjba ment, a másik észrevette, hogy többet kell dolgozni, és elszelelt. De ezt is meg tudjuk oldani, méghozzá saját nevelésből. A többi gond pedig 1982 végére megszűnik. Most nincs raktár, kicsik az üzemrészek. Ezekben a napokban kezdődik a csarnokunk mellett egy ugyanekkora üzemrész építése. Amikor abban is megkezdjük a termelést, akkor körülbelül százmillió forintos termelési érték létrehozására leszünk képesek. — És a rossz hírük? — Azt már nehezebb megszüntetni. Kisvárosban, könnyen rámondják valakire, hogy... És ha nem az, akkor is hatalmas erőfeszítés kell, hogy bebizonyítsa a pletyka ellenkezőjét. De reméljük, rövidesen meg tudjuk változtatni az emberek véleményét L. P. Szélesedő tudományos kapcsolatok „ ... minden újat fel kell használnunk, amit a tudomány és a gyakorlat idehaza vagy bárhol a világon felfedezett és alkalmaz" — mondta a közelmúlt napokban dr. Horn Artúr akadémikus, a XIV. állattenyésztési tudományos napokon Kaposváron. A kiemelkedő jelentőségű rendezvény egyik házigazdája, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola a tudományos napokkal szinte egy időben az ágazat fejlesztését szolgáló cél érdekében fontos lépést tett. A résztvevő külföldi vendégek között ott voltak a rangos eseményen a szovjet- unióbeli Harkov Állattenyésztési és Állatorvosi Egyetemének vezetői. A mezőgazdasági főiskola és a harkovi egyetem korábbi kapcsolata most új szakaszához érkezett: középtávú oktatási és kutatási együttműködési szerződést írt aía 1. F. Hrabusztovszkij, a harkovi egyetem rektora és dr. Guba Sándor, a kaposvári főiskola főigazgatója. Kölcsönös érdekeket szolgáló. tartalmas, ötéves programot vitattak me« es hagytak jóvá. Ahogy hangsúlyozta I. F. Hrabusztovszkij, különösein érdekű a harkovi egyetemet a főiskolán alkalmazott, a gyakorlattal szoros kapcsolatban levő oktatómunka, valamint az itt folyó kutatás. A Szovjetunió egyetemén már sokan „ízelítőt” kaptak a kaposvári intézményben folyó munkáról, hiszen az eddigi kapcsolatok során már százhúsz hallgató és húsz oktató járt itt. Most szerződésben rögzítettéK, hogy kölcsönösen tanulmányozzák a két intézetben folyó oktató-kutatómunka tapasztalatait, módszertanát. Előadásokat tartanak az állattenyésztés, az állatorvostudomány speciális területeiről, kölcsönösen kiesé" rélik a diplomaterveket, és közösen munkálkodnak a diploma előtti gyakorlat tökéletesítéséért. A tudományos kutatómunkában az egj'űttműködés legfontosabb célja a növendékállatok hatékonyabb fölnevelési rendszerének meghonosítása az intézetek tangazdaságaiban. Az egyűttműköde» legfőbb haszna, hogy minden tudományos eredmény, jól bevált módszer nagy hatékonysággal, gyorsan hasznosulhat mindkét felsőoktatási intézetben. A kaposvári főiskolának régi törekvése, hogy jól éljen az együttműködésben rejlő lehetőségekkel. Ezt szolgálja már évek óta a Budapesti Állatorvostudományi Egyetemmel kialakított kapcsolata és a lipcsei Karl-Marx Egyetemmel fennálló cserekapcsolata. A mostani tárgyaláson fölvetődött az a gondolat is, hogy a szovjet és a .magyar intézet között kialakult kétoldalú kapcsolatokat célszerű lenne a lipcsei egyetem bevonásával háromoldalúvá fejleszteni. A középtávú együttműködési szerződés aláírásakor a harkovi egyetem és a főiskola vezétői megegyeztek abban, hogy további tárgyalásokat folytatnak a lipcsei egyetem bevonásáról. SOMOGYI NÉPLAP
