Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-02 / 231. szám

HÉTVÉGI j TÁJOLÓ Segédeszközök és képzelőerő Szárnyalás előtt téren a viroviticai városi fú­vószenekar a barcsi ifjúsági együtessel közösen lép föl. Rossz idő esetén a fúvós- hangversenyt természetesen a művelődési házban tartják meg. Itt egyébként szomba­ton este 20 óra 30 perces kezdettel az Expressz együt­tes Délhúsa Gjonnal és Szán ti Judittal lép föl. A hétvégi eseményeket Bar­cson vasárnap 19 órától disz- kóprogram zárja. Nagybajomban a művelő­dési házban a Pécsi Grafikai Műhely kiállítása várja a látogatókat. A kiállítás va­sárnap estig tekinthető meg. Honty Márta tűzzománc ké­pei viszont október 18-ig láthatók a lábodi körzeti művelődési házban. Premiert tart ma a kapos­vári Csiky Gergely Színház társulata. Turgenyev Egy hónap falun című tragiko­médiáját Ascher Tamás ren­dezésében mutatják be. Az Erdélyi Miklós és Patter Gyula teremtette díszlet— jelmezvilágban Básti Juli, Csákányi Eszter, Pogány Ju­dit, Jordán Tamás, Rajhona Adóm, Máté Gábor, Dánffy Sándor, Lukáts Andor játssza a főbb szerepeket. Szomba­ton este és vasárnap 15 óra­kor ugyanez a darab kerül színre. Szombaton délután 14 órától az F-bérlet gyerek- nézői Svarc—Romhányi— Lendvay Hókirálynő című meséjében gyönyörködhet­nek. A Killián György Ifjúsági és Üttörő-művelődési Köz­pontban vasárnap 10 órára várják a gyerekeket. A Me­sélő bábok-sorozatban ezút­tal a Somogyi lakodalmas című műsort mutatja be a Pacsirta és a Fekete rigó együttes. Képzőművészeti filmeket is vetítenek, és lesz bábkészítő foglalkozás is. Mint ismeretes, a IV. du­nántúli tárlat gazdag anya­gának egy részét ebben az intézményben állították ki, a másik rész a Somogyi Kép­tárban látható. Képünkkel is ide „csalogatunk”... Milyen meglepetéseket tar­togatnak a mozik? A Vörös Csillagban „makaróni-wes- tern” a sláger. Egy zseni, két haver, egy balek — a címe. Damiano Damiani rendezte, Terence Hill ala­kítja a főszerepet. (Utoljára Henry Fondával láttuk a Nevem: Senki című vadnyu­gati történetben. Szerepel a filmben a francia „cicaba- baba” Miou-Miou is. A cse­lekmény egyszerre „vérfa­gyasztó” és mulatságos. A Szabad Ifjúságban az első két előadáson a bájos, re­mek humorú amerikai ter­mészetfilmet, a Sivatagi shote-t játsszák. Este A két­dimenziós gyilkos című olasz paródiát vetítik. A Latinca mozi műsorán szombat—va­sárnap a Keresztül a Nagy Vízválasztón című színes amerikai kalandfilm szere­pel. A Mozimúzeum ajanlata a Dekameron, Pier Paolo Pa­solini 1970-es alkotása, Boc­caccio nyomán Csak emlé­keztetőül, a rendező olyan filmeket alkotott, mint a Máté evangéliuma, az ödí- Tpusz király, a Teoréma, a Canterbury mesék. Vejnemöjnen szánja nyomán Nagyokat nyelsz az isko­lai évnyitón. Hiába, nem lebet elérzékenyülés nélkül elviselni a megismételhetet­len eseményt: elsöszülött magzatod elsős lett. Most kapja az ötödikesektől az ajándékfüzetet, meg a cer- kát. Ott csillog a szeme; a tiéd is, csak kissé másképp. Visszaemlékszel a felké­szülésre: szomszédasszony­tól, ismerőstől kényszerűség­ből tudakozódni, mi kell, mennyi kell; hol lehet ép­pen kapni kék iskolakö­penyt, fehér tornacipőt, pi­ros dreszt, zöld bokazoknit (az égvilágon sehol, de hát ez az iskola egyenviselete 1) — És hogyan lehet nem kapni ezzel egyidóben guta­ütést. Mert *r trás elemeit ma már nem a tanító néni mu­tatóujja rajzolja a levegő­be, mint az ősidőkben: szí­nes munkafüzetben rögző­dött mára ugyanaz. Az ol­vasást sem „a ló áll, Ottó ütött, talált ötöt” sulykolja a gyerekekbe: kétkötetes — igaz, fele olyan tartós kö­tésű — olvasókönyvük van. Kéteseri irtana járással, de van. Itt mór elfog a kétség, hogy mindez kell-e valóban, hiszen lányod négyéves ko­rában. az újságon gyurmáz­va tanéit» meg összeolvas­ni a betűket, teljesem önma­gától. De — hiszed még — esak meggondolták a reform szülőatyján, bogy mitől oko­sodik a gyerek! A „betöhí- vo-képes otvasástsnulástól”, mármint ott, ahová mag­zatod került. Mert a másik osztályban valami Maci ol­vas a gyerekek helyett, ahogy haUod. Penna, a bevásárlásnál csak » költekezés megoldott, az is mindössze jó másfél ezer forint erejéig, nejed fél fizetése ez, nem is tudod, mekkora istencsapósa ma egy ikerpárt, csakhogy nem aszhatod meg ezt az egésaet pusztán anyagiakkal! Jó, van a gyereknek vízfesté­ke. iparművészeti vállalattól filchangjegytáblája, hatszínű filctolla — még neked sincs! —, váltócipője, gyur­mája, betűki rakó ja. számkár­tyája, színes rűdjai, táska méretű tolltartója, és bőrönd méretű iskolatáskája, zsír­krétája, tisztasági csomagja, vonalzója... és már magad sem tudod mije még, hiszen kétszeri fordulóval szállítod mindezt az iskolába. De az élőmunka, az még hátra van! Mindenbe beleírni a gyerek nevét, kivágni a be­tűket a kirakóshoz, befog­lalni. vignettázni a füzete­ket, könyveket, megpróbálni elcserélni a szomszéddal a piros kezdőbetűkkel nyom­tatott Gőgös Gunár Gede­ont egy fekete betűsre, mert az korszerűbb, előke­resni az oltási lapot, virá­got koldulni (venni, lopnil az élősarokba, és így tovább. És amikor már úgy gondo­lod, hogy kész, hogy nincs tovább; a gyerek hazajön, hogy tegyél konzervdobozba söröskupakot, mert az ének­tanulásnál azzál csörgik majd a ritmust. Mert nem tudják ám a pádon kikopogni a ceruzá­val! Nem! És ezért antial­koholista létedre, szégyen­szemre elmész guberálni az élelmiszerbolt köré, lehaj­tott fejjel kullogsz, és köz­ben eltűnődsz a műit avult emlékein. Azon, hogy e kis haza egykori palatáblás ne­bulói közül bizonyos Bolyai János új lapot kezdett az emberi tudományban, hogy Wigner Jenő, Gábor Dénes, Szent-Györgyi Albert, Bé- késy György a Nobel-díjig vitte, hogy Kármán Tódor megvetette a szuperszonikus repülés alapjait, s hogy egy falusi suszter veled egvivá- sű fia nem is olyan rég az űrbe is eljutott. Nem, őket még nem a korszerű, a min­demnél felszerelt mai iskola késztette szárnyalásra, nem volt mindenféle segédeszkö­zük, volt ellenben képzelő­erejük, s ha nem is segítet­ték, nem is béklyózták őket a tárgyak, és álmaikat va­lóra váltani e tárgyak nél­kül sikerült Te meg, mi­után összegyűjtötted a meg­adott mennyiségű sörösku­pa kok, egy kicsit konzerva­tívnak éried magad, amiért a non tűnődői, hogy a sörös- kupakok meg a többi tárgy birtokában meddig juthat el, s egyáltalán szárnyal­hat-e majd a gyereked. Aztán elkíséred 6t az első tanítási nap reggelén,« a k(mosdatott, csinos gyere­kek közé beállit két vado- nattiszta, gyönyörű kis ci­gánygyerek az ötödikesektől kapott egyetlen szál füzet­tel, és az egyetlen szál ki­hegyezett ceruzával. £s egy­szerre anarchistának is ér­zed magad, amiért nekik drukkolsz. K. X. (MTl-fotó — Kozák Albert jele, — KS) Kétnyelvű aenés irodalmi estet rendezett szerdán a magyar és a csehszlovák rá­dió a prágai magyar kultu­rális központ székházában. Műsora „A barátság erődje a Moldván” címmel a két ország közős antifasiszta küzdelmeiről emlékezett meg szocialista költészetünk kiemelkedő alkotásaival. Opuxztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban 1975 óta folyamatosan gyarapodik a szabadtéri néprajzi gyűjtemény. Az O-pusztaszeri Emlékbizottság döntése alapján igy mentik meg a dél-alföldi tájegység néprajzi értékeit. Eddig már el­készült a szegedi, a szentesi, a csongrádi tanyamúzeum, a makói hagymás polgárház, és bővítik a mezőgazdasági gé­pek parkját is. Képeinken: Gőzeke a mezőgazdasági gépparkban és • szen­tesi tanyamuzeum tiszta szobája Finn tájak, finn művész A Kalevala legendás jég­sziklás vidéke: hó alatt ros­kadozó fák, hópremes, ál­modozó faházak, Vejnemöj­nen hazája, a mi Kodolánvi Jánosunk kedves országa . . . Ezen belül a város: Oulu at­moszférája. amelyben — ké­pei láttán joggal mondhat­juk — jól érzi magát Eljas Mikkonen. 21 fénykép lát­ható tegnaptól október 25-ig a siófoki Dél-balatoni Kul­turális Központ kiállítócsar­nokában : egy finn fotós pát­riáját, közegét s önmagát bemutató kiállításon. Eljas Mikkonen polgár- mester-helvettes létére sze­rény ember; miként írja, nem tartja magát művész­nek, mert hobbiként fogja föl a fotózást. Hangsúlyoz­za, hogy Oulu városban a polgármester-helyettesi te­endő egész embert kíván. Nos, eszerint Eljas Mikko­nen szerencsés alkatú em­ber, aki a hobbijára is annyi szellemi energiát ké­pes fordítani, mint hivatá­sára. Mert képei láttán cá­folhatjuk a kiállítás kata­lógusában közölt vallomá­sát. mégpedig a műveiben megfogalmazott vallomásai­val. A polgármester-helyet­tes minden kétséget kizáró­an művész, & ráadásul mű­vésznek is szerencsés „faj­ta”; nem kínlódó, ellent­mondásokat kutató, kény- szerképzetek által fenyege­tett, hanem a látványt ön­feledten élvező, s élményeit átadni mindenkor könnye­dén képes, a szó legtisztább értelmében intuitív alkotó. Hogy miért szerencsés ? Mert olyan természetesen szép. A barátság erődje a Moldván valamennyi képe. mint egy Jeszenyin-vers például, s vallomása az egyszerű és a bonyolult pszichéjű ember­hez egyaránt utat talál. Lí­rai alkatú művész: minden képe egy-egv vallomás. Egy- egy jégkristály-csillogású dal a finn hazáról, annak a népnek a lakóhelyéről, amely a magyarnak rokona. Befagyott patakok, szántalp — autókeróknvomokkal te­leírt utak — tejfehér, kan­dallók hasábfa-tüzéhez szok­tató tél. .. Olyan tél, amely csak gyermekkorunkban, s Krúdy Gyula fölvidéki elbe­széléseiben zúdította ránk csodálatos hófúvásait. Dr. Németh István, Siófok tanácselnök-helyettese nyi­totta meg a kiállítást. Mél­tán említette Eljas Mikko­nen mesterségbeli (techni­kai) tudását, s téli képein kívül felhívta a nézők fi­gyelmét azokra a munkák­ra, amelyek az északi ta­vaszról szólnak. „A lapp hegyvidék májusi havas tá­jai nemcsak számunkra szo­katlan látványával kerít hatalmába, hanem azt a boldog érzést is sugározza, mely az északi ember szí­vét a tavasz ébredése lát­tán elragadja” — mondta találóan dr. Németh István, aki a művész rézlemezre ké­szített — grafikai értékű — fotóiról is elismerően szólt. Méltán. ^ Ma 17 óra 30 perckor ki­állítást nyit meg a barcsi Dráva Múzeumban Szilágyi János igazgató. Dicsi Im­re fotóival, Harangozó Fe­renc grafikáival, Strissowsz- ky Szilárd pedig festmé­nyeivel mutatkozott be a bar­csiaknak. Jubileumi közgyű­lést tart a megnyitó után a művelődési központban a barcsi honismereti és mú­zeumbaráti kör. Ez alkalom­mal mutatja be gyűjtemé­nyét Rózsás Márton, akinek munkásságáról, leletmentő tevékenységéről lapunk is beszámolt már. Terménykészítésre hívják a gyerekeket szombaton 10 órára: a barcsi művelődési központ gyermekklubjában Szabó Gyuláné tart foglalko­zást. Délután 17 órakor a Boróka étteremmel szemközti Az ópusztaszeri szabadtéri néprajzi gyűjtemény SOMOGYI NÉPLAP ÉLŐ TÖRTÉNELEM Október tragikus napjai Nem tudom, hogy nemze­dékünknek azok a fiatalabb tagiak akiknek még nem le­het személyes élmenyük az 56-os ellenforradalmi ese­ményekről, a rádió szerda esti műsora alapján miként tudták átélni, megérteni az október végi tragikus napo­kat Bizonyára segített né­hány eddig homályos rész­letet tisztázni, kételyeket eloszlatni. De még nagyobb értéke talán az összeállítás­nak. hogy érdeklődést kel­tett történelmünk e válsá­gos időszaka iránt, és fel­tehetően további ismeret­szerzésre ösztönzött Az idősebbek, akik akkor résztvevői vagy csupán szemlélői voltak a hatalo­mért folytatott véres küzde­lemnek, mint már annyiszor, a rádiót hallgatva újra vé­giggondoltak azoknak a na­poknak a történéseit, az óránként változó hírek ha­tását, felelevenítették ma­gukban élmenyeiket, a köt- nyezetükben tapasztalt mozzanatokat, az emberi magataitas megnyilvánulá­sait. És közben ismét keres­ték azokat az okokat, me­lyek tömegeket kergettek hisztérikus, lincselő hangu­latba. Nem az ellenforradalmat előidéző tényezőkről van szó, azokat gyorsan és meg­alapozottan tisztázta a párt. Inkább az készteti gondol­kodásra a népünk sorsa fe­lett töprengöket máig is, miként lehetett becsületes, jó szándékú százezreket — és köztük számos párttagot — ennyire félrevezetni, és akarata ellenére felhasznál­ni a munkásállam megdön­tésére irányuló restaurációs törekvések támogatására. A dokumentumműsor fia­talabbaknak és idősebbek­nek is segített helyes fele­lethez jutni. A különböző, egymást követő rendelkezé­sek, felhívások, napról nap­ra szélsőségesebb ellenforra­dalmi követelések, zavart keltő események felidézése minden kétséget eloszlatva bizonyítja, amit akkor rész­ben elfedtek a demagóg, na­cionalista jelszavak: a leg­felsőbb pártvezetésben tör­tént árulás és ezzel együtt a belső és külső osztályel­lenség jól szervezett felbuj­tó, majd irányító tevékeny­sége vezetett el az összerop­panáshoz. És a legfonto­sabb: Nagy Imre megté­vesztő magatartása. Hiszen ne feledjük, a szocialista ál­lam miniszterelnöke ée a part egyik vezetője volt! A 24-ére virradó éjszaka ellen­forradalomról beszélt, me­lyet le kell verni, majd szin­te óráról órára változtatva az események megítélését, egyre nyíltabban olyan tak­tikát alkalmazott, amely 28- ar* mar az eiiení arradaiom­mai való telje« együttmű­ködéshez vezetett. Kérdezhetnék — és kér­dezik is — a fiatalok: hol •voltak a partszervezetek, a kommunisták, a baloldali erők, akiknek, ha az első napokban talán nem is. de 25.—26-án már látniuk kel­lett, hogy nem a párt- és állami élet demokratizálásá­ért folyik a harc, hanem egyértelműen a hatalomért. Számos dokumentum bizo­nyítja. hogy a szocialista államhoz hű munkások, ka­tonai és rendőri alakulatok igenis kinyilvánították kész­ségüket a rendteremtésre, a garázda, kegyetlenkedő ban­dák megfékezésére, de eh­hez a fegyvereknek illetve a parancsoknak a legfel­sőbb helyről kellett volna érkezniük. Ezek pedig kés­tek, illetve soha nem jutot­tak el a kétségek között vá­rakozókhoz. hiszen a végső s/.ot Nagy Imrének kellett volna kimondania <5 viszont még odáig sem ment el, , hogy kihirdesse a rendte­remtéshez nélkülözhetetlen statáriumot. Ellenben 30-án este bejelentette a szovjet csapatok kivonulását ha­zánkból. Ezzel teljes egésze­ben átadta a szerepet az el­lenforradalom leskülönbö­zőbb csoportjainak. r. fc.

Next

/
Thumbnails
Contents