Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-16 / 243. szám

\ Festmények, vándorúton Téristák a Volgánál Testvérvárosunk, Kali- nym középfokú zeneiskolája — egyben a területi szék­hely egyik legrégibb oktatá­si intézménye — 1936-ban nyitotta meg kapuit. Az el­ső osztály épp akkor fejez­te be tanulmányait, amikor megkezdődött a Nagy Hon­védő Háború, s a fiatalem­berek sorban elindultak a frontra. A zenészekre ott is szükség volt. Följegyezték az iskola történetének lap­jaira, hogy Jurij Joszifov tagja volt a szovjet parla­menterek csoportjának Sztá­lingrádnál, s ő fújta a fel­hívó jelet, amikor megadás­ra szólították föl a bekerí­tett hitlerista csapatokat. Az iskola föllendülése a háború után kezdődött. A tehetséges, jól fölkészített fiataloknak mintegy a fele a Szovjetunió különböző konzervatóriumaiban foly­tatja tanulmányait. Az itt végzett körülbelül három és félezer szakember minden­felé megtalálható az országban. Az intézmény nagyon büszke olyan egyko­ri hallgatóira, mint például a nálunk is ismert opera­énekesnő, Tatjana T ugari - nova, a moszkvai Nagyszín­ház tagja és a többiek. Különösen népszerű a hallgatók zenekara a test­vérmegyében. A népdalgyűjtésnek nagy a hagyománya. A hallga­tók kisebb-nagyobb csopor­tokban járják a Felső-Volga vidékét Sohasem térnek ha­za üres kézzel: a magneto­fonszalagokon megörökítik a régi dalokat A zene gyógyító hatása köziemért, most azonban egy másféle gyógymódról lesz szó. A kalinyini egészség­ügy új büszkesége a közel­múltban átadott onkológiai központ. Az intézményben csaknem négyszáz ágy fo­gadja a betegeket. A fejlő­dés azonnal lemérhető, ha azt is ide írjuk: ez csaik nem háromszor annyi, mint a régi intézeté. A korszerű­en megépített épületekben minden osztály, részleg, la­boratórium megfelelő körül­mények között dolgozik. A munkát különösen megköny- nyíti, hogy az épületeket fedett átjáró folyosókkal kötötték össze. Üj röntgen­gépeket is üzembe helyez­tek; az orvos például tele­víziós képernyőn látja a vizsgált beteg szájpadlásá­nak fölnagyított képét. S ha már a képeknél tar­tunk, folytassuk azzal, hogy testvérvárosunk képtárának értékeit egyre többfelé mu­tatják be a világon. Ang­liában nagy sikere volt A2 orosz, szovjet és nyugat­európai tájképek a Szovjet­unió múzeumaiból című ki­állításnak. Ezen a kalinyini gyűjtemény egyik kincse. Fjodor Alekszejev 1810-ből való szentpétervári tájképe szerepelt. Küldtek képeket Olaszországba és Csehszlo­vákiába is. Japánban 1975- ben rendezték az első'tárla­tot a szovjet múzeumok anyagaiból, utána a kiállí­tások egyre rendszeresebbek lettek. A kalinyini gyűjte­ményből is vittek Japánba. A sort ‘ausztráliai, pári­zsi, jugoszláviai bemutatko­zási alkalmakkal lehet foly­tatni. Egyre több szakember ismeri meg így, milyen kincseket őriznek a kalinyi­ni képtárban, s így szapo­rodnak a kérések: küldje­nek ilyen és ilyen alkotáso­kat a tervezett tárlatokra. A Volga sok íestmény té­mája, a fotósok is szívesen kattogtatják gépüket a part­jain. S ahol á Volga ered, az a kirándulók paradicso­ma. Az ország minden ré­széből elzarándokolnak oda, ahol a Volga-anyácska mély kútja van, egy faragások­kal ékített faházacskaban. A hatalmas orosz folyó itt meg olyan „hitványka’, hogy at lehet lábalni egyik partról a másikra. I» G. Egy sors mozzanataI Megint összetűztem az urasággal Mesél csöndesen, lel tűnő gesztusok nélkül. Eres ké­zéből biztonság, nyugalom sugárzik, mégis, mintha ki­csit vibrálna körötte a le­vegő. Égkék tekintetében alig észlelhető, veszedelmes parázs. — Remegtem, ‘ féltem, mikor jött a végrehajtó meg a csendőr. A jegyzőlakást vetették épp ki, nem tud­tuk megfizetni. Keményen beszéltek a végrehajtók, durván. „Vigyétek ezt is!” — vágta eléjük a levetett dolmányt apam. Majdnem ot is vitték érte. nemhogy a jószágot.. . Anyám — karján a húgom, szoknyá­ja ráncai közt én — igen nekikeseredett akkorra, a csecsemőt a csendőr ölébe lökte. „Akkor már ezt is! Meg a másikat! Mit adok nekik enni?!” Nem is fog­laltak aznap nálunk sem­mit. Kemény, nyakas em­ber volt apám s anyám. A kis házat végül el kel­lett adni, újra cselédsorba került a család. Akkor kezdtek vándorolni — a Vas megyei Egervölgyből — majorról majorra, ahogy ez már szokás. Az akkori kis­fiú— ma Farkas Gyula bá­csi, a sávolyi tsz nyugdíja­sa — nyaranként marhákat őrzött, élelemért, szállásért az istállóban. Kimaradt az iskolából is, tizenhárom évesen szolgálni kezdett. Egy év múltán summás- munkára került hat hóna­pig — az áldatlan napokat azóta sem felejti. Cseléd- kedett hol itt, hol ott, míg el nem vitték katonának. Három évig katonáskodott, s épp eljött volna a lesze­relés ideje, amikor kitört a háború... • — Alighogy hazaenged­tek, megint csak összetűz­tem az urasággal. „Ha nem tetszik, elmehetsz!” — mondta, szerintem igaztala- nul. „Jól van, nagyságos úr, nem tetszik, és elmegyek!” Indultam világgá újra. Es­te már hiába küldött utá­nam az uraság, hogy men­jek vissza. Fúrógépkezelő lettem Zalában. Szenet ke­restünk, vándoroltunk, ahogy a kutatás diktálta. 1944 májusában újra elvit­tek —. 1948 nyarán kerül­tem haza a fogságból. El­múltam 33 éves... A család akkor már itt lakott Sávolyon, a cseléd- házakban. A földosztáskor öt holdat kaptak, a magu­kén dolgoztak újra, apa és fia. — Emellett azért volt munka a terményraktárak­ban, az erdészetben, jártam napszámba, árkot is ástam a vizeseknek. 1949 őszén az­tán kérték a törlesztést a juttatott földek után, s ki­vetettek az adót is. Ko­moly summa volt az akkor, csak egy részét tudtam vinni. Megmondom úgy, ahogy volt: azt mondták, lépjek be a tsz-be, akkor ezt nem kell megfizetni. Be­léptem — gondoltam, meg­próbálom. Kilenc taggal megalakult a tsz. Eleinte gyalogos voltam, kaszáltam, kapáltam, arattam, amit csak kellett. Az elején na­gyon nehéz volt az élet, mindenki úgy nyomorgott, ahogy tudott. Kaptunk egy kis terményt, ezt-azt, ha maradt. Fogatos is voltam két esztendeig, aztán a fű- részgátternál dolgoztam majd a raktárban. 1956-ban feloszlott a tsz; nagy gond­ban voltunk megint. újra be kellett szerezni az ekét, fogatot, hogy meg tudjuk művelni a kis földet. A következő év tavaszán újjáalakult a szövetkezet, ettől fogva raktáros volt Farkas Gyula bácsi hosszú éveken ál. Aztán. ahogy erősödött a tsz, úgy lett könnyebb, biztonságosabb a tagok élete is. Gyula bácsi 1974-ig dolgozott a magtár­ban, akkor került az erdé­szetbe vezetőnek — ezek már nyugalmasabb, „si­mább” évek voltak, s iel- cseperedett közben a két lány s a fiú is. A régi em­lékek azonban még mindig erősek, fel-feltörnek újra: — Csak azokat a summás hónapokat felejteném már el, ott Kinn a répasoron. Megértem a kévét fölemelni, még éjjel tizenegykor is hordtuk. Istállóban alud­tam, s a hajnal már a me­zőn ért újra. Fiatal gyerek voltam akkor ... Ma szép háza van; kert. udvar — tiszta. gondozott minden. 1978-ban vonult nyugalomba, de azóta is rendszeresen dolgozik a bognárműhelyben. segít á a magtárban. helyettesít, ahol éppen kell. Munkában találtam otthon is. Nyugdí­ját. keresetét háztájival egészíti ki. Gyermekei fel­nőttek, de az unokáknak is kell még . . . Ha van egy kis megállása, kimegy kö­rülnézni az erdőbe, ahol legszebb éveit töltötte. — A fák nélkül nehéz meglenni. Szeretem a külö­nös csendet, az ág roppaná­sát, a fű sercenését, az er­dő szabadságillatát. Molnár Erzsébet Színházi bemutató A József Attila Színházban bemutatták Scarnicci—Tarabusi A csodák Nápolyban születnek című komédiáját. A rende­ző: Gábor Pál (MTI-fotó: Weber Lajos felv..— KS) flrkagyij és Borisz Sztrugackii Nehéz istennek III lenni — Hogy van a tiszteletre méltó Szinda? — kérdezte. Don Kondor már nem nézett a veséjébe. — Köszönöm, jól — dör- mögte. Azután így szólt: — Végtére is meg kell ér­teni, hogy sem te, sem én, egyikünk sem láthatja meg munkájának reálisan érzé­kelhető gyümölcseit. Mi nem fizikusok vagyunk, ha­nem történészek. Számunk­ra az időegység nem a má­sodperc, hanem az évszázad, mi csupán előkészítjük a talajt a vetéshez. Egyébként a Földről jönnek néha hol­mi... rajongók, hogy az ör­dög vinne ókét... Kúria lé­legzeté "ágla/.ók. . . Ruro-.ia v.öltelelten mn- : üygoit. es húzogatni kezd­te lovagúöcsizmaja szárát. Vá'gtázók. Igen, voltak ilye­nek:. Tíz évvel ezelőtt Stefan Orlowski, más néven dón Kapada. ő császári felsége íjász-századának parancs­noka, tizennyolc esztori bo­szorkány nyilvános megkín- zatása alatt katonáival tü­zet nyittatott a hóhérokra, lekaszabolta a birodalmi bí­rót, de a lándzsás palotaőr­ség felkoncolta. Miközben haláltusában vonaglott, így kiabált: „Hiszen emberek vagytok! Üssétek őket, üs­sétek!” — de nemigen hab lották a szavát. Körülbelül ugyanabban az időben, a másik féltekén, Karl Rosenbaum, a német- országi és franciaországi pa­rasztháborúk egyik legkivá­lóbb szakértője, más néven Pani-Pa gyapjúkereskedő, felkelést szított a muriszi parasztok között, rohammal elfoglalt két várost, és egy nyílvesszőtől pusztult el, amikor a fosztogatásnak próbált véget vetni. Még élt, amikor helikopteren ér­te jöttek, de beszélni nem tudott, s csak bűntudatosan es értetlenül bámult. Nemsokára Rumala érke­zése előtt pedig a kajszani zsarnok remekül álcázott, bizalmas barátja (Jeremy Touhnut. földreform-szak­értő) hirtelen palotaforra- daimat hajtott végre, ma­gához ragadta a hatalmat, és két hónapon .át próbálta megteremteni az Aranykort, makacsul válasz nélkül hagyta szomszédai és a Föld dühödt felelősségre vo­nását. Nyolc merényletet szerencsésen átvészelt, s végül az Intézet munkatár­sainak mentőosztaga rabol­ta el, tengeralattjárón a Déli-sark melletti szigetbá- zísra szállította... — Ha meggondoljuk — dünnyögte Rumata —, hogy az egész Föld mindmáig azt képzeli, hogy a legbonyolul­tabb problémákkal a nulla­fizika foglalkozik... Don Kondor felemelte a fejét. — No, végre! — mondta halkan. Lódobogas hallatszott, erős irukan akcentusú, he­ves szitkozódás hallatszott. Az ajtóban megjelent. dón Gug, az irukani herceg fő hálószoba-felügyelője. kö­vér. pirospozsgás férfi hety­kén kipödört bajusszal. S Rumata megint olyan moz­dulatot tett, mintha oda akarna rohanni, hogy átölel­je, mert hiszen ez Paska volt, dón Gug azonban hir­telen összeszedte magát, pu­fók ábrázatán mézesmázos­ság jelent meg, könnyedén meghajolt, kalapjai mellé­hez szorította. Rumata futó pillantást vetett Alekszandr Utazás meseországba — ezt ígéri a gyerekeknek szombaton délelőtt 10 órá­tól a barcsi Móricz Zsig- mond Művelődési Központ Vasárnap estére pedig a felnőttebb fiatal korosz­tályt várják a hagyomá­nyos diszkóprogramra. A Dráva Múzeum Diósi Imre fotós. Harangozó Ferenc grafikus és Strissowszky Szilárd festő kiállítását ajánlja. vészét” címmel képző- művészeti játszóházat ren­deznek a gyerekeknek. Mindkét napon 9-kor kez­dődik a program. Ide kap­csolódik ez is: a IV. du­nántúli tárlat kiállításának egy része itt tekinthető meg, a gazdag anyag má­sik része a Somogyi Kép­tárban látható. Az ifjúsági központban tartja szomba­ton 16 óra 30 perces és 19 órás kezdettel koncertjét az Színháztörténeti kiállí­tásra hívja az érdeklődőket a siófoki Dél-balatoni Kul­turális Központ és a ves'zp- rémi Petőfi Színház. Szom­baton a siófoki intézmény­ben 18 óra 30 perckor nyí­lik meg a veszprémi tár­sulat húszéves tevékenysé­gét szemléltető kiállítás. Hegyeshalmi László igazga­tó tart rövid ismertető-elő­adást, közreműködik Szikra József színművész. Tizen­kilenc órakor kezdődik a veszprémiek bemutatója: Németh László hagyaték­ban talált színpadi művét, a Harc a jólét ellen című drámáját játsszák. Lábodon. a körzeti mű­velődési házban szombaton a hagyományos októberi táncos összejövetelt rende­zik meg; ezen az Omikron együttes lép föl. Nagyba­jomban, a Pálóczi Horváth Ádám művelődési házban ma 19 órakor alakul meg az ifjúsági klub. vasárnap 18 órára pedig a diszkóra­jongókat várja Bank György lemezlovas. A kaposvári Killián György Ifjúsági ' és Úttörő Művelődési Központban már ma megkezdődnek a hét végi programok. Tizen­egy óra 30 perctől Baranya. Somogy és Tolna fogorvos egyesületeinek közgyűlését rendezik meg. Ugyancsak ma. 18 órakor rocktörtene- ti vetélkedőt tartanak a rock-klubban. Vezeti: Bódy Zoltán. Szombaton és va­sárnap „Mi világunk a mü­Vasziljevicsre. De Alek­szandr Vasziljevics eltűnt. A pádon a Főbíró és a Nagy Pecsétek Óre ült szét­vetett lábbal. — Nagyon elkésett, dón Gug — mondta szemrehá­nyón. — Ezer bocsánat! — ki­áltott fel dón Gug, miköz­ben könnyed járással köze­ledett az asztalhoz. — Négyszer feltartóztatott az arkanari király őfelségének járőré, kétszer valamilyen ripőkökkel verekedtem. Igaz is, nemes dónak: kinek a helikoptere van a ház mö­gött? — Az én helikopterem — felelte zsémbesen dón Kon­dor. — Nekem nincs időm arra, hogy útközben vere­kedjem. — Don Gug kellemesen elmosolyodott, lovaglóülés­ben a padra telepedett, s így szólt: — Tehát, nemes donok. kénytelenek vagyunk meg­állapítani, hogy a nagy tu- dományú Budah doktor ti­tokzatos módon eltűnt. Kabani atya hirtelen for­golódni kezdett. — Don Reba — szólt öb­lös hangon, felalomban. — Budahot bízza rám — mondta kétségbeesetten Ru­mata —, és próbáljon még­is megérteni... (Folytatfttk) idei táncdalfesztivál megle­petés-zenekara: a KFT, Bódy Magdi felléptével. A kaposvári Csiky Ger­gely Színházban ma 14 órakor kezdődik Robert Thomas Szegény Dániel cí­mű bűnügyi drámájának előadása Koltai Róbert Já­szai-díjas színművész ren­dezésében. Jordán Tamás Jászai-díjason kívül Máté Gábor, Lázár Kati, Czakó Klára, Csernák Árpád, Dánffy Sándor alakítja a szerepeket. A díszletet és a jelmezeket Donáth Péter tervezte. Robert Thomas művét Czimer József fordí­tásában adják elő. Este 19 óra 30 perckor Turgenyev Egy hónap falun című tra­gikomédiájának előadása kezdődik Ascher Tamás rendezésében.' A főbb sze­repeket Básti Juli, Csáká­nyi Eszter, Máté Gábor, Jordán Tamás, Rajhona Adam Jászai-dijas, Pogány Judit Jászai-dijas. Lukáts Andor, Pálffy Alice. Dánffy Sándor és Tóth Béla ala­kítják. Szombaton 19 órakor, va­sárnap pedig 15 órakor tar­tanak előadást a Csiky Gergely Színházban a Sze­gény Dánielből. A Latinca Művelődési ■ Központ nyugdíjas pedagó­gus klubjában ma Nagy László mutatja be kedvenc diáit. A mozik közül a Vö­rös Csillag Kovács András új filmjére, az Ideiglenes paradicsomra vár közönsé­get. A színes magyar al­kotás a második világhábo­rú idején játszódik. Noha Magyai ország a németek oldalán vett részt a hábo­rúban, német hadifogolytá­borokból szökött franciákat bújtat, Jaco,ues civilben műbútorasztalos, aki tovább szerelne jutni a Balkánon át a francia hadsereghez. Egy összejövetelen megis­merkedik Klárival, aki el­vált asszony ... Jacquest André Dussolier, Klárit Frajt Edit alakítja. A Szabad Ifjúság kínála­ta: az első előadáson a Kojak Budapesten című paródia Ínke Lászlóval a főszerepben. Az esti két előadáson a Fehér telefo­nok című színes szinkroni­zált olasz filmvígjátékot ve­títik Agostina Bellivel és Vittorio Gassmannal a fő­szerepben. A Latinca Mozi hétvégi programja a P. S., avagy a könnyelműség ha­tárai című NDK-film, mely a fiatalok problémáival fog­lalkozik. A Moziműzeumban holnap a Filmmúzeumi He­tek keretében John Ford klasszikus westernjét, a Délidő t játsszák. Képünkön az Ideiglenes paradicsom egy jelenete látható. SOMOGY) NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents