Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-11 / 213. szám
Határcsárda étterem, Balatonberény, Balaton u. 1. Autóscsarda étterem, Balatonkeiesitúr, Iskola u. 5. Vadásztanya étterem, Fonyód-Belatelep, Mátyás király u 16. Presszó, Fonyód, Szent István u. 4. A pályázatot 1981. szeptember 20-ig kell benyújtani az ÁFÉSZ központi irodájába, Balatonmáriafürdö, Keszeg u. 16. A veisenytárgyalás 1981. szeptember 29-én, 10 órakor lesz az ÁFÉSZ központi irodájában. , Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást személyesen, vagy írásban a fenti címen Nagy Gyula főkönyvelő ad. Telefon: Balatonmáriafürdö 13 (58656) KÖZLEMÉNY az Argentin KP főtitkárának látogatásáról TÖRÖKORSZÁG Pierre ugrik a szöcske? n francia Qrhajósfelöit: KAPCSOLATUNK különböző társadalmi rendszerű országok, békés egymás mellett élésének folytatását. Ezért támogatnak minden kezdeményezést, amely a fegyverkezési verseny megállítására, a háborús tűzfészkek felszámolására, a vitás •kérdések tárgyalásos úton történő rendezésére, az enyhülési politika eredményeinek megőrzésére irányul. Támogatásukról biztosították a nicaraguai népet, amely országa függetlenségét, forradalmi vívmányait védelmezi. Kifejezték szolidaritásukat a salvadori hazafias erőkkel, amelyek a terror és az elnyomás ellen, a demokratikus jogok érvényesítéséért 'harcolnak. Hangsúlyozták a szolidaritás erősítésének fontosságát a Kubai Köztársasággal, az imperialista beavatkozás visszaveréséért, szabadságuk visszaszerzéséért fellépő latin-amerikai népekkel. Kifejezték aggodalmukat Antonio Maidana, a Paraguayi Kommunista Párt első titkárának és Emilio Roának, a párt központi bizottsága tagjának sorsa miatt. Követelik a Paraguay és más latinamerikai országokban bebörtönzött valamennyi hazafi szabadonbocsátását. Aláhúzták a kommunista és munkáspárt internacionalista szolidaritása és együttműködése erősítésének fontosságát, a nemzetközi kom- munis i- és munkásmozgalom, valamennyi antiimpe- rialista erő közös céljainak valóraváltása érdekében. Megerősítették készségüket, hogy ennek szellemében továbbfejlesztik az MSZMP és az AKP kapcsolatait. ♦ * * Az argentin főtitkár tegnap elutazott hazánkból. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. — Harmadszorra fogják a szöcskét — idézte Kenan Evren tábornok, a török nemzetbiztonsági tanács vezetője a népi mondást arra a kérdésre, miként Ítéli meg az esztendős katonai kormányzat eredményeit és kilátásait. Evren arra célzott, hogy Törökországban az általa vezetett 1980. szeptember 12-i katonai hatalomátvétel volt a harmadik az elmúlt 20 évben. Az előző kettő (1960-ban és 1971-ben) képtelennek bizonyult az ország ügyeinek tartós rendezésére, csakúgy, mint az egymást váltogató polgári kormányok. A harmadik, ezúttal vérte- len puccsra válságos helyzetben került sor. Az elszabadult terror sok száz áldozatot követelt. A polgári partok viszálykodása, a kormányok tehetetlensége és a burjánzó korrupció lehetetlenné tette a súlyo6 társadalmi és gazdasági feszültségek feloldását A hadsereg közbelépett: feloszlatták a parlamentet megtiltották valamennyi párt politikai tevékenységét, rendszabályozták a sajtót és hozzáláttak a terrorszervezetek felszámolásához. A fasisztoid „Szürke Farkasok” pártot szétzúzták, vezetőit, köztük a hírhedt Türkest hosszú börtönbüntetéssel sújtották. A közrend helyreállítása érthetően elégedettséget keltett a török közvéleményben, emellett bizonyos mértékig hozzájárult a gazdasági gondok enyhítéséhez. A hatalomra került főtiszti kar azonban ellentmondásosan értelmezi a rendteremtést: a börtönbüntetések nemcsak az állam szétzilálására törekvő szélsőjobboldalt, hanem a demokratikus célokat követő haladó erőket is sújtották. Letartóztattak több száz szakszervezeti vezetőt, baloldali személyiséget. Az ország gondjainak megoldási lehetőségét elsősorban az adminisztratív eszközökben látja a katonai kormányzat, késlekedik viszont a válság alapvető okait feltáró és leküzdésükre irányuló program kidolgozásával. Valamilyen demokráciára szüksége van Törökországnak. De még nem tudjuk pontosan, hogy milyenre — mondotta állítólag egy meg nem nevezett „magas rangú katonatiszt”. Evren tábornok szavaiból viszont kiderül, hogy milyen demokráciára nincs szükség. A közeljövőben összehívandó alkotmá- nyozó nemzetgyűlésből eleve kizárták a puccs előtti időszak vezető politikai pártjainak prominens képviselőit — a katonai vezetés őket hibáztatja a válság kialakulásáért A legutóbbi rendeletek pedig megtiltották a sajtónak, hogy bírálja a nemzetbiztonsági tanács határozatait, illetve a bíróságok ítéletéit. A katonai kormányzat értékelése tehát vegyes képet mutat. Tény, hogy nem változtak lényegesen a „török betegség” alapvető okai: az erős NATO- és közös piaci elkötelezettség. A jelek szerint — ha nem is látványosan — az ankarai és a washingtoni vezetés kölcsönösen elégedett egymással, s keresik a kapcsolatok még szorosabbá fűzésének útjait. Nyilvánvaló az is, hogy a hazafias, haladó erők elleni lépések azok érdekeit szolgálják, akik maguk is előidézői voltak Törökország bajainak, azokét akik arra törekednek, hogy az ország politikája az imperialista célkitűzésekkel összhangban alakuljon. Mindez megnehezíti, hogy Ankara megoldhassa súlyos társadalmi és gazdasági konfliktusait, a 130 százalékos inflációt, rendezze a földbirtok és a mezőlean-Loup Chrétien A Francia Országos Űrkutatási Központ Jean-Loup Chrétien vadás-zrepülő-pilótát jelölte ki a közös szovjet—francia űrutazás résztvevőjének (Telei otó — AP—MTI—KS) KUVAITTAL Az utóbbi időben a közel- keleti térségben és a nemzetközi életben is növekvő jelentőségű Kuvait állam, tekintélyes partner Magyarország számára nemzetközi kapcsolatainkban, különösen gazdasági tekintetben. Kuvait az Arab-öböl északnyugati csücskében, Szaúd-Arábia és Irak szomszédságában fekszik, nagyrészt sivatagi ország, területe 18 ezer négyzetkilométer, a felerészt külföldi állampolgárokból álló lakosság szá:na mintegy 1,3 millió. 1961-ben nyerte el függetlenségét, tagja lett az Arab Ligának, s 1963-ban felvették az ENSZ-be. A Magyar Népköztársaság 1963- ban ismerte el Kuvait államot, s 1964 óta állunk diplomáciai kapcsolatban, nagyköveti szinten. Kuvait pozitív és aktív el nem kötelezett külpolitikát folytat. Számos nemzetközi kérdésben a szocialista országokéval megegyező vagy azokéhoz közelálló álláspontot képvisel. Síkraszáll a gyarmatosítás ,maradványainak teljes felszámolásáért, elítéli a dél-afrikai fajüldöző rendszert. Egyetért az általános és teljes leszerelésért kifejtett erőfeszítésekkel. Kuvait üdvözölte az SZKP XXVI. kongresszusán a közel-keleti helyzet rendezéséAlexander Haig Jugoszláviába látogat Belgrádban kiadott közlemény szerint Alexander Haig, az Egyesült Államok külügyminisztere Joszip Vrhovec külügyminiszter meghívására szeptember 12- én és 13-án hivatalos látogatást tesz Jugoszláviában. A két miniszter a kétoldalú kapKcnan Evren tábornok gazdasági termelés problémáit, megakadályozza az életkörülmények romlását. Igaz, a közrendet sikerült helyreállítani, s ez nem csekély eredmény. Az azonban, hogy mennyit sikerül elérni az ország helyzetének átfogó rendezésében, attól is függ, hogy — Evren tábornok szavaival élve — merre ugrik a szöéske, s jó felé nyúl-e utána az, aki 'el akarja kapni. ' F. O. esolatok bővítéséről és időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyal majd. Haiget Szergej Kraigher, az állam- elnökség elnöke is fogadja. A belgrádi közlemény hangoztatja, hogy „a jugoszláv— amerikai kapcsolatok a függetlenség, a szuverenitás, a be nem avatkozás és az egyenjogúság elveinek teljes betartása mellett sikeresen fejlődnek. Haig látogatása megerősíti, hogy a felek kölcsönösen érdeklődést tanúsítanak együttműködésük sokoldalú fejlesztése, a két nép megértésének és barátságának szilárdítása iránt. A két miniszternek ezúttal alkalma lesz arra, hogy az egyenjogúság és a különbségek kölcsönös tiszteletben tartása alapján kifejtse kormánya véleményét a nemzetközi helyzet legidőszerűbb kérdéseiről, a nyugtalanító világhelyzet leküzdésének útjairól és lehetőségeiről. A megbeszéléseken a jugoszláv fél különösen hangsúlyozni fogja a nemzetközi légkör megjavításának, az enyhülés párbeszéd útján történő felújításának, a veszélyes válsággócok és az égetően fontos világproblémák tárgyalásos rendezésének sürgős szükségességét. re előterjesztett szovjet javaslatokat. Ugyancsak támogatta az öböltérség és az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánítását célzó szovjet kezdeményezéseket. Ami az ország gazdasági potenciálját illeti, meghatározó szerepet játszik az olaj és az olajpolitika is: Kuvait a termelés szintjének állandó csökkentésével próbálta fenntartani és növelni az olaj árát. illetve ellensúlyozni a dollár inflálódásából származó veszteségeit és éz olajpiacon mutatkozó kereslet visszaesését. Olajfinomító kapacitása napi 645 ezer barrel — azaz évi körülbelül 30—35 millió tonna —, s az ilyen termékek 95 százalékát exportálja. Kétoldalú kapcsolataink problémamentesek, kiegyensúlyozottan fejlődnek. Eddig két alkalommal került sor magyar miniszterelnöki látogatásra, 1966-ban Kállai Gyula, 1979-ben Lázár György folytatott megbeszéléseket Kuvaitban. Emellett mindkét kormány több tagjának kölcsönös látogatásai, tárgyalásai, különféle szakterületeken folytatandó együttműködésre megállapodások, egyezmények aláírása is jelzi a kapcsolatok szintjét és sokszálúságát. Kuvait fontos gazdasági partnere Magyarországnak: 1975-ben 18.4, 1980-ban pedig már 55.4 millió dollár értékben vásárolt tőlünk, főként élelmiszert, ruházati és ipari fogyasztási cikkeket, valamint gépipari termékek között erősáramú berendezéseket, teherautókat, autóbuszokat. 1977-ben kereskedelmi megállapodást kötöttünk Kuvaittal. Kuvaiti pénzintézetek több alkalommal vettek részt nemzetközi konzorciumok által részünkre szervezett kölcsönműveletekben, sőt időnként vezető szerepre is vállalkoztak. Sokrétűek kapcsolataink közlekedési, postai és távközlési területen, ahol megállapodások szabályozzák az együttműködést. A MALÉV 1979 áprilisa óta hetente egyszer üzemelteti közvetlen járatát Budapest és a kuvaiti főváros között. A Hungaro- camion tavaly 225 járatot indított Kuvaitba. Az első kulturális rendezvényre 1978- ban került sor Kuvaitban a „Magyarország bemutatkozik” című kiállítással. Tudományos területen kuvaiti részről folyamatos az érdeklődés a magyar orientalisztika és a népzenekutatások eredményei iránt. Műszaki- tudományos szakértőink is dolgoznak Kuvaitban, s várható orvosok kiutazása. Jelentősek a magyar—kuvaiti sportkapcsolatok: jelenleg 13 magyar edző dolgozik Kuvaitban. ahonnan 1978 óla félszáz hallgató vett részt hazánkban a testnevelési főiskola edzötovábbkepző tan-' folyamain. Fejlődőben vannak az idegenforgalmi kapcsolatok is. A BALATONMÁRIAFORDŐI ÁFÉSZ szerződéses üzemeltetésre meghirdeti az alábbi üzleteket: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szeptember 2. és 10, között látogatást tett hazánkban Athos Fava, az Argentin Kommunista Párt főtitkára. Kíséretében volt Julio La- borde, a párt központi bizottságának tagja. Az argentin főtitkárt fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, megbeszélést folytatott vele Gye- nes András, a Központi Bizottság titkára és Baranyai Tibor, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője. Athos Fava találkozott a SZOT, a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács vezető képviselőivel, látogatást tett Baranya és Pest megyében. A szívélyes, elvtársi légkörben, a teljes nézetazonosság szellemében folytatott megbeszéléseken az MSZMP képviselői és az argentin párt főtitkára tájékoztatást adtak országuk helyzetéről, pártjuk hazai és nemzetközi tevékenységéről. Véleményt cseréltek a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiről, a nemzetközi munkásmozgalom helyzetéről, és a pártközi kapcsolatokról. Az MSZMP képviselői méltatták az argentin kommunisták erőfeszítéseit, amelyek célja valamennyi anti- imperialista erő összefogásával a megújhodott demokrácia kivívása Argentínában. Mindkét párt képviselői elítélték az imperializmus szélsőséges köreinek a nemzetközi feszültség fokozására, erőfölényre törekvő politikáját, a középhatósugarú rakéták európai telepítésének NATO-terveit, az amerikai neutronbombák gyártását, amely a világbékét veszélyezteti. Elsőrendű fontosságúnak tekintik a nemzetközi feszültség enyhítését, a világbéke megszilárdítását, a Honecker Mexikóban Ulrich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke Jósé Lopez Portillo mexikói elnök meghívására Mexikóba érkezett SOMOGYI NÉPLAP
