Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-10 / 212. szám

Folytatódtak a tiltakozások V neutronbomba elektronikus elemei fő gyártója, a Gene­ral Electric New York-i székháza előtt a Reagan-kormány külpolitikája ellen tiltakoznak. „Állítsátok le az amerikai háborús készülődést — El a kezekkel Líbiától, Közép-Ame- rikától, Koreától és Angolától!" — olvasható a transzpa­rensen (Telefonó — TASZSZ—MTI—KS) Szadat sajtóértekezlete Nincs többé kímélet... 19 „Nincs többé kímélet az ellenzék iránt” — jelentette ki szerdán Szadat egyiptomi elnök az egy héttel koráb­ban kezdett tisztogató intéz­kedéseit magyarázó sajtóér­tekezletén. Mint ismeretes, ezeröt­száznál több „mohamedán és keresztény szélsőséges” letartóztatásával egyidejű­leg az ellenzéki pártok több vezető alakját és független politikai személyiségeket vettek őrizetbe a hatóságok. Az elnök másfél órás saj­tóértekezleten igyekezett meggyőzni hallgatóságát ar­ról, hogy a letartóztatottak — és általában az ellenzéki vezetők — „árulók”. Az őri­zetbe vett nemzetközi hírű újságíróval, Mohammed Hasszánéin Heikallal és a pápai tisztétől elnöki dekré- lummal megfosztott III. Se- nudával. a kopt egyház fe­lével együtt azzal vádolta őket, hogy „meghamisították, befeketítették Egyiptom ké­nét a külföld előtt”, A ké­zülő politikai pereken és az ellenzéki sajtó már megtör­tént betiltásán túl tervezett további intézkedéseket, mint az elnök közölte, a csütörtö­ki népszavazás eredményé­nek kihirdetése után jelen­tik be. KÖZLEMÉNY o Vietnami Hazafias Front küldöttségének látogatásáról Szeptember 1—9. között hazánkban tartózkodott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására a Vietnami Hazafias Front küldöttsége. A küldöttség találkozott és megbeszéléseket folytatott Sarlós Istvánnal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jával, a Hazafias Népfront OT főtitkárával, Kállai Gyu­lával, a HNF OT elnökével, Gáspár Sándorral. az MSZMP PB tagjával, a SZOT főtitkárával, az SZVSZ elnökével, Andrikó Miklóssal, az MSZMP Szol­nok megyei Bizottságának el­ső titkárával, Sebestyén Nándornéval, a Magyar Bé­ketanács és Harmati Sán~ dórral, a Magyar Szolidari­tási Bizottság elnökével. A találkozón jelen volt Búi Tan Linh nagykövet. A küldöttség részt vett a VSZK nemzeti ünnepe alkal­mából szervezett megemlé­kezéseken: a Vietnami Szo­cialista Köztársaság építő munkáját bemutató fotóki­állításon, és a filmbemuta- Jón, a Hanoi-parkban és Kunszentmártonban rende­zett magyar—vietnami ba­rátsági nagygyűlésen A Hazafias Népfront veze­tőinél tett látogatáson a résztvevők kölcsönösen tájé­koztatták egymást országaik politikai, gazdasági helyzeté­ről, megvitatták mozgal­maik együttműködésének feladatait. A találkozón tá­jékoztatták a küldöttséget a Hazafias Népfront propa­ganda és köziművelődési, il­letve gazdaságpolitikai tevé­kenységéről. A Szakszerve­zetek Országos Tanácsánál tájékoztatást kaptak a ma­gyar szakszervezetek tevé­kenységéről, véleményt cse­réltek a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom helyze­téről, feladatairól. A kül­döttség ellátogatott a Szol­nok megyei Rákóczifalvi Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetbe és a Budapesti Finommechanikai Vállalat­hoz. A Vietnami Hazafias Front küldöttségének magyaror­szági tartózkodása eredmé­nyesen járult hozzá a ma­gyar és vietnami népfront­mozgalom közötti testvéri kapcsolatok és együttműkö­dés szélesedéséhez, tovább erősítette a népeink közötti internacionalista szolidari­tást. (MTI) Díszszemle, ünnepi felvonulás Bulgária ünnepelt Impozáns katonai dísz­szemlével és színpompás fel­vonulással emlékeztek meg szerdán Szófiában a bolgár állam megalapításának 1300. és a szocialista forradalom győzelmének 37. évforduló­járól. A bolgár városok és fal­vak szerdán zászlódiszben köszöntötték a szabadság ünnepét. A szófiai dolgozók hagyományos ünnepi felvo­nulását a bolgár főváros szí­vében, a Szeptember 9. té­ren tartották meg. Todor ZsivkavnaK, a BKP KB fő­titkárának, az államtanács A blackpooli szeizmográf Régi megállapítás a ködös Albionban, hogy a társadal- i közérzet egyik legjobb mércéje a szakszervezetek c venként Blackpoolban meg­rendezett kongresszusa. Eb­ben az esztendőben különö­sen fontosnak tűnik, mit je­lez ez a politikailag eddig is pontos szeizmográf. Ezúttal a nyár sem jelen­tett uborkaszezont a brit bel­politikában. Az igazán érde­kelteknek, az angol töme­geknek 1981 hosszú, forró nyarán volt min elgondol- kodniok. A fényes királyi esküvő pompája csak ideig- oráig feledtethette a válto­zatlanul komor tényeket. Azt, hogy a munkanélküliek száma meghaladja a három milliót és erre a harmincas évek nagy krízise óta nem volt példa a szigetországban. .Azt, hogy a munkanélkülisé­get jelentős infláció súlyos­bítja, hogy a Thatcher-kabi- net drákói szigorral csök­kentette a legszegényebbek szociális juttatásait. Ezért robbantak ki zavargások a nagyvárosok szegénynegye­deiben, amit elfojtott ugyan a rendőrség, de okaikat ter­mészetesen nem szüntette meg. Azt sem feledhették az angolok, hogy változatlanul nyomasztó az északír helyzet és „nincs fény az alagút végén”. Mint ahogy azt sem, hogy az amúgyis depressziós hangulatot to­vább rontja a nemzetközi helyzet súlyosbodása és az a felismerés, hogy a. hideghá­borús erőfeszítésekben Reá­SOMOGYI NÉPLAP gan amerikai elnök legaktí­vabb támogatója éppen a brit tory-kabinet. Ebben a helyzetben nem volt nehéz megjövendölni a szakszervezeti kongresszus alaphangulatát és már az első jelentések alapján bebizo­nyosodott, hogy a jóslat be­vált. A kongresszus jelentő­sebb fejleményei a követke­zők: 1. Látványosan meg­hiúsult a jobbszárnynak az a kísérlete, hogy a szakszer­vezeti csúcsszervből kizárja a baloldal képviselőit. A kí­sérlet bumerángnak bizo­nyult: éppen az összeeskü­vők jórészének tagsága vált bizonytalanná. 2. Szinte tel­jes az egység annak megál­lapításában, amit az Econo­mist című befolyásos londo­ni lap kommentárja igy fo­galmaz meg: „Még a mérsé­keltek is úgy látják: eljött az ideje annak, hogy a szak- szervezetek frontális táma­dást indítsanak a Thatcher- kabinet bel- és külpolitikája ellen. 3. Rendkívüli jelentő­ségű a főtanácsnak az az állásfoglalása, amely egyér­telműen szorgalmazza az or­szág kilépését a Közös Piac­ból, méghozzá — a korábbi koncepcióval ellentétben — immár népszavazás nélkül. 4. Teljes egység jellemezte a kongresszust annak a föta- nacsi javaslatnak a támoga­tásában is, amely Nagy-Bri- tannia nukleáris leszerelését javasolja. A kongresszus határozatai szinte kötelezőek a-munkás­párt számára. Márpedig az ország következő kabinetjét ez a párt alakítja majd meg, ha a Thatcher-kormány folytatja nepellenes politiká­ját. H- E. elnökének vezetésével pon­tosan 9 órakor foglalták el helyüket a Georgi Dimitrov mauzóleum mellvédjén a párt és az állam vezetői, a munkásmozgalom veterán­jai, ismert közéleti személyi; ségek. Hriszto Dobrev vezérezre­des, a nemzetvédelmi minisz­ter első helyettese, a katonai díszszemle parancsnoka tett jelentést Dobri Dzsurov hadseregtábornoknak, a BKP KB Politikai Bizott­sága tagjának, nemzetvé­delmi miniszternek, aki a BKP KB. az államtanács és a minisztertanács nevében köszöntötte a kettős jubi­leum alkalmából a felsora­kozott alakulatokat, a kato­nai akadémia és a katonai főiskolák hallgatóit. Dobri Dzsurov beszédében hitet tett a Bolgár Népköz- társaság töretlen békepöliti- kája és a Varsói Szerződés szervezetén belüli szövetségi elkötelezettsége mellett. A 37 évvel ezelőtt győzelmet aratott szocialista forrada­lom óta eltelt változások ér­zékeltetésére elmondta, hogy az elmúlt negyedszázadban a termelési állóalapok értéke nyolcszorosára, az ipari ter­melés volumene 2.4-szeresre, a munka termelékenysége 7- szeresre, a nemzeti jövede­lem 6,5-szeresére növekedett. A lakosság reáljövedelme 3,5-szeresére, a társadalmi fogyasztási alapok 14-szere- sükre emelkedtek. A 45 perces katonai dísz­szemle a Bolgár Néphadse­reg katonai akadémiája és a tisztiiskolák növendékeinek díszmenelével kezdődött. A gépesített alakulatok sorát harci helikopterek nyitották meg, ezeket MÍG—21-es és MÍG—23-as vadászrepülök követték. A szófiai dolgozók más- félórás színes, vidám han­gulatú felvonulását a spor­tolók ünnepi bemutatója nyitotta meg. Kedves szín­foltja volt a felvonulásnak, amikor úttörők virágcsok­rokkal köszöntötték a Di­mitrov mauzóleum mellvéd­jén álló párt- és állami ve­zetőket. Ezután a bolgár fő­város dolgozói kerületenként vonultak fel. az ország fej­lődését érzékeltető számo­kat tartalmazó tablókat, transzparenseket hordozva. Bulgáriában szerdán or­szágszerte felvonulásokkal, koszorúzási ünnepségekkel emlékeztek meg a kettős ju­bileumról. (MTI) Honecker Mexikóba utazott Erich Honecker, az NDK államtanácsának elnöke szerdán ötnapos hivatalos látogatásra Mexikóba uta­zott. Ütjára elkíséri Günter Mittag, az NDK államtaná­csának tagja, az NSZEP PB tagja, a Központi Bizottság titkára, és Oskar Fischer külügyminiszter. Az NDK államfője Jósé Lopez Por­tillo mexikói elnök meghívá­sának tesz eleget. Berlinben igen pozitívan ítélik meg Mexikó haladó külpolitikáját. Méltányolják, hogy Mexikó a békés egy­más mellett élés szellemében jó kapcsolatokra törekszik minden országgal, függetle­nül azok társadalmi rendsze­rétől. Kubai kormánynyilatkozat Nyilatkozatban leplezte le a kubai kormány az Egye­sült Államoknak a szigetor­szág ellen szőtt terveit. A nyilatkozat a többi között hangsúlyozza, hogy rejtélyes módon újabb járvány, a vérömlenye» kötóhartya- gyulladás terjedt el Kubá­ban. Az újabb járványos megbetegedesek — hangzik a nyilatkozat — azt a gya­nút erősítik meg, hogy az Egyesült Államok bakterio­lógiai eszközöket alkalmaz Kuba ellen. A nyilatkozat részleteket közöl a Miami Herald című amerikai lap cikkéből, amely szerint biológiai eszközöket is magaban. foglaló tervet dolgoztak ki az Egyesült Ál­lamokban Kuba „deslabili- zálására”. A vérömlenyes kötőhártya­gyulladást eddig 1815 ember kapta meg, főleg a főváros­ban. Az okmány leszögezi: a vérömlenyes kötöhártya- gyulladás „egyik napról a másikra való megmagyaráz­hatatlan feltűnése, figyelem­be véve azokat az előzmé­nyeket, amelyeket Kuba már többször elitéit, s amelyeket maguk az amerikaiak is el­ismertek, megerősítik azt a mélységes gyanúnkat, hogy az Egyesült Államok bakte­riológiai fegyvereket hasznai országunk ellen”. | SPANYOLORSZÁG A NATO kapujában Odahaza és külföldön egy­aránt nagy vihart kavart a spanyol kormány bejelentése, hogy Spanyolország „gyorsí­tott ütemben” a NATO tag­ja kíván lenni. A felháboro­dást csak fokozza, hogy Mad­rid és Washington már az 1981. decemberi NATO-ta- nácskozáson szentesíteni akarja Spanyolország belé­pését a nyugati katonai tö­mörülésbe. Hamis érvek, valós gondok Calvo Cotelo miniszterel­nök és a spanyol haderők egyesített vezérkara a feb­ruárban végrehajtott puccs­kísérlet után kialakult bi­zonytalan helyzetet használ­ta fel a NATO-csatlakozás meggyorsítására. A spanyol hadsereg technikai fejlődés­ben érdekelt csoportjai ugya­nis támogatják a belépést, a rendőri feladatokhoz szokott hadseregtábornokok egy ré­sze és a csendőrség tisztika­rának némely frakciói vi­szont ellenzik azt. A kor­mány azzal érvel: ha Spa­nyolország gyorsan csatlako­zik a NATO-hoz, akkor csök­ken a további puccskísérle­tek kirobbanásának esélye. Ez az érv nem különöseb­ben meggyőző, hiszen Portu­gália a nyugati katonai tö­mörülés alapító tagja és ott csaknem egy emberöltőn ke­resztül zavartalanul eltűrte a NATO a fasiszta parancs­uralmi rendszer létezését. A másik példa Görögország, ahol az Egyesült Államok és a NATO katonai szervezete egyenesen bátorította annak idején a görög ezredesek brutális hatalomátvételét. A spanyol NATO-belépés más problémákat is okoz. A spanyol kormány ma azt mondja, hogy a belépés egyik feltétele az lenne: ne tároljanak atomfegyvereket Spanyolország területén. Semmi garancia nincs azon­ban arra, hogy később ezt a rendelkezést ne módosíta­nák. Annál is inkább, mert az évtizedek óta létező két-' oldalú amerikai-spanyol ka­tonai egyezmény keretében ma is vannak amerikai tá­maszpontok Spanyolország­ban. Közülük az egyik — Rota kikötője — nukleáris tengeralattjáróknak ad ott­hont. Ezek pedig közismert módon stratégiai atomraké­ták mozgó kilövőbázisai. Üjabb kényes probléma az Afrika nyugati partjainak közelében levő, Spanyolor­szághoz tartozó Kanári-szi­getek ügye. Nem világos, hogy miképpen tudják ki­vonni ezt a spanyol felség­területet a NATO-tagság es következményei alól. Márpe­dig a NATO alapokmánya szerint a blokk hatásköre csak Európára terjed ki. Jo­gos a gyanú, hogy a spanyol csatlakozással könnyebbé válhat annak az érlelődő amerikai elgondolásnak a megvalósítása, amely a NA­TO hatósugarát szeretné ki­terjeszteni az Európán kívü­li körzetekre is. Növekvő belső ellenállás Mindezek alapján aligha lehet csodálkozni azon, hogy a NATO-belépés meggyorsí­tása ezekben a hetekben jelentősen növeli Spanyolor­szágban a politikai feszültsé­get. Különösen ingerli és felháborítja a baloldalt, hogy a kormány ennek a minden­képpen sorsdöntő lépésnek a megtételét egyszerű parla­menti többséggel akarja biz­tosítani. A szocialista párt (PSOE) és a kommunista párt élesen tiltakozik e mód­szer ellen és népszavazást követel a belépés*eldöntésé­re. A legutóbbi napokban kiderült, hogy a sok frak­cióból álló kormánypárt, a demokratikus centrum unió sem egységes a kérdésben. Az UCD úgynevezett „szo­ciáldemokrata” frakciójának vezetője, Ordónez igazság­ügyminiszter szeptember ele­jén elsősorban azért mondott le, hogy tiltakozzék a spa­nyol NATO-belépés ilyen le­egyszerűsített, gyorsított végrehajtása ellen. Ordónez lemondása után került nyil­vánosságra, hogy a volt mi­niszterelnök, Adolfo Suárez is az ügy komolyabb, körül­tekintőbb megvitatását java­solná. Spanyolországnak amúgy is számos megoldatlan belső gondja van. Továbbra is rendkívül erős a polgári de­mokratikus intézmények el­len támadó szélsőjobboldali ellenzék. Ennek sem politi­kai, sem katonai szárnyát nem sikerült még felszámol­ni. Megoldatlanok az olyan elsőrendűen fontos gazdasá­gi kérdések, mint a gyorsu­ló infláció és a munkanél­küliség. Nem zárták le meg­nyugtatóan az egyes tarto­mányok önkormányzatának problémáit és ezen belül a baszk terrorizmus ügyét sem. Ügy tűnik, a kormány ezeket a súlyos, rövidtávon voltaképpen megoldhatatlan problémákat akarja háttér­be szorítani — mintegy „le­takarni” — a NATO-belépés erőszakolásával. Szovjet jegyzék Rendkívül nagy mind a spanyol kormány, mind a NATO-tagállamok vezetői­nek felelőssége nemzetközi vonatkozásban is. Huszonhét éve, 1954 (az NSZK csatla­kozása) óta most először vesz fel a NATO új tagot. Még­hozzá éppen egy olyan idő­szakban, amikor az ameri­kai kormányzat egész politi­kája, s ezen belül pedig a közép-hatósugarú nukleáris rakéták nyugat-európai te­lepítésének erőszakolása az európai politikai-stratégiai egyensúlyt amúgy is veszé­lyezteti. A Szovjetunió ezért diplo­máciai jegyzékben hívta fel Spanyolország figyelmét a tervezett NATO-csatlakozás várható következményeire. Ebben hangsúlyozta: a Szov­jetunió és a Varsói Szerző­dés többi tagországa, akár­csak a múltban, a jelenben is — a kölcsönösség elve alapján — mindent megtesz az egymással szembenálló katonai tömbök feloszlatá­sáért. Spanyolország belépé­se a NATO-ba éppen ellen­kező irányba hatna. Annál is negatívabb lenne ez, mivel pontosan beilleszkedne azok­nak a lépéseknek a rendsze­rébe, amelyek célja a fegy­verkezési hajsza felgyorsítá­sa, a nemzetközi feszültség növelése, a kelet és a nyu­gat közötti párbeszéd megne* hezítése. G. E. EIVRT KAPOSVÁRI ELEKTRONCSÖGYÄRA középfokú végzettséggel és 5 évet meghaladó géplakatos szakmai gyakorlattal rendelkező férfit szakmunkástanuló szakoktatónak fölvesz JELENTKEZES: Nagy István tanmühelyvezetönel, Kaposvár, Gyár u. 64—63. Telefon: 12-280/71 mellék. _________________________ (8D349)

Next

/
Thumbnails
Contents