Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-06 / 209. szám
Életkor és járművezetés Az idősebb járművezetők száma világszerte évről évre növekszik, különösen azoké. akik első ízben 60 éven felül szereznek járművezetői jogosítványt Sajnálatos tény, hogy a balesetek gyakorisága — kilométer-teljesítmé- nvükhöz viszonyítva — az idősebb korosztálynál ugyancsak növekszik. Az idősebb járművezetők ritkán követnek el gyorshajtási kihágásokat; úgy vélik, hogy mert amúgy is lassan hajtanak, elkerülhetik a nagyobb veszélyeket. A vezetésben elkövetett hibák a következők: megsértik az elsőbbség megadásának kötelezettségét, rossz ívben kanyarodnak, nem megfelelően sorolnak bg, és nem jeleznek sávváltozáskor, áthajtanak a menetiránnyal ellentétes oldalra, túl gyorsan fékeznek, a közlekedés folyamatosságát akadályozzák vagy rosszul parkolnak. Az idősebb emberek perifériális látása ugyanis romlik, esetleg túl későn veszik észre az úttest szélén haladó kerékpárost vagy gyalogost. Bebizonyosodott, hogy komplikált közlekedési helyzetben nehezen kapnak áttekintést, s hosz- szabb időre van szükségük bizonyos helyzetekben a reagál lasokra. Előrehaladott korban csökken a koncetrálási képesség, a járművezető könnyebben kifárad. A felsorolt hibák még akkor is súlyos balesetekre vezethetnek, ha a járművezető lassan hajt. Amennyiben egy idős autósnál. ezek a hibák ismételten előfordulnak, akkor ez riasztó jel. Nem kell autóvezetői pályafutását befejezettnek tekinteni, de okvetlenül alá kell vetnie magát egy pszichológiai alkalmassági vizsgálatnak, ahol megvizsgálják teljes! íőképességét az észlelés, a reagálás és a koncentráció vonalán. (A vizsgálatnak alávetett személy gombnyomással néhány készülőket kezel, tesztkérdésekre válaszol, és több más feladatot végez el.) A pszichológusok azután egész sor ötlettel láthatják el, hogyan ellensúlyozhatja hiányosságát, és hogyan maradhat továbbra is az autó kormányánál, mégpedig kisebb balesetveszély mellett. A saját és a közösség érdekében tehát az idős gépjárművezetőnek be kell ismernie csökkenő járművezetői képességeit, és ezzel összhangban kell kialakítania vezetési módszerét. Ám az a baj, hogy önmaguk ezt nem mindig tudják megítélni, mert lassanként megszokják a növekvő hiányosságaikat, és nem veszik észre, hogy ezek miatt esetleg zavart keltenek a forgalomban. Az idős vezető mindenesetre jól teszi, ha kerüli a teljesei) új útvonalakat. Ha nem szokta meg az éles kanyarokkal, hirtelen emelkedőkkel tarkított hegyi utakat, ajánlatos azokat is elkerülni. Ajánlatos az időseknek előre megfontolni, hogy vállalják-e a rossz látási viszonyok között és rossz időjárásban való v zetést. Az orvostól mindig meg kell kérdezni, hogy egy-egy újabban szedni kezdett orvosság nem befolyásolja-e károsan a vezetési képességet. Az idősödő embereknek egyre rövi- debb időközökben alá kellene vetniük magukat orvosi és pszichológiai vizsgálatoknak. A nyugati országok pszichológusai ajánlják, hogy az idősebb új járművezetői igazolvánnyal rendelkezők lehetőleg automata sebességváltós gépkocsitípusokat használjanak, amelyeknél három helyett csak két lábpedált kell kezelni, és a sebességváltó kapcsolgatására sincs szükség. (Hazánkban sajnos ilyen választási lehetőségük még nincs az időseknek.) B. I. Felderítő és gyógyító sugarak Az orvos! radiológia olyan tudomány, amely a röntgensugárzást és a radioaktiv anyagok felhasználását a kórfelismerésben, a gyógyításban, és a kutatásban egyaránt alkalmazza. A radiológia jelentősége egyre nő. Nemcsak a sebészetben, belgyógyászatban, hanem úgyszólván minden klinikai szakágazatban döntő szerepe van az orvos összes tennivalóját meghatározó kórisme felállításában. Napjainkban mind nagyobb szerephez jutnak a gamma-kamerák, mivel azok gyakorlatilag azonnal szolgáltatnak felvételt a vizsgált szervről. Az orvosi beavatkozás sikere ugyanis gyakran függ a beteg vagy sérült szervekről nyert információk, adatok gyorsaságától és pontosságától. Ma már vannak olyan mobil gamma-kamerák is, amelyek lehetővé teszik az ágyhoz kötött betegek vizsgálatát mozgásuk nélkül is. A viszonylag kis helyszükségle- tü és nem túl nagy súlyú gammasugaras kamera akár a baleset helyszínén (a mentőautóban), vagy akár a műtőben is azonnal látható képet ad a megbetegedett, sérült szervről. A legmodernebb készülékek programozott tárolójuk segítségével egyidejűleg adatszerűén tájékoztatják az orvosokat a sérült szervek biológiai és szöveti elváltozásairól is. A tárolóban levő információk egyes esetekben megtakaríthatják a társszakmák szakértőivel való tanácskozásra fordítható időt is. A kameracsere. a fókusztávolság változtatása és a gammasugárzás módosítása révén eddig ismeretlen vizsgálati változatok is lehetővé válnak. Képünkön: egy Simens gyártmányú „Mobicon” gam- masugaras kamera látható, amelynek energiaigényét telepek szolgáltatják. A betegágyhoz érve kapcsolja be a hálózati feszültséget, mely azonnal tölteni kezdi a telepeket, miközben a 37 foto- elektron-sokszorozó működéséhez szükséges nagyfeszültséget továbbra is a telepek adják. A készülék arra is alkalmas, hogy az EKG-t rácsatlakoztatva a szívinfarktus megállapítását is pontosabbá tegye. Korszerű vadgazdálkodás A vadászatnak mint sportnak. szórakozásnak, kikapcsolódásnak — társadalmi hatása csak áttételesen, közvetve érzékelhető, pénzben nehezen kifejezhető. Nem mérhető objektív módon a vadállomány és a vadon élő egyéb állatok kultúrértéke sem. Szorosan hozzátartoznak az erdő és a mező életközösségéhez, nélkülözhetetlen elemei az ember természetes környezetének. A vaddal való találkozás vagy a vad jelenlétének csak egyszerű sejtése élményt, titkol- hatatian izgalmat jelent nemcsak a vadászok. Iranern minden természetszerető ember számára. Az iramló szarvas vagy őz harmonikus, lendületes mozgása, a ragadozó madarak merész ívelése egyaránt gyönyörködtető gyermeknek, felnőttnek. A vadászat és a vadgazdáH kodás lényegében alkalmazott természetvédelem. A kutatók tudományos alapon vizsgálják a vad és környezete közötti ökológiai kapcsolatokat. A vad természetes táplálékát kepezö lágyszárú e6 fás növények, növényrészek mennyiségével, és az ezek vegye lem zéséből nyert ásvány ián yag-összetétellel. jellemzett viszonyok alapján vadeltartó képes- ségi fokokat, osztályokat állítottak fel. Vizsgálják a terület meteorológiai adatait, főleg a napsütéses órák számát, a területek zavart- ságát, a vadfajok populációinak az értékét. Ezen adatok alapján dolgozzák ki a táji vadgazdálkodást. Meghatározzák a nagyvadfajok állományainak optimális ivararányát, kor- összetételét és a selejtezési irányelveket. A mezőgazdasági vadkár oka elsősorban a túlszaporodott nagyvadállomány. Ennek megfelelően, ha szükséges. mérséklik a nagyvad- állomány mennyiségét a minőség egyidejű javítása mellett. Ez az állománycsök- kentes nálunk mindenekelőtt a legjelentősebb kárt okozo két fájnál, a szarvasnál és a vaddisznónál alapvető feladat. Az állomány- szabályozás — ha minőségjavulással jár együtt — kedvezően befolyásolja a vadgazdálkodás eredményét, hiszen a bevételt döntő mértékben a kapitális trófeák biztosítják, és nem a meny- nviség. Képünkön: a lágyszárú és fás növényzet az őz és a szarvas legtöbb tápláléka. Mesterséges " gyermekek mával való megtermékenyítést. A donorok többnyire az orvostanhallgatók közül kerülnek ki. Az Egyesült Államokban 400 szakember foglalkozik a mesterséges megtermékenyítés kérdésével, vizsgálván annak elméleti és gyakorlati kérdéseit. Legutóbb jelentős veszélyre hívták fel a figyelmet: sokkal pontosabb nyilvántartásra, előzetes genetikai vizsgálatra van szükség. hogy a féltestvérek házassága. s súlyos genetikai ártalmak elkerülhetők legyenek A születendő gyermek érdekében ma titkos a mesterséges megtermékenyítes ténye, s a spermadonor neve. Az esetek többségében az Egyesült Államokban is orvosoktól. orvostanhallgatóktól származnak a megtermékenyítő anyagok. Egy donortól származó hímivarsejteket átlag 6-50 megtermékenyítésre használnak fel. Főként kisebb településeken, korlátozott számú donor alkalmazásával az utódok házassága genetikai ártalmakhoz vezethet. A szakembereknek csupán 12 százaléka végez a megtermékenyítés előtt kromoszómavizsgálatot. amely lehetővé teszi súlyos ártalmak (Down-kór, sarlósejtes vér- szegénység, öröklődő cukor- betegség stb.) felismerését és megelőzését. Virágzó gleccserek A külföldi szaksajtó hasábjain a mesterséges megtermékenyítés témakörében két olyan angol eredetű rövidítéssel találkozik az olvasó. amelyeket nem árt megjegyezni. Az egyik az AIH (Artiíical insemination from husband), amely valamely asszonynak a férje által való (homológ) megtermékenyítését jelenti. A másik — AID — a nőnek egy idegen donor spermájával való (heterológ) megtermékenyítésére utal. Az USA-ban 1941-ben körülbelül 3600 sikeres mesterséges megtermékenyítést végeztek: manapság 10—20 ezer heterológ módon fogantatott gyermek születik évente, s jelenleg mintegy 250 ezer ilyen él az Egyesült Államokban. Az NSZK-ban 25 ezerre becsülik az idegen donor spermája általi megtermékenyítéssel világra jöttek számát. E gyakorlatnak ma már etikai és orvosi problémái nincsenek, legfeljebb jogi és genetikai vonatkozásai érdekelnek külön figyelmet. Franciaországban évente körülbelül 18 ezer nő él a mesterséges megtermékenyítés lehetőségével. Ugyanott különös árfolyam alakult ki; 0.5 milliméter sperma 200 frank körüli összegbe kerül. Japánban 1949-ben végezték el az első mesterséges emberi megtermékenyítést. Azóta négy megtermékenyítő központ létesült az országban, ahol bárki igényelheti a friss vagy mélyhűtött sperA tengerszint feletti magassággal változik, fokozatosan ritkul, szegényedik a magas hegységek élővilága. Sokáig még a szakemberek is úgy vélték, hogy elérve az örök hó határát, megszűnik az élet és átveszi uralmát a gleccserek, jégtakarók kietlennek tartott világa. Már régen felfigyeltek arra, hogy a magas hegységek és a sarkvidéki területek hó- és jégmezőinek egyhangú fehérségét helyenként vörös, lila, rózsaszínű foltok tarkítják. A múlt század közepén megszületett a színes hó jelenségének magyarázata. Az elszíneződést mikroszkopikus élőlények müliárdjai, az algák okozzák. A kutatásokban nagy szerepet játszott a magyar Kol Erzsébet is, aki a 30- as években Grönland, a Sziklás-hegység és a, Kárpátok növényi mikrovilágát tanulmányozta. Megállapították azt is, hogy a tengerszint feletti magasságnál változik a mikro-élet- közösségek összetétele is. Minél magasabb a hegység, annál kevésbé változatos. Fokozatosan eltűnnek a diatoma- moszatok, a zöldalgák és 5000 méter felett az élőlények egyedüli képviselői a kékalgák. Kaposvári munkahelyre fölveszünk gépkocsivezetőket, rakodókat, betanított munkára dolgozókat, sütőipari szakmunkásokat, géplakatost, vezérlésben jártas villanyszerelőt kaposvári, siófoki, csurgói munkahelyre. Sütő szakmunkásra átképzési lehetőséget biztosítunk. Kereset megegyezés szerint. Sütőipari szakmunkás: 4000—5500 Ft,'hó Sütőipari betanított munkás: 3200—4200 Ft/hó JELENTKEZNI LEHET: Somogy megyei Sütőipari Vállalat, Kaposvár, Mező Imre u. 22. (202928) A Concorde-korszak vége? A repülés történetében kevés utasgép kapott akkora sajtót, mint a közös angol— francia Concorde, amely 'hosszú évek fejlesztése után az elmúlt évtizedben lépett szolgálatba. A Concorde a hangsebesség kétszeresével repül, kissé hangos, de kényelmes és megbízható gép. A decibel-fronton a hetvenes évtized közepén sikerült javítani a helyzeten, és elfogadhatóvá tenni a Concorde zajszintjét még a kényes amerikai normák számára is. Egy tényen azonban nem tudtak változtatni, éspedig azon. hogy a Con- corde-nak igen nagy az üzemanyag-fogyasztása. Emiatt az olajárrobbanás korszakában meghúzták fe- i '.ette a vészharangot. - gyártását le kellett állítani. Mi történik az.onban a légitársaságok szolgálatában megmaradt üzemképes Concorde gepekkel ? Az Air France vezetősége egymásután végzi számításait a Concorde üzemével kapcsolatban. A légitársaság közgazdászai kiszámítottak. hogy az Air France keretén belül a hang- sebesség feletti légiforgalomban 1980-ban 9.6 százalékos volt a visszaesés. Ebben nagyrészt a Concorde volt a ludas, amelynek hely- kihasználása ebben az évben 56.8 százalékos volt. Igen rossz adat ez is a chartergépek előretörésének korszakában. A Concorde üzemköltségeit 1980-ban 33,3 százalékban a drags üzemanyag tette ki, ez a százalékarány is majdnem 10 százalékos növekedést mutat az előző évhez viszonyítva. A Concorde 1981-ben hetente 11 repülést végez a Párizs—New York vonalon, ebből két útvonalat meghosszabbítanák Washingtonba. illetve Mexikóba. Kérdés, hogy 1982-ben üzemeltetik -e még ezt a gé- .pet? Az élet fejlődésének évmilliókig tartó, lassú kémiai reakciói során ezek a legegyszerűbb szervezetek, mint „építőanyagok” használták fel a széndioxidot, a vizet és a nitrogént, oxigént szabadítottak fel. A kékalgák legapróbb sejtjei molekuláról molekulára alkották meg bolygónk oxigént tartalmazó légkörét. Maguk a kékalgák viszont megőrizték a földi atmoszféra „oxigén előtti” állapotát. Életműködésükhöz szinte egyáltalán nincs szükségük oxigénre. A kékalgák környezettűrő képessége szinte egyedülálló. Egyaránt megtalálhatók a melegvizes forrásokban, a mély tengerekben, hegyi patakokban. a sarkvidék jégmezőin. sőt még a hosszú időtartamú űrrepülések alatt is életképesek.
