Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-05 / 208. szám
Összkomfortosa Ef-e a iakőte&epek? A lakótelepi közművelődésről Magyarországon több mint egymillióan élnek lakótelepeken. Nemcsak a fővárosban, a vidéki nagyvárosokban is tízezrével zsúfolódnak össze az emberek. Ká- posztásmegyer tervezett létszáma egyenesen százezer. A lakások összkomfortosak, de összkomfortosak-e maguk a lakótelepek? Nem az orvosi rendelőkre, az óvodákra,” az iskolákra, az üzletekre gondolunk, hanem a kultúrára. Az óvodák meg a többiek természetesen alapvető dolgok, sőt szintén a kultúra részei, de mi van a közművelődéssel? Mit tehet a közművelő, hogy az emberek az egész lakótelepet összkomfortosnak érezmérnöki konstrukció? Az építészek szerint a házak lölhúzása után meg kell szervezni, föl kell építeni’, működtetni kell a városrész társadalmát. A Városépítés ily módon sohasem fejeződik be. társadalma, urbánuma folytonosan fejlődik. alakul, változik. Pontosabban alakulnia, fejlődnie. változnia kellene, ami elsősorban már nem a gazdasági helyzet függvénye... És ebben talán többet tehetnek a népművelők, mint az építészek. Az otthonosság feltételei sikeres ,.színházalási” akció. Amatőr művészeti csoportok előadásokat tartanak a tereken, a parkokban ösz- szegyűlő tömegnek. r„; ugyanilyen hatásuk van a sportrendezvényeknek, gyermekprogramoknak is. Egy másik fontos feltétel, hogy a telepen élők ténylegesen' részt vehessenek saját sorsuk intézésében, az őket érintő döntésekben. Ha a lakosság felajánlásait, kezdeményezéseit, javaslatait komolyan veszik, az nagymértékben hozzájárulhat a lokálpatriotizmus kialakulásához: sajátjukként vigyáznak a parkra. büszkélkednek a tornacsarnokkal. zék? Felkészületlenül Az építész álma töredékesen valósul meg. Az egyik budapesti lakótelep tervezője azt mondta egy újságírónak, hogy ott bizony nem szívesen élne. Kompromisszumokat kíván a gazdasági helyzet, az érvek mögé bújó emberi kényelem es restség. Tehát egy „józanabb” terv születik, s aztán felépül a város, a lakótelep. No, nem mindjárt az e^ész, először csak a lakások, az utak, néhány élelmiszerbolt, a legfontosabbak. A többit kicsit elhalasztjuk. Néhány év beletelik, mire a teljes alapellátás úgv-ahogy meglesz, s hol vannak akkor még a különlegesebb igények: a szakorvosi rendelő, a szaküzlet stb. Ez a logika mintha természetellenes volna. Mintha először az emberi test külső határai alakulnának ki, s csak jóval később^ a belső szervek: a tüdő, a vese, az idegrendszer, az agy. A tudatról már nem is beszélve. De egy kicsit előreszaladtunk. Egy lakótelep pusztán Magyarország lakótelepei sehol sem alkotnak önálló egységet, általában egy régi városhoz csatlakoznak. Az „őslakók” úgy érzik, megrövidítik, az újak, hogy elhanyagolják őket. A működtetők nem végeznek alapos, feltáró elemzést a lakótelepekről, pedig a tervszerű munkának ez volna az alapfeltétele. Az emberek hálóhelynek, alvóvárosnak, és nem sajátjuknak tekintik, hiányzik belőlük az igazi otthonosság érzése, nincsenek szaluk, amelyek odakötnék őket. A kötődésnek feltételei vannak. Csak kettőt említek. Az egyik, hogy ki tudnak-e alakulni egy városrész sajátos hagyományai, s ezzel a mozaikszerűen ösz- szetevődő népességből szerveződhet-e valamilyen határozott arculatú egység. Magától nem. Akkor pedig lehet-e kívülről, tudatosan szervezni, segíteni a szokások, hagyományok kialakulását? Igen. Ekkor jöhet a közművelődés. A népszerű szabadtéri rendezvények mozgósító hatásukkal már sok lakótelepen hagyomány- nyá kezdenek válni. Jó példa rá a fővárosban évek óta Rokkantak napja Utógondozás, munkahelyi beilleszkedés A rokkantak nemzetközi éve kiemelkedő megyei eseménye lesz a jövő szombat délelőtti foglalkoztatási rehabilitációs tanácskozás, melyen orvosok és üzemi vezetők ismertetik tapasztalataikat az utógondozásról, illetve ’ a munkahelyi beilleszkedésről. A foglalkoztatási rehabilitáció további feladatairól dr. Rózsa József, a Munkaügyi Minisztérium szociálpolitikai főosztályának vezetője tart előadást. A Latinca Sándor Művelődési Központban reggel kilenc órakor kezdődik a tanácskozás; 15 órakor műsorral köszöntik a meghívottakat. A Somogy Táncegyüttes, a Fonómunkás Kisszlnpad, a Munkácsy Mihály názium kamarakórusa és a Vakok és Gyengén- látók Szövetségének együttese működik közre; Rostás Károly, a Hazafias Népfront megyei elnöke méltatja a rokkantak nemzetközi éve során kibontakozott társadalmi összefogás jelentősegét A kaposvári jegyirodában megkezdődött a jegyeladás a IX-ea sale 13 or ara meghirdetett Chicago című zenés darab díszelőadására. A Csiky Gergely Színház az előadás bevételét a rokkantak .letéti számlájára fizeti be. A tavalyi sziniévad legnagyobb zenés sikerét jótékony célú előadáson láthatjuk ismét. Csákányi Eszter, Spind le r Béla, Básii Juli, Koltai Róbert, Pogány Judit. Lázár Kati, Nagy Anikó alakítja a főszerepeket. Az előadást Ascher Tamos rendezte. Csákányi Eszter az előadásból GimKözmüvelődés - objektum nélkül > Már szóltunk arról, hogy a kiegészítő intézmények egy része vagy nem, vagy csak több éves, késéssel készül el. Például a játszószoba, a klub, a művelődési ház, a könyvtár. A más célú helyiségek azonban vállalhatnak közösségi, kulturális funkciót. Nem új találmány, a leggazdagabb nyugati országok is igyekeznek az egymást nem taszító funkciókat összevonni. A lépcsőházak, a kerékpártárolók, a szárítóhelyiségek, az iskolák, a pártházak, köz- művelődési célra is használhatók. Fontos, hogy a kulturális munka a helyi viszonyokhoz, a szociális összetételhez igazodjék. Talán nem az avantgarde-irodalom terjesztése, hanem az olyan kultúra terjesztése a fontosabb, amely a családokat a mindennapi döntésekre készíti fel, például a gyermek- nevelesben, a lakáskultúrában, az öltözködésben, a táplálkozásban stb. Az .emberekkel manapság sok intézmény foglalkozik — az egészségügytől a jogsegélyszolgálatig —, amelyek gyakran elszigetelődnek egymástól. A lakótelep kulturális szervezője vállalhatná, hogy élő kapcsolatot teremtsen az egyes ágazatok között, s ezzel segítsen az embereken, akiknek egyszerre vannak egészségügyi, nevelési, jogi és kereskedelmi problémáik. Péterfi Ferenc Szabó Béla Budapesten elő marcali születésű festőművész munkáiból nyílt tegnap délután kiállítás Marcaliban a Helytörténeti és Munkásmozgalmi Múzeum képtárában. A kiállítást szeptember húszadikáig tekinthetik meg az érdeklődök Miért nem készüli el a napközi? A nyár elején hírt adtunk arról, hogy Zákánytelepen felújítják az általános iskola napközi otthonát, s szeptembertől végre jobb körülmények között lehetnek a -gyerekek. Aki korábban járt már a zákánytelepi napköziben, az tudja, hogy sok mindent el lehetett mondani róla, csak jót nem. Így hát a diákokkal együtt örültünk a hírnek, és cseppet sem lepődtünk meg azon. hogy a szülők is jelentős társadalmi munkai vállaltak. Itt a szeptember. Az elmúlt napokban jó néhány iskola igazgatójával találkoztam, de egyikei sem láttam olyan gondterheltnek, mint a zákánytelepi Vida Istvánt. — Hol is kezdjem? Évek óta gond a tanszervásár! Az áfészünk nem vállalja a terheket. A szülőknek Csurgóra, Nagyatádra és Nagykanizsára kellett utazniuk. A tankönyvárusítással is bőven van gondunk. Magunkon akartunk segiterii, amikor már a tanévnyitó előtt megkezdtük a könyvek árusítását. Még augusztus 27-én megtartottuk a tantestület értekezletét, hogy döccenőmentesen dolgozhassunk. Értekezletek, to- , vábbképzések egymás hátán. Órarendeket kell készíteni, feladatokat kell meghatározni, s mindezek tetejében még ott a napközi... — Miért gond a napközi, hiszen annak szeptember elsejére el kellett készülnie? — Ezt mondták. De nem így van. Jöjjön velem, nézze meg, hogy hol tartunk most. Láttunk vakolatlan falakat, törmeléket és egyetlen dolgozó embert, aki éppen a vízvezetéket szerelte. Augusztus 31-én meg csatatérhez hasonlított a zá- kanytelepi napközi otthon. — Mikor épült az eredeti épület? — Az 1890-es években. — Valóban ráfért a felújítás, de miért csak az idén kezdtek hozzá? — Már a negyedik ötéves tervben együtt volt a pénz és a terv is, az űj nyolc- tantermes iskola építéséhez. Elődeinknek mégsem sikerült a valóra váltás. Azon folyt a vita, hogy hová épüljön az iskola, a dombra vagy a síkra. Hol lehet vaPefer' Gregor Régi mese új módra 1. VÁLTOZAT .. .És akkor a jó vitéz elhatározta, hogy kiszabadítja a hercegkisasszonyt a szörnyű sárkány karmaiból. Rettenthetetlen bátorsággal odaállt a hétfejü szörnyeteg elé, amely mindegyik fejéből lángot okádott, és fölé- bük emelte a kardját. Ekkor azonban a sárkány barlangjából kilépett a hercegkisasszony, hogy gyönyörködjék jövendő meg- szabadítójában És a jó vitézt halálos rémület fogta el és ...hetedhét országon túlra menekült. .. 2. VÁLTOZAT ... És akkor a jó vitéz elhatározta, hogy kiszabadítja a hercegkisasszonyt a szörnyű sárkány karmaiból. Rettenthetetlen bátorsággal odaállt a hétfejü szörnyeteg elé, amely mindegyik fejéből lángot okádott, és fölé- bük emelte a kardját. — Adj isten, jó vitéz, adj isten — mondta a sárkány — Már régóta variak. Szabadíts meg minél hamarább.'... 3. VÁLTOZAT ... És akkor a jó vitéz elhatározta, hogy kiszabadnia a hercegkisasszonyt a szörnyű sárkány karmaiból. Rettenthetetlen bátorsággal odaállt a hétfejü szörnyeteg elé, amely mindegyik fejéből lángot okádott, és fölé- bük emelte a kardját. Ekkor azonban a sárkány barlangjából kilépett a hercegkisasszony, és igy szólt: — Eredj a fenébe, ostoba tökfilkó! Mi az ördögnek kellesz te nekem? A sárkánynak hét feje van, és mind tüzet okád!. Hát neked!? 4. VÁLTOZAT ... És akkor a jó vitéz elhatározta. hogy kiszabadítja a hercegkisasszonyt a szörnyű sárkány karmaiból. Rettenthetetlen bátorsággal odaállt a hétfejű szörnyeteg elé, amely mindegyik fejéből lángot okádott, és igy kezdett töprengeni: ,.l)e hát érdemes-e megverekednem ezzel a ronda- sággal? Am legyen: megölöm. de ki kezeskedik afelől, hogy idővel nem jelenik meg egy újabb sárkány? Vajon a sárkány a legnagyobb baj a királyságunkban? Meg aztán egyáltalán nem k.orai-e megházasodnom? Szükségem van-e a fél királyságra, amikor a magam gazdaságában is esőstől akad tennivaló...” És a jót vitéz kardját visszadugta a hüvelyébe, és óvatosan, nehogy felébresz- sze a sárkányt, hazaballagott. .. 5. VÁLTOZAT ... És akkor a jó vitéz elhatározta. hogy kiszabadítja a hercegkisasszonyt a szörnyű sárkány karmaiból. Rettenthetetlen bátorsággal odaállt a hétfejű szörnyeteg elé, amely mindegyik fejéből lángot okádott, és fö- lébük emelte a kardját. Kegyetlen harc tört ki kettőjük között. A jó vitéz a sárkány szivének kellős közepébe döfött, és dicsőségtől övezve tért vissza a királyi palotába. A fél királyságot és a hercegkisasszony kezét azonban határozottan visszautasította. — Nem akarod? — csodálkozott a király. — Akkor hat mit kívánsz jutalmul hősi tettedért? — A sárkány barlangjában akarok élni, és mindennap újabb lányokkal akarok megismerkedni! lóra váltani az olyan előírásokat. hogy távol legyünk a főútvonaltól, ne legyen zajártalom, játszóteret lehessen kialakítani. Ennek ittuk meg a levét... — Hogy értsem? — Ma már csak arról van szó, hogy új iskolát kell építeni. Az igények miatt most már tizenkét tanteremmel. — Tehát ezért kezdték el a napközi felújítását? — Ez sem volt olyan egyszerű. Még a tavasszal kijöttek a megyei tanács művelődési osztályáról, hogy megnézzék, mire is keli alapot biztosítani, összesen 1 350 000 forintot kaptunk a központi és a társiskolák felújításához. Tanácsunk úgy döntött, hogy a zákányi pénzt is ide csoportosítja, de még igy is segítséget kellett kérnünk a szülőktől, a szocialista brigádoktól, a környékbeli üzemektől. — Ha végül is ilyen széles körű összefogással kezdtek a munkákhoz, akkor miért nem készült el szeptember elsejére a napközi? Az eredeti tervek szerint a csurgói költségvetési üzem végezte volna a szakmunkákat. Az utolsó pillanatban, kapacitás hiányára hivatkozva visszaléptek. Kisiparosokat kellett segítségül hívni. Ketten balesetet szenvedtek, kiestek a munkából... — Vagyis szeptember elsején napközi nélkül áll az iskola. Hány gyerekről van szó? — Száztizenhelen iratkoztak be a napközibe. — Mi lesz velük? — Megegyeztünk a MÁV- val, hogy a kultúrházuk egyik termét kifestik, ahol napközis ebédlőt rendezhetünk be. Ott egyszerre 35— 40 gyerek étkezhet. Az elsősök és a másodikosok közül egyszerre 34 mehet az óvoda konyhájára. E két helyen két csoportban valamennyi gyerek ebédelhet. A tízóraiztatás az iskolában is megoldható. Az uzsonnáz- tatás egy kicsit bonyolultabb, de talán azzal sem lesz baj. — Már bocsásson meg, de a napközi nemcsak az étkeztetésből áll. — A tanulásra ott vannak az osztálytermek — Ez csak átmeneti megoldás. — Az újabb ígéretek szerint október közepéig meglesz a napközi. De szerintem jó, ha december eleje- re végeznek a munkákkal. Nagy Jenő SOMOGYI NÉPLAP
