Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-04 / 207. szám

Tisztelt Szerkesztőség! 14 éve utazom már ugyanazon az útvonalon, és az új bérlettel mégis póruljártam. Július elején megvettem a félhavi bérletet, azt azonban a váltáskor nem mondtam, hogy én a hónap második felében kívánom használni. Így mire dolgozni mentem volna, a bérletem érvényét veszí­tette, ezért jeggyel kellett utaznom. Elmentem a 13-as Volán buszfőnökségére, Marcaliba. Érdeklődtem, hogy ilyen esetben mit lehet tenni. A fogadtatás nem volt ép­pen barátságos. Azt mondták, jogtalanul reklamálok, bi­zonyítsam be, hogy nem utaztam a bérlettel. Hiába mondtam, hogy ez idő alatt szabadságon voltam, nem hit­tek nekem. Azt megértem, hogy tévedésemért fizetnem kell, de ezt emberségesebb hangon is közölhették volna velem. Tisztelettel: Csonka Jánosné Marcali, Mikszáth u. 5. Tisztelt Szerkesztősép! Csonka Jánosné marcali lakos panaszára az alábbi tájékoztatást adom. Mint levelében elismeri, az alapvető tévedést ő kö­vette el akkor, amikor a bérletjegy váltásakor nem hatá­rozta meg a felhasználás időpontját. A hónap első felére váltott félhavi bérletjegyek 4—20-ig, a második felére váltottak pedig 19-től a következő hó 5-ig használha­tók fel. A panaszost meghallgató forgalmi vezetőnk szabály­szerűen járt el, semmi mást nem tett, mint a bérletjegy visszaváltásával kapcsolatos előírást ismertette. A vizsgálat során a panaszost személyesen is meg akarta hallgatni vállalatunk megbízottja, ezt a bejelentő nem tette lehetővé. Tisztelettel: De Sorgo Tibor tort*, és kér. igazgatóhelyettes. Volán 13. sä. Vállalat NÉPLAP XXXVII. évfolyam, 207. szám 1981. szeptember 4., péntek Tv-jegyzet A havasi selyemfiú Vetélkedő a munkavédelemről Nyugdíjjogosultsággal, se­gélyezéssel, üdültetéssel, jó­léti alapok felhasználásával kapcsolatos kérdések, totók, tesztek tették ki a nagyobb részét annak a vetélkedőnek, amelyet tegnap rendezett Kaposváron az SZMT szék­házában a Kereskedelmi-, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete So­mogy megyei Bizottsága. A csapatokban munkavédelmi felügyelők, szociálpolitikai felelősök vettek részt, s ve­télkedésük célja elsősorban a napi munkájukkal kap­csolatos jogi tájékozottság, valamint az új munkavédel­mi törvény ismeretének fel­mérése, összesítése volt. Aki eddig még nem ismerte rész­letesen a módosított tör­vényt, most tájékozódhatott róla. Diákok a légtérben Tanári kísérettel érke­zett a siófoki Perczel Mór Gimnázium 13 tanulója (a vitorlázó repülőszakkör tagjai) ez évben is az esz­tergomi repülőtérre, ahol egyhónapos kiképzést tett lehetővé részükre a Komá­rom megyei repülőklub. A kezdőknek még ritkán volt idejük gyönyörködni oda- fönt a táj szépségében, mert minden percet a vezetés tö­kéletes elsajátítására kellett fordítaniuk. Oktatójuk, Papp László tanár, mindent megtett a kiképzés sikeré­ért. Egyik gyakorló repülés követte a másikat, s miután a kezdők az alapvető tudni­valókat elsajátították, okta­tó nélkül emelkedhettek a magasba. Ezzel az alapfokú B vizsga követelményeit tel­jesítették. A kezdők cso­portjából különösen Hanák Margit, Imre László és Bol­dizsár Péter bizonyult te­hetségesnek. A középfokú C vizsga szintjének eléréséhez már jóval több gyakorlásra van szükség. A második hét végére Erdélyi László és Kiss Zoltán tanulók megfe­leltek e magasabb követel­ményeknek is. A táborozás hátralevő idejében ók a fel­sőfokú, a D vizsga felada­tait gyakorolták 1000—2000 műtér magasságban. A sió­foki ifjú repülők összesen 765-ször szálltak fel, és 98 órát töltöttek a légtérben. Szeptembertől a következő táborozásig a repülés elmé­leti kérdéseivel foglalkoz­nak a szakkor tagjai. Az ilyen témájú vetélke­dőknek már hagyománya van a KPVDSZ dolgozóinak körében, most azonban na­gyobb volt a tét, mint az el­múlt években; az idén elő­ször megrendezik az orszá­gos döntőt is, ahová a szakszervezeti versenyek legjobbjai juthatnak el. A somogyi csapatok közül az Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói szerezték meg a jogot tegnapi győzel­mükkel; ők képviselik majd az országos döntőn megyén­ket. Pakulárok, csobánok, fu­varosok tisztán, furulyasza- vúan talán csak Tamási Áron elbeszéléseiben szólal­nak meg. Tersánszky Józsi Jenő Kakukk Marcija, So­ma komája, nvulas Gazsi­ja, Jámbor Óskája nem eszményített irodalmi hő­sök, inkább olyanok, mint John ' Steinbeck ..kedves csirkefogói”, akik megta­pasztalva az életet, magúk is sárosak lettek... Olykor megalázzák őket. máskor maguk alázkodnak meg; az élősdi lét evvel jár együtt még akkor is, ha életmód­juk nem mindig bűnük. Ez a pakulár, a havasi selyemfiú meg egyenesen ti­tokzatos alak. Legjellem­zőbb rá ez a mondat a hosszú elbeszélésből: „A pa­kulár arcán most is csak a rendes kifejezéstelenség fo­gadta a kérdést.” Érzelmeit eltitkolja az olvasó, a tévé­néző előtt. Keveset tudunk róla, hogy szeressük. Keve­set tudunk róla, hogy ellen­érzéseink támadjanak vele szemben. Elfogadja a vén Krizsánné — kétfogatos fu­varosasszony — szerelmét; közben fiatal, feleségnek való szeretőt tart fönt a havasokban. Tersánszky Jó­zsi Jenő mesebetéttel „ter­helt” elbeszélését balladá- san „néprajzos” megvalósí­tásban láttuk képernyőn. Fenséges hegyek, katedrális­Nőbizotfságok találkozója Ötödik éve rendszeresen találkozik a kutasi, a siófo­ki és a sávolyi termelőszö­vetkezetek nőbizottsága, hogy szakmai tapasztalat- cseréket folytasson. Leg­utóbb a kutasi tsz látta ven­dégül a három nőbizottság képviselőit, s a gazdaság vezetői bemutatták a dél-so­mogyi szövetkezetét. A Te- szöv szervezésében létrejött találkozókhoz a napokban csatlakozott a karádi téesz nőbizottsága is: az asszonyok elsőként a siófoki termelő- szövetkezetbe látogattak. Ezekben az üzemekben kü­lönböző termelési feladatok megoldásán dolgoznak; a tapasztalatcsere révén meg­ismerkedhetnek egymás munkájával, a sajátjukat pedig könnyíthetik azáltal, hogy hasznosítják a látotta­kat, hallottakat. Az együttműködés lehe­tővé teszi Somogy külön­böző területei népművészeti hagyományainak megisme­rését is. Balatonszabadiban például olyan kézimunka­szakkör indul majd, ame­lyet karádi asszony vezet. Segítséget a kisegítő elé! Kaposváron, a kisegítő is­kola előtt árválkodik ez a Skoda — a jó ég tudja, mi­óta. Akik a képet látták, rögvest megkérdezték; ez az, amelyik ott áll a Né­meth István fasorban? Ügy tűnik, lassan már hozzátar­tozik a városképhez. Min­denesetre elgondolkodtató, hogy milyen gazdagok va­gyunk. Ez a látszólag kir mustrált autó, fényes ka­rosszériával — senkinek sem kell. Csupán az iskola diák­jai végeznek rajta szerelési munkálatokat, élvézve a lég­ből — vagy inkább gondat­lanságból — kapott játszási lehetőséget. A környékbeliek és az arra járó igényesebb városlakók meg várják a mentőangyalt, aki csak el­tünteti ezt a szerencsétlen, jelzéstelen jószágot. Az sem lenne baj, ha ezt maga a tulajdonos tenné meg. Fel­téve, hogy emlékszik még rá, hol is parkolt le hosszú hetekkel ezelőtt... torony szépségű fenyők, szelíd völgyek, kohókat sej­tető meddők között' bonta­kozott ki a történet. Tet­szett Cyöngyössy Imfe és Kabay Barna filmje. Visz- szaidézett valamit, ami már nincs; ugyanakkor Tersánsz­ky szellemében megmutatta a torzulást is — az erőszakot, az elferdült szexualitást, a gyakran „romlatlannak” ne­vezett falu alkoholizálódá- sát stb. Igen, egyfajta le­számolás ez bizonyos illú­ziókkal. Tudom, voltak hibái is ennek a tévéfilmnek. Nem illeszkedett egységessé Mar­tos falu lakodalmasának hangulata a színészi játék­kal. Aki nem olvasta Ter­sánszky Józsi Jenő elbeszé­lését, az a tévés alkotásból nem tudta meg. mi lett a pakulárral, s hogyan halt meg Krizsán fuvarosné. Ezért idézem ide az eredeti műből: „Még az öregség sem babrált ki ezzel a mar­cona, ravasz vénasszonnyal. Ügy fordult le egyszer az országúton szekere ülésdesz­kájáról. Szívszélhűdés érte. Egészében azonban nagyon jó benyomásokat hagyott bennem a tévéfilm. mely­nek főszereplői közül Kri- zsánr.ét keményre, mégis se­bezhetőre formálta Kovács Mária, a pakulárt „kifeje­zéstelenre” Fazeltas István, a vén kocsist emlékezetessé Szirtes Adóm, s örömmel fedeztük fel a szereplők kö­zött Lázár Katit is. Az ope­ratőr, Szabó Gábor szintén „főszerepet” kapott. L. L. Rubindiplomás a volt tabi iskolaigazgató Néhány napja a Tolna megyei Fadd községben levő lakásán vet­te át a megye il­letékeseitől ru­bindiplomáját Mácsik Lajos, nyugalmazott igazgató-tanító, aki szinte egész életét Tabon töl­tötte. A rubin­diplomát nemrég alapították. Azok kapják meg, akik 70 évvel ezelőtt szerezték meg ké­pesítésüket. A jó egészségnek ör­vendő Mácsik Lajos 1888. szep­tember 1-én szü­letett; mint vidá­man mondotta; „egy jó pedagó­gusnak tanévkez­déskor kell a vi­lágra jönnie”. 1910-ben szerezte meg oklevelét, rövid faddi se­gédtanítóskodása után 1911-ben került Tab'ra, ahol 1927-ben lett igazgató. 1950 szeptemberében vonult nyugdíjba. 1961-ben arany-, 1970-ben gyémánt-, 1975-ben vasdiplomát kapott. Mosta­ni rubindiplomáját a Ka­posvári Tanítóképző Főis­kola rektora írta alá. Név­napján, nagyobb ünnepeken A legidősebb és a legfiatalabb fad­di tanító. A tantestület nevében Karáth Imelda, a pályáján most el­indult tanítónő köszöntötte Mácsik Lajost sűrűn kap leveleket tabi ta­nítványaitól, javarészt 70 év feletti idős emberektől, akik nem felejtették el az „igaz­gató bácsit”. Aligha téve­dünk, ha azt mondjuk, hogy ez is egyfajta „oklevelet” jelent... Ordas Iván Fecskendő Benő fejtői Fecskendő Benő kedves ismerőse • a somogyi gyere­keknek. Az apró tűzoltóíi- gura annak a Gyermekek és a tűzvédelem című ki­adványnak a főszereplője, melyet a Somogy megyei Tűzoltóparancsnokság szer­kesztett az elmúlt évben. A tüzek keletkezési okai között vezető helyen szerepel a gyermekjáték, ezért vált szükségessé olyan oktató­anyag összeállítása, amely tűzvédelmi tárgyú, és szíve­sen forgatják az olvasni már tudó apróságok. A Gyermekek és a tűzvédelem csaknem húszezres példá­nyának terjesztését segítet­ték a Tolna, a Fejér és a Baranya megyei tűzoltópa­rancsnokságok, iskolák is. A kiadvány a vártnál is nagyobb sikert aratott. Két Választás Az arab kalifátus ki­nevezett új követe nem tudja leplezni idegességét, amikor több háremhölgy lejt végig büszkén a palo­ta termein. Hogy frivol gondolatai helyett megint a politikára térjen rá, megkérdi a szultántól: —Mikor választott tu­lajdonképpen felséged utoljára? — Ö — derül föl a szultán arca —, ma regge­li előtt... A biztonságos közlekedés aranyszabályai — Tisztelt utasok! Edz­zék magukat, rendszere­sen fussanak a zsúfolt trolibusz előtt! — Vezető kartársak! Ne feledjék el, hogy a gyalogosnak fékje nincs, nem tud azonnal megállni. — Kedves polgártársak! Ne tréfáljanak a jármű­vekkel! Még a humor- fesztivál idején se. A mester játszik Rubinstein egyik fellé­pése előtt zavartalanul akart gyakorolni, ezért meghagyta inasának, bár­ki keresi, mondja azt, hogy nincs otthon. Né­hány pillanat múlva meg­szólalt a telefon: egy női hang kereste a mestert. — A mester nincs itt­hon — mondta az ina«. — Hogyhogy nincs ott­hon? — sértődött meg a hölgy —, hiszen egészen jól hallom, hogy éppen játszik! — Nem asszonyom, nem a mester játszik, hanem én törölgetem a port a billentyűkről! A szexbomba felrobban Néhány nyugatnémet is­kolában ezt a kérdést tet­ték fel a legkisebb gyere­keknek: „Mi az a szex­bomba?” íme néhány jel­lemző válasz: „A szex­bombát az oroszok talál­ták fel”, „A szexbomba nagy és vastag”, „Ha a szexbombára ráülnek, ak­kor felrobban”. Legális iskolakerülés Az NSZK általános is­koláiban egy idő óta vi­rágzik a tetűkkel folyta­tott kereskedés. Egy da­rab tetű körülbelül hat márkába kerül. Ezt az élénk keresletet az váltot­ta ki, hogy a rendelkezé­sek szerint ha egy gyerek tetves, egy ideig nem sza­bad iskolába járnia. rejtvény is szerepelt benne, ezekre több száz megfejtés érkezett a somogyi tűzoltó- parancsnokságra. A sorso­lásnál százötven könyv ta­lált gazdára. A jutalmakat tegnap adták postára. A ju­talomkönyvek vásárlásához segítséget adott a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat és az Úttörő Szövetség So­mogy megyei Elnöksége is. S hogy mi mindenre is jó egy ilyen kiadvány: egy megfejtő a levelében — me­lyet „Fecskendő Benő tűzol­tóparancsnoksághoz” címzett — leírta, hogy a tanulságos történeteket tartalmazó fü­zet egyik elbeszélésében a saját esetére ismert, és ez­úton ígéri a parancsnok bá­csinak. hogy soha többet nem csinál ilyen butasá­got... SOMOGYI NÉPLAP As MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja* Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA F®9*crkeszt6-b.: Paál Liwló Szerkesztőséé: Kaposvár. Lot tor-. Sándor u. 2. Postacím: Kap>svá’ Pt.i 3L 7401. Telefon: il-510, U *511. 11*512 Kiadja • Somogy megvet Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor a. 2, Postacím: Kaposvár, Pt.: 31. 74#’ Felelős kiadó: Balajcza János. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirtapke/besHÖ postahivataloknál es Uezhe-mAknéL Előfizetési díj egy hónapi a W »1 negyedévre 102 Ft. fél évre 204 Ft, egy évre 400 Ft Index: 25 907 ISSN 0133-060S Készült a Somogy meevel Nyom daipari Vállalat kaposvári üze­miében Kapus vár Máius l. u. 103 Felelős vezető: Farkas Béla igazgató Kéziratokat nem őrzőnk megi és sem adunk \

Next

/
Thumbnails
Contents