Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-04 / 207. szám
Íz idén elkészül az új üzemcsarnok és kazánház Bonyolultabb gyártmányok a tabi Videotonban Messziről látni már a kéményt ölelő állványerdöt. A magasban szígetelőmunká- sok dolgoznak. A majdnem 30 méteres kémény ahhoz az új kazánhoz tartozik, amely része a Videoton tabi gyáregységénél folyó beruházásnak ... — Két éve már állt az épület vázszerkezete. Mi a helyzet jelenleg? — kérdeztük Kudich Antaltól, a gyáregység igazgatójától. — A vállalat vezetői az V. ötéves terv készítésekor felülvizsgálták a tabi gyáregység helyzetét, s megállapították: a IV. ötéves tervidőszakban sikerült Tabon magas szintű műszaki kultúrát meghonosítani, de az új ötéves tervben feltétlenül szükség lesz a gyáregység kapacitásának bővítésére, különben nem tud gazdaságosan termelni. Ezt követően határozták el a nagyméretű beruházást. Az elképzelés találkozott a megye iparfejlesztési célkitűzéseivel. A terveket az Iparterv készítette, a kivitelezésre a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalattal — mint fő- vállalkozóval — kötöttek szerződést. Az építkezést 1977 januárjában kellett volna megkezdeni, s a létesítményeket 1979 végén átadták volna. A berendezésekkel, gyártóeszközökkel együtt körülbelül százmillió forintos beruházásról volt szó. Az építkezésen jelenleg is dolgoznak, sajnos, még mindig nem készült el. A csúszásnak sok oka van; az Iparterv késett a tervekkel, és a kivitelező is kapacitásgondokkal küzdött. Igen nagy gondot okozott a vasbetonelemek beszerzése is. Lényeges változás csak az 1979 októberében megtartott megbeszélés után következett be, amikor áttekintették a tabi gyáregység VI. ötéves tervi fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket, valamint a folyamatban levő beruházások helyzetét. Megállapodtak, hogy a Videoton, a Tanép, a megyei tanács ipari és ÉKV-osztálva tekintsék át az üzemcsarnok kivitelezésének állapotát, és készítsenek írásos megállapodást a csarnok határidőre történő befejezése érdekében. Ezt követően a kivitelező szerződésben vállalt kötelezettséget a létesítmények átadására. — Mikorra készül el a csarnok? — A kivitelező szakaszosan adja át az új létesítményeket. Az év végére szerződésben vállalta a csarnok és a kazánház-hőközpont, valamint az energiaközpont fogadóhelyiségének átadását. Az egyéb beruházásokat 1982 júliusára készítik el. A bővítés értéke megfelel az eredeti elképzelésnek, de lényegesen kevesebb pénz jut majd gépekre, berendezésekre, mint azt az elején tervezte a vállalat. A beruházás építési költsége viszont több lesz a tervezettnél. — Mi tartozik a bővítéshez? — A leglényegesebb és méreteiben is a legnagyobb egy 3000 négyzetméter alap- területű gyártócsarnok; ebből 1100 négyzetméter az alkatrészgyártás korszerűsítését és bővítését szolgálja. Majdnem ezer négyzetmétert foglalnak el a raktárak, a fennmaradó részen pedig egy új elektromos szerelőüzemet hozunk létre. A beruházáshoz tartozik egy kétszintes, 1100 négyzetméteres iroda és szociális épület. A felső szinten helyezzük el a tanácstermet, a csarnok szociális helyiségeit, valamint a műszaki szerveket. Alul iroda és orvosi rendelő lesz. A bővítéshez tartozik az üzemi utak, a térvilágítás, a külső közművek, valamint a tereprendezési munkák elvégzése is. — Mi készül majd az új szerelőüzemben ? — A következő években gyártmányaink még összetettebbek, bonyolultabbak lesznek. A számítástechnikai gyár a gyáregységen belül továbbfejleszti a késztermékek arányát és az új display komplett gyártását kell megvalósítanunk. Szó van más gyártmányok Tab- ra telepítéséről is ... — Sok még a tennivaló — mondja Kovács Sándor, a kivitelező vállalat művezetője —, de a beruházás a szerződésben vállalt határidőre elkészíthető. A szerelőcsarnoknak már a belső szerelésén dolgozunk. A fűtés elkészült, kisebb munkák vannak csak hátra. A gyártócsarnok 80—90 százalékos készültségi állapotban van. — A jobboldali 84 méter hosszú, 18 méter széles csarnok (ez csak az egyik fele) elején helyezzük el a display-szerelőműhelyt — magyarázza Fodor Papp István, a Videoton üzemvezetője. Itt már kész a menynyezetvilágítás és a hősugárzókat is fölszerelték. Már csak az ötcentiméteres bazaltburkolat, a műanyag szőnyeg, illetve a festés és apróbb munkák vannak hátra. A display-üzem folytatásaként a kétszintes raktár- helyiségbe érünk, kiviteli terveit most készíti az ÁCSI. — Az összes elektromos anyagot, valamint a gyáregység számára szükséges alapanyagokat itt fogjuk tárolni — folytatja az üzemvezető. — Az épület végén alapanyagokat daraboló és előkészítő műhely segíti majd az alkatrészüzam munkáját. Világos, tágas, műanyag- tetős folyosó köti össze a csarnok két szárnyát. Erről a közlekedő folyosóról nyílnak a termelőüzemek és a raktár. — Már itt is csak belső szerelés van hátra — tájékoztat a Tanép szakembere. — A csarnok baloldali részének jelentős területét az alkatrészüzem kapja — veszi vissza a szót az üzemvezető. — Itt lesz a felületelőkészítő és az egyengető, ott a hegesztő, arrébb a gép- és lakatosműhely... — Ahhoz, hogy a termelést a jövő évben az új csarnokban megkezdhessük — magyarázza Fodor Papp István — feltétlenül üzemeltetni kell a kazánházat is. Ennek technológiai szerelését az orosházi Kazép szakemberei végzik. Az új beruházás létesítményeinek fűtését gőz biztosítja, A kazánok telepítése megtörtént, ezt követi majd a száz köbméteres tartályok elhelyezése és az olaj technológia kiépítése. Lényeges feladat még az első ütemben készülő csarnok átadásához a villamosenergia-hálózat erőátvitelének megépítése, valamint a külső közműhálózat és a csarnokhoz vezető út elkészítése. A tabi Videoton bővítésén átlag harminc ember, dolgozik. A kőművesek most a harmincköbméteres tűzi- víztároló és nyomásfokozó gépház alapjait készítik, az ácsok az üzemcsarnokkal összefüggő lépcsőház és ösz- szekötőfolyosó zsaluzását. A lépcsőzetes, dombra épített beruházás ma még csak építészeti látvány; remélhetőleg nemsokára már a Videoton dolgozóinak munkahelye is lesz. Krutek József A vevő csak az árura kíváncsi A termékszerkezet egészséges átalakításáról az elmúlt évtizedben több fórumon esett szó. Az első valóban hathatós lépéseket azonban a hetvenes évek végén tették meg a vállalatok és szövetkezetek. Igaz, a késlekedésre bőséggel akadt magyarázat. De mivel a piacon aligha kíváncsiak néhány gazdasági vezető magyarázkodására, így a honi gazdasági szakemberek mind inkább rádöbbenhettek arra: a jövőben nem lehet boldogulásunk forrása, ha nagy- és kisüzemeinkben gazdaságtalanul készülnek a vásárlók igényeit nem megfelelően kielégítő termékek. A piacon ugyanis csak a tényeket tisztelik, azokat mérlegelik, vagyis azt, ki tud a kor emberének igényeit a lehető legjobban kielégítő árut gazdaságosan termelni. A tétel tehát egyszerű. Az első lépéseket azonban sok helyütt nehezebben sikerült megtenni, mint az indokolt lett volna. Igaz, tudjuk jól, a hazai gazdaság rugalmasságáról szóló híradásokat ismerve, nem remélhettük, hogy egyik napról a másikra valamennyi vállalatunk a gazdaságosság követelményeinek megfelelve, a legkényesebb igényeket is kielégítő termékkel tud jelentkezni a világpiacon. Ma azonban bízvást mondhatjuk, túl vagyunk az első lépéseken. A kül- és belföldi piaci viszonyok változása, valamint egyéb köz- gazdasági tényezők és szabályozók módosulása önmaguk tevékenységének elemző vizsgálatára késztette a vállalatokat. Rendszeres gyakorlattá vált a termelési szerkezet, az élő- és holtmunka felhasználásának, valamint a termelés és értékesítés gazdaságosságának elemzése. Akad olyan nagyüzem, ahol néhány év alatt húsz százalékról egy százalékra csökkentették a gazdaságtalanul előállított termékek arányát, és sok üzemben módosították a gyártástechnológiát. Az üzemek jelentős hányadában napjainkban már nem ismeretlenek az olyan fogalmak, mint a munkaszervezés, a minőség javítása, az anyag- és energiatakarékosság. Ki-ki a saját területén tudja leginkább megállapítani az első lépések gazdasági eredményességét, amelyekre méltán lehetünk büszkék. Néhol azonban már önelégültséget váltottak ki a kezdeti sikerek. És talán éppen az elégedettség hatására, de mintha kevesebb szó esne a termékszerkezet-váltást hátráltató (jobbára emberi) tényezőkről és az e téren meglévő tartalékainkról. Elég csak arra gondolni, milyen mértékben gátolják az üzemek munkáját a munkaszervezés hiányosságai, a munkaerőgazdálkodás fogyatékosságai, amelyek a munkafegyelem javulásának gátjává válnak. Alighanem jobban kellene ügyelni a munkajog szabályainak érvényesülésére, a jogok és kötelezettségek összhangjának megteremtésére. E tényezők hiányosságai ugyanis hatással vannak a termékek gazdaságos előállítására is. Gyakran elámulunk, amikor arról hallunk, hogy drága pénzért hívott külföldi munkaszervezők néhány hét alatt szinte csodákat művelnek a honi üzemek némelyikében. Aztán megbízatásuk lejárta után néhol visz- szatérnek az eredeti kerékvágásba. Ugyanakkor sok hazai munkaszervezéssel foglalkozó szakember panaszkodik arról, hogy a feltételek hiányára vagy vélt érdekekre hivatkozva nem tudja megvalósítani elképzeléseit, javaslatai többnyire már az első szűrőn fennakadnak. Érdemes lenne elgondolkozni ezen. meg azon, hogy miért kapnak felkészültségük bizonyításéPályakezdők paradicsoma Jöttek, tanultak — és maradtak A mezőgazdasági szakmát különböző szinten tanuló fiatalok jó „gyakorlópályájának'’ számított korábban a balatonszabadi November 7. Termelőszövetkezet: több tucat diák dolgozott itt nyaranta hosszabb-rövidebb ideig. A múlt év végi egyesülés után most a siófoki té- esz tölt be hasonló szerepet. Ezen a nyáron például egyetemisták. főiskolások, szakközépiskolások és szakmunkástanulók — összesen harmincnégyen — voltak itt üzemi gyakorlaton az ország minden részéből. Jó néhány szakembert máris többé-kevésbé sajátjának tekinthet a Balaton menti gazdaság, tizenkilenc ösztöndíjasa van ugyanis, és közülük nyolcán itt töltötték nyári gyakorlatukat. Nagy vonzerő'a Balaton — nyilvánvalóan ez is közrejátszik abban, hogy a fiatal szakemberek szívesen választják munkahelyüknek, többen éppen első munkahelyüknek — ezt a közös gazdaságot. Letelepedésük meg azt mutatja, hogy megtalálták a számításukat. S ebben nem a Balatonnak jut a főszerep, hanem a gazdaságnak: az itt tapasztalható termelési és szervezési, irányítási mechanizmusnak, a vezetők és beosztottak közötti emberi és szakmai kapcsolatoknak. Olyan körülmények fogadják az idegent, amelyekbe könnyen beilleszkedhet, és kamatoztathatja azt a tudást, amit magával hozott Ebben az évben márciustól mostanáig tizenhat felsőfokú végzettségű szakember állt munkába a siófoki November 7. Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszövetkezetben, s dolgozik azóta a különböző üzemágakban. ágazatokban, illetve osztályokon. Négyen még egészen „frissek”: augusztusban és ennek a hónapnak az első napján foglalták el helyüket a téeszben. Mesterház)/ Tihamérné is a héten kezdte a munkát. Mint a többi „újoncot”, őt is fölvértezték a munkakörével összefüggő alapvető tudnivalókkal. Mesterházyné azonban már ezt megelőzően is tájékozódott a gazdaságról... — A férjem márciusban jött ebbe az üzembe, ő a szövetkezet kert- és mélyépítő ágazatának főkertész- helyettese. Tőle tudom, milyen termelési feladatokkal foglalkozik a téesz, és elvállaltam azt a munkakört, amit rám bíztak; üzemi higiénikus leszek. ra az indokoltnál kevesebb lehetőséget. Ugyancsak a hátráltató té- nvezők között említhetjük (évek óta!) a szerződési fegyelem hiányosságait. Olyannyira, hogy hovatovább csodaszámba megy, ha időben teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségüket. A károsultak pedig csak ritkán érvényesítik jogaikat, mert akkor esetleg ki lennének szolgáltatva a késlekedők kénye-kedvének. Emiatt állnak kihasználatlanul a gépek és ebből fakad a munkaszervezés hiányosságaként ismert gondjaink jelentős hányada. De érdemes lenne továbbgondolkodni azon is, hogy napjainkban, amikor alapvető gazdasági érdek az export fokozása, a vállalatok miért kapnak a szükségesnél jóval kevesebb információt a világpiac igényeiről? A z eredmények és a hátráltató tényezők felsorolása korántsem teljes. De olyan tényezők ezek, amelyek elengedhetetlen feltételei továbbhaladásunknak. Márpedig nem mondhatunk le az állandó fejlődésről, mert a külpiaci verseny éleződik, és ott sosem azt kérdezik, ki, miért nem képes a vásárlók igényeinek megfelelő termékekkel kirukkolni, hanem a tényekre kíváncsiak. Cs, N. L. — Ilyen munkakör eddig nem volt ebben a gazdaságban. Meglehetősen nagy felelősséggel járó megbízatás ... — Különösen ha azt is figyelembe veszem, hogy most dolgozom először mezőgazdasági nagyüzemben. Szegeden végeztem, az élelmiszeripari főiskolán, s az első munkahelyem a csornai tejporgyár volt; onnan a székesfehérvári tejüzembe kerültem, majd ide jöttem a férjem után. — Mi lesz itt a tennivalója? — A tisztasági és az élelmiszerhigiéniai követelmények megtartatása a szövetkezet húsüzemében, a tej- házban, az üzemi konyhán és általában az egész gazdaságban. Első utam a téesz tehenészetébe vezetett, ott az állatorvos — a szarvasmarha-tenyésztési ágazat vezetője — kalauzolt... A feladatkör ismertetésekor a szövetkezetiek megjegyezték: az üzemi higiénikus! státus létesítésekor előrelátóak voltak az üzem vezetői, hiszen a következő években az állattenyésztésben jelentős fejlesztést terveznek, s úgy számolnak, hogy a termékskálát is bővítik. Mindehhez pedig kell a függetlenített szakember, s indokolt, hogy jó előre fölkészüljenek a mostaninál szerteágazóbb tennivalókra. Azt is elmondták, hogy egy kisebb laboratóriumot rendeznek be az üzemi higiénikusnak. — Milyenek a lakáskörülményei ? — Egyelőre a termelőszövetkezet Siófokon bérelt lakásában lakunk, de építkezni szeretnénk. A letelepedés mellett döntöttünk. Hogy mi ösztönöz erre bennünket? A munkában a kapott feladatok; meg a biztató kilátások arra, hogy ezek idővel bővülnek, színesednek. És a fogadtatás. Hogy most segítenek, és később sem hagynak magamra a munkában. H ern esz Ferenc Ötödik gyártó az országban Mezőfa szerkezet Kadarkútról A mezőgazdasági könnyű- szerkezetes építkezésekhez az Agrober tervezésű Mezőfa szerkezeteket eddig az országban négy nagyüzem gyártotta. Most az Agrober megyei kirendeltsége és a kadarkúti Szabadság Termelőszövetkezet közötti együttműködés értelmében ötödikként a gyártók sorához csatlakozott ez a kedvezőtlen adottságú somogyi nagyüzem is. A jövőről, a gyártással összefüggő feladatokról esett szó a szövetkezetben azon a tegnapi tárgyaláson, amelyen részt vett Beke Miklós, az Agrober központ fejlesztő főmérnöke, az építési szerkezet tervezője, Eszter- hai Sándor, a megyei kirendeltség vezetője, dr. Thurzó László, a megyei kirendeltség főmérnöke, Németh Lajos, a szövetkezet elnöke és Tóth Lajos, a gazdaság főkönyvelője. A Mezőía szerkezet iránt országosan is, a megyében is fokozódik az érdeklődés. Ahogy tegnap magyarázatként mondta Beke Miklós, egyrészt ezzel a módszerrel kivitelezhető szinte mindenfajta mezőgazdasági létesítmény a juh- hodálytól a különböző tárolóépületeken keresztül a kötetlen tartás ú szarvasmarha-telepekig ; másrészt egyszerűen, gyorsan telepíthető; összeszereléséhez nincs szükség különösebb segéd- szerkezetre. A gyártó szempontjából is előnyös, mivel az ipari faszerkezetek közül ennek a legkisebb a munka- es gépigénye, nincs szükség mesterséges szárításra, ragasztásra. A sok gonddal küzdő, kedvezőtlen adottságú kadar- kúti termelőszövetkezet fa- feldolgozó melléküzemága eddig is tíz-tizenkétmillió forint árbevétellel járult hozzá a nagyüzem gazdálkodásához. Az adottságok miatt így kézenfekvőén kínálkozott a fafeldolgozás fejlesztése. Az üzemi igény találkozott a beruházó vállalat szándékaival — így született az együttműködési megállapodás, melynek értelmében a szerkezetet gyártók sorába lépett a szövetkezet. Elsőként a saját részükre készítettek el egy tizenötször hetvenméteres burgonyaválogatót. A kétmillió forintos beruházással készülő létesítmény közvetlenül az összeszerelés előtt áll, mint mondta Németh Lajos elnök; a rövidesen sorra kerülő szedés és válogatás idejére el kell készülnie a létesítménynek. Már csak azért is, mert ígéret kötelezi a szövetkezet vezetőit, hogy krumpliválogatáskor fedel lesz az asszonyok feje felett. A következő lépés — és erről is sok szó esett a tegnapi tanácskozáson — annak az üzemcsarnoknak az elkészítése, mely ugyancsak ebből a szerkezetből épül, és ahol korszerű körülmények között gyártják majd a Mezőfa szerkezetet Sürgető ez a feladat is, mert az első megbízás máris megszületett; a nagyberki termelőszövetkezet ezer férőhelyes tehenészeti telepének szerkezeti elemeit a kadarkútiak készítik el. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az előzetes kalkulációk alapján a kadarkúti szövetkezet várhatóan tíz százalékkal olcsóbban tudja gyártani a szerkezetet, mint az ország másik négy nagyüzeme. Mindenekelőtt azért, mert a zömmel saját anyagot gazdaságosabban fel tudja dolgozni. Megállapodtak abban is, hogy a szövetkezet nemcsak gyártja, hanem össze is állítja a szerkezeteket.
