Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-29 / 228. szám

* Megyei labdarúgó-bajnokság Marcali siker Boglárlellén VB KM Vasas—Agráría SE 3:1 (2:1) Toponár, 150 néző. V.: Varga. Vasas: Oláh — Horváth (Pá­rét), Pataki. Visenyci, Fcke'r. Kovács, Fábián, S/alai, Pintér (Hideg), Borbély, Várnai. Edző: Fülöp János. Agráría: Géc/i (Varga) — Nagy, Farkas, Tóth L., Kulcsár. Tóth J., Németh, Baksa. S/alai, Urbán, Dómján (Tanító). Edző: Szabó László. Góllövök: Fábián Hideg. Várnai illetve Nagy 11-es- ből. Jók: Pataki. Fekete, Fá­bián, illetve Nagy, Baksa. Szalai. Agráría SE ifi—Vasas ifi 0:0 Szabó László Marcali VSE—Boglárlelle SE 3:0 (1:0) Boglárlelle, 400 néző. V.: Laskai. Marcali: Szigetvári — Bálint, Hajdú I., Ilia. Beck, Héder, Lu­ka, Hajdú II., Tombor, Guri- cza, Gyurka. Edző: Sándor Im­re. Boglárlelle: Both — Bolla, Kékesi, Berdán (Kabát), Gróf, Kiss, Riba, Milosákovics (Hor­váth), Pápai, Basics, Pusztai. Edző: Papp Gyula. Góllövők: Gyurka (2), Izsák. Jók: Héder a me­zőny * legjobbja. Gyurka, Luka, illetve, Both, Kiss. Boglárlelle ifi—Marcali ifi 3:2 Hűvösvölgyi Péter Nagyatád—Korád 5:1 (2:1) Karád, 150 néző. V.: Du­csai. Nagyatád: Beck — Papit**, Varga, Krafft, Hoffmann, Bre- zovszki. Simon (Kovács L.), Se- gesdi, Kiss, Kovács J. (Csikós), Mohácsi. Edző: Púk** János. Karád: Keresztes — EHenber- ger, Kovacsik, Komáromi L, Ko­máromi Balogh, Horváth, Androaovlcs fBuzsáki), Németh, Leans, Károlyi (Baranyai^ Kdaé: Tscheppen György. Góllövők: Kővé« J- (39, Mohácsi (TI Kis«, Sietve .Horváth 11 -énből. Jók-. Ko­váé* J„ Mohácsi. Varga, Beck, lHetve NéneA. Nagyatád ifi—Karói ifi i* Cnerfjó—IC CswMit fcl CsrtPBá. M nésfc Dunkler, var. A., Máté, Merik, Horváth K. teánk), MM, BoSnHbr (Sár­kány). Horváth A, Bntt. MekL FM: Kerne) Foren«. K. Kn- rtásr; Rakatra — Tiiiátil, Kü­her. Jeoert, MDe, Pintér, hMr, Rám) re, Qresmriex. Beneotk (Donár), Tmr* (Okies. Kdaü: Zeirat Kálmán OóBövők: HoreMi K_ Hec­▼áth A„ illetve Cregoricr- Jók: Üst, Mód, Elekt, illet­ve Küher. Bácsié«. Gregu­riez. C.mtvó tfi—K. Gaeiéta Wl 1:1 Szón* SZ—Titb 2d (l:t) Tas zár, 150 néző. Fér­ge r. S/Snri SF: l>áne. — MMtvt, Muri. Dcbyty, Brunner, Samu (Hódi), Kiss J„ Mészáros, Kán­tor. Ho.szár. Czimmermann. Kd- ro: Balogh László. Tab: Kim — Roirherl Vendl, Kurorr, Né- nirth, Szényl (MajKó), Kovács, Llreich, Balázs, Reichert 3., Hoppár. Edző: Puha József. Góllövők: Huszár, Kántor, illetve Balázs. Jók: Huszár, Hadaró, Debyty, Mészáros, Labdarúgó NB I A labdarúgó NB I-ben vasárnap játszották le a Me­gyeri úton az Üjpesti Dó­zsa—Rába ETO mérkőzést, s * az újpestiek 2:l-es félidő után 3:l-re nyertek. Góllö­Kiss, illetve Szentes. Ezzel a győzelmével az Újpest a bajnoki táblázat rótt. élére ug^ 1. Ü. Dózsa 7 4 2 1 12- 6 1« 2. Bp. Honvéd 7 4 2 1 14- 9 10 3. Csepel 7 4 2 1 8- 7 10 4. Haladás 7 4 1 2 15- » 9 5. TBSC 7 2 2 1 15-12 9 6. Videoton 7 3 2 2 14- 9 8 7. Rába ETO 7 4 — 3 20-18 * 8. NYVSSC 7 3 2 2 7-7 8 9. özd 7 2 i r, 17-12 7 10. Vasas 7 2 3 2 14-12 7 11. FTC 7 3 1 3 15-14 7 12. Békéscsaba 7 3 13 13-13 7 12. PMSC 7 3 1 3 9-9 7 14. DVTK 7 2 2 3 8-11 fi 15. ZTE 7 2 2 3 6-10 6 16. DMVSC 6 1 1 4 9-14 3 17. Volán SC 6 — 24 5-13 2 IS. SZEOL AR 7-------7 3-19 — A Volán SC­-DMVSC mérkö­illetve Reichert J., Reichert Z. Tab ifi—Rákóczi III. ifi 1:0 Németi Péter Balatoni: eresztúr—K. Közle­kedési SE 2:0 (1:0) Kaposvár. 150 néző: V.: Pesti Cs. BalatonVereszlür: Takács (Ne­mes) — Bakos. Finc/a, Börczi, Buxbaum I.. Varira I.. Kozma, Gaál, Varga IL. Kristóf, Rux- baum II. (Ángyán). Edző: Sza­bó Zoltán. K. KSH: Szalai — Zeíend. Alex*. Csörsz, Szita. IVeininger, Sz»*nka. Sturm, Szil­vás (Sleininge»’), Papp S., Pal- kovies (Pápai). Edző: Angyal István. Góllövők: Kristóf, Varga II. Jók: Varga II. a me­zőny legjobbja. Börczi. Var­ga I., illetve Zelend. Szita. K. KSE ifi—Balatonkeresz- túr ifi 2:2 Szántó László Kéthely—Fonyód 1:1 (1:0) Kéthely, 200 néző. V.: Sza­bó T. Kéthely: Varga — Sípos. Ber­ta, Csonka, Fekete, Iván, Mohr, Turcsi, Tanai Gy., Dákai, Mi­csoda (Tanai I.). Edző: Németh Lajos. Fonyód: Fenyvesi — Bo­rié. Kenéz, Vázsonyi, Zámbori, Gyökeres (Pető), Pasztusics (Krokovics). Biczó, Pernecz, Ha­tó, Vass. Edző: dr. Vida János. Góllövők: Mohr, illetve Pető. Jók: Fekete, Berta, il­letve a Fonyódból senki. Ki­állítva Iván a 70. percben után rúgásért. Fonyód ifi—Kéthely ifi 2:1 Sipo« László Kadarkút—Kaposgép VL 4:4 (0:1) Kadarkút. 200 néző. V.: Kercza. Kadarkút: Turmann — Németh (Púpos I..), Kereső, löki. Nagy J., Rác/, Jakab, Szigeti G., Szi­geti Cs.. Hosszú, Matán. Edző: Matán József. Kaposgép: Czei- hert — Márton, Solymosi (Sza­lai), Harms/., Nagy, Varga, Ba­logh, Weber, Pintér, Duschák. Bagladi: Edző: Duschák István. Góllövök: Matán (2). Szi­geti Cs. (2), illetve Bagladi (2), Hanusz, Pintér. Jók: Szigeti Cs.. Rác/.. Hosszú, il­letve Pintér, Varga. Bagladi. Kadarkút ifi—Kaposgép VL ifi 2:0 Matán József A forduló válogatottja: Beck (Nagyatád) — Hadaró (Szönyi SE). Pataki (Vasas). Fekete (Kéthely), Héder (Marcali). Kovács .1. (Nagy­atád). Szigeti Cs. (Kadarkút) Huszár (Szönyi SE), Gyur­ka (Márcali), Varga II. (Ba- latonkeresztúr), Pintér (Ka­posgép VL). 1. Nagyatád 7 7 2t- 4 14 2. Tab 7 5 — 2 17- 9 10 3. VBKM Vasa« 7 5 — 2 14-13 10 4. Boglárlelle 7 4 1 2 21-11 9 5. Csurgó 7 4 1 2 12-13 9 ti. Mareali 7 4 — 3 18-11 8 7.Kaposgép VL 7 3 2 2 14-15 % 8. B.-keresztúr 7 3 1 3 18-16 9. Kadarkút T 2 3 2 15-16 7 1«. Szönyi SE 7 2 2 3 10-13 6 11. Fonyód 7 2 2 3 6-10 6 12. K. Gazdára 6 2 1 3 10-11 13. Kéthely 7 1 2 4 10-14 4 14. Karád 7 2 — 5 9-17 4 15. Agrária !WE 6 1 1 4 5-17 3 16. K. KSE 7 7 3-17 — Karpov az esélyes A ««kk világ érdeklődése mz észak-olaszországi üdülő­hely, Merano felé fordul, ahol — ha közbe nem jön RKlaraá váratlan fordulat — október 1-én, csütörtökön az elaő játszmával megkezdődik a Karpov—Korcsnoj sakk­világbajnoki páros mérkő­zés A kiemelkedő jelentő­ségű kortesemény várható esélyeiről kérdezte az MTI munkatársa a hazai sekk­élet néhány reprezentánsát — Kétségtelenül Karpov az esélyesebb — vélekedett Ribli Zottan nemzetközi nagymester. — Egyenlete­sebbek és jobbak m a ver­senyeredményei. míg Kores- noj teljesítménye erősen in­gadozott az utóbbi időben. — Ügy tűnik, hogy Kar­pov most sokkal jobb for­mában van, mint ha rom év­vel ezelőtt — mondta az idei szu per bajnokság legna­gyobb meglepetését okozó Faragó Iván nagymester, aki Portisch Lajossal azonos pontszámot éléivé lett ezüst­érmes. — Ezt elsősorban a moszkvai torna játszma- anyagára alapozva állapít­hatjuk meg: — Izgalmas mérkőzést várok, amelyen a küzdő fe­lek tudásszintjének ismere­tében nem lehet vitás Kar­pov végső sikere — fogal­mazta meg a lényeget Ador­ján András nagymester, aki szintén eljutott a világbaj­nok -jelöltsegi g. Megnyílt a IV. dunántúli tárlat Tanácskozás a művószieJepekröl A képzőművészeti vi­lághét hazai esemény­sorozatának kiemelkedő rendezvénye volt a Kapos­váron vasárnap megnyílt IV. dunántúli tárlat és a művésztelepi mozgalom helyzetét föltárá tanácsko zás. A megyeszékhely új kiállítóteremmel gyara­podott, a múzeumi és műemléki hónap megyei megnyitóján átadták a Városi Galériát, ahol Ber- náth Aurél állondó kiállí­tása látható. Eseménydús és látnivalók­ban gazdag volt a vasárnap délelőtt Kaposváron. A So­mogyi Képtárban megnyílt a IV. dunántúli tárlat. Az alkotások sokasága miatt a Killián György Ifjúsági és Űttörő-művelődési Közpon­tot is birtokba vették a ren­dezők. A nagy érdeklődés­sel kísért megnyitón részt vett Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára, a vendégeket Sugár Imre, a megyei tanács elnöke kö­szöntötte. — A Művelődési Minisztérium, a Művészeti Alap és a Magyar Képző­művészek Szövetsége dél­dunántúli területi szerveze­tének támogatásával létre­hívott IV. dunántúli tárlat ÉLÓ TÖRTÉNELEM Súlyos ellentmondások kora rést »/«.pcemher le. »-a* tabunak Ha a mai ötvenesíket vagy a még idősebbeket kérdezik gyermekeik, fiata­labb társaik történelmünk 1949—56 közötti szakaszá­ról, a válasz rendszerint hosszas gondolkodás után formálódik. És nem mindig elégítik ki az ifjabb nemze­dék tudásvágyát az egyéni visszaemlékezések, sőt a történelemkönyvek sem. Az egymásnak ellentmondó je­lenségék és azok okai nehe­zen illeszkednek be törté­nelmi gondolkodásukba. Egy­mást követik a „miért ?”-ek, bármilyen szálon indulunk is el a társadalmi, politikai folyamatok magyarázatában. Erről a rövid, de szocialis­ta építésünk számára oly fontos időszakról kinek-ki- nek más jut az eszébe. A háziasszony azt mondja — Édes fiam, kenyeret sem tudtunk adni a szátokba ele­get. Verekedtünk érte a bőit előtt, sorbanállva. — A falu­si gazdálkodó: — Lesöpör­ték a padlást, még a vető­magot is elvitték. 53-ban könnyebb lett. — Üzemi munkás: — Néhány sztaha­novistának különleges kö­rülményeket teremtettek a sok száz százalékos túltelje­sítéshez, aztan ehhez szab­ták a normákat. — Falusi tanácselnök: — Rettegtünk a járási, megyei vezetőktől. Nem ismertek irgalmat, amikor a Joeszolgaitatasi ter­vet kellett teljesíteni. — Az egykori diák: — Mindig ki­vonultunk, morgalmi indu­lókat énekeltünk, valami mellett vagy ellen tüntet­tünk. — És hadd álljon itt két somogyi visszaemlékezés is. A Pusztakovácsihoz tar­tozó Kürtöspusztán gazdál­kodó tsz egyik alapító tagja: — 51-ben úgy tudtunk elin­dulni aratni, hogy az elnök föllkerekedett némi zsírt sze­rezni. Évekig csak vergőd­tünk. — A kaposvári textil­művek nyugdíjasa: — A fo­noda felépítése nekünk az életet jelentette. Rendszeres munkát, biztos kenyeret ne­kem és a férjemnek. Igen, lelkesedés és kétség- beesés, bizakodás és aggó­dás, alkotás és rombolás, hangzatos szavak és fele­más tettek, fölemelő sikerek és tragikus bukások, lázas építőmunka és hidegháborús feszültség, röpítő vágyálmok és porig sújtó valóság kiáltó ellentmondásai között telt el az az időszak, amelyet jól, a marxizmus—len in izmus szel­lemében felhasználva, né­pünk csodákat művelhetett volna a szocialista társada­lom építésében. Hiszen a hi­bák sokasága ellenére is igen jelentős eredményeket értünk el: új városok, gyá­rak épülték, munkások és parasztok gyerekei népesí­tették be az iskolákat — hogy csak a legfontosabb vívmányokra utaljak. De sokkal messzebbre juthat­tunk volna! A legfőbb poli­tikai erő, a kommunista párt azonban csak nyilatko­zataiban volt egységes. Irá­nyító szerveiben frakcióharc dúlt, a személyi kultusz tör­vénysértései illetve a szek­tás és a revizionista csoport közötti áldatlan és elvtelen küzdelmek kedvező feltéte­leket kínáltak a rendszer belső és külső ellenségének. És ők nem is voltak restek, kihasználták a Vezetés gyengeségét, bizonytalansá­gát, az ebből származó gaz­dasági hibáikat, illetve a fo­kozódó elégedetlenséget. Többek között erről is meggyőző adalékokkal szol­gált a Kossuth rádió Élő történelem című sorozatának harmadik — szombati — adása. A szerkesztő gondo­san válogatta ki a legjellem­zőbbeket az események so­kaságából, meggyőzően mu­tatta be a rendelkezésekre álló dokumentumokból a kulcsfontosságú mondatokat tartalmazó részleteket. Biz­tos kezzel vezetett végig azon a cikcakkos. csúszós lejtőkkel, váratlan kitérők­kel, meredek kapaszkodók­kal és alattomos kátyúkkal tarkított úton, amely végül 56 oktoberebe torkollott. P. U a korábbiaknál nagyobb visszhangja talált — állapí­totta meg. Borsos Miklós szobrászművész gazdag és példamutató munkásságát kamarakiállítás villantja föl. A mestert távollétében is köszöntötte hetvenötödik születésnapja alkalmából. Molnár Ferenc, a Közpon­ti Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes veze­tője méltatta ezután a du­nántúli képzőművészek se­regszemléjét. — Fél évszázados múltra tekint vissza az a kezdemé­nyezés, amely újjászületett s egy évtizede megteremtő­dött ez a kiállítási fórum. Kezdetben a törekvés új­donsága biztosította a fi­gyelmet. később a tárlat bebizonyította életképessé­gét, kivívta rangját — mondta Molnár Ferenc. — Ma már joggal állapít­hatjuk meg — folytatta •—, hogy képzőművészeti éle­tünk. a megye, Kaposvár is szegényebb lenne e rendez­vény nélkül. Köztudott, hogy egy város arculatát nem csupán épületeinek száma, külső megjelenése, útjainak állapota határozza meg; ah­hoz, hogy jói érezzük ma­gunkat egy városban — az emberhez méltó élet, anya­gi, tárgyi közéleti föltételei mellett — érzékelnünk szük­séges a település szellemi­ségét is. ehhez pedig nem utolsósorban a kulturális élet járulhat hozzá. A ma­gyar városok többsége — még azok is, amelyek tör­ténelmüket évszázadokban mérik — éppen az utóbbi évtizedekben, a szocialista építőmunka jegyében vált igazán művészetpártolóvá. A társadalmi fejlődés eredményeképpen jelentke­zett az az igény, amely a kultúrát — a művészeteket — a hétköznapok nélkülöz­hetetlen részévé tette. Több évtizede vallott és gyakor­latban is folyamatosan megvalósított kulturális po­litikai elvünk, hogy hazánk kultúrájának a fejlődése, a dolgozó emberek szellemi fölemelkedése csak a ver­senytársak aktiv, művésze­tet támogató munkájában valósulhat meg. — A szó legnemesebb ér­telme szerinti versenyre gondolunk, amelyben a me­gyék. a városok mecénás te­vékenysége. művészetet megszerettető közművelő­dési munkája nem a rivali­zálás, a kicsinyes féltékeny­ség jegyében zajlik. Az egységes cél vezérelte, ösz­tönző erejű vetélkedésre van szükség: a feladat — szo­cialista kultúránk teljességé­nek a megteremtése — mondta Molnár Ferenc. Díjkiosztó ünnepséggel folytatódott a megnyitó. A Killián György Ifjúsági és Üttörő-művelödesi Központ­ban Sugár Imre. a megyei tanács elnöke átadta „A du­nántúli művészetért” érmet — a Borsos Miklós készítet­te plakettet — Giczy János festőművésznek. A Művé­szeti Alap díját Halász Ká­roly grafikusművésznek ítél­ték. Heten részesültek nivó- díjban: Bartlia László festő­művész. Bors István szob­rászművész, Csiszár Elek festőművész, Erdős János festőművész, R. Füzesi Zsu­zsanna keramikusművész, Szekeres Emil festőművész és Valkó László grafikus- művész. Kaposvár új kiállítótermé­ben. a Rákóczi téri Városi Galériában Bernáth Aurél müveiből rendeztek állandó bemutatót. A három terem­ben megyénk szülöttének azok a művei láthatók, ame­lyeket eddig közgyűjtemé­nyünkben őriztünk, illetve Somogy ajándékba kapott. Horváth György. a Műve­lődési Minisztérium képző­művészeti osztályának veze­tője szólt Bernáth művésze­téről ; kiemelte, hogy a mes­ter festményei a magyar művészet történetét is el­mondják. Délután tartalmas — és egyben kezdeményező szán­dékú — tanácskozást tar­tottak a dunántúli művészeti telepekről. A mintegy tíz­éves mozgalom története alapján — hangzott el —új korszak áll a múvésztelepek előtt. Schrammel Imre be­vezető előadásában utalt arra. hogy a művésztelepek létrejöttükkel a művészeti képzés fogyatékosságait is hivatottak fölszámolni, ugyanakkor tág teret adnak ezek a közösségi telepek a kísérletezésnek is. Rideg Gábor, a Művészet főszer­kesztője korreferátumában arra keresett választ, mi­ként lehet megújítani a múvésztelepi tevékenysé­get. Nagyatádi, győri, zala­egerszegi, siklósi, villányi, velemi tapasztalatok egészí­tették ki a tanácskozás té­máját. Horányi Barna SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents