Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-29 / 228. szám
* Megyei labdarúgó-bajnokság Marcali siker Boglárlellén VB KM Vasas—Agráría SE 3:1 (2:1) Toponár, 150 néző. V.: Varga. Vasas: Oláh — Horváth (Párét), Pataki. Visenyci, Fcke'r. Kovács, Fábián, S/alai, Pintér (Hideg), Borbély, Várnai. Edző: Fülöp János. Agráría: Géc/i (Varga) — Nagy, Farkas, Tóth L., Kulcsár. Tóth J., Németh, Baksa. S/alai, Urbán, Dómján (Tanító). Edző: Szabó László. Góllövök: Fábián Hideg. Várnai illetve Nagy 11-es- ből. Jók: Pataki. Fekete, Fábián, illetve Nagy, Baksa. Szalai. Agráría SE ifi—Vasas ifi 0:0 Szabó László Marcali VSE—Boglárlelle SE 3:0 (1:0) Boglárlelle, 400 néző. V.: Laskai. Marcali: Szigetvári — Bálint, Hajdú I., Ilia. Beck, Héder, Luka, Hajdú II., Tombor, Guri- cza, Gyurka. Edző: Sándor Imre. Boglárlelle: Both — Bolla, Kékesi, Berdán (Kabát), Gróf, Kiss, Riba, Milosákovics (Horváth), Pápai, Basics, Pusztai. Edző: Papp Gyula. Góllövők: Gyurka (2), Izsák. Jók: Héder a mezőny * legjobbja. Gyurka, Luka, illetve, Both, Kiss. Boglárlelle ifi—Marcali ifi 3:2 Hűvösvölgyi Péter Nagyatád—Korád 5:1 (2:1) Karád, 150 néző. V.: Ducsai. Nagyatád: Beck — Papit**, Varga, Krafft, Hoffmann, Bre- zovszki. Simon (Kovács L.), Se- gesdi, Kiss, Kovács J. (Csikós), Mohácsi. Edző: Púk** János. Karád: Keresztes — EHenber- ger, Kovacsik, Komáromi L, Komáromi Balogh, Horváth, Androaovlcs fBuzsáki), Németh, Leans, Károlyi (Baranyai^ Kdaé: Tscheppen György. Góllövők: Kővé« J- (39, Mohácsi (TI Kis«, Sietve .Horváth 11 -énből. Jók-. Kováé* J„ Mohácsi. Varga, Beck, lHetve NéneA. Nagyatád ifi—Karói ifi i* Cnerfjó—IC CswMit fcl CsrtPBá. M nésfc Dunkler, var. A., Máté, Merik, Horváth K. teánk), MM, BoSnHbr (Sárkány). Horváth A, Bntt. MekL FM: Kerne) Foren«. K. Kn- rtásr; Rakatra — Tiiiátil, Küher. Jeoert, MDe, Pintér, hMr, Rám) re, Qresmriex. Beneotk (Donár), Tmr* (Okies. Kdaü: Zeirat Kálmán OóBövők: HoreMi K_ Hec▼áth A„ illetve Cregoricr- Jók: Üst, Mód, Elekt, illetve Küher. Bácsié«. Greguriez. C.mtvó tfi—K. Gaeiéta Wl 1:1 Szón* SZ—Titb 2d (l:t) Tas zár, 150 néző. Férge r. S/Snri SF: l>áne. — MMtvt, Muri. Dcbyty, Brunner, Samu (Hódi), Kiss J„ Mészáros, Kántor. Ho.szár. Czimmermann. Kd- ro: Balogh László. Tab: Kim — Roirherl Vendl, Kurorr, Né- nirth, Szényl (MajKó), Kovács, Llreich, Balázs, Reichert 3., Hoppár. Edző: Puha József. Góllövők: Huszár, Kántor, illetve Balázs. Jók: Huszár, Hadaró, Debyty, Mészáros, Labdarúgó NB I A labdarúgó NB I-ben vasárnap játszották le a Megyeri úton az Üjpesti Dózsa—Rába ETO mérkőzést, s * az újpestiek 2:l-es félidő után 3:l-re nyertek. GóllöKiss, illetve Szentes. Ezzel a győzelmével az Újpest a bajnoki táblázat rótt. élére ug^ 1. Ü. Dózsa 7 4 2 1 12- 6 1« 2. Bp. Honvéd 7 4 2 1 14- 9 10 3. Csepel 7 4 2 1 8- 7 10 4. Haladás 7 4 1 2 15- » 9 5. TBSC 7 2 2 1 15-12 9 6. Videoton 7 3 2 2 14- 9 8 7. Rába ETO 7 4 — 3 20-18 * 8. NYVSSC 7 3 2 2 7-7 8 9. özd 7 2 i r, 17-12 7 10. Vasas 7 2 3 2 14-12 7 11. FTC 7 3 1 3 15-14 7 12. Békéscsaba 7 3 13 13-13 7 12. PMSC 7 3 1 3 9-9 7 14. DVTK 7 2 2 3 8-11 fi 15. ZTE 7 2 2 3 6-10 6 16. DMVSC 6 1 1 4 9-14 3 17. Volán SC 6 — 24 5-13 2 IS. SZEOL AR 7-------7 3-19 — A Volán SC-DMVSC mérköilletve Reichert J., Reichert Z. Tab ifi—Rákóczi III. ifi 1:0 Németi Péter Balatoni: eresztúr—K. Közlekedési SE 2:0 (1:0) Kaposvár. 150 néző: V.: Pesti Cs. BalatonVereszlür: Takács (Nemes) — Bakos. Finc/a, Börczi, Buxbaum I.. Varira I.. Kozma, Gaál, Varga IL. Kristóf, Rux- baum II. (Ángyán). Edző: Szabó Zoltán. K. KSH: Szalai — Zeíend. Alex*. Csörsz, Szita. IVeininger, Sz»*nka. Sturm, Szilvás (Sleininge»’), Papp S., Pal- kovies (Pápai). Edző: Angyal István. Góllövők: Kristóf, Varga II. Jók: Varga II. a mezőny legjobbja. Börczi. Varga I., illetve Zelend. Szita. K. KSE ifi—Balatonkeresz- túr ifi 2:2 Szántó László Kéthely—Fonyód 1:1 (1:0) Kéthely, 200 néző. V.: Szabó T. Kéthely: Varga — Sípos. Berta, Csonka, Fekete, Iván, Mohr, Turcsi, Tanai Gy., Dákai, Micsoda (Tanai I.). Edző: Németh Lajos. Fonyód: Fenyvesi — Borié. Kenéz, Vázsonyi, Zámbori, Gyökeres (Pető), Pasztusics (Krokovics). Biczó, Pernecz, Ható, Vass. Edző: dr. Vida János. Góllövők: Mohr, illetve Pető. Jók: Fekete, Berta, illetve a Fonyódból senki. Kiállítva Iván a 70. percben után rúgásért. Fonyód ifi—Kéthely ifi 2:1 Sipo« László Kadarkút—Kaposgép VL 4:4 (0:1) Kadarkút. 200 néző. V.: Kercza. Kadarkút: Turmann — Németh (Púpos I..), Kereső, löki. Nagy J., Rác/, Jakab, Szigeti G., Szigeti Cs.. Hosszú, Matán. Edző: Matán József. Kaposgép: Czei- hert — Márton, Solymosi (Szalai), Harms/., Nagy, Varga, Balogh, Weber, Pintér, Duschák. Bagladi: Edző: Duschák István. Góllövök: Matán (2). Szigeti Cs. (2), illetve Bagladi (2), Hanusz, Pintér. Jók: Szigeti Cs.. Rác/.. Hosszú, illetve Pintér, Varga. Bagladi. Kadarkút ifi—Kaposgép VL ifi 2:0 Matán József A forduló válogatottja: Beck (Nagyatád) — Hadaró (Szönyi SE). Pataki (Vasas). Fekete (Kéthely), Héder (Marcali). Kovács .1. (Nagyatád). Szigeti Cs. (Kadarkút) Huszár (Szönyi SE), Gyurka (Márcali), Varga II. (Ba- latonkeresztúr), Pintér (Kaposgép VL). 1. Nagyatád 7 7 2t- 4 14 2. Tab 7 5 — 2 17- 9 10 3. VBKM Vasa« 7 5 — 2 14-13 10 4. Boglárlelle 7 4 1 2 21-11 9 5. Csurgó 7 4 1 2 12-13 9 ti. Mareali 7 4 — 3 18-11 8 7.Kaposgép VL 7 3 2 2 14-15 % 8. B.-keresztúr 7 3 1 3 18-16 9. Kadarkút T 2 3 2 15-16 7 1«. Szönyi SE 7 2 2 3 10-13 6 11. Fonyód 7 2 2 3 6-10 6 12. K. Gazdára 6 2 1 3 10-11 13. Kéthely 7 1 2 4 10-14 4 14. Karád 7 2 — 5 9-17 4 15. Agrária !WE 6 1 1 4 5-17 3 16. K. KSE 7 7 3-17 — Karpov az esélyes A ««kk világ érdeklődése mz észak-olaszországi üdülőhely, Merano felé fordul, ahol — ha közbe nem jön RKlaraá váratlan fordulat — október 1-én, csütörtökön az elaő játszmával megkezdődik a Karpov—Korcsnoj sakkvilágbajnoki páros mérkőzés A kiemelkedő jelentőségű kortesemény várható esélyeiről kérdezte az MTI munkatársa a hazai sekkélet néhány reprezentánsát — Kétségtelenül Karpov az esélyesebb — vélekedett Ribli Zottan nemzetközi nagymester. — Egyenletesebbek és jobbak m a versenyeredményei. míg Kores- noj teljesítménye erősen ingadozott az utóbbi időben. — Ügy tűnik, hogy Karpov most sokkal jobb formában van, mint ha rom évvel ezelőtt — mondta az idei szu per bajnokság legnagyobb meglepetését okozó Faragó Iván nagymester, aki Portisch Lajossal azonos pontszámot éléivé lett ezüstérmes. — Ezt elsősorban a moszkvai torna játszma- anyagára alapozva állapíthatjuk meg: — Izgalmas mérkőzést várok, amelyen a küzdő felek tudásszintjének ismeretében nem lehet vitás Karpov végső sikere — fogalmazta meg a lényeget Adorján András nagymester, aki szintén eljutott a világbajnok -jelöltsegi g. Megnyílt a IV. dunántúli tárlat Tanácskozás a művószieJepekröl A képzőművészeti világhét hazai eseménysorozatának kiemelkedő rendezvénye volt a Kaposváron vasárnap megnyílt IV. dunántúli tárlat és a művésztelepi mozgalom helyzetét föltárá tanácsko zás. A megyeszékhely új kiállítóteremmel gyarapodott, a múzeumi és műemléki hónap megyei megnyitóján átadták a Városi Galériát, ahol Ber- náth Aurél állondó kiállítása látható. Eseménydús és látnivalókban gazdag volt a vasárnap délelőtt Kaposváron. A Somogyi Képtárban megnyílt a IV. dunántúli tárlat. Az alkotások sokasága miatt a Killián György Ifjúsági és Űttörő-művelődési Központot is birtokba vették a rendezők. A nagy érdeklődéssel kísért megnyitón részt vett Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára, a vendégeket Sugár Imre, a megyei tanács elnöke köszöntötte. — A Művelődési Minisztérium, a Művészeti Alap és a Magyar Képzőművészek Szövetsége déldunántúli területi szervezetének támogatásával létrehívott IV. dunántúli tárlat ÉLÓ TÖRTÉNELEM Súlyos ellentmondások kora rést »/«.pcemher le. »-a* tabunak Ha a mai ötvenesíket vagy a még idősebbeket kérdezik gyermekeik, fiatalabb társaik történelmünk 1949—56 közötti szakaszáról, a válasz rendszerint hosszas gondolkodás után formálódik. És nem mindig elégítik ki az ifjabb nemzedék tudásvágyát az egyéni visszaemlékezések, sőt a történelemkönyvek sem. Az egymásnak ellentmondó jelenségék és azok okai nehezen illeszkednek be történelmi gondolkodásukba. Egymást követik a „miért ?”-ek, bármilyen szálon indulunk is el a társadalmi, politikai folyamatok magyarázatában. Erről a rövid, de szocialista építésünk számára oly fontos időszakról kinek-ki- nek más jut az eszébe. A háziasszony azt mondja — Édes fiam, kenyeret sem tudtunk adni a szátokba eleget. Verekedtünk érte a bőit előtt, sorbanállva. — A falusi gazdálkodó: — Lesöpörték a padlást, még a vetőmagot is elvitték. 53-ban könnyebb lett. — Üzemi munkás: — Néhány sztahanovistának különleges körülményeket teremtettek a sok száz százalékos túlteljesítéshez, aztan ehhez szabták a normákat. — Falusi tanácselnök: — Rettegtünk a járási, megyei vezetőktől. Nem ismertek irgalmat, amikor a Joeszolgaitatasi tervet kellett teljesíteni. — Az egykori diák: — Mindig kivonultunk, morgalmi indulókat énekeltünk, valami mellett vagy ellen tüntettünk. — És hadd álljon itt két somogyi visszaemlékezés is. A Pusztakovácsihoz tartozó Kürtöspusztán gazdálkodó tsz egyik alapító tagja: — 51-ben úgy tudtunk elindulni aratni, hogy az elnök föllkerekedett némi zsírt szerezni. Évekig csak vergődtünk. — A kaposvári textilművek nyugdíjasa: — A fonoda felépítése nekünk az életet jelentette. Rendszeres munkát, biztos kenyeret nekem és a férjemnek. Igen, lelkesedés és kétség- beesés, bizakodás és aggódás, alkotás és rombolás, hangzatos szavak és felemás tettek, fölemelő sikerek és tragikus bukások, lázas építőmunka és hidegháborús feszültség, röpítő vágyálmok és porig sújtó valóság kiáltó ellentmondásai között telt el az az időszak, amelyet jól, a marxizmus—len in izmus szellemében felhasználva, népünk csodákat művelhetett volna a szocialista társadalom építésében. Hiszen a hibák sokasága ellenére is igen jelentős eredményeket értünk el: új városok, gyárak épülték, munkások és parasztok gyerekei népesítették be az iskolákat — hogy csak a legfontosabb vívmányokra utaljak. De sokkal messzebbre juthattunk volna! A legfőbb politikai erő, a kommunista párt azonban csak nyilatkozataiban volt egységes. Irányító szerveiben frakcióharc dúlt, a személyi kultusz törvénysértései illetve a szektás és a revizionista csoport közötti áldatlan és elvtelen küzdelmek kedvező feltételeket kínáltak a rendszer belső és külső ellenségének. És ők nem is voltak restek, kihasználták a Vezetés gyengeségét, bizonytalanságát, az ebből származó gazdasági hibáikat, illetve a fokozódó elégedetlenséget. Többek között erről is meggyőző adalékokkal szolgált a Kossuth rádió Élő történelem című sorozatának harmadik — szombati — adása. A szerkesztő gondosan válogatta ki a legjellemzőbbeket az események sokaságából, meggyőzően mutatta be a rendelkezésekre álló dokumentumokból a kulcsfontosságú mondatokat tartalmazó részleteket. Biztos kezzel vezetett végig azon a cikcakkos. csúszós lejtőkkel, váratlan kitérőkkel, meredek kapaszkodókkal és alattomos kátyúkkal tarkított úton, amely végül 56 oktoberebe torkollott. P. U a korábbiaknál nagyobb visszhangja talált — állapította meg. Borsos Miklós szobrászművész gazdag és példamutató munkásságát kamarakiállítás villantja föl. A mestert távollétében is köszöntötte hetvenötödik születésnapja alkalmából. Molnár Ferenc, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője méltatta ezután a dunántúli képzőművészek seregszemléjét. — Fél évszázados múltra tekint vissza az a kezdeményezés, amely újjászületett s egy évtizede megteremtődött ez a kiállítási fórum. Kezdetben a törekvés újdonsága biztosította a figyelmet. később a tárlat bebizonyította életképességét, kivívta rangját — mondta Molnár Ferenc. — Ma már joggal állapíthatjuk meg — folytatta •—, hogy képzőművészeti életünk. a megye, Kaposvár is szegényebb lenne e rendezvény nélkül. Köztudott, hogy egy város arculatát nem csupán épületeinek száma, külső megjelenése, útjainak állapota határozza meg; ahhoz, hogy jói érezzük magunkat egy városban — az emberhez méltó élet, anyagi, tárgyi közéleti föltételei mellett — érzékelnünk szükséges a település szellemiségét is. ehhez pedig nem utolsósorban a kulturális élet járulhat hozzá. A magyar városok többsége — még azok is, amelyek történelmüket évszázadokban mérik — éppen az utóbbi évtizedekben, a szocialista építőmunka jegyében vált igazán művészetpártolóvá. A társadalmi fejlődés eredményeképpen jelentkezett az az igény, amely a kultúrát — a művészeteket — a hétköznapok nélkülözhetetlen részévé tette. Több évtizede vallott és gyakorlatban is folyamatosan megvalósított kulturális politikai elvünk, hogy hazánk kultúrájának a fejlődése, a dolgozó emberek szellemi fölemelkedése csak a versenytársak aktiv, művészetet támogató munkájában valósulhat meg. — A szó legnemesebb értelme szerinti versenyre gondolunk, amelyben a megyék. a városok mecénás tevékenysége. művészetet megszerettető közművelődési munkája nem a rivalizálás, a kicsinyes féltékenység jegyében zajlik. Az egységes cél vezérelte, ösztönző erejű vetélkedésre van szükség: a feladat — szocialista kultúránk teljességének a megteremtése — mondta Molnár Ferenc. Díjkiosztó ünnepséggel folytatódott a megnyitó. A Killián György Ifjúsági és Üttörő-művelödesi Központban Sugár Imre. a megyei tanács elnöke átadta „A dunántúli művészetért” érmet — a Borsos Miklós készítette plakettet — Giczy János festőművésznek. A Művészeti Alap díját Halász Károly grafikusművésznek ítélték. Heten részesültek nivó- díjban: Bartlia László festőművész. Bors István szobrászművész, Csiszár Elek festőművész, Erdős János festőművész, R. Füzesi Zsuzsanna keramikusművész, Szekeres Emil festőművész és Valkó László grafikus- művész. Kaposvár új kiállítótermében. a Rákóczi téri Városi Galériában Bernáth Aurél müveiből rendeztek állandó bemutatót. A három teremben megyénk szülöttének azok a művei láthatók, amelyeket eddig közgyűjteményünkben őriztünk, illetve Somogy ajándékba kapott. Horváth György. a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztályának vezetője szólt Bernáth művészetéről ; kiemelte, hogy a mester festményei a magyar művészet történetét is elmondják. Délután tartalmas — és egyben kezdeményező szándékú — tanácskozást tartottak a dunántúli művészeti telepekről. A mintegy tízéves mozgalom története alapján — hangzott el —új korszak áll a múvésztelepek előtt. Schrammel Imre bevezető előadásában utalt arra. hogy a művésztelepek létrejöttükkel a művészeti képzés fogyatékosságait is hivatottak fölszámolni, ugyanakkor tág teret adnak ezek a közösségi telepek a kísérletezésnek is. Rideg Gábor, a Művészet főszerkesztője korreferátumában arra keresett választ, miként lehet megújítani a múvésztelepi tevékenységet. Nagyatádi, győri, zalaegerszegi, siklósi, villányi, velemi tapasztalatok egészítették ki a tanácskozás témáját. Horányi Barna SOMOGYI NÉPLAP