Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-27 / 227. szám

SOMOGYI NÉPLAP Egy NEB-vizsgálat után A lakosság szolgálata Csak huszonöt négyzetméter hiányzik flsztalosműhefy a jegyiroda helyén egyszeri szállításra rendel­jen többet a boltos. Ez nem olyan egyszerű: a szavatos­sági időt be kell tartani. — Mi a megoldás? , Zsibrek Ferenc: — A kis­kereskedők és a húsüzemei; jobb együttműködésére vol-x na szükség. Többek között arra. hogy a gyártók szava­tossági időn belül szállítsa­nak, s az ellátás javításához igénybe kellene /venni a he­lyi gazdaságok segítségét is. A Dél-somogyi Állami Gaz­daság lábcxli húsüzeme ugyanúgy segíthetne, mint a böhönvei téesz vagy a barcsi termelőszövetkezet. Szívesen lesznek partnerek, - hiszen már több üzletbe is szállí­tanak. — A hús mellé kenyér is kell. A jelentésben olvastam, hogy a babócsai és a kutasi pékségek bezárását követő­en számos panasz hangzott el. Végül is; megoldódtak a gondok? gadják ezt a véleményt a népi ellenőrök? Zsibrek Ferenc: — Igaz, hogy elavult a nagyatádi üzem; régiek a gépek, nincs elég munkaerő, s nem min­dig m.egf^elö a liszt. De arról az üzemvezető tehet, hogy kisebb súlyú, agyon- nyomott kenyér kerül az üzletel-:be! Elsősorban a tech­nológiai és a belső fegyel­men kell javítani. — A napokban hiányzott ■ a pultokról az olcsóbb kris­tálycukor, s ezt többen kifo­gásolták. Dénes Zoltán: — Nemcsak Nagyatádon volt hiánycikk az olcsó'cukor. Pontosabban: a nagyatádiak néhány üzlet­ben találtak ilyet, de több­nyire hiányzott. A Kaposvá­ri Cukorgyár újra indulásá­val már mindenhová jutott olcsó cukor. Hogy miért -hi­ányzott? A Fűszert tartalé­kai kimerültek. Most volt a befőzések ideje, s a pálinká­Reggel nem kapni jegyet a kaposvári vasútállomáson, mert annyian- állnak a pénz­tárnál: állandósultak a gon­dok a helyjegy körül is. Évek óta vajúdik egy önálló MÁV menetjegyiroda ügye. Máyer József kaposvári ál- lomásíönök mondja: — . Két esztendeje már, hogy eredménytelenül pró­bálkozom a létrehozásával, s elődeim is ezt tették. Elju­tottunk odáig, hogy beleke­rült az új telefonköriyvbe: MÁV városi menetjegyiro­dája, Kaposvár, Honvéd u. 49., telefon: 15-424. Ügy volt, hogy- pár nap múlva költözünk ... Az ügyfél azóta is egy la­kásszövetkezet asztalosmű­helyét találja a megadott cím és telefonszám alatt, mert más kapta meg a Bé­ke—Füredi városrészben az ígért helyiséget. — Árusítanak viszont me­netjegyet az utazási irodák­ban és a Somogy Áruház­ban .. , — A Somogy áruházbeli „asztalt” csak ideiglenes megoldásnak szántuk, hiszen a nagy forgatagban — meg­felelő berendezések hiányá­ban — nem lehet kellő színvonalon az ügyfélforgal­mat lebonyolítani. Az utazá­si irodák viszont kényszerű tehertételnek .tekintik ezt a feladatot, s ezen nem is cso­dálkozom, hiszen csekély haszonnal, rengeteg gor.tical jár, és a munkaerőt is le­köti. Az utazni szándékozó­nak pedig felszámítják a te- lexköllséget még akkor is, ha semmit sem tudtak elin­tézni ... Mi nem kérünk na­gyobb helyiséget, mint amek­kora az én irodám — mutat körbe szobájában az állo- másfónök. Egy olyan he­lyiség keliene nekünk, amit saját pénzen kifesthetünk, bebútorozhatunk, íelszerel- jük a szükséges technikai be­rendezéseket, s természete­sen alkalmazottakat is ' biz­tosítunk. Már kétszer meg­volt rá a pénz. de mindkét­szer visszaküldtem, mert nem használhattuk- fel. Megvannak az egyéb fel­tételei annak, hogy nemzői - közi jegyforgalommal is fog­lalkozzanak, sőt turista sze­relvényeket. irányvonalokat indítsanak. Ez a belföldi és a. külföldi turizmust egy­aránt segítő vállalkozás len­ne A lehetőségek tehát na­gyok, csak a legfontosabb előfeltétel hiányzik: az a huszonöt négyzetméter alap- területű iroda a városban, ahol szakemberek állnának az utazók rendelkezésére, és igény szerint vállalnák az ilyen és hasonló megbízá­sok teljesítését. K. Zs. A Barcs és Vidéké Áfész , szerződéses üzemeltetésre t Dénes Zoltán: — Sajnos nem. Azóta is többször hang­zott el panasz például a há­romfaiak részéről. Hiányol­ják a jó kenyeret. — Csak Háromfán? Dénes Zoltán: — Hián/zík a jó kenyér Inkéről, Csurgó­ról, Somogybükkösdről, So- mogyudvarhelyről, és Nagy­atádról is. Nem megfelelő a kenyér minősége, a szállítás során összenyomják, és gyak­ran súlyuk is kisebb. Az Atád Áruházban négy ke­nyeret lemértünkaz egyik 1,82, a másik 1,65, a harma­dik szintén 1,82, a negyedik pedig 1,78 kiló volt. — A nagyatádi üzem veze­tője szerint pékségük régen elavult. Lényegesen kisebb kapacitásra tervezték, mint amennyi kenyeret ,, sülniük kell. A liszt minősége sem felel meg a 'szabványnak; olyan örlerhéhnyeh kell dol­gozniuk. amilyenből nem le­het jó kenyeret sütni. Elfő­nek való cefrébe is vitték, meg a közelgő szüretre. —- A boltosok vétlenek abban, hogy néha berzenked­ve távozunk egyik-másik üzletből? Zsibrek Ferenc: — A vizs­gálatok során négy súlyo­sabb visszaélést láttunk. Ko- • molyabb bírságot kellett ki­szabni, Az egyik vétkes el­adó például háromezer fo­rintot fizetett, a többiek 1800, illetve 2500—2500 forintot. Az említett gondok egyéb­ként csak a járás vagy az ellátás egy-egy területére vonatkoznak. Ha vannak is hiányosságok, az ellátás alapjában jó. Arra ezután is figyelünk. Novemberben újabb összegező jelentést készítünk. Szeretnénk, ha a ; kiskereskedőket .és a nagy­kereskedelmi vállalatok, il­letve a gyártó üzemek képvi­selőit kerékasztalhoz ültet­hetnénk. hogy a vitás kér­dések orvoslásával segítsük a járás és Nagyatád ellátását. N. J. Ifjúsági fórumok a fejlesztési tervről A marcali városi KISZ- bizottságon Gelencsér Margit titkárral a rendezvények naptárát lapoztuk át. — Milyen programokat ajánl az ifjúsági szövetség a helyi fiataloknak? — Pénteken tartottuk a propagandista konferenciát; ez egyben a városi politikai képzési év indítása is. Azok a fiatalok vettek részt ezen, akik nem voltak nyári föl­készítő táborban, valamint a középiskolások. A propagan- distaklúbot a járási K1SZ- bizottsággal közösen szervez­zük meg. Szeptember 29-én honvédelmi nap lesz a vá­rosban: az úttörők az „egy napig katona voltam" akció keretében ismerkednek a ka­tonai pályával, a középisko­lások es az alapszervezetek laktanyalátogatáson vesznek részt. — Marcaliban tartják a pályaválasztási hetek meg­nyitóját. — A pályaválasztási hetek­kel egy időben kezdődik az ifjúmunkás és szakmunkás­tanuló-napok rendezvényso­rozata, ennek keretében kő­műves, nőiszabó-, és vasas szakmákban tartunk szak­mai-politikai vetélkedőket. Október 19—25. között zaj­lanak le a tavaly alapított kispályás labdarúgó-kupa mérkőzései és a középisko­lák sportvetélkedői. A fiata­lok figyelme most természe­tesen. az ifjúsági parlamen­tekre fordul; jól működnek az ifjúsági vitakörök is. A téli hónapokra egy nagysza­bású műveltségi vetélkedőt terveztünk a különböző la­kóterületek és a városhoz tartozó kis falvak részvételé­vel. Ennek egyik fő szerve­zője a városi tanács KISZ- alapszervezete lesz, s fel­használjuk a művelődési ház új szabadidős klubját is. Uj forma az ifjúsági szö­vetségben az ifjúsági fórum, amit városrészenként szer­veznek meg, s a VI. ötéves terv helyi fejlesztési tervét ismertetik a fiatalokkal. Somogy — számokban Megjelent a megye sta­tisztikai évkönyve. Az 1980- as adatokat tartalmazó kiad­vány nélkülözhetetlen se­gédeszköze a gazdaságpoliti­kával foglalkozóknak, de ér­demes tallózni benne azok­nak is, akik érdeklődnek megyénk helyzete, a somogyi gazdaság eredményei iránt. Az adatok szerint tavaly folytatódott a megye népes­ségének 1978-ban megkezdő­dött lassú fogyása. Somogy­bán 359 700 ember él: az ország lakóinak 3,4 százalé­ka. A megyeszékhelyre 2119- en költöztek állandó lakó­ként és 1281-en jelentkeztek ki. Barcs lakóinak száma 47-tel, Marcalié 25-tel, Nagy­atádé 150-nel, Siófoké pedig 469-cel nőtt. A községekben 1368-cal csökkent a lakók száma. A csökkenés a ka­posvári járásban volt a leg­nagyobb: 458-an költöztek el. A lakóhelyváltoztatás in­dokai között leggyakrabban a munkavégzés szerepel. A megyéből összesen tavaly ló 253-an ideiglepc.scn vagy véglegesen: a legtöbben Bu­dapestet jelölték meg új la­kóhelyüknek. Tallózzunk tovább a szám­sorok között! Tavaly az or­szág foglalkoztatottjainak 2,2 százaléka dolgozott Somogy­bán és itt használták föl a villamosenergia egy .százalé­kát, Ebben a megyében ál­lították elő a pamutíonal 16,4 és a varrócérna 56,6 százalékát. Száz gyerek kö­zül huszonkettőnek Somogy­bán varrtak kabátot, és minden ezer olajkályhából 947-et is itt készítenek. S végül a „leg”-ek közül néhány, a több mint négy­száz oldalas számsorból. A megye legkisebb települése továbbra is a Zselic domb­jai közé ékelődött Falca: 93 ember él itt. Csak egy pici­vel nagyobb nála a Tab melletti Kara, ahol 98-au él­tek tavaly. — Festőművész szerettem volna lenni — mondja. — Ezt idézik a falon levő ké­pek. Az a fekvő róka pél­dául 1928-ban készült — mutat egy megbámult olaj- festményre. Családunk anya­gi lehetőségei azonban nem tették lehetővé, hogy elvé­gezzem az akadémiát. Gaz­datiszt lettem, nagy nehéz­ségek árán. Egy évig taní- tósKodtam is... Tetszett a gazdálkodás, mindig is ér­dekeltek az állatok, a . növé­nyek. Sokat dolgoztam, de ezt nem panaszként mon­dom; repesett az ember szí­ve, mikor látta a munkája eredményét. Igaz, anyagi ha­szon nem nagyon volt belő­le, nem sokat fizettek a mágnások. Puskát, lovat kap­tunk, a külsőségekre sokat adtak, de pénzt nemigen lát­tunk. A felszabadulás . után folytattam a mesterségét, annyi volt a különbség, hogy akkor már agronómusnak tituláltak bennünket. Vala­hogy mindig úgy alakult a dolog, hogy a legnehezebb helyekre kerültem, mindig rendbe kellett volna tenni valamit. Nem mondom, elis­merték a munkámat, ezt bi­zonyítja az a hat oklevél is, amit kiváló munkáért kap­tam. Büszke vagyok rá máig, de most már valahogy nem tudok örülni neki. Így, ágy­hoz kötve nem élet az élet... Legjobb lenne már alulról szagolni az ibolyát. Elhallgat, tűnődik, aztán mosoly ül az arcára. Jóked­ve azonban erőltetettnek hat. — Hogyan telnek a nap­jai? — Lassan. Amíg jó volt, a látásom, lekötöttek a köny­vek. Nagyon szerettem ol­vasni. De most már lél órá­nál nem tudom tovább néz­ni a betűket, könnyezik a szemem. Amikor ágynak es­tem, elkezdtem egy sertéste­nyésztési szakkönyv írását, de léibe kellett hagynom... < Ez már sosem készül el. Kint a kertben néhány lej vörös káposzta, elsárgult ku­korica és egy csomó virág. Sok közöttük a teljesen el­hervadt. — Valamikor ebből egészí­tettem ki a nyugdíjamat, szép nagy csokrokat hord­tam a vendéglőkbe. De most mar ezt sem tudom csinál­ni; nem vagyok képes jár­ni. — A régi idők gyakran eszébe jutnak-e? — Sokat gondolok vissza a fiatalságomra. Persze azt már nem lehet visszahozni. Mit csináljak, beletörődöm abba, ami van. Az ünnepet azok a napok jelentik számára, amikor meglátogatja valaki. L. J. meghirdeti alábbi üzleteit: Barcs, Széchenyi u. 26. alatt lévő ' 53. számú és Barcs, Bajcsy-Zsilinszky u. alatt lévő 54. számú zöldség-gyümölcsboltjait 1982 január 1-től 1984. december 31-ig terjedő időszakra. A pályázatot 1981. október 15-ig kell írásban benyújtani az áfész központi irodájába, Barcs, Széchenyi u. 12. A versenytárgyalást 1981. október 20-án, 8 óra 30 perckor tartjuk az áfész tanácstermében, a fenti cím alatt. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást személyesen vagy írásban, a fenti címen Gib izet' József főkönyvelő ad. Telelőn: Barcs 36. (50878) I. iá V annak olyan. témák, amelyek egy-egy , vizsgálat után sem kerülhetnek le a népi ellenőrzési bizottságok napirendjéről Ilyen például a lakosság áruellátása. Ál­landó figyelmet érdemel! Az 1979. július 2,'i-i árrendezés óta a népi ellenőrük Nagy­atádon is megkülönböztetett érdeklődéssel kísérik nyo­mon a város és a járás la­kosságának áruellátását, ta­pasztalataikat rendszeresen összegezik és nyilvánosságra hozzak. Legutóbbi megálla­pításaikról, Zsibrek Ferenc­cel, a bizottság elnökével és Dénes Zoltánnal, a kereske­delmi szakcsoport vezetőjé­vel beszélgettünk. — A legutóbbi összegezés óta hogyan változott a vá­ros és a járás kereskedelmi hálózata? Zsibrek Ferenc: — Űj vas-műszaki boltot avattak Csurgón, ruházati és ABC- üzletek nyíltak. Korszerűsí­tették a szaküzletek egy ré­szét; több helyen új húsda­ráló gépeket, kávéőrlőket, pénztárgépeket es hűtőbe­rendezéseket szereltek föl. — Volt-e változás az el­látásban? Dénes Zoltán: — Az alap­vető élelmiszerekből igé­nyük szerint válogathatnak a vásárlók. De gondjainkat se hallgathatjuk el: a leg­több üzletbe hetenként egyszer, jobb esetben két­szer szállítanak húst. Hiába rendelne többször is az üz­letvezető. a húsipar nem en­ged többszöri szállítást. S nemcsak ez a% baj: sokszor az is kevés, ami a húsüze­mekből a boltokba kerül. Az áfész példáját említem: a héten 2600 kiló tőkehúst rendeltünk, de jó. ha 2000 kilót kapunk. A vörös áru­ból, azaz a felvágottból sincs mindig elcg. Különö­sen gond ez a kisebb telepü­léseken, ott a ritka szállítás miatt rendszerint nincs lel­vágott vagy kicsi a válasz­ték. Mondhatná bárki, hogy Gyula bácsi ünnepei Egy csokor őszirózsa be- főttesüvegbe állítva a zo­máncozott kályha tetején, el­nagyolt ecsetvonásokkal fes­tett képek a falon és egy paksaméta régebbi kiadású mezőgazdasági szakkönyv- az éjjeliszekrényen ... Németh Gyula hat eve ágyhoz kötött beteg. Akkor érte a baleset a most 76 éves férfit; kő­falnak szorította egy fordu­ló gépkocsi. Combnyaktörés­sel szállították kórházba. Az­óta kétszer operálták, fém­kapcsokkal fogták össze az orvosok a nehezen összefor­ró csontokat. Az idős ember szervezete azonban nehezen viseli az idegen anyagot. Legföljebb egy-egy órára tudja elhagjmi az ágyat, ak­kor is két bot vagy mankó segítségével. Egyedül él Kaposváron, egy Kölcsey utcai ütött-ko- pott házban. Soha nem nő­sült meg; hozzátartozói pe­dig más megyében élnek. A szomszédok, ismerősök is csak ritkán nyitják rá az ajtót. Varga Péternével, a Ka­posvári Városi Tanács szo­ciális gondozónőjével együtt kerestük föl. Talán ő az egyetlen, aki mindennap meglátogatja. Miközben a gondozónő ellátja napi teen­dőit — takarít, mosogat, "ren­det rak —, mi beszélgetünk. Először a múltat idézzük.

Next

/
Thumbnails
Contents