Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-22 / 222. szám

TERÜLETI BAJNOKSÁG

Két pont a Siófok előnye

A területi labdarúgó-bajnokságban folytatta sikersorozatát a Siófok. A bányász együttes továbbra is veretlen, és miután az üldöző Bonyhád Kaposváron pontot vesztett a Táncsics ellen, előnye két pontra nőtt. A siófokiak fölényét mutatja nagyszerű gólkülönbségük is. A somogyi rangadóra súlyos veresége után összeszedte magát a Barcs, és tíz főre olvadva is legyőzte a Latincát. A Kiss J. SE érzi, hogy nem kevesebb, mint nyolc játékostól kellett a közeli napokban megválnia.

Siófoki Bányász—Paksi SE

3-0 (0-0)

Siófok, 1200 néző. V.:

Tóth I.

Siófok: Horváth II.—Brett- ner, Gulyás, Olajos, Virágh, Karasz, Bódi, Csépán (Zaty- kó), Károlyi, Horváth I., Szabó. Edző: Szőke Miklós.

Bár végig a siófokiak irányították a játékot, mégis csak nehezen tudták feltörni a védekezésre nagy gondot fordító paksi védelmet. Jellemző a mérkőzésre, hogy a vendégek egyszer sem lőttek kapura. A ■ listavezető akciói közül a paksi védők három ízben is a gólvonalról tisztáztak. Góllövők: Károlyi, Olajos, Horváth I. Jók: Olajos, Karasz, Károlyi, Szabó.

Molnár József

Táncsics SE—Bonyhád 0-0

Kaposvár, 400 néző. V-: Sárkány.

Táncsics: Kutast—Rétsági, Czár, Takács, Kiss, Varga (Ambrus), Zsolt, Gajág, Kilo, Pintér, Szanyi (Sztojka). Edző: Tóth József.

A közepes iramú és színvonalú találkozón, a kaposváriak gyámoltalan támadói jóvoltából, ismét a gólhelyzetek egész sorát hagyták kihasználatlanul. A Táncsics mezőfölényben játszott. Jók: Kutasi, Takács, Kiss, Gajág.

Jurák József

Ez a Táncsics (fehérben) támadás is eredménytelen maradt

Boly—Kiss J. SE 4-0 (1-0)

Boly, 500 néző. V.: Lugosi.

Kiss J. SE: Czanka—Bánat, Recska, Molnár, Bö- röcz, Huber, Oberländer (Pékár), Ferenczi, Kádár, Varga, Pál. Edző: Kétszeri Ferenc.

Hatalmas lendülettel kezdett a bólyi csapat, de később kiegyenlítetté vált a játék. Az első gólt .a félidő végén súlyos védelmi hiba előzte meg. Szünet után egy vitatható góllal növelte előnyét a hazai együttes, ez kedvét szegte a kapolyiak- nak. Az összeszokottabb Boly megérdemelten nyert, de a gólkülönbség túlzott. Jók: Huber, Varga.

Kálmán Ferenc

Barcs SC—Latinca SE

2-1 (1-1)

Barcs, 600 néző. V.: Sör.

Barcs: Kólái—Csonka

(Cservölgyi), Racsek, Winkler, Bödő, Fodor, Horváth, Bardek, Kovács I.' (Marinka), Holdosi, Gulyás. Edző: Gibizer József,

Megyei labdarúgó-bajnokság

(Folytatás a 4. oldalról)

Nagyatád—Agrária SE

6-1 (4-0)

Nagyatád, 500 néző. Vezette: Pazaurek.

Nagyatád: Kutnyák — Simon, Rovavs II. (Tátrai), Hoffmann, Segesdi, Kiss (Koszi), Varga, Mohácsi, Kovács I., Krafft, Bre- zovszki. Edző: Fuisz János. Agrária SE: Tanító — Baksa (Nagy), Farkas (Keszlcr), Szabó, Mészáros, Tóth I., Tóth II., Belecz, Doniján, Urbán, Kulcsár. Edző: Szabó László.

Góllövők: Brezovszki (3), Mohácsi (2), Kiss, illetve Mészáros. Jók: Varga, Kovács I., Brezovszki, illetve Tanító, Mészáros, Urbán.

Nagyatád ifi—Agrária ifi 6:1

Harsányi Zoltán

A forduló válogatottja: Keresztes (Karád) — Bodó (Fonyód), Küher (K. Gaz- dász), Riba (Boglárlelle), Harangozó (Vasas), Buxbaum II. (Balatonkeresztúr), Hajdú I. .(Marcali). Balázs (Tab), Kiss S. (Szőnyi SE), Pintér

(Kaposgép VL), Közlekedési SE).

Sturm (K.

1. Nagyatád

6

6

_

_

1

7— 3

12

2. Tab

6

5

—

1

16— 7

10

3. Boglárlelle

6

4

1

1

24— 8

9

4. VB KM Vasas

6

4

—

2

11—12

8

5. Kaposgép

6

3

1

2

10—11

7

6. Csurgó

6

3

1

2

10—12

7

7. Marcali

6

3

—

3

15—11

6

8. Kadarkút

6

2

2

2

11—12

6

í). B.-keresztár

6

2

1

3

16—1«

5

10. K. Ga/.dász

5

2

1

2

9— 9

5

11. Fonyód

6

2

1

3

5— 9

5

12. Karád

6

2

—

4

8—12

1

13. Szőnyi SE

6

1

2

3

8—12

4

14. Kéthely

6

1

1

4

9—13

3

15. Agrária SE

5

1

1

3

4—14

3

16. K. Közi. SE

6 —

6

3—15

—

Még nincs csapat

Mészöly Kálmán a románok ellen még nem döntötte el. milyen alakzatot választ a válogatott csapata számára Lehet ez 4—3—3, de akár 4-—4—2 is. Természetesen a formációnak megfelelően történik meg majd a „sorok” betöltése és éppen ezért hétfőn még nem volt csapata Azt is közölte, hogy a pólyára lépő 11 kijelölésére minden bizonnyal szerda délelőtt kerül majd sor, amikor a külső körülmények mer, tisztázódnak. Végső döntésének meghozatalában re ég az időjárás, a pálya állapota is döntő tényezőnek ■támíthat.

Ma 16.30 órakor 18 játékos repül el Ferihegyről Bukarestbe. tehát a 22-es keretből négyen maradnak itthon, Pillanatnyilag 17 játékos személye biztos, ezek: Katzirz, Mészáros, Martos, búnló, Kerekes, Bálint, Garaba, Tóth, Sallai. Nyilasi, Rab. Csapó. Mülier, Fa'zekas, Törőcsik, Kiss, Bodonyi.

A tizennyolcadik Moldo- ván, Izsó. Esterházy és Kovács közül kerül ki.

A játékosok hangulata egyébként jónak mondható, szeretettel fogadták a külföldről érkezőket, akik hosz- szasan beszámoltak játékostársaiknak a belga, a spanyol, illetve a francia csapatuk legutóbbi mérkőzéséről.

A programnak megfelelően tegnap előbb a tatai tavat futották körül a játékosok, délelőtt folyamatos csoportos foglalkozás volt és délután ismét pályára vonultak a legjobbak. Ma 8 órakor ébresztő, 10 órától 11-ig az utolsó edzés, úgyhogy Bukarestben már nem lesz gyakorlás. 14.30-kor indul a küldöttség Tatáról társasgépkocsin Ferihegyre™

Latinca: Pesti—Pintér,

Varga, Katona, Sas, Satli, Ferenczi, Walter, Pető, Mix- kai, Tóth (Szabó). Edző: Borsfái Géza.

Végig jóiramú küzdelmes mérkőzést vívott a két somogyi csapat. Az első félidő közepén a Barcs jutott vezetéshez, majd a vendégek két perc múlva egyenlítettek. A 44. percben Holdósit a játékvezető ítéletének felülbírálása miatt kiállította. Szünet után fokozódott a küzdelem. A csonka hazai együttes szilárdan védekezett, s a második gólért küzdő Latinca ellen egy ellentámadás során a győztes gólt is megszerezte. Góllövők: Gulyás, Cservölgyi,. illetve Walter. Jók: Racsek, Winkler, Fodor, Gulyás, illetve Varga, Katona, Sas.

Pandur Ferenc

További eredmények: Siklós—Sellye 3-0, PBTC— Kisdorog 0-1, Zsolnay SE— Mázaszászvár 0-2, Tamási— Bátaszék 0-0.

„Nyitott ház” — és a többiek

Népművelők művelője

A bajnokság

átlósa

1. Siófok

6

5

1

—

18—

2

11

2. Bonyhád

6

3

3

—

7—

4

9

3. Siklós

6

3

2

1

8—

4

8

4. Sellye

6

2

3

1

11—

6

7

5. Barcs

6

3

1

2

13—

13

7

6. Tamási

6

2

2

2

8—

5

6

7. Bátaszék

6

2

2

2

5—

8

6

8. M.-szászvár

6

2

1

3

12—

12

5

9. Latinca SE

6

1

3

2

9—

9

5

10. Boly

6

2

1

3

6—

7

5

11. Kisdorog

6

2

1

3

8—

11

5

12. Paks

6

1

3

2

9—

13

5

13. Táncsics SE

6

1

3

2

4—

8

5

14. PBTC

6

1

2

3

4—

7

4

15. Kiss J. SE

6

1

2

3

7—

12

4

16. Zsolnay

6

1

2

3

2—

10

4

A közművelődésben három éve bekövetkezett mennyiségi változásök és az új követelmények szükségessé tették egy olyan intézmény létrehozását, melynek feladata a*z elméleti kutatás, a különböző képzettségű és másmás feltételek között dolgozó népművelők képzése, a „helyszíni tanácsadás”, az amatőrmozgalom irányítása, rendezvények szervezése, kiadványok közrebocsátása, s minden más, ami a Minisztertanács és az akkori Kulturális Minisztérium rendeletéinek vagy ajánlásainak szellemében egy hálózatimódszertani központ feladatkörébe tartozik. 1978 január elsején megkezdte működését az új megyei művelődési központ Kaposváron. Az elképzelés megvalósításának három és fél esztendeje alatt az újszülött óvodás korba lépett, legsajátosabb jellemvonásai kialakultak. Talán nem korai hát megvizsgálnunk, mivé fejlődött a gyermek, mennyire igazolta avagy oszlatta szét szüleinek reményeit!

Az értékelésnek talán a legfontosabb szempontja: hogyan teljesítette az új intézmény azt a feladatát, melyet röviden így fogalmazhatunk meg: hozzájárulni a népművelők szakmai és általános műveltségének, szervezőkészségének javulásához. A megyei művelődési központ több fórumot hozott létre ezzel a céllal. A somogyi népművelők évenként ismétlődő, egyhetes, bentlakásos továbbképzésén alkalmanként hatvanan-hetve- nen vettek részt — tehát megyénk főhivatású népmű- .velőinek átlagosan a fele. Bár a kurzusok hatása egyelőre nem mindenütt mérhető. a vélemények általában elismerőek. A tanfolyamok résztvevői országosan elismert szakemberek előadásait is hallhatták például a gazdaság és a kultúra összefüggéseiről. a művelödéskutatás legfrissebb hazai és külföldi eseményeiről. Ugyanez vonatkozik a hatodik ötéves terv előkészítésére hivatott, az egyszemélyes művelődési otthonok dolgozóinak, vezetőinek tartott továbbképzésekre. Három valóra vált ötlet: a csurgói „nyitott ház”, a siófoki „játszóház” és a marcali információs és szabadidő-központ.

Felemás eredménnyel jártak azok a továbbképzések, melyeket a megyei művelődési központ a somogyi amatőrcsoportok, együttesek, klubok vezetődnek szervezett. Említsük első helyen azokat a két-, hároméves kurzusokat, melyeknek tétje a működési engedély megszerzése. A skála módfelett széles: indítottak tanfolyamokat 'báb-néptánc- és népi díszítőművészeti csoportok, gyermekklubok és gyermekszínpadok, felnőtt színjátszó körök vezetőinek, a lemorzsolódás azónban — egy-két kategória kivételével — jóval nagyobb volt a vártnál, különösen azokban a csoportokban. melyek jórészt a munkahelyükön is elfoglalt pedagógusokból álltak. Több elégedettségre adnak okot, sőt olykor országos visszhangot is előidéztek az amatőröknek szánt „időszakos” továbbképzések és szaktáborok, így a gyermek- és ifjúsági honismereti tábor, a „dudaiskola”, a képzőművészeti tábor. Az itt keletkezett produktumokat és produkciókat — összekötve a kellemest* a hasznossal — nemegyszer a nagyközönségnek is bemutatták. A programok kidolgozásában eredményesen működtek közre annak a nyolc — zömmel művészeti jellegű — szakbizottságnak a tagjai, amelyet a megyei művelődési központ működtet, jórészt nemcsak formálisan. Jó az is, hogy a művészeti szakfelügyeleti rendszer a művelődési központ ellenőrzése alatt működik.

Az intézmény tevékenységének harmadik fontos területe: a szolgáltatás, így a film-, hangszalag- és hanglemeztár fenntartása. A készlet bővítésére ugyan évente több százezer forintot költenek, a választékra nem lehet panasz, s a minőségre sem, a tárolás és a kölcsönzés azonban szinte megoldhatatlan gondjuk. Kellemes kontraszt ehhez képest a szellemi szolgáltatás minősége. A somogyi aprófalvak egyhangú életébe egyre

gyakrabban visznek némi izgalmat azok a művelődési programok, melyeket a megyei intézmény ajánl és gyakran támogat is az Országos Közművelődési Tanács által adományozott keretből. Ide kell sorolnunk, mint meglehetősen új kezdeményezést, a Balatonsze- mesi Postamúzeumban tartott hangversenysorozatot, valamint azokat a rendezvényeket. melyek egyszerre szolgálnak továbbképzésre és közönségcsalogatásra; a balatonföldvári néptáncfesztivált, az igali gyermeknapokat, az idén megkezdett, a gyermekek és a fiatalok mózgósítására szánt, Ha jlik a meggyfa című népzenei versenysorozatot, a megyei klubtalálkozók egész sorát. E „nagyrendezvények” szervezésében a művelődési központ gyakran talált kitűnő partnerre a Hazafias Népfrontban, a pedagógusok szakszervezetében, a megyei múzeumban és más szervekben. Az eredmény- listáról természetesen nem hiányozhatnak a megyei minősítő versenyek, a művészeti szemlék sem.

Akadnak persze árnyoldalak is. Például az, hogy az intézmény többnyire fiatal munkatársainak „tapasztalatkészlete” nincs mindig egyenes arányban tenniaka- rásukkal, s a rutintalanság gyakran nyomot hagy az úgynevezett területi módszertani tevékenységen. a helyi tanácsadások, a községi népművelőkkel folytatott konzultációk minőségén. Nem ad okot melldöngetésre a kaposvári járásban végzett munka sem, holott járási művelődési központ nem lévén, e terület módszertani istápolása is a megyei intézmény feladata. Fontos volna a megyei művelődési központ állandó kiadványának, a halózati-módszertani tájékoztatónak átalakítása, javítása is. S említhetnénk még hiányosságokat. Mindezek ellenére azonban tálán nem sietjük el a megállapítást: az óvodáskorba lépett gyermeket nem érdemes, nem szabad ledobni a Taigetoszról, hiszen életképességét bizonyította.

Lengyel András

s

1

wmony/ Zo/tún

1 .....

?

A

N

1;.

E

1

LH

A

1

.

O

1

M

— Jól van, jól, isten nem ver bottal — mondja a tanár, és közben nagyokat csapkod a mérnök hátára. Az végre abbahagyja a köhögést, állkapcsa ellazul annyira, hogy szájából ki tudja ejteni az öblös poharat, ami az asztal sarkának koccan, s onnan két darabban esik a szőnyegre. Kar- dosné rémülten néz a törött pohár után, majd kínos mosolyba merevedik, s ettől a tanárból robban ki a nevetés. De annyira, hogy amikor leguggol a cserepekért, nem tud megállni a sarkain, hanem hátra gurul, s elfekszik a szőnyegen. Ott rázza tovább a fékevesztett röhögés, hanyattfekve, már a könnyei is csorognak, s maga sem érti, hogy miért, nem bírja abbahagyni ezt az idét- lenséget. Talán a mai nap lótás-futása. idegességei és feszültségei jönnek ki most belőle.

— Jézusom, mit fog szólni az édesapám?! — sápad el Kardosné —, ha meglátja, hogy eltörtünk egyet a készletből! Abból, amit tőle kaptunk pont most, a házassági évfordulónkra. Hát tudod, Janikám, hogy ő is

csak nemrégen kapta egy

svájci vezérigazgatótól ge- schenkbe. Ennek igazi ezüst a talpa!

— Igazi ezüst vezérigazgatót geschenkbe! — csapkodja most már térdeit is

a tanár, miközben még mindig a szőnyegen fekszik. — Józsikám, akkor harapj már el még egyet, ha ez egy igazi svájci geschenk!

Erre aztán a két asszonyból is felgurgulázik a nevetés, amitől Kardosné kis híján komolyan megsértődik.

— Olyan hülyék vagytok, igazán! Hát most mi van ezen nevetnivaló? Amikor tényleg a svájci vezérigazgatótól kapta az apukám!

— Hagyd már abba, fiam! — szól a fo'tós a feleségére. — Hát nem veszed

észre, hogy mindenki kiröhög a hülyeségeid miatt?! Szokj már le erről az „apukám így, az én apukám

úgy”-féle szövegről! Úgy viselkedsz, mint az óvodás! „Az én apukám messzebbre tud pisilni, bee!”

— Te csak ne merészelj

így beszélni az én szüléimről, Janikám, jó?! Nagyon szépen megkérlek! Te nagyon j<5J tudod, hogy mi

mindent köszönhetsz nekik! Mert az én szüleim, akik...

A fotós, ahogy mondani szokták, erre már felkapja a vizet, semmi nem idegesíti jobban, mint amikor azt kell hallania, hogy hány inget vagy nyakkendőt kapott az apósától, s most olyan hirtelen fordul szembe a feleségével, hogy az szokása ellenére félbehagyja a megkezdett mondatot.

— Na mi van, most családi veszekedésre hívtatok meg bennünket? — kérdezi a tanár felülve, de még mindig a szőnyegen. — És különben is, hol van a teám?I

— És a konyakom?! — toldja meg a tanárnő. — Egy ilyen kis műveszekedéssel csak ne akarjátok elterelni a figyelmet a konyakról! Vagy lesz pia, vagy egy szót se beszélhettek ma a síelésről! Na. választhattok!

— Igaz is, hat nem a síszállást kell megbeszélnünk?

— Úristen! Már megint a síelés! — sóhajt fel nevetve Anna. —Hát erről nem volt szó. Jóska! Szóval te ezért cipeltél ide. Ha tudom, át se jövök. Előttem többet nem beszélhettek síelésről! Én januárig meg fogok őrülni a ti sítudásotoktól, ha már szeptember közepén elkezditek megtárgyalni. Az.r tán majd úgy csúsztok le egy vacak kis buckáról, mintha betojtatok volna, vágj' görögdinnye lenne a lábatok között!

Ezen Anna, a tanárnő is csúfondárosan felnevet.

— Ti csak hallgassatok — feleli Kardos lecsillapodva —, majd csak akkor kritizálhattofc bennünket, ha egyszer ti is fölcsatoltok egy lécet. De amíg csak homa- máskodtok a felvonó aljában, addig ne cikizzétek a jövő síbajnokait

Ezzel aztán helyreáll a rend, elhelyezkednek a szivacsbetétes ülőgarnitúrán, a dohányzóasztal körül, s Kardosné kissé körülményesen előadja, hogy mit írt Kamzikovánaik Nizna Borára. Kellene három szoba kilenc fő részére, január 3- tól 10-ig. S lehetőleg a tavalyi árakon..

30.

A síelés az utóbbi négyöt évben vált járványszerű divattá Magyarországon. De minthogy hó és síelésre alkalmas terep az utóbbi négy-öt évben sem lett több, mint korábban volt, így ennek a mindinkább státusszimbólummá váló divatnak vagy szenvedélynek is elsősorban gazdasági okai vannak. Mert meg kell venni a sífelszerelést, aztán ha már kiadott érte annyi pénzt az ember, akkor azt ki is akarja használni. Vagyis nem elég csak a hétvégeken síelni, ki kell venni legalább egy hét szabadságot.- (Folytatjuk.)

/