Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-22 / 222. szám
Hétmillió forintot visszakapott a vevő Zsebre megy otthon is, a szövetkezetben is KATONÁK A TSZ-BEN Az ár mai gazdasági körülményeink között az egyik kulcsszó. A dolgok és a szolgáltatások árának kialakítása, alkalmazása és ellenőrzé- / se 1980. január elseje óta gyökeresen más szemléletet követel, mint az ezt megelőző években. Az ipari szövetkezetek ezzel kapcsolatos munkájáról, a 'fogyasztói szolgáltatások árainak kialakításáról és az ellenőrzési tapasztalatokról kérdeztük Mike Ferencet, a Somogy megyei Tanács ipari osztályának csoportvezetőjét. — Nagyon fontos, hogy a nyereségmaximálást vállalati-szövetkezeti kategóriaként kezelik —■ mondta Miké Ferenc. — 1980 előtt a szövetkezetek többségében hajlamosak voltak arra, hogy csupán termékekben vagy tevékenységekben gondolkodjanak. Hiányzott az átfogó értékelés, és gyenge volt a belső elemző munka. Ha jó volt a műszaki gárda, akkor a fejlesztési intézkedések is azok voltak, viszont hiányosságok keletkeztek a gazdaságosság vizsgálatában. így aránytalanságok jöttek létre a tevékenységek és fejlesztések között. Előrelépésnek tartom, hogy azok a szövetkezetek, amelyek a versenyár kategóriában kalkulálnak, a nyereség szempontjából alakítják ki árpolitikájukat. Ezért a műszaki és a gazdasági szakembereknek feltétlenül együtt kell működniük. Ezek a következtetések azonban nemcsak a versenyárakkal dolgozó , szövetkezetekre érvényesek, hanem az arányos árképzést követőkre is. Ma valóban elmondhatjuk, hogy ha valaki csak termékben vagy tevékenységben gondolkodik, az úszik az árral. — A lakossági szolgáltatások árkialakitását rengeteg vizsgálat és tájékoztatás előzte meg. Hogyan felelnek meg a szolgáltatók árai az elveknek? — 1980. január elseje után az addig maximált árak jó része felszabadult. A cipő- és lábbelijavítás és a lakossági. mosás ára maradt maximált. A szövetkezetek a . könnyebb utat választották: automatikusan, minden kritika nélkül átvették az irány- díjakat anélkül, hogy saját üzleti lehetőségeiket értékelve, valóban árpolitikát alakítottak volna ki. Aránytalanságok vannak: egyes szolgáltatások árai magasabbak, mint azt az irántuk való kereslet indokolná. A női fodrászat szolgáltatásai közül például néhánynak a lakosság értékítéleténél magasabb a díjtétele. E díjak megfelelnek ugyan az irányáraknak, de átgondoltabban, a kereslet és a kínálat törvényeihez jobban alkalmazkodó árakat is szabhatnának. A kiszolgálás színvonalától függően például üzletenként eltérő árakat is meg lehetne állapítani. Erre ma még sajnos nincs példa. — A szolgáltatók érdekeltségi rendszere mástél évtizede visszatérő probléma. Mi ennek az oka? — A fodrászat, a cipő- és lábbelijavitás, a kozmetika és a fényképészet terén az alkalmazottak bére az árbevételtől függ. A jelenlegi bérezési forma a dolgozókat arra ösztönzi, hogy a megrendelőt rávegyék a drágább anyagfelhasználással járó szolgáltatás igénybevételére. Feltételezzük például, hogy BKR-napok Középpontban a kukoricatermelés Legfontosabb takarmány- növényünk a kukorica. Termelési színvonalának dinamikus fejlődését bizonyítja az a tény, hogy az utóbbi húsz évben hazánkban több mint kétszeresére emelkedett a hektáronkénti átlag. Tavaly az egymillió hektárnál nagyobb területen termelő országok között hazánk a harmadik volt a termésátlag terén; a világátlagnál nyolcvankét százalékkal nagyobb hektáronkénti termést ért el mezőgazdaságunk, A figyelemreméltó eredményekkel együtt mégis a kukorica az egyik olyan növény, amelyik termelőüzemben, szakemberek körében mind több vitát okoz termelési költségeinek rohamos növekedése, jövedelmezőségének mérséklődése miatt. Egy statisztikai értékelés szerint az utóbbi hét évben a tonnánkénti termelési költségek ötven százalékkal emelkedtek. A költségek csökkentése a termelőüzemek legfőbb érdeke, éppen ezért a növénytermelési rendszerek — hasznosítva a tudomány legújabb eredményeit — igyekeznek e tekintetben sokoldalú segítséget nyújtani. A Bajai Kukoricatermelési Rendszer — melyhez tizenegy somogyi mezőgazda- sági üzem tartozik — az idei hagyományos BKR-na- pokon a kukoricatermelést állította a szakmai program középpontjába. A Bajai Mezőgazdasági Kombinátban szeptember 23-án és 24- én tartandó tanácskozáson és bemutatón a hazai kiállítók mellett részt vesz az NDK VEB Kombinát Fortschritt is. Az első napon műszaki, a másodikon kukoricatermelési tanácskozást rendeznek, és m ultikét Bagón állandó program és kiállítás várja az érdeklődőket. Többek között bemutatják a rendszer márkaszervizét, alkatrészjavítását, diagnosztikai módszerét, az ajánlott rakodási—szállítási technológiát. Állandó gépbemutató és a költségeket jelentősen befolyásoló növényvédelmi bemutató lesz, az országos fajtakísérleti intézet pedig a rendszerrel közösen lehetőséget teremt az érdeklődőknek a különböző fajták, illetve az új intenzív kukoricák megismertetésére. A mostani tervidőszak gabonaprogramjának szerves része a kukoricatermelés színvonalának és mennyiségének növelése. Ahhoz, hogy a fontos célt gazdaságosan, megfelelő jövedelmezőséggel valósítsák meg az üzemek, számottevő segítséget adhat a termelési rendszer kétnapos szakmai programja. a fodrász a hajlakkozás ára után 30 százalékot kap. A szolgáltatás ára, mondjuk tőkés országból való lakk használatakor 8 forint, a hazai esetében pedig 4 forint. A fodrász az első esetben 2,40-et, a másodikban 1,20-at kap. A bér az anyagértéket honorálja, nem a munka minőségét. Az ilyenfajta „közvetlen” érdekeltség indokolatlan árszínvonal-növekedéshez és anyagpazarláshoz vezet. Ha volna egy munka- műveletekre kidolgozott bértételrendszer, akkor megszűnne ez a többirányú káros hatás. A Kiszöv-vel közösen azt tervezzük, hogy a hasonló esetekre új érdekeltségi rendszer elveit dolgozzuk ki. Ennek figyelembevételével minden szolgáltató kialakíthatja a saját belső érdekeltségi viszonyait. A magánkisipar fejlődésével egyébként a lakossági szolgáltatások szélesebb kínálata van kialakulóban. A szövetkezeteknek emiatt is komolyabban kell foglalkozniuk az árpolitikával, a keresletnek jobban megfelelő árarányok kialakításával. — Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek az ár ellenőrzések során? Az ipari és a szolgáltató szövetkezetek hogyan tartották be az árképzési ’elveket? — A három tanácsi vállalatnál, a Patyolatnál, a nyomdánál és a Kaposplast- nál, valamint a szövetkezeteknél is javult az ármunka. Ennek mértéke azonban különböző, s alapvetően a szakemberektől függ. Az árszakértők és a kalkulátorok értik, és be is tartják a rendelkezéseket, ez azonban nem elég. Átfogó gondolkodásra, előrelátásra és komplex irányítókészségre is szükség van. Megfigyelhető a túlzott óvatosság is. A számtalan árértekezlet és tájékoztató ellenére még mindig csak kevesen látják a rendszerben rejlő lehetőségeket, igy nem is élnek velük. Az árellenőrzések során tavaly huszonhatszor kezdeményeztünk szabálysértési eljárást, vevőkártalanítást, nyereségprémium és jutalomcsökkentést, figyelmeztetést. A hatáskörünkbe tartozó egységeknél egy év alatt hétmillió forint vevőkártalanítást írtunk elő, s tizenkét gazdasági vezető nyereségprémiumának, illetve jutalmának csökkentését javasoltuk a szabálytalanságok miatt. A lakossági szolgáltatások nagy részénél az áralkalmazás helyessége csak utólag és nehezen állapítható meg. A lakosság sokat segíthetne ebben úgy, hogy a szolgáltatások minő- ' ségével, az áralkalmazással, a számlázással kapcsold'’'■'s észrevételeiről, javaslatai 1 tájékoztatná osztályunkat. Szeretnénk azt is, ha a szolgáltató helyeken megtalálható „Vásárlók könyvé”- be is bejegyeznék tapasztalataikat. » Cs. U Élenjárókhoz méltóan Feszülnek az izmok. A kellemes őszi napsütésben ingujjra, atlétatrikóra vetkőzött katonák serénykednek a mikei Rákóczi Termelőszövetkezet burgonyatárolójában. Jó hangulatban végzik ezt a sokuk számára szokatlan munkát. Egyesek az osztályozó, válogató gépsor végénél tartják fölváltva a zsákokat, s amelyik megtelt, nyomban bekötik és dobják egy kis kézikocsira. A több mázsá- nyi rakománnyal teli kocsit másik katonák ragadják meg és tolják az udvarra, ahol újabb izmos kezek markolják, emelik a zsákokat. Innen kerülnek végül — étkezési vagy ültető burgonyaként — az üzletekbe vagy az ország különböző gazdaságainak raktáraiba. P riszté cs József zászlós, aki a csoport parancsnoka, elégedetten figyeli a katonák munkáját. — Én csak most, ezen a munkán találkoztam velük először, különösebben nem ismerem őket. Három hétre jöttünk a szövetkezetbe, s , az első napok tapasztalatai alapján mondhatom: mindenki azon van, hogy fegyelmezetten dolgozzon, s ne hozzon szégyent a hadseregre, emelt fővel köszönhessünk majd eL A mezőgazdaságban többségük most dolgozik először. Szabó Zoltán például Budapesten, a finommechanikai vállalatnál rádiókat, televíziókat készített, elektronikai műszerész. Kohári László Heves megyében szobafestőként dolgozott. A debreceni Szigeti József pedig a fővárosban volt lakatos. Jövedelmező gyártmányok Megszüntetik a gazdaságtalan termelést 1985-re, tehát a VI. ötéves tervidőszak végére a kellőképpen jövedelmező, piacképes, vagyis keresett és jól értékesíthető gyártmányok aránya a jelenlegi 50-ről 62 százalékra nő az ország legnagyobb gépipari vállalatánál, a Csepel Vas- és Fémművekben. Erre vonatkozóan most részletes intézkedési tervet dolgoztak ki. Az előző esztendőkben több jelentős kapacitásbővítő, a műszaki-technológiai színvonalat emelő beruházást megvalósítottak, s most előtérbe került a modern, nagy termelékenységű gépsorok hatékonyabb üzemeltetése, jobb kihasználása. A program kidolgozói Csurgói termékek Afrikában A Magyar Kereskedelmi Kamara küldöttségének tagjaként a közelmúltban Kenyában és Zimbabwéban járt Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke. A delegáció utazásának céljáról és a tárgyalások eredményéről kérdeztük. — Küldöttségünk feladata az volt, hogy felmérjük azokat a piaci lehetőségeket, ahol a fejlett tőkés államok és a nagy világcégek mellett mi is beleszólhatunk a versenybe, üzleteket köthetünk, eladhatjuk termékeinket. Látogatásunkat felhasználtuk arra is, hogy a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján tájékozódjunk a távolabbi kilátásainkról is. Mint kiderült, mindkét országban rendkívül éles a konkurrenciaharc, s ebből csak úgy lehet győztesként ’ kikerülni, ha korszerű terméket pontos határidőre versenyképes áron kínálunk. Ezek alapvető feltételnek számítanak. — Milyen termékekkel törhetünk be ezekre a piacokra? — Tapasztalataink szerint a magyar ipar és a mező- gazdaság számára egyaránt nagy lehetőségek kínálkoznak. Különösen az iparszerű mezőgazdasági termelési rendszerek és komplett kisüzemek eladására látunk hosszabb távon is lehetőséget. Zimbabwében érdeklődést mutattak tárgyalópartnereink a szétszerelt állapotban szállítandó autóbuszok, kamionok, hátsóhidak, vegyi cikkek és különböző gyógyszeripari termékek iránt is. — Szövetkezetük számára milyen eredményeket hozott ez az út? — Kenyában előzetes megállapodást kötöttünk egy galvanizáló berendezés szállítására és a rendkívül szigorú import-engedélyezés ellenére sikerült eladni háromezer férfi bársonyblézert. Zimbabwében három galvanizáló gépsorra kötöttünk előzetes megállapodást, ezekből egynek a szállítására éppen az elmúlt napokban már a konkrét megrendelés is megérkezett '■ J. rangsorba állították a csepeli gyártmányokat. A fúrógépek, a számjegy- és mikroszámítógép-vezérlésű szerszámgépek, egyes csőgyári és hengerdei gyártmányok vagy a kohászati ágazatban a legmagasabb minőségű DFMC-huzalok a legtöbb nyereséget hozzák, műszakilag pedig a legszínvonalasabb termékek. Ezek előállítását nagymértékben bővítik majd. Megkétszerezik a korszerű elektródatermelést is, és fokozzák a rendkívül keresett rézalapú szalagok gyártását. Vannak olyan termékek is, amelyek ugyan keresettek a világpiacon, korszerűek is, mégsem eléggé nyereségesek, vagy a magasabb importhányad, vagy az alacsonyabb termelékenység miatt. Most ezek jövedelmezőségének fokozására is program készült. Rövidesen felkutatják azokat a hazai alapanyag-gyártókat, amelyektől megvehetik az eddig importált alapanyagokat, s az üzemekben ösztönző bérezéssel, illetve prémiummal termelékenyebbé teszik a munkát. Akad munkájuk a műszaki fejlesztőknek is. 1981—85 között mintegy másfél milliárd forint értékű gazdaságtalan cikk előállítását megszüntetik Csepelen. Az ezeken a munkahelyeken dolgozókat időben át kell csoportosítani, számukra, új munkahelyet és új munkát kell találni. A csepeli terv legfontosabb célja, hogy a nagyvállalat a 80-as években és hosszabb távra is stabil pénzügyi helyzetű, kellően jövedelmező gyár legyen. — Szívesen végezzük ezt a munkát is. Megérkezésünk első pillanatától tapasztaljuk, hogy a termelőszövetkezet tagjai, vezetői igen nagy barátsággal, szeretettel fogadtak bennünket. Elhelyezésünk kifogástalan, a tsz-központ kultúrtermében „ van a szállásunk, az étkezés is jő — mondják mindhárman. — Keresetűkkel mit csinálnak? — Szüléimét akarom meglepni ajándékkal. Én a menyasszonyomnak szeretnék vinni valami kedves, szép somogyi emléktárgyat. Félrerakom, jó lesz majd a leszerelés után ... Így sorolják; s aztán elmondják, hogy Somogybán még nem jártak, de nagyon tetszik — főként az Alföldön élőknek — az erdős, dombos táj, a környéken is látható rengeteg halastó. Aradi László honvéd, ha egy kis idő van, nyomban megragadja az alkalmat, sa tsz-tagoktól, a tároló vezetőjétől a burgonya termésátlaga és a szövetkezet gazdálkodása felől érdeklődik. — Én a mezőgazdaságban dolgoztam, a Szabolcs-Szat- már megyében levő Mérk község Kossuth Termelőszövetkezetében. Állattenyésztő vagyok. Ezért érdekelnek más megye termelőszövetkezetei, főként akkor, ha egykét jó módszert, tapasztalatot vihetek haza. Ezért is jöttem szívesen Somogyba. A kis csoport KlSZ-titká- ra: Gajra Árpád bevonulása előtt a Soproni Selyemipari Vállalatnál dolgozott gépszerelőként. — Valamennyiem, akik erre a munkára jöttünk, KISZ- isták s többségében élenjáró katonák is vagyunk. Parancsnokaink, egységünk KISZ- szervezete azt kérte tőlünk: munkánkat is ebben a szellemben végezzük. A három hét alatt arra is lesz mód, hogy a tsz és a község KISZ- alapszervezetével fölvegyük a kapcsolatot, közös baráti estet, találkozót tartsunk. S ha szükség lesz munkánkra, szívesen maradunk még a három hét letelte után is ... Nemcsak a parancsnok. Frank Gyula tsz-elnök is elégedett a katonák munkájával, a fegyelmezettséggel és a szorgalommal. — Évek óta dolgoznak őszönként katonák szövetkezetünkben, és csak jót mondhatok róluk. Mi is igyekszünk mindazt biztosítani, ami zavartalan munkájukhoz szükséges. Ezt. jelzi az is, »hogy a Rákóczi Tsz vezetői elhatározták : a fegyveres erők napja alkalmából kis belső ünnepségen köszöntik a katonákat. Azokat, akik már az első néhány nap fegyelmezett munkájával rászolgáltak az elismerésre. Szálai László SOMOGYI NÉPLAP
