Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-20 / 221. szám

UiH hét ►VÉGE Diadém a várdomb alatt... Múltidézőben Gyöngyöspatán Az épület a falu fölé ma- caslik. Nem hivalkodóan, gőgös merevséggel, hanem szépségének, értékének biz­tos tudatában, szerényen. Mégis minden arrajáró fel­pillant, felfigyel rá, megcso­dálva a patai várdomb hí­res diadém j át. A régész errefelé népván- dorlaskori edényt talált, s meglelte egyik honfoglaló ősünk sírját is. Mindkét ada­lék arra utal, hogy eleink szívesen telepedtek meg ezen a helyen. Anonymus részletesebb in­formációkkal is szolgál: „Árpád vezér a Mátra er­dejében nagy földet adott Eönek es Edömérnek, ahol később' unokájuk Pota várát „építette". Méghozzá föld­ből és fából formáivá meg ezt az erősséget. Róla egyéb­ként azt is tudjuk, hogy ap­ja volt egyik királyunknak, Aha Sámuelnek. Ók arja gondoltak, hogy Szent Péter tiszteletére templomot emel­jenek. Ez inkább amolyan diplomatikus húzás volt. mint hitből fogant lépés, hi­szen mindkettőjüket a múlt bűvölte el, s a messzi Kele­tet idéző sámánok álltak hozzájuk közel, nem pedig a keresztény papok. Először csak egymás közt, pórázon tartva az áruló, a vétkes szót. Utódaik — többek kö­zött — a II. András által bőkezűen megjutalmazott Demeter mester mélyen hall­gattak ezekről a történetek­ről, s a kegyeskedők sorát gyarapították, mivel így kí­vánta meg egyéni érdekük, érvényesülésük. Nem véletlen, hogy már 1100 körül a faluban is elké­szült egy egyhajós kis — 8.5x6,5 méteres — építmény. Ezt az 1200-as évek vége fe­lé kápolnával bővítették, s tornyot is csatoltak elé. Ké­sőbb — valószínűleg az 1300- as esztendők elején — Nek- csei Demeter tárnokmester, aki korának legműveltebb főurai közé tartozott, erőtel­jesen átformálta az épületet: elkészítette a szentélyt, a fő, a déli oldalhajót, a sekres­tyét, valamint egy oldal- kápolnát. és falképeket fes­tetett. Ezekből is megtalál­tak néhányat. Az egykori piktor még nem ismerte a perspektivikus ábrázolás- mód rejtélyeit, mert beállí­tásaira az egysíkú megköze­lítés jellemző. 1420 körül az új nagyúr, Szécsényi Simon szintén iga­zolni óhajtotta mecénási in­dulatát. Nem sajnálta a pénzt. G és leszármazottai építették, ö és leszármazottai felhasználásával — a ma is álló. jellegzetes, párját rit­kító tornyot. 1981. szeptember 29-én 17.3(1 órakor és 20 órakor Korda György és az 1 Expressz együttes műsora az Ifjúsági Hazban, Kaposváron. Jegyek elővételben a rendezvényirodában és az előadás napján a helyszínen válthatók. (85473) A gondok-bajok ezt a vi­déket sem kerülték el. 1460-ban Giskra huszita seregének két vezére. Zagy­vafői Andriskó és Úrik be­fészkelték magukat a várba, s innen indultak pusztító portyákra, rettegésben,. lét­bizonytalanságban tartva az egész környéket. A garáz­dálkodás akkora felháboro­dást váltott ki, hogy a fiatal Mátyás király elhatározta, nem tűri tovább a zűrzavart, s maga bünteti meg az ön­kényeskedőket. Július nyol­cadikén győzött is az általa vezérelt sereg. Valószínűleg kellemes napot tölthetett itt. s ezeket, honorálta azzal, hogy mezővárosi rangra emelte a települést, azaz ki­váltságok sorát biztosította számára. Elképzelhető, hogy a könnyen szenvedélyre lob­banó fenséget szép szemek tekintete babonázta meg. Ha így történt is, titok ma­rad ... s A krónika megőrizte Ki­rály Mihály plébános nevét is. aki az 1650-es években felállította a ma messze föl­dön híres Jessze-oltárt, amely tulajdonképpen Krisz­tus családfájának érzékletes ábrázolása. A monumentali­tásával is megragadó faszo­bor-kompozícióban még nem gyönyörködhetünk, mert jó- néhány darabja az OMF res­taurátorainak budapesti mű­helyében pihen, várva, hogy újjávarázsolva visszaküldjék. Több mint tíz éve serény­kednek itt a műemlékes szakemberek. Nekik köszön­hető, hogy fellebbent a tit­kok fátyla, s minden rejtély megoldódott. Helyreállítás­ból mindenesetre jelesre vizsgáztak, mert úgy dolgoz­tak, hogy a látogatók előtt felvillantsák az egyes 'stílu­sok legmarkánsabb jellem­zőit. Az élmény megbabo­náz bennünket. Harmonizál itt egymással az erőt, a ro­busztusságot sugárzó román, a könnyedebb, az elegán­sabb, a magasba szökkenő gótikával, s a díszítéseiben, színeiben pazarló barokkal, s a szobrokon felbukkanó csipkefinom rokokóval. Mindegyik más, valamennyi újat hoz, ám mégis szerves folytatása a korábbinak. r. i. A világ egyik legszebb tája TIZENNÉGY BAZALTHEGY VÁROSA Beudant francia geológus 1818-ban megmászta a 402 méter magas Küorra nevű hegyet, amikor a csúcsra ért, botját a földbe szúrta, körültekintett és felkiáltott: „A világ egyik legszebb tá­ját látom!” Beudant a Tapolcai-me­dencére nézett, látott tizen­négy úgynevezett előhegyek nélküli, a síkságból kiugró bazalthegyet és egy falut: Tapolcát. Tapolca a török időkben elpusztult, s csak a kuruc háborúk után népesedett be újra. Mivel a ■ környező hegyoldalakon ősidők óta szőlőt termeltek, Tapolca a bortermelés és borkereske­dés központja lett. Mostani felvirágzását, várossá fejlő­dését (1966) viszont a ba- uxitnak köszönheti. A bá­nyaközpont száz és száz új lakást építtetett, többek kö­zött a nagyon korszerű és érdekes formájú „Y” to­ronyházakat. A város nagy­léptű fejlődését, új középü­letei, üzletei, egyedülállóan szép művelődési házai is jelzik. Ha vesszük a fáradságot és Tapolcára kirándulunk, a Gabriella-szállóban találha­tunk magunknak kényelmes helyet. Ablakunkból a Ma­lom-tóra nézhetünk. Az épület eredetileg vízimalom volt, 200 évvel ezelőtt épült, s a kristálytiszta tó lezúduló vize ma is forgatja az óriási malomkereket. A parkban áll Batsányi Jánosnak és fe­leségének, Baumerg Gabri­ella osztrák költönönek a szobra. Batsányi szerkesztet­te, Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal. az első magyar irodalmi folyó­iratot. Mint ismeretes Bat­sányi 17'89-ben írta híres forradalmi versét. A fran­ciaországi változásokra cím­mel. amiért is belekeverték a Martinovics perbe, és bör­tönbe zárták. Batsányi, ami­kor Napóleon Bécsben kiált­ványt intézett a magyarok­hoz. nyelvi szempontból ki­javította a császár kézira­tát. Emiatt később szám­űzetésbe kényszerült. Kül­földön halt meg. Hamvait 1934-ben szállították haza, Tapolcára. Szakértelem nélkül: állatkínzás Egy tengerpartnyi csoda nvan tekintik csupán egysze­rű lakásdisznek ezeket a kis állatokat, nem tartják több­re őket. mmt egy vázát, amely eltűrés esetén köny- nyen pótolható. Annak vi­szont nagyon örültem, hogy elítélte ezeknek a szállító cégeknek a rabló kereske­delmét. A szenvedélyes ak­varista egyébként csak a legritkább esetben áll kap­csolatban kereskedőkkel. Ha teheti, a helyszínen szerzi be a halat, vagy levelező part­nerek, . barátok révén jut hozzájuk. .Nem beszelve a legfontosabbról, arról, hogy sokat tanul, igyekszik min­dent megtudni az állatok szokásairól, természetes élet­teréről. Ha a legkisebb rendellenesseget észleli, jól felkészült szakemberektől kér tanácsot. Hobbimhoz tartozik, hogy gyűjtök min­den hozzáférhető szakirodal­mat. Az elmúlt öt évben el- 'olvastam az állatorvostudo­mányi egyetem szinte vala­mennyi, e témaba vágó tan­könyvét. — Honnan szerzi be az eleseget a többszáz halnak? — Egy részét Budapesten, illetve a környéken levő szövetkezetektől, más részét magam gyűjtöm. Kora haj­naltól késő estig járom a környéket, s’ szedem a gyom­növények magvait, az apró rovarokat, férgeket, hogy minél változatosabbá tegyem a halak étlapját. Mindehhez persze idő kell, ami egy ma­gamfajta nyugdíjasnak van bőven ... Visszatérve az udvarra, újabb meglepetés vár. A jö­vetelemkor melegágynak nézett, fóliával takart épít­ményről kiderül, az is me­legvizű akvárium. A 10x3 méteres medencében a na­gyobb mozgásigényt követelő állatokat tartja gazdájuk. — Hányféle hala van? Egy pillanatra elnézést kér. majd kisvártatva hatal­mas katalógussal jön. — Csaknem kétszáztiz. fajnak ötszáz fajtája, ez körülbe­lül ezerötszáz egyedet jelent. — Megmutat.ja-e értékes gyűjteményét látogatóknak? — Igen, de üzleteléssel nem foglalkozom, meg roko­noknak. közeli ismerősök­nek sem szívesen adok fél­tett állataimból. Kori esi Zsolt T uristaházak Ha valaki elmegy a Zárai László, zamárdi háza előtt, önkéntelenül is az „üveges" cégtáblát keresi. Az udva­ron, a tetőtér beépítésű ház szinte minden sarkában ép vagy törött üvegtáblák, és akváriumkeletek láthatók. — Sokszor korhol is a fe­leségem, hogy rendetlen va­gyok. nem törődöm semmi mással.-csak a halaimmal. Negyven esztendeje vagyok akvarista, a halak, a ten­ger, a víz bolondja. A ház egyik emeleti szo­bájában két széken kívül nincs semmi más, csak ak­várium. A teremnyi helyi­ségben csillámló ..aranyha- lak”, tengeri csillagok, kagy­lók, pisztrángok. Az egyik természete szerint órákig mozdulatlan, a másik vil­lámsebesen cikázik. — Budapesten születtem, egy négyemeletes bérházban nőttem föl. Minden szóra­kozásom az volt, hogy ki­jártam a Dunára nézni a horgászokat és drukkoltam a halaknak . . Emlékszem, nem volt nagyobb öröm szá­momra, mint amikor elsza­kadt a zsinór, meglépett a zsákmány. Persze ma már felnőtt fejjel tudom, .mind­ez gyerekség, s magam is szinte naponta járok le a Balaton-partra horgászni. Az első akváriumom építé­sét is egy ilyen Duna-parti kirándulásnak köszönhetem. Egy idős horgász vödréből több apró csalihalat loptunk ki a barátommal és rohan­tunk vele hazáig. Közben persze minden .utcai csapnál ..megitattuk’-’ őket. hogy ki­bírják az utat. Otthon fából, meg ablaküveg-darabokból barkácsoltunk akváriumot. Kavicsokat, Duna-vizet tet­tünk bele. fújtuk a vízbe az oxigént. Persze a halak a hozzá nem értés, a rossz ! környezet miatt, nemsokára elDusztultak. Akkor hatá­roztam el. hogy ha egyszer módom lesz rá, igazi akva­rista leszek, megtanulom a ..mesterség" minden csínját- bín.ját. — Nemrégiben a televí­zió Kisfilmek a nagyvilágból sorozatában meglehetősen lehangoló képeket láthat­tunk erről a szenvedélyről. Megbontja az élővilág ter­. mészetes egyensúlyát, ton­naszám pusztítják a gyűjtők a tenger állatvilágát. — Magam is láttam a fil­met. Sajnálom, hogy nem hangsúlyozta, legfeljebb egy félmondat erejéig említette meg azt a harcot, amit az igazi akvaristák folytatnak az ilyen rablókereskedelem ellen. Nem szólt arról sem, hogy főleg nyugaton há­A Kemence patak völgyé­ben erdős hegyoldalak; kö­zötti bújik meg a Királyházi Turistaház. A diósjenői vas­útállomástól gyalogosan két óra alatt lehet elérni. Eb­ben a börzsönyi turistaház­ban még ma is petróleum­mal világítanak, a folyóvizet mosdótál, a meleg konyhát konzerv pótolja. Romantika vagy alacsony színvonal? Felfogás kérdése. A vérbeli turisták — akiket e házak szolgálni hivatottak — természetesnek veszik, hogy a vadregényes, ember­lakta vidéktől távol eső he­lyeken nincs komfort, étte­rem. Sportjukhoz tartozik az efféle megpróbáltatás. A kényelmesen vikendező per­sze többnyire nem jut el idáig, noha az említett há­zacska gépkocsival is megkö­zelíthető. Az elmúlt évtized első fe­lének számadatai bizonyít­ják, hogy a turistaházak for­galma visszaesett. Többsé­gük ugyanis elavult, kom­fortosításra vár. Emiatt csökkent a forgalom. nem volt pénz a korszerűsítésre, öt esztendővel ezelőtt így vette át az üzemeltető szere­pét a vendéglátóipar és a megyei idegenforgalom a Turistaellátó Vállalattól. Az IBUSZ pedig a turistahá­zak szálláshelyeinek és ét­keztetésének értékesítésére kötött szerződést. Budapes­ten. a Lenin körút 55. szám alatti, 11. sz. irodájuk fog­lalkozik ezzel a szolgáltatás­sal. Különböző hegyvidé­keink 16 turistaházának ven- forgalmát közvetlenül. a többiét közvetve szervezik. A házak többsége termé­szetesen most jobb feltéte­lekkel várja az érkezőket, mint az említett Királyházi. A budai hegyek Zsíros-he­gyi és Csúcs-hegyi, a Pilis Kevély-nyergi és Kö-hegyi turistaházából hiányzik ugyan a folyóvíz, de van villany és melegkonyha. A Börzsöny, a Mátra, a Bükk, a Bakony és a Zemplén há­zaiban az említetteknél szín­vonalasabb a szolgáltatás. A Szentendre fölötti Lajos- forrás. a mátraházi és a tel­kibányai turistaház pedig hideg-meleg vizes, kimondot­tan üdülésre alkalmas léte­sítmény. Tavaly és az idei nyáron már érezhetően növekedett a turistaházak forgalma. Közel 90 százalékos volt a szoba­kihasználtságuk. A növeke­déshez hozzájárult az a nagyarányú felújítási mun­ka. ami az új gazdák ré­széről mostanában tapasz­talható. Akadnak azért panaszok is, de ezek többsége nem a komfortot, hanem a tiszta­ságot. az ételek egyhangúsá­gát kifogásolja. A vendégek az árakkal elégedettek. Nem is igen lehet rá panaszuk, hiszen a szállás éjszakán­ként és személyenként álta­lában 40 forint, az ételek ára másod- és harmadosztá­lyú. Annak ellenére is, hogy a legtöbb helyre bizony kö­rülményes úton jut fel a nyersanyag. Talán ez az oka a konyhák egyhangúságának, és ezért kell a csoportoknak idejében bejelenteni igényei­ket a Lenin körúti IBUSZ- irodán. Olyan utalványt vá­sárolhatnak ott. amelyre a turistaházakban napi há­romszori étkezést és szállást adnak. Természetesen nem­csak a 16 szerződésesben, hanem — a telex segítségé­vel — az ország bármely tú­rig taház.á ban. Épülő és felújítás alatt ál­ló turistaházaink leghűsége­sebb látogatói a szervezett természetbarátok, a KISZ- szervezetek és az iskolák. Szeptemberben és májusban, karácsonykor és szilveszter­kor csaknem teljesen meg­töltik e házakat R. L A Malom-tó vize a bar­langból táplálkozik. A bar­lang megtekintését nem le­het programunkból kihagy­ni. A tapolcai barlang két részből áll. egyik a kórház alatti a mélyebb, szárazabb. Levegője gyógyító hatású. Asztmások. légcsőhurutban szenvedők „Mekkája”. A másik barlangrész a tavas­barlang, ahová 74 lépcső ve­zet le. A tapolcai barlangot Né­meth Ferenc kőművesmester fedezte fel 1902-ben, kút- ásás közben. A Barlangtár­sulat aztán kiépítette a le­járatot, csónakázhatóvá ala­kította a vízzel borított ré­szeket. Az első termet Lóczy Lajosról nevezték el. mási­kat Batsányi Jánosról. Érdemes a hűs barlangból kijőve megtekinteni a mű­emlékeket, például az 1400­as években épült katolikus templomot, melyet ugyan 1757-ben barokk stílusban megnagyobbítottak, de góti­kus. támpilléres szentélye érintetlen maradt. Tapolcát tekintsük kirán­dulásunk kiinduló bázisának. Innen érdemes autóval, vagy autóbusszal elmenni a közeli Szentgvörgy-hegyre. vagy Csobáncra, ahol állnak még az 1255-ben épített vár romjai. Könnyen elérhető a magyar Fuzsijámának ne­vezett Gulács hegység, vagy a cukorsüveg alakú Tóti­hegy. És akinek kedve van, kapaszkodjon fel a 402 mé­ter magas Küorra. ahonnan a legszebb kilátás nyílik a Balatonra, és a Tapolcai­medencére, amelyről nem hiába írta Beudant: a világ egyik legszebb tája. Ste. ,S 1 D. I

Next

/
Thumbnails
Contents