Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-19 / 220. szám

Tanácskoztak az MSZBT tagcsoportok elnökei Erősítsük, ápoljuk a magyar—szovjet barátságot Hetedik országos tanácsko­zására készül a Magyar— Szovjet Baráti Társaság. En­nek jegyében az 1979-ben tartott VI. tanácskozás óta eltelt időszak alatt végzett munkáról s a feladatokról tárgyaltak tegnap Kaposvá­ron a megyei pártbizottság székházában a somogyi a magyar munkásosztály, a magyar nép. A magyar— szovjet barátságot ebben a szellemben kell becsülettel szolgálni és ápolni.” Klenovics Imre ezt köve­tően a Kalinyin és Somogy között kialakult testvérme­gyei kapcsolat jelentőségét méltatta, majd így folytatta:­MSZBT tagcsoportok elnö­kei, s a munkájukat irányí­tó üzemi, városi, járási párt- bizottságok képviselői. Dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője köszöntötte a résztvevőket. Az elnökség­ben helyet foglalt Bocz Jó­zsef, az MSZBT Országos Elnökségének tagja. Kleno­vics Imre, a megyei pártbi­zottság titkára tartott vita­indító előadást. Bevezetőjében a nemzet­közi helyzetről adott tájé­koztatást, méltatva a Szov­jetunió következetes békepo­litikáját. Szólt belpolitikai életünk idei jelentős esemé­nyeiről, majd így folytatta: — Az emberiség történel­me bizonyítja az együttmű­ködés szükségességét. Ha­zánk széles körű gazdasági és kulturális kapcsolatokat tart fenn a világ valameny- nyi olyan országával, amely az egyenjogúság alapján kész az együttműködésre. Ezt a párt XII. kongresszu­sa is megerősítette, amikor hangsúlyozta, hogy „sokol­dalú kapcsolataink, együtt­működésünk további fej­lesztése nemzeti érde­künk.” Hazánk szoros és sokol­dalú párt- és államközi kap­csolatban áll a szocialista országokkal, kiváltképpen a Szovjetunióval. Ezt a baráti, jó viszonyt olyan dátumok fémjelzik, mint 1919., 1945., és 1956. A magyar—szovjet barát­ság és együttműködés pár­tunk politikájának egyi’k meghatározója. Megyei párt­értekezletünk is joggal ál­lapította meg, hogy lakos­ságunk a Szovjetunióhoz fű­ződő kapcsolatainkat elvi alapokon nyugvónak, gyü­mölcsözőnek, fejlődésünk szempontjából nélkülözhe­tetlennek tartja. — A barátság állandó erő­sítése, fejlesztése egész né­pünk akarata — hangsúlyoz­ta a megyei pártbizottság titkára. Idézte Kádár János ezzel kapcsolatos szavait: „A Szovjetuniónak Magyaror­szágon nem X, vagy Y a — A magyar—szovjet ba­rátság ápolásában kiemelke­dő szerepe van az MSZBT tagcsoportoknak. A me­gyénkben működő tagcso­portok élenjárói a magyar— szovjet barátság elmélyíté­sének, továbbfejlesztésének. Működésüket ismertetve elmondta, hogy az utóbbi öt esztendőben 22 új tagcsoport alakult Somogybán, s jelen­leg — átfogva az egész me­gyét — 48 tevékenykedik. — A tagcsoportok sikere­sen teljesítik 'felelősségteljes feladatukat: a Szovjetunió internacionalista alapokon nyugvó politikájának ismer­tetését, a szovjet emberek­életének, hétköznapjainak bemutatását, azoknak a gaz­dasági, tudományos és mű­szaki eredményeknek a tu­datosítását, amelyeket a szovjet nép a kommunizmus építésének során elért — mondotta. A megyei pártbizottság titkára elemezte a tagcso­portok tartalmi munkájának . változását, sokrétű, színes tevékenységét. Szólt a szov­jet emberekkel való szemé­lyes találkozások fontossá­gáról, a különböző évfordu­lók bensőséges megünneplé­séről, a tagcsoportok által rendezett vetélkedők sikeré­ről, az orosz nyelv megis­merésének, elsajátításának jelentőségéről. Hangsúlyoz­ta: a tagcsoportok eredmé­nyesen és folyamatosan vég­zik tevékenységüket; párt- irányításuk fejlődött. A feladatokról szólva ar­ra hívta föl a figyelmet, hogy a tagcsoportok ezután is legyenek élharcosai, moz­gatói a barátsági munkának, keressék az újabb módsze­reket, vonják be tevékeny­ségükbe a szovjet ösztöndí­jasokat. segítsék elő, hogy minél több somogyi utaz­hasson a Szovjetunióba. A barátsági munkát még ered­ményesebben folytassák a szocialista brigádok, a fiata­lok és az értelmiségiek kö­rében. Szívügyük népeink barát­ságának ápolása — ez csen­dült ki a vitákon felszóla­lók szavaiból, akik sok hasz­nos módszert, tapasztalatot ismertettek a különböző tag­csoportok tevékenységéről beszámolva. Bocz József elismeréssel szólt a Somogybán végzett munkáról. Tolmácsolta az MSZBT Országos Elnöksége köszönetét és felhívta a fi­gyelmet a legfontosabb fel­adatokra. Több, jól dolgozó aktívának, MSZBT tagcso­port elnökének jutalmat adott át. Szövetkezeti módon, emkerközelben Kongresszusi küldöttválasztó gyűlés a MESZÖV-nél A fogyasztási szövetkezeti mozgalom IX. kongresszusá­ra készül. A megye áfészei, takarék- és lakásszövetkeze­tei különböző demokratikus fórumokon megvitatták az országos tanács kongresszusi téziseit, és észrevételeikkel kiegészítve elkészítették ál­lásfoglalásukat. Tegnap Ka­posváron a kongresszusi kül­döttválasztó gyűlésen érté­kelték az elmúlt ö év mun­kájának tapasztalatait és a kongresszusi irányelvekkel összhangban határozták meg legfőbb feladataikat. A szövetkezeti mozgalom életében fontos tanácskozá­son részt vett dr. Szilvasán Pál, a Szövosz elnökhelyet­tese, dr. Exner Zoltán, a i megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályvezetője, Tóth Károly, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Bogó László, a megyei tsz-szövet- ség titkára. Dr. Nemes Kálmánnak, a Mészöv elnökhelyettesének megnyitója után dr. Kiss József, a Mészöv elnöke részletesen értékelte a két kongresszus közötti időszak tevékenységének tapaszta­latait. Bevezetőben megál­lapította, hogy a megye fo­gyasztási szövetkezeti a VIII. kongresszus határozatainak megfelelően, jól szolgálták a lakosság és a tagság érde­keit, jelentősen hozzájárul­tak a megye településeinek fejlődéséhez, a lakosság sok­rétű gazdasági és kulturális igényeinek kielégítéséhez. Azonban Somogybán is je­lentkeztek azok a gondok, amelyek ma még gátolják a hatékonyabb, eredménye­sebb munkát. Országos ösz- szebasonlításban is alacsony az áfészek gazdálkodásának hatékonysága, lemaradás mu­tatkozik a jövedelmezőségi előirányzatok teljesítésé­ben. A beszámoló is, a vi­ta során a küldöttek is nyíl­tan tárták fel ezeket a gon­dokat éppúgy, mint a vitat­hatatlan fejlődést bizonyító tények sokaságát. Javuló színvonalú áruellátás, egyre korszerűsödő vásárlási kö­rülmények, bővülő kereske­delmi szolgáltatások jellem­zik az elmúlt időszakot. Szervezettebbé vált, mennyi­ségileg is bővült a mezőgaz­dasági termékforgalmazás — ám nem gondmentes. A termelésszervezésben na­gyobb tervszerűségre van szükség, és feltétlenül fon­tos. hogy jobb kapcsolat- rendszer alakuljon ki a kis­termelésben és a felvásár­lásban érdekelt szervek kö­zött. Jelentősen fejlődtek a megye takarékszövetkeze­tei, betétállományuk öt év alatt csaknem kétszeresére nőtt, meghaladta a 940 mil­lió forintot. Emellett fő tö­rekvésük volt a tagság hi­teligényeinek kielégítése, te­vékenységük bővítése, öt év alatt több mint százezer esetben 831 millió forint köl­csönt folyósítottak elsősor­ban építési és termelési cé­lokra. A kiegészítő szolgál­tatások , közül számottevően fejlődött a biztosítási mun­ka, a valutabeváltás, a fi­zetővendég-szolgáltatás, és a felvásárolt termékek ellen­értékének kifizetése. A lakásszövetkezetek szá­ma több mint kétszeresére nőtt az elmúlt kongresszus óta, ma már csaknem négy­ezer lakást kezelnek. A mennyiségi növekedést azonban nem kísérte a kí­vánt minőségi változás, és nagy gondot okoz a nagy számú lakás fenntartása. Zökkenőmentesen ezt csak megfelelő nagyságrendű szervezetekkel lehetne meg­oldani, ezért élt a megyei gyűlés azzal a javaslattal, hogy gondnokságok alakul­janak a szervezett házkeze­lés érdekében. Tízen kértek szót a beszá­molót követő vitákban, az eredmények méltatása mel­lett elsősorban a további tennivalókra irányítva a fi­gyelmet. Többen is hangsú­lyozták, hogy a nehezedő körülmények között minden korábbinál nagyobb szükség van a helyi gazdálkodó egy­ségek, párt-, állami- és tö­megszervezetek eddiginél jobb összefogására. Dr. Ex­ner Zoltán a szövetkezetek előtt álló feladatok sorából három különösen fontos kö­rülményre hívta fel a fi­gyelmet: használják ki megfelelően a kereskedelem­ben most kialakuló új szer­vezeti formákat; fejlesztési elképzeléseikbe anyagilag is igyekezzenek bevonni tag­jaikat, és elemi érdek, hogy a lakásfenntartási tevékeny­ség színvonala, szervezettsé­ge javuljon. Dr. Szilvasán Pál megemlékezett a mozga­lom alapítóiról, kezdemé­nyezőiről, megbecsüléssel, elismeréssel szólt róluk, ugyanakkor arra is ráirányí­totta a figyelmet, hogy ezen a kongresszuson nagyobb te­ret kell kapniuk a holnapot építő fiataloknak. Cél a szö­vetkezeti demokrácia erősí­tése és az is, hogy a kong­resszus segítse felkészíteni a szövetkezeteket a következő évek nehezebb feltételeire. Hangsúlyozta a tagsági kap­csolatok erősítésének fontos­ságát, mint mondta: „szö­vetkezeti módon, mindig emberközelben dolgozzunk.” Dr. Kiss József' összefog­lalója után került sor a 27 kongresszusi küldött és az országos tanács tagjainak megválasztására. A Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Tanácsának tagja lett Kolics Ferenc barcsi, dr. László Je­nő kaposvári, Papp Istvánná marcali, Szőke József nagy­atádi és Sápi Jánosné siófo­ki küldött. Lignitből brikett Magas fűtőértékű háztar­tási tüzelő készíthető a vi- sontai lignitből — ezt iga­zolják a Mátraaljai Szénbá­nyák Vállalatnál folytatott laboratóriumi vizsgálatok ed­digi eredményei. Ezek sze­rint az 1500 kalóriás nyers­anyagból megfelelő gyártási technológiával 3800—4000 kalória fűtőértékfi háztartási brikettet lehet készíteni. Tervek és pénzügyi lehetőségek Jövőre fektetik le a nyomóvezetéket Kaposvár és Taszár kö­zött — a 40-es őrház mel­letti területen — végeztek a földmunkagépek: elkészült a megyeszékhely új szenny­víztisztító telepén a terep- rendezés. A földgyaluk he­lyére nem küldtek másik gépeket, és nem jelentek meg az építők sem. — Annyi munkát végzünk az idén, amennyire a vá­rosnak pénze van — mond­ta Vígh Sándor, a Délviép főmérnöke. — Jövőre is az anyagi lehetőségek szerint folyik majd az építés. — A munkák jelenlegi helyzete biztosíték, hogy minden elkészüljön, amit ebben az évben terveztünk — mondta Bess Endre, a vá­rosi tanács terv- és munka­ügyi osztályának csoportve­zetője. — Az erre a célra a hatodik ötéves tervben fel­használható pénzt évekre el­osztottuk. Tiszta terepen Kaposvár régi gondja a szennyvíztisztító telep. A je­lenlegi 7900 köbméter vá­rosi szennyvíz biológiai tisz­títására alkalmas. A megye- székhelyen viszont körülbe­lül 15 ezer köbméter kelet­kezik naponta. Ami nem ke­rülhet a biológiai tisztítóba, barátjn, hanem az MSZMP I az — mechanikai tisztítás után — a Kapósba folyik. A tisztítás során keletkező iszap elhelyezése sincs meg­oldva. A város fejlődését is fi­gyelembe véve napi 40 ezer köbméter kapacitású tisztítómű építésére- készült beruházási program. Az első ütemben 20 ezer köbméter kapacitásút kívánnak építe­ni; erre készíti a Mélyép- terv a kiviteli terveket. A beruházásra tavaly 17 millió forintot költöttek, ebben az ötéves tervben pedig 356 millió forintja lesz a város­nak. Ez a pénz arra elég, hogy a régi szennyvíztelepen keletkező iszap elhelyezését megoldják, megépítsék a nyomóvezetéket a régi és az új telep között s az új helyszínen elkészítsék az üzemviteli épületet, vala­mint 1986-ra a mechanikai tisztítót. Ezzel azt érik e\ hogy mechanikailag tisztí­tott szennyvíz nem a varos tövében, hanem a 40-es őr­ház mellett kerül a Kapós­ba. Ahhoz, hogy az új oio- lógiai tisztító is elkészüljön, a 356 millió forinthoz még 180 millió forint kellene. Nyolc méter mélyen Megépíteni viszont csak azt lehet, amire pénz van. Hol tart a munka most? téket, amelynek egyebek mellett az is feladata lesz, hogy műszaki hiba esetén kiiktassa a régi tisztító gé­peit. Csak a pénzen múlik Az idei évre szóló felada­tok megoldása mellett ké­szülnek a jövő évre is. A Mélyépterv a közeli jövőben adja át annak a nyomóve­zetéknek a terveit, amely a régi és az új telepet köti össze. Ez a 700 milliméter átmérőjű és 3700 méter hosszú vezeték 1983-ban ké­szül el. Építésével egyidő- ben a mechanikai tisztítás­hoz szükséges berendezések helyén is el akarják kezde­ni a. földmunkát — azért, hogy minden késsen legyen, mire megérkeznek ae ide tervezett gépek. Itt tartunk most. Tavaly a tervezésre, kisajátításra és kisebb munkákra 17 millió forintot költött a város. Az idén 35 millió forintot tu­dott biztosítani a szennyvíz- telep építésére. Az év vé­géig ezt a pénzt fölhasznál­ják. Harmincöfcmillió forint értékű munka készül el te­hát a 356 millióból. A tervezett beruházás egy­tizede. — Elkészültünk az egész telepen a földmunkával; ké­szül az átemelő gépház — mondta a főmérnök. — A tereprendezést nemcsak azon a területen végeztük el, aho­vá a 20 ezer köbméteres tisztító kerül. Ahol a nyolc­vanas években nem lesz építkezés, ott — a terepren­dezés után — humuszt telí­tettünk el, a tanács pedig visszaadta ideiglenes haszno­sításra a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskolai Tangaz­daságnak. Addig termelnek majd rajta, amíg a beruhá-' záshoz szükségünk lesz a területre. Elkészült a bekö­tőút és az a csatorna, ame­lyik a tisztított szennyvizet a Kapósba vezeti majd. Ez egyben a terület csapadék­víz-csatornája is. Az ősszel még bekerítjük a területet és elvégeztetjük a védőfásí­tást. A Dédász megoldja az áramellátást, a posta kiépíti a telefont, s elkészítjük a felvonulási épületet. A Délviép munkásai most a régi telepen — a húskom­binát szomszédságában — dolgoznak. Az átemelő gép­ház zsaluzását végzik. A munka bonyolultságát jól jellemzi, hogy a talajvíz alatt — nyolc méter mélyen — kell dolgozniuk. Ezzel párhuzamosan készítjük a régi telepet megkerülő Most a nagyüzemi brikett­gyártásra készülődnek Vi- sontán. Egyelőre — tárca­közi megállapodások alapján — Bulgáriába szállítják a lignitet, amelyből ott már nagyüzemi módon készítenek brikettet, majd az így elké­szült terméket itthon vetik alá a tüzelési kísérleteknek. A brikettgyártásra Vipon- tán is megvan a lehetőség és a nyersanyag is: a térség - | ben elhelyezkedő több mint ■ egymilliárd tonna lignit ki­termelése meggyorsítható. Azonkívül, hogy a Gagarin Hőerőművet ellátják fűtő­anyaggal, évente félmillió tonna lignitből készíthetné­nek magas kalóriaértékű fű­tőanyagot. Hídfelújítás a határállomáson Á tervezettnél három hét­tel korábban — október kö­zepe helyett már szeptember végén — átadhatják a for­galomnak a záhonyi magyar —szovjet közúti határátkelő- hely felújított ártéri hídját. A munkálatokat végző Nyír­egyházi Közúti Építő Válla­lat a forgalom elterelése nélkül dolgozik, csupán az úttest fél oldalát zárták le. A hid felújítása azért vált szükségessé, mert az elmúlt két évtizedben a szerkezet tartóelemei elhasználódtak, ami veszélyeztette a forga­lom biztonságát. A bal oldali pályatest építményeinek rekonstruk­ciójával már végeztek, s amint a jobb oldali szakasz munkálataival is elkészül­nek, ismét a híd teljes szé­lességében haladhatnak a járművek. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents