Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-18 / 219. szám
\ Pátzay Pálra emlékezve Pátzay Pál szobrászatában természetes módon az ember áll a középpontban. Annyi irányzat, csak a térre, csak a formára, S tegyük hozzá, csak a sematikus tartalomra törekvő szobrászi előírás és megoldás kereszteződésében is meg tudta tartani önmagát. Már említett, 1944-ben készült, s ma szülőhelyén, Ka- puvárott álló Kenyérszegő című szobra az életet továbbvivő, a jelenben a jövőért élő ember szimbóluma. És egyben a művész egész munkásságáé is. Mert Pátzay Pál így gondolkodott. A Képzőművészeti Főiskolán tanítványok, nemzedékek serege nőtt ki a keze alól. Akik közül nem egyre lehetett méltán büszke, mint ahogyan a tanítványok is megható szeretettel és tisztelettel tekintettek a mindig adni tudó mesterre. Sokat alkotott és igazán müvei szólnak mellette, és felelnek érte majd a jövőben. Így például a székes- fehérvári Huszár-emlékmű, (a század talán legjobb magyar lovasszobra) a klasszikus nyugalmú Fésülködő lány, a Verdi figura, a Ko- dály-portré, a pécsi Hunyadi-emlékmű s a Felvonulás téren álló Lenin-szobor. Pátzay Pál méltósága, személyiségének varázsa, szép humánuma a Z országban mindenütt föllelhető köztéri alkotásaiban él tovább. Szelleme pedig a tanítványok, a következő munkáiban. H. M. Egyik legismertebb figurája, a Kenyérszegő nő, bölcs derűvel tekint maga elé. Mozdulata szinte rituálisan pontos és szimbolikusan határozott. Nyugalom, tisztaság és az élet értelme árad ebből a szoborból, miként Pátzay Pál megannyi más munkájából is. Az 1896. szeptember 17-én született mester tegnap lett volna 85 éves. Kiemelkedő vezéregyénisége volt annak a nagy művészgenerációnak, amelyik több mint hat évtizeden át meghatározta a magyar plasztika útját, sorsát. Szinte elren- deltetésszerűen szobrásznak született Sok mindent megtanult az életből, s magába szívott környezetéből, de mindvégig önmaga mestere volt. Bár rövid ideig a Képzőművészeti Főiskolát is látogatta, valójában saját maga formálta, építette, alakította tehetségét, s mindig tevékeny keze a szobrok során át találta meg azt a plasztikai kifejezésformát, amellyel jelentős műveit létrehozta; vallva az emberről, az emberi élet szépségéről, nagyságáról, vallva a küldetés lehetőségéről. Egykoron a magyar képzőművészet nagy avantgarde alkotóival együtt indult, és megérhette művészete beteljesülését, a megérdemelt elismerést. Az az újklasszicis- ta törekvés, amellyel a 20- as években eljegyezte magát, évtizedeken át meghatározta művészetét. A jelképes értelmű plasztikák egyértelműen fejezték ki Pátzay Pál véleményét, emberi magatartását. A Tanácsköztársaság bukása után bebörtönzött művész munkássága a felszabadulásig egyértelműen az emberi értékek tiszteletben tartásáról, őrzéséről vallottak. Ö, a látszólag nem politizáló. látszólag a szellem magasába zárkózó alkotó készítette el 1942-ben a Történelmi Emlékbizottság Fetőfi- jelvényét. Magától értetődik, hogy a felszabadulás után azonnal megtalálta a tevékenység lehetőségét, dolgozni kezdett művészként, pedagógusként, közéleti emberként. 1945 után művészete tovább gazdagodott, s választott funkcióiban sokat tett az új magyar képzőművészetért, a megújhodásért. Vagyis hinni tudott az emberben, s tudta, hogy az ember képes újjáteremteni önmagát. Együttműködés a gyógyításban Magyar és NDK-beli mellkassebészek Siófokon Siófokon, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat aranyparti üdülőjében nyitották meg tegnap a 23. somogyi orvosnapok rendezvénysorozatát, s ennek keretében a magyar és az NDK-beli mellkasszebészet második közös konferenciáját. Dr. Balassa Tibor, a megyei tanács általános elnökhelyettese megnyitó beszédében méltatta a rendezvény jelentőségét, és köszöntötte a tanácskozáson résztvevő hazai és külföldi orvosokat. Az elnökségben az orvostudomány hazai és külföldi professzorai mellett helyet foglaltak: dr. Horváth, Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője s a vendéglátó város pártbizottságának, tanácsának képviselői. Dr. Kulka Frigyes egyetemi tanár, az Orvostovábbképző Intézet melkassebé- szeti tanszékének vezetője beszélgetésünk során hangsúlyozta, hogy a somogyi orvosnapok rendezvényei, a tanácskozások témái minden évben nagy érdeklődést keltenek szakmai körökben. E fórum országos rangja vitathatatlan: a gyógyítás szempontjából igen lényeges tapasztalatokat tesznek itt közkinccsé a szakemberek. A somogyi orvosok számára fontos, hogy meghallgassák az ország más kórházaiban, intézményeiben tevékenykedő specialisták véleményét egy-egy témával kapcsolatban, s a vendégek ugyancsak sokat hasznosíthatnak a somogyiak közzétett tapasztalataiból. A mostani kongresszusnak különös jelentősége a magyar és az NDK-beli mellkassebészek jelenléte. A két ország szakemberei között már régóta gyümölcsöző a kapcsolat. A hazaiak rendszeresen járnak az NDK-ba, az NDK- beliek pedig Magyarországra tapasztalatcserére, szakmai konferenciára. Ezúttal húsz német kolléga érkezett Somogyba, dr. Bartel jénai professzor vezetésével. Köztük van a magyar méllkas- sebészeti társaság két tiszteletbeli tagja is: dr. Schoeffer és dr. Schober professzor. — A mellkassebészeti konferencián két fontos témáról hallhatunk előadásokat — folytatta dr. Kulka professzor. —• A mellüregi gennyedésekről — nem éppen kedvelt téma szakmai körökben, ám aktualitása vitathatatlan. A tüdőgyulladás (a legfőbb ok) gyógyszerekkel befolyásolható ugyan, de sajnos nem csökken a szövődmények száma, ezért a kezelések közben szerzett tapasztalatok megbeszélése nagyon indokolt. A másik izgalmas kérdés a diagnosztikai és gyógyító tevékenység közben fellépő váratlan szövődményekkel kapcsolatos. Nem „látványos" téma ez, hiszen a diagnosztikai művelet, a műszeres vizsgálat során meglehetősen ritkán támad szövődmény, de gyorsan fel kell ismernie az orvosnak. Nem kevésbé fontos témája a tanácskozásnak az operáció után kívánatos rehabilitáció. Nemcsak azért-mert a rokkantak éve van.Htégebben a sebész számára szinte csak az volt a fontos, hogy a rábízott bonyolult műtétet sikeresen végezze el; ez a szemlélet változóban van, s ezt remélhetőleg a konferencián elhangzó előadások is bizonyítani fogják. Dr. Bartel professzor a magyar és az NDK-beli orvosok együttműködésének eredményeiről beszélt. — Az utóbbi évtizedben különösen szorossá vált a kapcsolatunk — mondta. — Nemcsak kórházigazgatók, nagy tekintélyű tudósok látogatnak el egymáshoz, hanem kezdők is. Minden évben öt-öt fiatal sebész utazik el német, illetve ma- gyat kollégáihoz. Ezek a fiatal Szakemberek nemcsak tudásban gyarapodnak ilyenkor, hanem barátokat is szereznek a tanulmányutakon. Öt éve az NDK-beli, illetve magyar mellkassebész társaság között úgynevezett barátsági munkaszerződés van érvényben, Dr. Csorba Lajos, a kaposvári kórház mellkassebészeti osztályának vezetője elmondta, hogy a somogyi orvosnapok rendezősége és a kórház mellkassebészeti osztálya közötti hagyományos jó kapcsolatot bizonyítja ez a fontos konferencia. 1968-ban Kaposváron tartottak először egy közös tanácskozást NDK-beli kollégákkal, majd 1974-ben Széplakon tárgyaltak a később Szolnokon aláírt barátsági munkaszerződésről. Ennek értelmében a két szakosztály kétévenként közös konferenciát tart. A megnyitó beszéd után két szekcióban kezdték meg a tanácskozást. Délelőtt is és délután is számos előadás hangzott el, s ma folytatja munkáját a siófoki orvoskongresszus. Sz. A. Ssjmonyí Zolt&i .1 1 p A N 1 ■ L * H A 1 L o M Kenj éi-szcgő né És amikor reggel újra végiggondoltam ezeket, akkor félni kezdtem. Mert mit várhatok és mit kaphatok ettől a kapcsolattól?! Lopott perceket, órákat, titkolt együttléteket. És elhatároztam, hogy ha fejhívsz, azt fogom mondani, hogy hagyjuk az egészet! Aztán ma mégis képtelen voltam erre. És ettől újra megijedtem. Mert tudtam, hogyha feljössz, elkerülhetetlen, hogy a tiéd legyek, és mi lesz ebből, mi történik velünk?! A férfi már percek óta nézi a nőt, meghatott csodálattal és egyre szerelmesebben. Most, az utolsó mondat közben a karjára veszi, átmegy vele a szomszéd szobába, és lefekteti a heverő- re. S miközben haját, nyakát, állát csókolgatja, a blúzát kezdi kigombolni. Amikor a harmadik gomb után megkeresi a melltartó csatját is, a nő hirtelen felül. — Várj egy kicsit! Mindjárt jövök. Ágyazz meg addig! Mire bokáig érő hálóingében visszajön, a férfi már állig betakarózva fekszik az ágyban, elpárolgott belőle az iménti magabiztosság, s most szinte vacogva keres mentségeket magának. Ideges- vagyok, fáradt vagyok, sokat ittam; — képtelen vagyok a szerelemre. És ahogy ideges várakozással, mozdulatlanul fekszenek egymás mellett, a nő mintha hálóingén át is megérezné a másik vacogását. Ujjait gyengéden végigsimítja a férfi homlokán, száján, álián, és kis mosollyal, csukott szemmel mondja:-— Aludjunk, jó? Aludj, kedvesem! Most semmit nem kell csinálnod, csak aludni. Érted? Semmit! A férfiban egy pillanat alatt oldódik fel a görcs és a feszültség; hirtelen csodálkozó es riadt, szürkéskék nagy szemeket lat maga előtt, a párnán vergődő haj tincseket, lejjebb kapkodva hullámzó mellkast. A szemek hol 'riadt csodálkozással tágulnak óriásira, hol pedig lecsukódnak, hogy ettől széles mosolyra húzódhassák a száj, kivillantva a fogakat is. Aztán már hangokat is hall, a nő zihálását, apró sikoltásait. — Szeress engem! Nagyon szeressél! — Nagyon szeretlek! — Sose hazudj nekem! Ugye, nem fogsz hazudni?! — Nem hazudok! Párbeszédüket, amely ilyen vagy más ehhez hasonló kérdés-feleletből áll, sebes zihálás akasztja meg, a két test egy kettétört mozdulatban kimerevedik, majd egy-egy hatalmas sikoltás és üvöltés kíséretében egyszerre adják meg magukat. A férfi csak lassan és fokozatosan tér magához zsibbadt ájultságából, és először az jut eszébe, hogy hajnalban, amikor kinyitják a kaput, beül a kocsijába, végighajt ' a barátságtalan Váci úton, a Drava utcánál jobbra fordul és a rakparton megy tovább ... — Nagyon szerettem! Borzasztóan szerettem! Valahonnan távolról hallja az elkeseredett mondatokat, és . percek kellenek HÉTVÉGI /UJOlA Gyermekeket várnak holnap 10 órára a barcsi Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Központba. Ez lesz a gyermekklub első foglalkozása. Ügyes kezek, fürge lábak címmel rendeznek eseménydús délelőttöt: pa- pírbáb készítése, szövés, makramézás, agyagozás, táncház szerepel a programban. A fiataloknak este 8 órakor mutatkozik be az első barcsi lemezlovasnő, Wellischné Börzöli Szilvia. Vasárnap 19 órától viszont Bodnár Miklós lesz a diszkó „szertartásmestere”... Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központban ma 16 ólakor Pogány ö. Gábor kandidátus, művészettörténész nyitja meg Szir may né Bayer Erzsébet festőművész kiállítását. A kiállítás mottója idézet Szophoklésztól: „Sok van, mi csodálatosJ De az embernél nincs semmi csodálatosabb.” Reprodukciónk a siófoki tárlat egyik szép portréjáról készült. Csurgón a helytörténeti gyűjtemény kismesterségek kiállítása várja az érdeklődőket hétfő kivételével naponta 10 és 16 óra között. Játszóházat rendez szombaton 10 órától a Killián György Ifjúsági és Üttörő-műve- lődési Központ a kaposvári Kisfaludy általános iskolában a gyerekeknek. A népművelők színes programot állítottak össze. Rossz idő esetén az ifjúsági házban tartják meg, ahol MHSZ-kiállítás is látható. A Petőfi emlékkönyvtárban — Kaposvár, Honvéd utca 1. — ma 18 órakor az ifjúsági klub tagjai gyűlnek össze, ralán éppen ők is közös kirándulást beszélnek meg. Mert vége a nyárnak, s ezzel beköszönt az őszi túrák évada. Járni a természetet, ismerkedni hazánk szép tájaival, műemlékeivel — aligha van élményt adóbb program ennél. Vasárnap ÉDOSZ-túra lesz. Az útvonal: Kaposvár — Gyenesdiás — Petőhegy, Berzsenyi-kihozzá, hogy rájöjjön, kinek a hangját hallja. Felkönyököl. Az asszony nyitott szemmel, hanyatt fekszik mellette, és lassan könny folyik végig mozdu- lattalan arcán. A férfi behunyja a szemét, és vissza,- dobja magát a párnára. — Ne haragudj! — fordul felé az asszony. — Ne haragudj! Nézz rám! Nyisd ki a szemed! Mondd meg, most mire gondolsz?! Hallod? Látni akarom a szemedet. De 6 csukott szemmel fekszik tovább, és. csak a fejével int, hogy nem, nem. Mert arra gondol, hogy már visszavonhatatlanul szerelmes ebbe az asszonyba... hogy fogalma sincs, mi lesz ebből a lángolásból... hogy miként alakul ezután a sorsuk, az életük... De amíg így vagy úgy együtt lesznek, amíg bármiféle közük lesz egymáshoz, addig ő mindenben egy halott fiatalemberrel fog versenyezni. 28. Mar nyolc órától tart a Fórum című külpolitikai magazin a tevében, s minthogy Hankóczyék szomorú látogatása miatt a tanár lemaradt a híradóról, legalább ezt nem akarja elmulasztani. Ott ül hát mü.sorkezdet- tol a képernyő előtt (Folytatjuk.) látó — Keszthely — Kaposvár. Az első állomásig vonattal, onnan — körülbelül 16 kilométert. — gyalog. A túravezető Vukov Péter. S aki a képzőművészetet részesíti előnyben, az sem csalatkozik Kaposváron. A Képcsarnok Vállalat Ady Endre utcai Vaszary termében jelenleg Csáki-Maro- nyák József kiállítása látható. Városunk szülöttének, Rippl-Rónai Józsefnek a Ró- ma-hegyi villában állandó kiállítással tiszteleg a megye.' Itt olyan festmények láthatók, mint az Apánk, a Női arckép, Banylus, Merengő stb. A magyar festészet halhatatlan mesterének iparművészeti tervei, tárgyai is megtekinthetők az eredeti berendezés „háttereként”. Üj filmet játsszanak a Vörös Csillag Filmszínházban. A Csatár a pácban című színes, szinkronizált francia alkotásban Patrick Dewaere játssza a főszerepet. Utoljára a Forgalmi dugó című olasz komédiában láttuk. Akkor is, most is Koltai Róbert, a Csiky Gergely Színház Jászai-díjas művésze szinkronizálta. A filmet Francois Veber forgatókönyvéből Jean-Jacques Anna- ud rendezte, (ö a nálunk is játszott, Oscar-díjas Feketefehér színesben című alkotás rendezője is.) A Csatár a pácban olyan francia kisvárosban játszódik, amelyben mindenki ismeri egymást, mindenkinek van véleménye a másikról... Itt könnyen válhat botrányhőssé valaki — még ha nem is szolgált rá. Francois itt dolgozik, itt futballozik. Ám, amikor összevész a csapat sztárjával — kisváros! — a munkahelyén is alacsonyabb beosztásba kerül. A kocsmában az ellenfél játékosával verekszik össze, barátnőjénél a férjet találja ... S ezzel még nincs vége a bonyodalmaknak! De a többit nem áruljuk el. A Szabad Ifjúság mozikínálata: délután 16 órakor a Néhány interjú magánügyben című színes szovjet filmdráma. Lana Gogoridze alkotásában a nagyszerű grúz színésznő, Szojiko Csiaurelli játssza a főszerepet. A film egy újságírónő hétköznapjait mutatja be, családi életének válságát vetve össze riportalanyai sorsával. Az esti előadásokon Pierre Richard csetledezik-botladozik a Félénk vagyok, de hódítani akarok című francia vígjáték főszerepében. A Mozimúzeum ma A folyó vonala című háborús olasz filmet játssza, holnap pedig az Elcsábítva és elhagyatva című, ugyancsak olasz komédiát. A Latinca mozi a Patrícia Higgsmith krimijéből készült' Az amerikai barát című, Wim Wenders rendezte filmet ajánlj- ja a hét végére.
